Május közepén jelentette be a kanadai The Agonist, miszerint befejezik működésüket. A közel húszéves múltra visszatekintő death metal/metalcore zenekar első énekesnője Alissa White-Gluz volt, aki 2014 folyamán az Arch Enemyhez igazolt.
Vicky Psarakis lett a banda új hangja, akivel három albumot rögzítettek a fiúk, első közös kiadványuk volt az "Eye of Providence" (2015), amelyet egy évvel később a "Five" követett, végül pedig az "Orphans" (2019) érkezett, a csapat karrierje pedig a sok nehézség ellenére -amelyet állításuk szerint Alissa okozott- stabilnak és megingathatatlannak tűnt.
Vickyt nemrég a Chaoszine kapta mikrofonvégre, aki nemcsak a The Agonistról, hanem másik együtteséről, a Sicksense-ről is mesélt, amely formációt csak egy mellékprojektként definiált 2021-ben, ám most, hogy a The Agonist megszűnt létezni, minden energiáját e zenekarnak szenteli a jövőben.
A beszélgetésből kiderült: a Sicksense már hat éve megalakult.
A Sicksense 2017 óta létezik, de csak 2021-ben, az első dalunk megjelenésekor tudattuk a világgal. A The Agonistban már akkor nem éreztük túl jól magunkat, kerültük is az arra vonatkozó kérdéseket, hogy vagyunk, mikor indulunk turnéra. Furcsa volt, hogy miközben a The Agonistban gondok vannak, addig a Sicksense karrierje beindul.
- mesélt a kezdetekről Vicky, aki e csapatban a Killer V nevet viseli, majd kitért arra, milyen hatások inspirálják zenéjüket:
Nem igazán akartuk behatárolni magunkat, egyszerűen csak elkezdtünk zenét írni. A férjem, Robby a másik énekes a zenekarban, mindketten nagy rajongói vagyunk a kilencvenes évek zenéjének, az old school hip-hopnak, de még az r'n'b-nek is, tehát sokféle befolyás hallatszik a zenénken, és a nosztalgikus hangulat is erősen érezhető.
Elmondása szerint már 2020 folyamán elkezdtek dolgozni első albumukon, ám kitört a koronavírus-járvány, rengeteg zenekar menetrendjét borítva, így ők is várni akartak addig, míg a helyzet valamelyest jobb lesz.
Dolgozunk az új dalokon, többségük már demo fázisban van. Minden csak attól függ, hogyan alakulnak a dolgok a zeneiparban, és hogy őszinte legyek, még nem kezdtünk el kiadót keresni. Jelenleg szabadon csinálunk mindent, de az biztos, hogy az album nem mostanában fog megjelenni. Ennek oka az, hogy ha kiadnánk egy lemezt, rajta 10-12 dallal, az emberek már nemigen mutatnának érdeklődést felénk, mintha csak időközönként jelentkezünk egy-egy dallal, amely figyelmet kap.
Miben más a Sicksense, mint a The Agonist?
Vicky:
A The Agonistnak már volt egy megszokott hangzása, míg a Sicksense ötvözi a nu metalt, a rapet és más elemeket is. A The Agonistban én írtam a szövegeket, a Sicksense-ben szintén. Felszabadító úgy dolgozni, hogy a határokon kellene gondolkodnunk, tehát hogy "ez kéne, ez nem kéne...", és hasonlók. Bármilyen zenét csinálhatunk, és a szövegekben sincsenek elvárt irányok.
Az énekesnő görög származású, de vajon hallgatja-e szülőhazája bandáit?
Igen, görög származású vagyok, de Chicagóban születtem, később Görögországba költöztünk, ott éltem 15 évet, majd 2013 folyamán visszajöttem Amerikába. Hogy őszinte legyek, nem nagyon vagyok képben a görög zenekarokat illetően, azonban minden hónapban bejelentkezem a Twitch-csatornámon, ahol van egy görög követőm, ő szokott ajánlani bandákat. Azonban van egy csapat, akiket nagyon szeretek, a Planet Of Zeus, valamint a Septicflesh is nagy kedvencem! Jó barátok vagyunk a Jaded Star és az Enemy Of Reality tagjaival is.
