Van az a pont, amikor már nem a szabályok, hanem a saját igazságod kezd el hangosabban szólni benned. Lzzy Hale, a Halestorm frontasszonya őszintén vallott arról, hogy nála ez hogyan kezdődött, és hogy miért szakadt el a vallástól. 

Lzzy egy keresztény iskolában kezdte a zenélést, de hamar rájött, hogy az egyház nem az ő világa. A brit Metal Hammernek adott friss interjújában elmondta, hogy bár gyerekként rendszeresen jártak templomba – szüleik azt szerették volna, hogy erős erkölcsi alapokat kapjanak –, ez az időszak nagyjából addig tartott, amíg a zenekar be nem indult.

Öccsével, Arejay-jel 1997-ben alapították meg a csapatot, és első koncertjeik még a helyi templomokban voltak.

Egy keresztény suliba jártam akkoriban, és behívtak az igazgatóhoz, mert terjesztettem a dalainkat – amikben nem hangzott el elégszer, hogy ‘Jézus’. A gyerekek már önmagukban is elég kemények voltak, de a felnőttek tényleg rá tudtak tenni még egy lapáttal.

- kezdte az énekesnő, majd kifejtette, mi volt az, ami miatt valójában eltávoldott a vallástól:

Az ellentmondások! Amikor elkezdtem látni a képmutatást – azt, hogy mi megy a vallás nevében, miközben elvileg a Tízparancsolatot kellene követni –, akkor kattant valami bennem. Rájöttem, hogy van valami több annál, mint amit mi vallásnak nevezünk. De valójában nem is a hit veszett el, hanem az intézményesített forma iránti bizalom. Elvesztettük az ízét a vallásnak, de nem azt az érzést, hogy létezik valami nálunk nagyobb, amit nem irányítunk.

Bár a Halestorm soha nem volt keresztény rockzenekar, a címke még mindig rájuk tapad. De ez nem zavarja Lzzy-t.

Nem szégyellem, nem is tagadom. Sőt, örülök, hogy mindkét nézőpontot ismerem. Sok dolog, amit tanultam, értékes volt. A probléma ott kezdődik, amikor az emberek elkezdik elcsavarni – kapzsiság, hatalom, haszon irányába, ahelyett, hogy egyszerűen csak szeretnénk egymást.

- zárta sorait.

A rockzenekarok története tele van drámával, szakításokkal és legendás összeveszésekkel. A Halestorm esetében viszont egy egészen más történet íródott: két ember, akik nemcsak egy zenekart, hanem egy közös életet is építettek - Lzzy Hale, a csapat frontasszonya most Joe Hottingerhez fűződő kapcsolatáról beszélt egy rendezvényen.

Akik most találkoznak velünk először: Joe és én már 22 éve együtt vagyunk!

- árulta el az énekesnő, aki azt is felfedte: amikor annak idején megismerkedtek, egyikük sem találkozott korábban hozzá hasonló emberrel. Olyan valakivel, akivel hajnal négyig lehet ülni, álmokról beszélni, és azt tervezni, hogyan váljanak valóra.

Állandóan együtt lógtunk. És közben arra gondoltam: basszus, de kár, hogy ő a zenekarban van. Ez ugyanis egy nagy tabunak számít. Ahogy Joe is mondta: nem akarsz Fleetwood Mac lenni. (Ezzel arra a legendás káoszra utalt, amikor a Fleetwood Mac tagjai egyszerre szakítottak, veszekedtek és új románcokba bonyolódtak egymás között - a szerk.) Az ideális inkább a Pat Benatar és Neil Giraldo modell. Nagyon komoly, felnőtt beszélgetéseink voltak erről. Azt mondtuk egymásnak: ha ezt nem próbáljuk meg, lehet, hogy elszalasztunk valami fontosat. Az elmúlt huszonkét év után egy dolgot biztosan mondhatok: Nincs annál különlegesebb érzés, mint amikor az ember a saját álmait kergeti… és mindezt azzal a személlyel teszi, akit szeret.

A rajongók időnként azt is megkérdezik tőle, mikor lesz esküvő. Egy 2020-as Twitter-beszélgetés során Lzzy így válaszolt:

Őszintén szólva sosem éreztem szükségét a házasságnak. Ez személyes döntés. Technikailag megkérték a kezem – van is egy gyűrűm, amit a párom kapott az apámtól –, de én egy újfajta, modern szerelemben élek.

A zenekar tagjai számára azonban a lényeg nem a papír. A Halestorm basszusgitárosa, Josh Smith már 2015-ben úgy fogalmazott egy rádióinterjúban:

Mindenki tudja, hogy együtt vannak. Nem beszélnek róla állandóan, de nincs is titkolva. A lényeg az, hogy mi egy család vagyunk. Bármi is történjen kapcsolat szintjén, az nem fogja szétrobbantani a zenekart. Mert a valóságban maga a zenekar a házasság.

Egy friss interjúban megkérdezték Lzzy Hale-t, a Halestorm frontasszonyát, hogy a női rockmozgalom egyik vezető alakjaként milyen változásokat remél a következő években.

Lzzy, aki 1997-ben, alig 14 évesen alapította a zenekart bátyjával, a dobos Arejay-jel, így válaszolt a kérdésre:

Beszélgettem már erről a pályatársaimmal – pl. Amy Lee-vel az Evanescence-ből és más barátaimmal –, sőt azokkal a nőkkel is, akik előttem jöttek. A szüleim generációjáról beszélek, és arról, amin felnőttem, úgy mint a Heart, Pat Benatar, Joan Jett, Lita Ford és a többiek. Volt szerencsém találkozni velük és személyesen megköszönni: ‘Köszi, hogy nem adtátok fel.’ Mert érzem, hogy ha ők annak idején azt mondják, ‘jaj, ez túl nehéz’, akkor lehet, hogy én is ezt a hozzáállást örököltem volna. Nekik sokkal keményebb dolguk volt, mint nekem. Ők már puszta létezésükkel, azzal, hogy tovább vitték a lángot, lehámoztak rólam egy csomó terhet.

- vallotta, majd így folytatta:

Szóval nekem egyetlen felelősségem van: kicsit könnyebbé tenni az utat azoknak, akik utánam jönnek. És ez egyszerre a legegyszerűbb és a legnehezebb dolog: önmagadként létezni, a lehető legőszintébbnek lenni, és folytatni a munkát. Bárhogy is alakulnak a dolgok – furcsák lesznek, nehezek lesznek –, nem szabad elterülni és feladni. Mert ha megteszed, azzal annak a következő generációnak azt üzened: ‘ha Lzzy is feladta, akkor én miért próbálkozzak?’ Ha viszont kitartunk és továbbadjuk a fáklyát, talán lépésről lépésre mindenkinek könnyebb lesz. Egyetlen generáció sem tudja megnyerni az egész háborút, de rengeteg kemény csatát megnyerhetünk, és továbbadhatjuk a tapasztalatot, a tanácsot, és egyszerűen példát mutathatunk.

Amikor Joe Hottinger, a banda gitárosa megjegyezte, hogy idén a Louder Than Life fesztivál egyik színpadát ők vezetik majd Kentuckyban, több más női frontos zenekarral együtt, Lzzy így reagált:

Ez mindannyiunk érdeme – mindazoké a lányoké, akik előttünk jártak –, hogy kiálltunk a saját helyünkért. Mostanra a nők sokkal inkább érzik azt, hogy igen, ez tényleg lehetséges, még a korábbi évekhez képest is. A mizogínia mindig ott lesz, az akadályok is, és lesznek pillanatok, amikor elbizonytalanodsz: ‘Tényleg itt a helyem?’ Igen, itt. Ezek a fiatal nők már le is rázzák ezeket a régi terheket, és szerintem sokkal magabiztosabbak abban, hogy tudják: képesek rá, és végig is tudják csinálni.

E sorokkal zárta gondolatmenetét:

A nőgyűlöletre épülő akadályok között, amelyeken én átmentem, minden egyes fickóra, aki azt mondta: ‘hát de te egy csaj vagy, mit keresel itt?’, jutott öt vagy hat másik, aki azt mondta: ‘ember, valami különleges történik itt, muszáj folytatnod!’ Szóval az is rajtad múlik, hogy melyik hangnak hiszel. Nem engedheted, hogy egy-két ember véleménye eltérítsen az álmaidtól, mert ez végső soron rajtad áll. Lányként születtem. Történetesen imádom a hard rockot. És semmi másra nem vágytam soha, csak arra, hogy a haverjaimmal egy bandában legyek, és megnézzük, milyen messzire juthatunk együtt.

November 6-án a Bloodywood társaságában robban be a Barba Negrába a Halestorm, hogy élőben is bemutassa augusztusban megjelent új lemezét, a "Everest"-et. A banda karizmatikus frontasszonya, Lzzy Hale nemrég a Guitar Worldnek mesélt arról, hogyan tartja karban a hangját és mit tanult az évek során a színpadi jelenlétről.

Visszaemlékezett arra az időszakra, amikor még Whiteman mellett tanulta a dolgokat:

"Emlékszem, ahogy néztem őt a színpadon, és csak arra gondoltam: ‘Hát ez az ember egy cseppet sem izgul! Hogy a francba csinálja ezt?’ – mesélte Lzzy. Aztán egyszer megkérdeztem tőle, és csak annyit mondott: ‘Először eljátszod.’Vagyis eljátszod, hogy tudod, mit csinálsz. Aztán idővel tényleg tudni kezded, mit csinálsz – és onnantól már természetessé válik az egész. Ennyi az egész varázslat."

Amikor pedig arról kérdezték, hogyan tartja karban a hangját, így válaszolt:

"Ennek nagy része egyszerűen abból fakad, hogy már nagyon régóta csinálom. Az ember idővel ráhangolódik a saját testére, és megtanul figyelni rá. Minden nap felteszem magamnak a kérdést: ‘Na, ma hogy érzem magam? Mit kell ma bemelegítenem?’ A húszas éveimben még teljesen szabályos rutint követtem – napi 20-30 perces bemelegítéssel, ugyanabban az időben, ugyanazzal a módszerrel. Ma már inkább érzésre megyek. Felkelek, és ha érzem, hogy kicsit váladékos a torkom, akkor tudom: ‘Oké, ma több folyadék kell.' Az egész tulajdonképpen tele van apró, banális dolgokkal – például hogy próbálok eleget aludni, ami talán a legnehezebb. Gyakorlatilag minden nap vízbe fojtom magam – úgy hét-tíz palack vizet is megiszom, mielőtt színpadra lépünk."

"Van persze egy enyhe bemelegítés is, de a negyvenes éveim elején már inkább a bizalomról szól az egész: bízni a testemben, a légzésemben, a kitartásomban. És ami nagyon fontos – amit csinálok, nem fáj.Gyakran meg kell nyugtatnom az embereket, főleg a családtagjaimat, akik eljönnek a koncertjeinkre. Mindig azt mondják: ‘Nem tudom, Lzzy… ez a sikítás nagyon durva volt, aggódunk érted.’Én meg csak nevetek: ‘Nyugi, minden rendben. Úgy hangzik, mintha pengékkel gargalizálnék, de valójában nem.’"

A Halestorm hatodik stúdióalbuma, az "Everest" holnap kerül boltokba, Lzzy Hale pedig korábban elárulta, hogy a lemezen számos olyan zenei megoldást alkalmaztak, amelyeket már tinédzserként is használtak, de most felnőttként új érzelmi mélységgel tudták ezeket átértelmezni.

Az énekesnő szerint az album igazi érzelmi hullámvasút – egyszerre tartalmaz keményebb hangvételű dalokat és szépséges, középtempós szerzeményeket is. Ez utóbbit példázza legújabb kislemezük, a Like A Woman Can, amely sorban a negyedik kislemez a korongról a Darkness Always Wins, az Everest és a Rain Your Blood On Me után.

Egyébként a zenekar november 6-án érkezik Budapestre, a Barba Negra színpadára The nEverest Tour elnevezésű koncertkörútjuk részeként, ahol az indiai Bloodywood is csatlakozik hozzájuk.

Újabb kislemezzel örvendeztetett meg minket a Halestorm - a Rain Your Blood On Me című dal az augusztus 8-án érkező "Everest" albumon kap helyet, amely a zenekar hatodik stúdiólemezeként érkezik.

A dal igen fontos mondanivalót hordoz, erről a csapat énekesnője, Lzzy Hale mesélt:

"A Rain Your Blood On Me egy óda a nőkhöz. A kúszás, a kapaszkodás, az ökölbe szoruló kezek, a szirénák sikolya, az üvegcserepek robaja - ez a mi harci kiáltásunk. Nőként, Arejay, Joe és Josh támogatásával körülvéve mindent, amiért eddig küzdöttünk, ebbe a kislemezbe sűrítettünk bele. A dal hajnal háromkor, dübörgő lábdobbanásokkal indult, egyetlen kántálással: ‘Rain Your Blood On Me’. Akkor még azt sem tudtuk pontosan, mit jelent ez a cím, csak néztük, ahogy Savannah (Georgia állam) baljós spanyolmohái között hasad az ég. De éreztük, hogy ez így helyes. Délelőtt fél tizenkettőre pedig a korábban papírra vetett versem úgy állt össze, mintha egy történet lett volna, ami csak arra várt, hogy végre elmeséljük. Lehet, hogy mi még nem nyerjük meg a háborút a saját életünkben, de továbbadhatjuk a fáklyát a lányainknak, hogy majd ők megvilágíthassák az utat."

November 6-án a banda visszatér Magyarországra, a Barba Negra színpadán láthatjuk őket, vendégzenekaruk az indiai Bloodywood lesz.

A Halestorm augusztus 8-án dobja piacra legújabb, sorrendben hatodik nagylemezét, amely az "Everest" címet viseli. A Lzzy Hale vezette pennsylvaniai négyes, akik nemrégiben még a budapesti közönséget is lázba hozták az Iron Maiden előzenekaraként, most újabb fejezetet nyit pályafutásában.

Az albumról elsőként a Darkness Always Wins című kompozíció látott napvilágot, megelőzve ezzel a korong címadó tételét. A dal már önmagában is ígéretes ízelítőt nyújt abból a zenei utazásból, amelyre a zenekar ezúttal invitálja hallgatóságát, illetve most vizuális formában is megjelenítette a szám üzenetét. A frissen megjelent videoklip igen látványosra és lenyűgözőre sikerült, megtekinthető a Youtuebe-on.

A Chaoszine készített interjút a napokban a Halestorm frontasszonyával, Lzzy Hale-lel, aki csapatával augusztus 8-án jelenteti meg új stúdióalbumát "Everest" címmel, amelyről a Darkness Always Wins és a korong címadója klipes formában már debütált. A zenekar fáradhatatlanul járja a világot, nemrégiben az Iron Maiden budapesti koncertje előtt is bemelegítették a magyar közönséget.

Nehéz elhinni, hogy a banda 1997 óta létezik, noha első lemezük csak 2009-ben került boltokba, amely a csapat nevét viselte - Lzzy az alapítás idején 14 éves volt, és több interjúban is elmondta, hogy míg az iskolatársai popzenét hallgattak, addig ő a rock irányába fordult.

A friss interjúban az énekesnő arról mesélt, hogyan változott és fejlődött a hangja a közel három évtized során.

"Elég sokat fejlődtem. Két éve alig melegítek be a koncertek előtt, és erre büszke vagyok. Ez nagyon fontos része volt a képzésemnek, amikor gyerek voltam. Nagyon korán kezdtem el énekelni - valószínűleg kilenc-tíz éves koromban fedeztem fel először a hangomat. Akkoriban egy faházban éltünk az erdőben, az Appalache-ösvény mentén, és nagyon szégyenlős voltam. Nem voltam elég bátor ahhoz, hogy a szüleim vagy a bátyám, vagy bárki előtt énekeljek, szóval kirohantam az erdőbe. Felmásztam a kedvenc fámra, ami egy somfa volt, és az erdőbe énekeltem. Halálra rémítettem néhány mókust, aztán úgy tettem, mintha a levelek lennének a közönség, és tapsolnának nekem."

- idézte fel nevetve gyermekkori emlékét, majd így folytatta:

"16 éves voltam, amikor elkezdtem énekelni tanulni egy Steve Whiteman nevű férfitól, aki a KIX nevű zenekarban énekelt a '80-as években. Ő tanított meg bemelegíteni, és hogy hol vannak a rezonancia területeim, sok technikai dolgot, mindazokat az eszközöket, amiket ma is használok. Aztán a tinédzser- és a húszas éveimben körülbelül 30 perctől egy óráig melegítettem be minden egyes alkalommal, amikor felléptem, egészen a harmincas éveimig. De valami történt, amikor betöltöttem a 40-et. Mivel 28 éve a Halestorm-ban énekelek, a testem mintha már tudná, hogyan kapcsoljon magasabb sebességbe. Szóval pontosan tudom, hogy érzem magam nap mint nap. Hacsak nem kapok el náthát vagy ilyesmit, olyan, mintha már bármire készen állnék, nagyon könnyedén énekelek."

Fontosnak tartotta azonban tisztázni: semmi nagyképűség nincs a szavaiban, mindössze a tapasztalatait osztja meg.

"Ezt egyáltalán nem egóból mondom; ez valami, amivel az elmúlt másfél évben magam is megleptem, és nagyon büszke vagyok rá, hogy olyan idáig eljutottam. Ez olyasmi, amiről sok bálványom beszélt nekem, amikor tanácsot kértem tőlük az énekléssel kapcsolatban. Például amikor 2009-ben beszélhettem Ronnie James Dio-val, amikor a HEAVEN & HELL előtt léptünk fel, és ő azt mondta: 'Ó, megvan ez benned, kölyök. Megvan a hangod.' Beszélt nekem arról is, hogy minden énekes átmegy néhány különböző szakaszon, és amíg nem rontom el drogokkal és alkohollal a hangom, profi lehetek. Szóval nagyon büszke vagyok erre."

Így zárta gondolatait:

"De sosem tudhatod, mi jön - a dolgok változhatnak, és lehet, hogy megint képeznek kell magam, ami egy csodálatos dolog. Megtaláltam az összes régi kazettámat a régi énekóráimról, minden énekórát rögzítettem. Évekkel ezelőtt átmentem egyfajta saját kis kiképzésen, visszamentem a kezdetekhez - azt hiszem, ez sokat segített. De van egy igazán csodálatos alapom. Minden este, amikor kiállok a színpadra, áttöröm a kétségeim falát, ugyanis, ha ezt nem döntöd le, sosem érzed a varázslatot. Hagyom, hogy a testem és a lelkem végezze el a munka többi részét. És elmondhatom, hogy most már valóban minden pillanatot megélek a színpadon."

A pennsylvaniai gyökerű Halestorm -akik a napokban az Iron Maiden budapesti koncertjén csaptak hatalmas bulit, mint vendégzenekar,- augusztus 8-án dobja piacra legújabb albumát "Everest" címmel. Lzzy Hale énekesnő beszámolója szerint ezúttal olyan érzelmi dimenziókat is feltártak, amelyek korábban rejtve maradtak zenéjükben. A stúdiómunka során tudatosan eltértek megszokott módszereiktől - elvetették a szigorú ütemtervet, és hagyták, hogy a kreatív folyamat természetes folyása vezérelje őket.

Áprilisban érkezett az első előzetes a Darkness Always Wins című dal képében, majd egy floridai fesztiválon öt számot mutattak be először a közönségnek a készülő újdonságról. A mai napon pedig megjelent a második videoklip is - ezúttal magához a lemez címadó dalához.

Jó hír a rajongóknak, hogy Lzzyék november 6-án visszatérnek kis hazánkba - a Barba Negrában is bemutatják az új dalokat, vendégzenekarként pedig az indiai Bloodywood kíséri el őket, akiket a magyar közönség először láthat majd élőben.

A pennsylvaniai gyökerű, jelenleg Nashville-ben működő Halestorm május 15-én a floridai Daytona Beach legendás versenypályáján, a Welcome To Rockville fesztivál színpadán lépett fel, ahol öt dalt mutattak be közelgő új nagylemezükről. Az Everest című album - amely augusztus 8-án kerül boltokba, és ahogyan korábban Lzzy Hale énekesnő elmondta: rengeteg érzelmet vonultat majd fel a kiadvány.

A csapat műsorának majdnem a felét az Everest dalai tették ki, felcsendült a  Fallen Star, a Watch Out!, a Rain Your Blood On Me, valamint a címadó Everest is. A sort az április végén kislemezként megjelent Darkness Always Wins tette teljessé. 

"Rengeteg olyan zenei elem van ezen az albumon, amiket még tiniként kezdtünk használni, de most, felnőttként, teljesen más érzelmi töltettel tudtuk beemelni őket. Az egész egy érzelmi hullámvasút volt. Vannak rajta talán a legkeményebb dalok, amiket valaha írtunk, de gyönyörű, középtempós számok is. Sok olyan személyes hangulat, amit már régóta szerettem volna megmutatni egy lemezen, de eddig sosem volt meg hozzá a szabadságom vagy az időm."

- mesélte korábban Lzzy.