Magyar nyelvű female metal blog

Fémcsajok


Lemezkritika: Sirenia - Dim Days Of Dolor

2016. december 04. - Jurancsik Eszter

Az idei év nem telt unalmasan a Morten Veland által alapított csapat számára: rekordhosszúságú ideig velük dolgozó spanyol énekesnőjüket, Ailynt (születési nevén: Pilar Giménez Garcia) kitették a csapatból azt követően, hogy a frontasszony édesanyja májusban váratlanul elhunyt. Ez pedig egészségi problémákat idézett elő az évek óta cukorbeteg Ailynnél, akinek orvosa pihenőt írt elő. Röviddel ezután robbantotta fel a világhálót a hír, miszerint Ailyn már nem a csapat tagja. sirenia_grouppic.jpg

De lássuk a lemezt, amelyen már az új énekesnő, Emmanuelle Zoldan hallható.

Két dal képében kaptunk ízelítőt a lemezből, a The 12th Hour és az album címadó dala, a Dim Days Of Dolor jelent meg eddig klipes formában. 

Mindkét dal erős, különösen az utóbbi, amelyhez látványos videót készített a zenekar. Emmanuelle mezzoszoprán hangja tökéletesen illeszkedik a zenéhez, nem lehet belekötni a tehetségébe, az tény. A francia frontasszony hazájában jó ideje az opera világának egyik legkiemelkedőbb képviselője, ezt hallani a lemezen is. Éppen ezért gondolhatták Mortenék, hogy elvihetik a csapat hangzását egy Nightwishes-Epicás irányba, ugyanis jó néhány dalon ezt a hatás érezni. És ez nem feltétlenül szerencsés választás egy olyan banda számára, akik ugyan szintén szimfonikus metált játszanak, ám teljesen más szisztémákra épülnek a dalaik, a lemezeik, a dalszövegek.

Szerencsére hagytak jó pár Sireniás jellegzetességet a dalokban, amelyek eddig is egyedivé tették a munkájukat. A The 12th Hour engem kicsit az Epica dalaira emlékeztet, Emmanuelle énekel, Morten pedig hörög - éppúgy, ahogyan Simone és Mark is szokták. Az eddig említett két szerzemény talán az album legkiemelkedőbb számai, persze ezeken kívül jó pár erős nótát hallhatunk a korongon, például a Cloud Nine-t, a Playing With Fire-t (ebben Emmanuelle franciául is beszél), az Ashes To Ashes-t, a Goddess Of The Sea-t, a Treasure N' Treason-t vagy az albumot záró Aeon's Embrace-t, ami egy lassú felvétel - ezt franciául is elénekli nekünk Emmanuelle, és bár utálom a francia nyelvet, még jobban is tetszett, mint angolul. A Fifth Column-t pedig egyértelműen az énekesnő karakteres hangja menti meg, egyébként szerintem izzadtságszagú és erőltetett. Azonban vannak felvételek, amelyek sajnos tényleg a totális érdektelenséget váltották ki belőlem (figyelem, ez csak magánvélemény), például a Veil Of Winter olyan, mintha a 2004-es An Elixir For Existence dalait idézné, férfi ének is hallható rajta, és noha nem sorolható a tehetségtelen kategóriába az énekes, de valahogy unalmassá és vontatottá teszi a dalt, amiből jóval többet is ki lehetett volna hozni. Az Elusive Sun sem mondható rossznak, rengeteg ötletet felsorakoztat, de néha a kevesebb több. Keszekuszaságot és fejetlenséget érzek, mintha nem tudták volna eldönteni, melyik vonal legyen a mérvadó benne, ezért mindent összefőztek, csakhogy az eredmény -számomra legalábbis- egy igen erős gyomorrontás.

sirenia-dim-days-of-dolor.jpg

Összegezve: nem rossz a lemez, erős dalok alkotják a gerincét, a derék norvégok megvédték a mundér becsületét, de valami mégis hiányzik. Nem tudom megmagyarázni, micsoda, de kábé ahhoz tudnám hasonlítani ezt az érzést, mintha a kedvenc kajádból hiányozna egy fontos összetevő. Adott az étel, eléd rakják, imádod, meg is eszed, de közben azon jár az agyad, hogy azt a bizonyos valamit nem kellett volna mellőzni belőle. 

10/06

 

 

Megérkezett a Sirenia új videója

Elindult a miniturné is

 

sireniaarticle_0.jpg

Dim Days Of Dolor címmel holnap jelenik meg a norvég fiúk és a francia Emmanuelle Zoldan új albuma, erről elsőként a The 12th Hour című szerzeményt hallhattuk, most pedig megérkezett az új kisfilm, az album címadó dalának formájában. A csapat turnéja egyébként ma indult Berlinben, amely egy hónapig tart, hazánkba ugyan egyelőre nem látogat a zenekar, de Prágában vagy Bécsben az utazni szerető rajongók láthatják a csapatot.

 

süti beállítások módosítása