Hihetetlen, de Cristina Scabbia ma töltötte be az 51. évét, karrierje pedig 1998-ban kezdődött, amikor a Lacuna Coil kiadta első EP-jét, amely a banda nevét viselte.
Akkoriban a csapat az elsők között képviseltette magát a female fronted zenekarok között, az pedig megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az ilyen együttesekben az énekesnőre irányul a legtöbb figyelem. Arról, hogy milyen is nőnek lenni a metálszcénán belül, egy podcast keretein belül mesélt az olasz énekesnő.
A beszélgetésből kiderült: eleinte ő is szembesült a szexizmussal.
Emlékszem, amikor a karrierem beindult a zenekarral, sokan meglepődtek, hogy egy nőt látnak a színpadon. Eleinte kaptam hülye beszólásokat, de ez nem tántorított el, mert úgy voltam vele, hogy ez nem az én problémám, nem engem minősít. A probléma azokkal van, akik egy nőt látnak ott, ahol szerintük nem kellene lenniük.
- kezdte sorait Cristina.
Ki tudja, hogy ezek az emberek hol vannak most? Én, több, mint 20 év után még mindig itt vagyok a nap végén, de ők? Szóval nem bánok semmit. Igaz, hogy a nőket sokszor a külsejük alapján ítélik meg, több figyelmet kapnak, ha csinosak, és ítéletet mondanak felettük, ha felszednek pár kilót. De szerencsére manapság már egyre több férfi van, aki nem ezt veszi alapul, és támoagatja a metalon belül a nők jelenlétét is.
Ők azok, akik a nők mellé állnak, és azt mondják: 'Igen, csinos ez a lány, de énekelni is tud!' Ha a formalitás több, mint a tartalom, nem jutsz túl messzire.
2021-ben jelentkezett utoljára a kaliforniai heavy metalos Edge of Paradise nagylemezzel, amely a "The Unknown" címet viselte (kritika ITT), a korong pedig szépen aratott.
A zenekar a napokban jelentette be, miszerint július 14-ével landol a boltok polcait negyedik albumuk, amelynek a "Hologram" címet adták.
A szövegeket ezúttal is a bájos énekesnő, Margarita Monet írta, aki egy korábbi interjúban elárulta, hogy tudósként dolgozó édesapja munkássága igen erős befolyással bír a dalszerzésre, a futurisztikus hangulat pedig kiválóan érezhető a banda vadonatúj klipes szerzeményében is, amely a hamarosan megjelenő album címadó dalához készült, íme:
A németországi Rock Am Ring fesztiválon tette tiszteletét a Jinjer, a buli előtt pedig MoreCore.TV-nek adott interjút a banda basszerosa, Eugene Abdukhanov.
A kijevi zenekar legutóbbi sorlemeze 2021 augusztusában jelent meg "Wallflowers" címmel, amelyet az eddigi legnyugtalanabb, legsötétebb anyagaként definiált a Tatiana Shmaylyuk vezette formáció.
Tavaly főként az ukrán-orosz háború kapcsán adtunk hírt a csapatról - minden koncertet adománygyűjtésre használnak fel, különleges pólókat terveztek, a bevételeket pedig segélyszervezetek számára juttatják el.
Eugene elárulta: dolgoznak a következő albumon, a dalok pedig már félkész állapotban vannak.
Rengeteg új zenét írtunk, amelyek már demo fázisban vannak. Most várunk arra, hogy eljöjjön az a pont, amikor azt mondjuk: "Oké, kezdjük el!" Ha ez megtörténik, stúdióba vonulunk és felvesszük az új lemezt. De a zene és a szövegek is már körülbelül 80%-ban elkészültek.
- kezdte sorait a zenész, aki azt is elmondta, milyen lesz az album.
Minden lemezünkön van valami, ami a korábbiakon nem volt. Nehéz megmondani, hogy ez most konkrétan mi lesz. Nem akarok spoilerezni, de határozottan más lesz, mint a Wallflowers, amelyen egy kicsit a doom irányába is elmozdultunk, hiszen voltak rajta nagyon lassú és szenvedős részek is. Az új lemezen megint egy másik irányba megyünk el, talán a death metal felé. De nagyon erőteljes és groove-os lesz, ami letépi az arcod.
Mint arról korábban beszámoltunk, szeptember 17-én együtt jön Budapestre a Sirenia, a Dark Sarah és az Amberian Dawn.
Emmanuelle Zoldanék már többször jártak kis hazánkban, az Amberian Dawn is játszott már 2015-ben Anneke van Giersbergen The Gentle Storm projektje előtt, azonban a Dark Sarah most mutatkozik be a magyar közönségnek. Aki pedig esetleg nem tudná, a Dark Sarah jelenlegi fronthölgye nem más, mint az a Heidi Parviainen, aki 2006 és 2012 között az Amberian Dawn-t erősítette, és eddig öt albumuk jelent meg - a legutóbbi idén januárban, "Attack Of Orym" címmel.
Azonban három további zenekar is látható lesz még. A sort a Mezmerized nyitja, amely formáció első albuma 2020 szeptemberében, "Electrolyze" (recenzió ITT) címmel került boltokba, Király Annát pedig korábban a Sorronia és az Ideas énekesnőjeként is ismerhettük. A banda lelkesen dolgozik az új stúdiókorongján is, Annáék pedig végre hazai pályán is bemutatkoznak, őket követi a Meteora és a svéd Rexoria.
Május közepén jelentette be a kanadai The Agonist, miszerint befejezik működésüket. A közel húszéves múltra visszatekintő death metal/metalcore zenekar első énekesnője Alissa White-Gluz volt, aki 2014 folyamán az Arch Enemyhez igazolt.
Vicky Psarakis lett a banda új hangja, akivel három albumot rögzítettek a fiúk, első közös kiadványuk volt az "Eye of Providence" (2015), amelyet egy évvel később a "Five" követett, végül pedig az "Orphans" (2019) érkezett, a csapat karrierje pedig a sok nehézség ellenére -amelyet állításuk szerint Alissa okozott- stabilnak és megingathatatlannak tűnt.
Vickyt nemrég a Chaoszine kapta mikrofonvégre, aki nemcsak a The Agonistról, hanem másik együtteséről, a Sicksense-ről is mesélt, amely formációt csak egy mellékprojektként definiált 2021-ben, ám most, hogy a The Agonist megszűnt létezni, minden energiáját e zenekarnak szenteli a jövőben.
A beszélgetésből kiderült: a Sicksense már hat éve megalakult.
A Sicksense 2017 óta létezik, de csak 2021-ben, az első dalunk megjelenésekor tudattuk a világgal. A The Agonistban már akkor nem éreztük túl jól magunkat, kerültük is az arra vonatkozó kérdéseket, hogy vagyunk, mikor indulunk turnéra. Furcsa volt, hogy miközben a The Agonistban gondok vannak, addig a Sicksense karrierje beindul.
- mesélt a kezdetekről Vicky, aki e csapatban a Killer V nevet viseli, majd kitért arra, milyen hatások inspirálják zenéjüket:
Nem igazán akartuk behatárolni magunkat, egyszerűen csak elkezdtünk zenét írni. A férjem, Robby a másik énekes a zenekarban, mindketten nagy rajongói vagyunk a kilencvenes évek zenéjének, az old school hip-hopnak, de még az r'n'b-nek is, tehát sokféle befolyás hallatszik a zenénken, és a nosztalgikus hangulat is erősen érezhető.
Elmondása szerint már 2020 folyamán elkezdtek dolgozni első albumukon, ám kitört a koronavírus-járvány, rengeteg zenekar menetrendjét borítva, így ők is várni akartak addig, míg a helyzet valamelyest jobb lesz.
Dolgozunk az új dalokon, többségük már demo fázisban van. Minden csak attól függ, hogyan alakulnak a dolgok a zeneiparban, és hogy őszinte legyek, még nem kezdtünk el kiadót keresni. Jelenleg szabadon csinálunk mindent, de az biztos, hogy az album nem mostanában fog megjelenni. Ennek oka az, hogy ha kiadnánk egy lemezt, rajta 10-12 dallal, az emberek már nemigen mutatnának érdeklődést felénk, mintha csak időközönként jelentkezünk egy-egy dallal, amely figyelmet kap.
Miben más a Sicksense, mint a The Agonist?
Vicky:
A The Agonistnak már volt egy megszokott hangzása, míg a Sicksense ötvözi a nu metalt, a rapet és más elemeket is. A The Agonistban én írtam a szövegeket, a Sicksense-ben szintén. Felszabadító úgy dolgozni, hogy a határokon kellene gondolkodnunk, tehát hogy "ez kéne, ez nem kéne...", és hasonlók. Bármilyen zenét csinálhatunk, és a szövegekben sincsenek elvárt irányok.
Az énekesnő görög származású, de vajon hallgatja-e szülőhazája bandáit?
Igen, görög származású vagyok, de Chicagóban születtem, később Görögországba költöztünk, ott éltem 15 évet, majd 2013 folyamán visszajöttem Amerikába. Hogy őszinte legyek, nem nagyon vagyok képben a görög zenekarokat illetően, azonban minden hónapban bejelentkezem a Twitch-csatornámon, ahol van egy görög követőm, ő szokott ajánlani bandákat. Azonban van egy csapat, akiket nagyon szeretek, a Planet Of Zeus, valamint a Septicflesh is nagy kedvencem! Jó barátok vagyunk a Jaded Star és az Enemy Of Reality tagjaival is.
Januárban írtuk meg, miszerint a brazil death metalt játszó Crypta dolgozik második albumán. A csajok -Fernanda Lira, Tainá Bergamaschi, Luana Dametto és Jéssica di Falchi- első lemeze 2021 nyarán került a boltokba "Echoes Of The Soul" címmel, amelynek kritikája ITTolvasható.
A nemrégiben egy természeti katasztrófát is átvészelt zenekar ma jelentette be: augusztus 4-én, a Napalm Records égisze alatt dobják piacra második korongjukat, amelynek a "Shades Of Sorrow" címet adták.
A "Shades Of Sorrow"-n a Crypta hű marad az "Echoes Of The Soul"-on bemutatott egyedi hangzásához, melyben a klasszikus és modern death metal keveredik komoly extrém, és black metal elemekkel.
- mesélte újdonságáról a csapat, az első klipes dal pedig már megtekinthető a Youtube-on, amely szerzemény a Lord Of Ruins címet viseli.
Luana, a formáció dobosa elmondta, miért esett a választásuk erre a dalra:
Azért választottuk első kislemezes dalnak ezt a felvételt, mert egyesíti a dallamos és agresszív hangzást, amelyek az egész albumon jelen van. Úgy gondoltuk, jól tükrözi, hogy mire számíthatunk az teljes anyagtól. Ez az egész album koncepciójának lezárása, az utolsó dal a lemezen, és tökéletesen illeszkedik az általunk elképzelt artwork-koncepcióhoz is.
Íme, a korong dallistája és borítója:
01. The Aftermath 02. Dark Clouds 03. Poisonous Apathy 04. The Outsider 05. Stronghold 06. The Other Side Of Anger 07. The Limbo 08. Trial Of Traitors 09. Lullaby For The Forsaken 10. Agents Of Chaos 11. Lift The Blindfold 12. Lord Of Ruins 13. The Closure
Tavaly októberben dobta piacra a "Comalies" című albumának felújított változatát "Comalies XX" címmel (kritikánk ITTolvasható) a Lacuna Coil. A milánói zenekar korongja húszéves lett, és bár ez a harmadik nagylemeze volt Cristina Scabbiáéknak, az első sikereket mégis ezzel a kiadvánnyal könyvelhették el. A Heaven's A Lie címet viselő dal kislemezként is megjelent, és csak az Egyesült Államokban több, mint 300.000 példány talált gazdára 2002-2003 folyamán.
Korábban az együttes elárulta: nem volt könnyű dolguk, hiszen az eredeti lemez felvételeinek idején analóg módon kerültek rögzítésre a dalok, de az újrahangszerelt album kedvező fogadtatása minden fáradozást megért. Elmondásuk szerint nem egy remaszterizált lemezt akartak készíteni, inkább vállalták a kockázatot, hogy áthozzák a számokat 2022-es hangzásba.
Most egy dokumentumfilmmel kedveskedik a fanoknak a banda, amelyről Cristina így mesélt:
Ez a videót egy speciális alkalommal vettük fel tavaly, közvetlenül a 'Comalies XX' ünnepi koncertje előtt, Milánóban. Úgy döntöttünk, hogy a mai napon mindenki számára elérhetővé tesszük, hadd ünnepeljen mindenki velünk!
"1977" címmel jelenteti meg tizenegyedik nagylemezét a norvég/francia Sirenia, amelyről két klipes dal - a Tanita Tikaram-feldolgozás Twist In My Sobriety, Deadlight- után ma megérkezett a harmadik felvezető, a Wintry Heart.
A Morten Veland és Emmanuelle Zoldan által vezetett zenekar előző lemezén ("Riddles&Ruins, Revelations, kritika ITT) némileg modernebb oldaláról mutatkozott be, ám valljuk be, nem ütött akkorát, mint a 2018-as "Arcane Astral Aeons" (recenzió ITT), amely egy ízig-vérig Sirenia-album volt.
A rajongók pedig örülhetnek, ugyanis a banda szeptember 17-én koncertet ad a Barba Negrában, ráadásul velük jön a finn Amberian Dawn és a szintén finn Dark Sarah.
Néhány nappal ezelőtt a német Rock Antenne interjúvolta meg a Within Temptation frontasszonyát, aki feltárta, miért is volt jó döntés az, hogy a kislemezek kiadására koncentráljanak csapattársaival.
Őszintén megvallva, sokkal több erőfeszítést igényel a kislemezekkel való munka, hiszen minden egyes dallal komoly munka van. Nem csak egy véletlenszerű darab az albumon. A koronavírus-járvány sok változást hozott a zeneiparban is, és ezzel a módszerrel minden dalunk megkapja a kellő figyelmet.
- kezdte Sharon den Adel, azt pedig korábban is elmondta: már a pandémia előtt megfogant fejükben a terv, miszerint így dolgoznak a jövőben. Bár azt is tudni lehet, hogy a zenekar készíti új nagylemezét is, nem akarják elkapkodni a dolgot.
Amikor ezt elkezdtük, úgy terveztük, egyelőre nem adunk ki új albumot, inkább csak kislemezeket a poén kedvéért, és meglátjuk, hogyan működik ez a dolog. A média főként a dalokra figyel, és amikor megjelenik egy stúdióalbum, már senkit sem érdekelnek. Márpedig minden dalban rengeteg energia és idő van! Most, hogy a dalokat egyenként adjuk ki, az emberek figyelnek rájuk, és eldönthetik, hogy tetszik-e nekik vagy sem.
Nagyon érdekes látni, hogy ez mennyire különbözik attól, mint amit eddig csináltunk, hogy kiadunk pár dalt és utána a lemezt. Úgy gondolom, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt ez volt a legjobb módja annak, hogy mindenkivel szoros kapcsolatban maradjunk, hogy adjunk valamit azoknak, akik szeretik a zenénket és persze mi se őrüljünk meg, hiszen be voltunk zárva a házunkba. Tehát két legyet ütünk egy csapásra!
Múlt hónapban dobta piacra harmadik soralbumát a kijevi Ignea, amelynek a "Dreams of Lands Unseen" címet adták. Eddig három klipes számot tárt a hallgatóság elé a Helle Bogdanova vezette zenekar, ezek sorrendben a Nomad's Luck, a Dunes és az Incurable Disease voltak.
A csapat november 22-én a magyar rajongóknak is bemutatja az új lemez dalait a Fear Factory Budapestet érintő turnéján, amelyre a Barba Negrában kerül sor, de velük érkezik a kaliforniai Butcher Babies is, akik jó ideje szorgoskodnak új nagylemezük elkészítésével. A korong előreláthatólag július 7-én landok a boltok polcain "Eye for an Eye..." & "...'Til the World's Blind" címmel, és már hat szerzeményt is hallattunk róla (Bottom Of A Bottle, Sleeping With The Enemy, Yorktown, Last Dance ,It's Killin' Time, Baby! , Red Thunder). Érdekesség, hogy bár 2019 folyamán a Heidi Shepherd és Carla Harvey énekesnők nevével fémjelzett csapat felbontotta szerződését a Century Media Records-szel, idén újra egymásra találtak a kiadóval, így a banda negyedik albuma is az ő felügyeletük alatt lát majd napvilágot.
