Anette Olzon ma dobta piacra második, Strong címet viselő albumát, amelyről három klipes nótát - Parasite, Sick Of You, Fantastic Fanatic - már láthattunk. Mint azt felfedte: ez a lemez elődjével, a Shine-nal ellentétben nem személyes élményeiről szól, hanem a világ történéseit vesézi ki.

A Nightwish élén ismertté vált énekesnő nosztalgiázott egy kicsit - visszaemlékezett az együttesben töltött éveire. Ezt több ízben megtette már, most azonban a turnékról, a csapatban töltött utolsó éveiről mesélt egy internetes magazinnak. 

Vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Pokoli egy utazás volt. Tudjátok, milyen volt a finn média. Nem is nagyon értettem, mi történik, mert igazából nem is tudtam, hogy mekkora híre van ennek a zenekarnak, hiszen nem Finnországban élek. Az első években nagyon szórakoztató volt minden, de egyben őrületes is. Nem voltam túl sokat otthon. A csatlakozásomkor kezdődtek a legnagyobb turnék.

- kezdte sorait, azt pedig nem egyszer kifejtette, hogy nem szerette a hosszú koncertkörutakat.

Hirtelen jöttek a hetekig tartó turnék. Volt egy ötéves fiam (Seth, Anette legidősebb fia - a szerk.), öt hét koncertezés után hazamentem. Egy hétig voltam otthon, szinte ki sem csomagolhattam a bőröndömet, mielőtt újra négy hétre elutaztam. Szóval nem emlékszem túl sok mindenre, hogy őszinte legyek. Nagyon sok minden kiesett. És persze ott voltak az utolsó évek, amikor már nem volt olyan jó a hangulat a zenekarban. Megszületett a harmadik gyermekem, és történtek más dolgok is.

Mint ismeretes, Anette 2012 nyarán, az Imaginaerum turné közepén már terhes volt harmadik fiával, Mióval, és szörnyű rosszullétek gyötörték.

Egyszerre érzek boldogságot és szomorúságot, ha erre visszagondolok. De természetesen csodálatos élmény volt, és valóra vált az álmom, hogy egy csodálatos zenekarban főállású énekesnő lehessek. És ők egy szuper zenekar. Büszke vagyok az albumokra, amelyeket együtt készítettünk.

Anette terhessége miatt arra kérte a banda főnökét, Tuomas Holopainent, hogy halasszanak el egy ausztráliai turnét, ekkor merült fel először, hogy Floor Jansen ugorjon be a helyére, de Anette ezt nem szerette volna. 

Az ausztráliai bulik idején a terhességem már előrehaladott lett volna, ezért szerettem volna elhalasztani a dátumokat, de Tuomas nem egyezett ebbe bele. Szóba került a helyettesítés, és először úgy voltam vele, hogy 'Igen, nos, rendben. De amikor megemlítették Floort, azonnal nemet mondtam. Nem tartottam jó ötletnek, mert tudtam, mi fog történni - tisztában voltam azzal a ténnyel, hogy a rajongók imádni fogják Floort, mert ő egy metálénekesnő, én pedig inkább poposabb hanggal rendelkezem. Meg akartam tartani az állásomat.

Végül 2012. október 1-jén vált meg egymástól Anette és a zenekar, a holland Floor Jansen pedig ekkor ugrott be a helyére, egy évvel később pedig hivatalosan is ő lett a banda frontasszonya - immáron a harmadik.

Ugyanebben az évben a Nightwish hivatalos közleményben cáfolta azt, hogy Anette-t a terhessége miatt rúgták ki. A fiúk azt állították, az énekesnő személyisége nem illik az együttesbe. Ezután beindult a sajtóüzengetés a két fél között, Anette pedig egy interjúban elárulta: a Nightwishban töltött ideje és a pénz, amit kifizettek számára, nem volt arányos, mindössze egy töredékét kapta meg a koncertekből és lemezeladásokból származó összegeknek. Mindemellett azt is felfedte, hogy szó nem volt közös megegyezésről, őt is kirúgták, ugyanúgy, ahogy 2005-ben Tarja Turunent, csak csendesebb úton, és így már meg tudja érteni elődje érzéseit.

Anette 2014-ben adta ki a fent említett Shine című albumát, de ekkortájt kezdte el az ápolónői iskolát is. Sikeresen elhelyezkedett egy helsingborgi kórházban, majd 2015 őszén blogján írta meg, miszerint visszavonul az énekléstől, amely döntését azzal indokolta, hogy elveszett az a bizonyos szikra, ami eddig erőt adott számára. 2016-ban viszont újult erővel tért vissza, a Sonata Arctica ex-gitárosával, Jani Liimatainennel megalapította a The Dark Elementet - eddig két albumot adtak ki együtt, 2019-ben a Symphony X és az Adrenaline Mob zenészével, Russell Allennel pedig életre hívta az Allen/Olzon projektet, első albumukat 2020 tavaszán jelentették meg, Worlds Apart címmel. Szerepelt a Magnus Karlsson producer által megálmodott Heart Healer formációban is, amely csupa női énekesből áll - Anette mellett Noora Louhimo (Battle Beast), Margarita Monet (Edge of Paradise), Ailyn (ex- Sirenia, Her Chariot Awaits, Trail of Tears) és Adrienne Cowan (Seven Spires) énekelnek a csapatban, a közös album pedig idén tavasszal, The Metal Opera címmel látott napvilágot.

Augusztus 27-én landol a boltok polcain a Jinjer vadonatúj albuma, a Wallflowers. Két videoklipes nótát már láthattunk, elsőként a Vortex, nemrégiben pedig a Mediator című dalok jelentek meg. 

A lemezről korábban a csapat elmondta: nyugtalanító és sötét lesz. Jóval sötétebb, mint az előző kiadványaik.

"Ha mentális támogatást remélsz majd a daloktól, akkor rossz hírünk van. Ezt ugyanis nem fogod ettől a lemeztől megkapni, mert nagyon sötét és nyomasztó lesz. Egyetlen vigasztaló szót nem találsz rajta. Nyugtalan az egész album."

Már a lemezfelvételek is igénybe vették a banda tagjainak idegeit, különösképpen Tatiana Shmayluk énekesnőét. Mint azt elmonda: volt, hogy sírt a stúdióban, és a hosszú-hosszú évek óta elfojtott dolgait is megírta a szövegekben.

De milyen dolgokat nyomott el magában Tatiana? Ezeket fedte fel egy internetes magazinnak most. Azt korábban is elmondta, hogy zenéjükre nagy hatást gyakorolt szülőhazájuk, Ukrajna politikai helyzete is.

2014 februárjában Viktor Yanukovych akkori miniszterelnököt leváltották, ami főként annak volt köszönhető, hogy 2013 novemberében nemet mondott az ország EU-ba történő csatlakozására. Tatiana szerint ekkor kezdődött a mindent elsöprő gyűlölethullám hazájában, ami nem csillapodik azóta sem.

"Éppen grilleztünk a barátaimmal a lakásomhoz közel, Kijevben. Csak heverésztünk a fűben, ettünk, ittunk. Aztán valami nagyon hangosat hallottunk - felnéztünk, és egy repülőgépet láttunk. És ennyi volt. Fogtuk a cuccainkat, hazarohantunk, és elkezdtük gondolkodni, hogyan tudnánk elmenekülni, mielőtt túl késő lenne."

- kezdi a történetet az énekesnő, hozzátéve: ha tovább vártak volna a barátaival, lehet valóban késő lett volna. Eugene Abdukhanov basszer és a felesége akkor Lviv-ben élt, így ő és a barátai - köztük a Jinjer többi tagja is - oda menekült. Útközben láttak egy fegyveres katonát, majd nem sokkal később lövés dördült. Szüleik a hátrahagyott térségben maradtak. 

"Van egy határ Ukrajna és az egykori országrészek között, és az egész le van zárva. A járvány miatt pedig esélyük sincs arra, hogy átlépjék ezt a határt. Mindig azt mondogattam az anyukámnak: >>Hé, anya, csak egyszer próbáld meg, csak egyszer tegyél egy igazán nagy lépést, gyere át a határon, még akkor is, ha Oroszországon keresztül kell menned. Csak gyere ide és maradj itt. Én mindenben tudok segíteni neked.<< De ő nagyon régimódi. Egy 60 éves ember gondolkodását már nemigen lehet megváltoztatni."

Ám Tatianáéknak meg kellett ezt lépniük, ez pedig csak még határozottabbá tette őket az elképzeléseiket illetően, hiszen amikor szó szerint az életedért futsz, >>tökösnek kell lenned<<, ahogy ő fogalmazott. 

"Ami nem öl meg, az erősebbé tesz!"

A 34 éves Tatiana már több, mint öt éve ismét Kijevben él, visszaköltözött régi lakásába és a tömegközlekedést használja. Elmondása szerint gyakran megbámulják tetoválásai, piercingjei miatt, leginkább az idősebb korosztály, főként az asszonyok - általában a bűnözéssel és a prostitúcióval azonosítják a testmódosításokat.

Gyerekkorából is fájdalmas emléket osztott meg az énekesnő:

"Amikor a Szovjetunió összeomlott, nem tartoztunk a jómódú családokhoz. Például sokáig nem engedhettük meg magunknak a húst. Miután a hidegháború véget ért, sok amerikai ételt kaptunk, például vegán húspogácsát. Úgy nézett ki, mint a zabpehely, amit pogácsává formálsz, majd megsütöd. Akkor rájöttem, hogy valójában mi szegények vagyunk. És sírtam: "Anya, csak egy kis húst kérek. Nem akarok ilyet enni..."

2010-ben lett a Jinjer énekesnője, 2012-ben pedig kiadták az Inhale, Don't Breathe című középlemezüket. 2013-ban játszottak először Ukrajnán kívül, a szomszédos Romániában. Bár túl sok pénzt nem kerestek, mégis erőt adott a zenekarnak az, hogy más országban is felléphettek, és nem akartak megállni. 

"Mindenki éppen akkor mondott fel a munkahelyén, így kevés pénzünk volt. Előfordult, hogy konkrétan nem volt mit ennünk."

De más baj is adódott. 2014-ben éppen egy oroszországi turné előtt álltak, néhány nappal az indulás előtt a csapat többi tagja egy barátjuk házában szállt meg, Tatiana pedig hazataxizott. Hajnalban kapta a telefonhívást, hogy baj van, akkori dobosuk, Yevhen Mantulin ugyanis súlyos balesetet szenvedett. 

"Az ablakban ülve dohányzott és elaludt, kiesett és eltörte a gerincét."

Yevhen, bár tolókocsiba kényszerült továbbra is zenével foglalkozik, egy együttessel járja Oroszországot.

Szóba került az is, hogyan élték meg Tatiana szülei, hogy lányukból zenész lett.

"Nemigen akarták, hogy zenész legyek, én viszont makacsul ellenálltam, ám nem veszekedtem velük. Tizenhét éves voltam ekkor. Csendben ellenkeztem, azt mondtam >>Igen, igen<<, de belül tudtam, hogy kitartok az álmaim mellett."

Ám hazájában sok gyűlölettel kell szembesülnie az együttesnek.

"Engem azért gyűlölnek, mert nő vagyok. Aztán azt gondolják, hogy gazdag vagy és a pénzeddel el tudod érni, hogy sikeres legyél. Sokan azt hiszik, baromi sok pénzünk van. Az anyukám könyvelő, apukám egy bányában dolgozott. De ez persze senkit nem érdekel..."

Hogyan hatott a koronavírus-járvány az új albumra?

Tatiana:

"Nincs sok köze a járványhoz az új lemeznek. Nyilván volt időnk dalokat írni és elkészíteni az új albumot, de nem kapcsolódik szorosan hozzá. Pesszimista hangulatúak a dalok, úgy érezzük most, a világ nem lesz jobb soha. A következő album talán optimistább lesz. Talán..."

A New Years Day frontasszonya, a 34 éves Ashley Costello igen fájó emlékről mesélt nemrégiben az Alternative Pressnek, amelyről eddig nem tett említést. 2015-ben, miközben a csapat Malevolence című lemezét rögzítette, Ash teherbe esett akkori párjától, ám elveszítette a magzatot. 

"Két héttel a vetélésem után a párom meg is csalt..."

- vallott az énekesnő.

"Életem legfájdalmasabb, legsötétebb, legundorítóbb időszaka volt ez. Korábban nem akartam beszélni erről, de most, hogy feldolgoztam, könnyebb. Mindez súlyos veszteség volt, de megláttam a fényt az alagút végén, bár rengeteget sírtam. Ma is szopunk, és holnap is szopni fogunk. De folytatnunk kell az életet..."

- zárta kegyetlen őszinteséggel sorait, akinek azonban 2018 tavaszára révbe ért az élete, hiszen eljegyezte párja, Jimmy Trigger, aki egyébként a We Are The Riot énekese.

2003 márciusában került boltokba az Evanescence legelső albuma, a Fallen. E korongon hallhattuk az akkor már 8 éve létező együttes számára az első komoly sikereket meghozó Bring Me To Life című szerzeményt, amely hetekig vezette a listákat a világ minden táján.

Amy Lee, a csapat énekesnője - aki mára az egyetlen tag maradt az eredeti felállásból - korábban mesélt a dalról. Elmondta: korábban évekig egy mérgező kapcsolatban élt, ahol megtapasztalta a fájdalmat, a bánatalmazást. E kapcsolat is inspirálta többek közt a dalszöveget.

Most újabb érdekességeket árult el a frontasszony a szóban forgó szám kapcsán a  Seminole Hard Rock Hollywoodnak - a beszélgetést a Blabbermouth is átvette.

"Amikor a Fallen dalait énekelem, az egyszerre a múlt, a jelen és a jövő. Semmi nem adhat nagyobb elégedettséget, mint látni a közönséget és érezni, hogy ezek a dalok mennyire sokat jelentenek nekik. A Bring Me To Life előadása közben eszembe jut, milyen is volt, amikor ez az egész elkezdődött, hogy milyen őrült időszak volt ez."

- magyarázta az énekesnő.

Ha olasz metálcsapatokra gondolunk, szinte biztos, hogy a legtöbb ember fejében felvillan a milánói Lacuna Coil, akik 1994-ben alalkultak, többszöri tag-és névcsere után 1998-ban pedig kiadták első EP-jüket, amely a zenekar nevét viselte. Egy évvel később megérkezett az In A Reverie címre keresztelt első nagylemez. Hol a tipikus gótikus, hol a kicsit modernebb hangzás kapott helyet kiadványaikon, ám rajongótáboruk hűséges maradt a zenekarhoz, akik szinte megállás nélkül turnéztak az elmúlt három évben - 2016 nyarán jelent meg legutóbbi, Delirium címet viselő korongjuk.

A zeneipar változásairól, a csökkenő CD-eladásokról és a technikai fejlődésről korábban már mesélt a frontasszony Cristina Scabbia, aki elmondása szerint először nem is akart énekesnő lenni. 20-25 éve kazettákkal kezdték karrierjüket, majd jött az mp3, Cristina pedig ekkortájt azon filozofált, mi jöhet még...?

A banda legfrissebb posztjában az énekesnő ismét visszaemlékezett a múltra, mégpedig annak apropóján, hogy a formáció ma megkezdte legújabb albumának felvételeit.

"Végre ma stúdióba vonultunk és megkeztük az új számok felvételét! Csak azt akartam elmondani, skacok, hogy nagyon boldog és feltüzelt vagyok (a fiúk is)!"

- kezdte sorait Cristina, majd így folytatta:

"Soha, semmit nem vettünk magától értetődőnek, soha nem felejtjük el, honnan indultunk!"

Pilar Giménez Garcia, azaz Ailyn Sireniából való kirúgása után nem hagyta magát leírni. Dolgozott a Melted Space-szel, a Secret Rule-lal, a Déblerrel és bebizonyította: őt bizony nem küldte padlóra a norvég zenekarból való kipenderítése. Ő volt a csapat életében az első frontlány, aki rekordhosszúságú időt töltött ex-zenésztársaival - 2008-tól 2016 nyaráig állt a mikrofon mögött. 

Nemrégiben a Lyrical Spell Magazine készített interjút az énekesnővel, aki őszintén mesélt a múlt fájó emlékeiről és terveiről is. 

Kiderült például, hogy rengeteg időt tölt szülőhazájában, Spanyolországban, és rendkívül szoros a kapcsolata húgával, Bárbarával, aki a Sirenia válogatására is benevezte anno.

Mint az köztudott, 2016 májusában a szépséges pacsirta édesanyja váratlanul elhunyt, emiatt a hétéves kora óta inzulinfüggő (egyes típusú) cukorbetegséggel élő Ailyn inzulinháztartása felborult, orvosi segítségre volt szüksége. Miután Morten Veland, az alapító kirúgta őt, kifejtette, hogy igazságtalannak érzi, ahogyan a zenekarok a női énekeseikkel bánnak.

"Miután visszatértem Norvégiába, a húgom is velem tartott. Szükségünk volt egymásra, és arra, hogy ezt a nehéz időszakot együtt vészeljük át."

- elevenítette fel fájó emlékeit Ailyn, aki nem tervezi a hazaköltözést mediterrán hazájába. 

"Szeretem Norvégiát és azt, ahogyan bizonyos dolgok itt működnek. Az, hogy nem vagyok többé a Sirenia tagja, még nem jelenti azt, hogy nem élhetek többé ebben az országban. Amíg a zenekarban voltam, mellette ugyanúgy éltem az életemet, mint bárki más. Szeretem a szülőhazámat, de biztos, hogy itt maradok."

Egészségéről is nyíltan beszélt az énekesnő, akinek édesapja, egyik nagynénje és nagymamája is cukorbetegséggel élt.

"Ha diabéteszed van, oda kell figyelned Magadra. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy nem veszik eléggé komolyan ezt a betegséget. 29 éves voltam, amikor néhány komplikáció merült fel nálam, mert sokáig én sem vigyáztam magamra. Azt hittem, velem semmi nem történhet. Természetesen teljes életet lehet élni ezzel a kórral, meg lehet oldani, hogy ne a cukorbaj irányítson téged, ha kézben tartod a dolgokat. Így elkerülheted a szövődményeket. ez a legjobb tanács, amit adhatok!"

Ailyn elárulta: fiatalabb éveiben mindenki megpróbálta lebeszélni az éneklésről betegsége miatt.

"Azt mondták: >> Ó, drágám, te nem lehetsz énekes, hiszen beteg vagy!<< Sajnos diszkriminatív világban élünk, ahol még mindig sokan hiszik, hogy csak azok küzdhetnek a céljaikért, akik egészségesek. De képzeld csak el! Rengeteg beteg ember van a világon. Zárják be magukat talán a házba és adják fel az álmaikat? Amikor a zenei karrierem előtt munkát kerestem otthon, Spanyolországban, el kellett titkolnom, hogy cukorbetegségem van, hiszen senki nem akart felvenni egy beteg embert. Aztán, amikor 2007-ben az X-Faktorba kerültem, úgy döntöttem, nem titkolózom tovább!"

És mivel foglalkozik szabadidejében a csinos énekesnő?

"Szeretek olvasni. Órákon át, ha időm engedi! Ha lefekvés előtt olvasok, jobban alszom. Ruhákat is tervezek magamnak, és ha nem énekelnék, valószínűleg ezzel foglalkoznék."

Elárulta azt a tényt is, hogy a Pilar Giménez Garcia csak egy rövidített név, teljes neve ugyanis, ami a személyi igazolványában is áll: Pilar María del Carmen Mónica Giménez Garcia. 

Legfőbb inspirációja Mariah Carey volt tiniként, de az is köztudott, hogy rövid ideig egy spanyol lánycsapat tagja is volt, amely formáció ázsiai dalok átdolgozását játszotta. Ailyn nagy álma, hogy egyszer ellátogathasson Japánba. 

Később a metál felé fordult, két nagy kedvence a mai napig a Nightwish és a Kamelot. 

A The Dark Element frontasszonya 2014-ben adta ki első szólólemezét Shine címmel, másfél évvel a Nightwish-ból való kényszertávozását követően. Ennek kapcsán egy korábbi posztban mesélt a Moving Away című szerzeményéről, amelyet édesanyjának írt - az énekesnő édesanyjánál ugyanis pont az album felvételei alatt diagnosztizálták a retteget kórt, a rákot. 

Most az Invincible című dal kapcsán nosztalgiázott Nettie. A 46 éves svéd csillag e számot legidősebb fiának, az idén 17. évét töltő Seth-nek írta. A megható dalszöveg kapcsán a dalos pacsirta elárult egy titkot:

"Ezt a dalt a legidősebb fiamnak, Seth-nek írtam. Arról szól, hogy vágytam rá, de évekig nem tudtam teherbe esni. Rengeteg szenvedés, egy műtét és egy kemény terhesség után azonban megszületett a fiam. Amikor a karjaimban tarthattam, határtalanul boldog voltam. És legyőzhetetlennek érzem magam, Seth-et, Nemót és Miót is. Ők a szemem fényei!"

A dalt meghallgathatod itt: 

A 35 éves spanyol szépséget 2016 nyarán menesztették a norvég Sirenia mikrofonja mögül, helyét a csapat egyik kóristája, a francia származású Emmanuelle Zoldan vette át. Tavaly márciusban nekünk részletesen mesélt eltávolításának körülményeiről Ailyn, most pedig a MetalGossip nevű orosz internetes zenei magazinnak adott interjút.

Az énekesnő elárulta: bár először nagyon csalódott volt kirúgása után, hamar összeszedte magát: dolgozott a francia Melted Space-szel, az olasz Secret Rule-lal és közös dalt forgatott a spanyol Déblerrel Cuando las Estrellas Dejen de Brillar címmel. Mindhárom csapattal jó barátságot ápol Ailyn, így a felvételek és a koncertek vidám hangulatban teltek. 

"Jelenleg új anyagon dolgozom, de még mindig nem tudom, hogy szólóalbum lesz-e vagy egy zenekart is bevonok a munkálatokba. Egyszerűen csak élvezem a munkát. Most kezdem csak igazán felfedezni a hangomat, és nem zárkózom el a más zenészekkel való együttműködéstől. Rengeteg ötlet van a fejemben. Mindenképpen metál projekt lesz, de még nem tisztult le minden."

- elmélkedett Ailyn, aki természetesen nem kerülhette el a Sireniából történő kényszertávozására vonatkozó kérdéseket. A témát így összegezte:

"Őszintén szólva, a mai napig nem tudom, mi történt! Egyszer csak kaptam egy telefont Mortentől, hogy nem vagyok többé a csapat tagja. Miután édesanyám meghalt, olyan mértékű fájdalom volt rajtam, hogy nem tudtam énekelni, a hangom nem úgy működött, ahogy szerettem volna. Az orvosom nem tiltott el az énekléstől, nem azt mondta, hogy soha többé nem állhatok színpadra, csak annyit, hogy pihenjek pár hetet. Plusz gondok akadtak a cukorbetegségemmel is, hiszen erre a kórra nagy hatással vannak az érzelmek, és ezt olykor nehéz kontrollálni. Nem tudom, mi járhatott Morten fejében, amikor ezt a döntést meghozta. Ráadásul megpróbált rossz színben feltüntetni: azt nyilatkozta, miszerint az utolsó 3 évben nem dolgoztam rendesen. 9 évig voltam a banda tagja. 200%-osan teljesítettem, úgy érzem, mindig ott voltam, amikor szükség volt rám! Jobb, ha az ember süket és vak, ha a Sireniába lép, Morten ugyanis sokszor kiszámíthatatlan."

Ailyn 2013-ban eltörte a lábát, de alig került le a gipsz róla, felvette a magassarkú cipőjét, de akadt példa arra is, hogy egy oroszországi koncert előtt hányás és gyomorfájás gyötörte - mint kiderült, glutén került az ételébe, Ailyn pedig gluténérzékeny. Ennek ellenére este kiállt a színpadra. 

"Véleményem szerint egyszerűen más hangot akart, ezért talált egy fogást rajtam, hogy megszabaduljon tőlem. Jó lenne, ha befejeznék a hazugságok terjesztését rólam! Nem vagyok ötéves kislány, aki folyton-folyvást hisztizik, de kezdek belefáradni ebbe az egészbe, és a magyarázkodásba. Legyenek boldogok az új énekesnőjükkel!"

- fakadt ki Ailyn, aki azért annyit még elárult: jó énekesnek tartja utódját, Emma Zoldant, annak ellenére, hogy a legtöbb dal, ami a koncerteken felcsendül, az ő koloratúrszoprán hangjára lett írva, Emma pedig mezzoszoprán hangszínnel rendelkezik. 

Kifejtette véleményét más, hasonlóan járt énekesnő helyzetéről (Tarja, Anette Olzon, Liv Kristine) is, Ailyn szerint jó lenne, ha ez végre megváltozna és egyenlően kezelnék az énekesnőket a férfi zenészekkel. Jelenlegi kedvencének pedig az Exit Edent tartja. 

November 17-ével dobta az üzletek polcaira új művét a finn szépség From Spirits And The Ghosts/Score For A Dark Christmas címmel, amely karácsonyi dalok átdolgozását tartalmazza, és egy új szerzemény is helyet kapott rajta Together címmel. A lemez kapcsán a Heavy Music HQ oldalnak adott interjút a Nightwish egykori frontasszonya.

A sötét érzelmektől fűtött korong személyes élményeken is alapul, ezekről mesélt most Tarja.

"Minden, amit csinálok, rendkívül személyes. A Karácsonyban nem mindenki leli örömét. Sokan nem örülnek a csngettyűnek és a fényeknek. Én 2003-ban veszítettem el az édesanyámat. Akkor úgy éreztem, nincs többé Karácsony. Rosszul éreztem magam, nem készültem az ünnepre, nem tartottam meg. Csak a sivár csend és az üresség volt nekem. Miután én is anya lettem és a lányom szemében láttam az örömöt, a csillogást, ismét érezni kezdtem a Karácsony varázsát. Csodálatos érzés volt! Szerettem volna egy lemezt készíteni mindazoknak, akik azt a fajta magányt érzik, mint én az anyukám halála után, remélem, hogy a dalokkal egy kis reményt tudok adni nekik."

- kezdte az énekesnő, aki elárulta: tulajdonképpen ezzel a koronggal tudta elengedni a 14 éve érzett fájdalmát. 

"Olyan dalokat akartam felvenni, amelyeket korábban is elénekeltem, illetve szerettem volna rögzíteni."

De hogyan tudott az énekesnő a Karib-tenger közepén, nyáron a sötétséggel azonosulni?

"Furcsa volt, de nem esett nehezemre, hogy ráhangolódjak az album hangulatára. Ha pedig Karácsony előtt szeretnék lemezt kiadni, nyáron kell dolgoznom!"

A koronggal együtt Tarja egy novellával is megörvendeztette a rajongóit, erről így mesélt:

" A Together című szám adta az alapját. Nem egy rajzfilm-szerű regényt akartam, hanem egy olyan dolgot, ami megnyugvással tölti el az olvasót. Azelőtt sosem csináltam hasonlót, de szeretem a kihívásokat."

De mégis, melyik volt a legkedvesebb gyermekkori karácsonyi emléke Tarjának?

"Én zongoráztam és énekeltem, a családom pedig velem együtt énekelt. Ez csodálatos volt!"

Arra is kitért a szoprán pacsirta, hogy miben különbözik egy európai és egy argentin Karácsony:

"Finnországban akár -30 fok is lehet, míg Argentínában ekkor +30 fok körül van az átlaghőmérséklet!"

- nevet az énekesnő.

"Finnországban csendes ünnepeim voltak, összeült a család és együtt ettünk.Buenos Airesben az emberek tüzijátékot néznek."

És vajon tervez-e újabb metál albumot kiadni Tarja?

"Az elmúlt egy évben három kiadványt is készítettem és minden nap keményen dolgozom. Már elkezdtem írni a követekző rock-albumomat, de jövőre lesz még egy DVD kiadás is (Act II), addig is a karácsonyi lemezemmel turnézom."

2011. november 30.-án jelent meg a finn csapat Imaginaerum című albuma, amely a második és egyben utolsó Anette Olzon svéd énekesnővel rögzített korong volt.

A szimfonikus, epikus témákkal tarkított lemezen sokkal inkább kibontakozott Anette énektehetsége, mint elődjén, a Dark Passion Play-en, amely ennek ellenére a Nightwish eddigi legsikeresebb kiadványának számít, még a 2004-es kiadású Once eladásait is überelte. 

A Nightwish 2011-ben, Anette Olzon énekesnővel

"2007-et írtunk, amikor a Dark Passion Play megjelent. Elterveztem, hogy a következő albumon 12-13 dal szerepel majd, és egy filmet készítek, amely a lemez koncepcióját veszi alapul."

- kezdte Tuomas.

Az Imaginaerum film a legmerészebb dolog volt, amit a Nightwish valaha végrehajtott. Tuomas szerint ez a lemez jóval sokoldalúbb lett, mint a Dark Passion Play, ezért minél többet megpróbált kihozni belőle, így született meg a film is.

"Nem arról szólt, hogy felülmúljam magam, egyszerűen csak egy kihívásnak tekintettem a dolgot. És bár szerepeltek a filmben őrült dolgok, úgy éreztem, hogy ez mégis nagy dolog volt számunkra. A finn kormány 365 ezer euróval támogatta a film létrehozását, de a végösszeg 2 millió 300 ezer euróra rúgott. Mivel a film fogadtatása alulmúlta a várakozásokat, a zenekar rengeteg pénzt veszített, de szerencsére nem mentünk tönkre."

Az is kiderült, hogy eleinte nem minden zenésztársa támogatta az ötletet, de végül ők is úgy gondolták, miért is ne? Tuomas elmondása szerint a Nightwish zenéje mindig is kicsit "mozis", filmzenés volt, ez a hatás különösen az utóbbi években vált erősebbé. A frontember mindig nagy rajongója volt Walt Disney munkásságának, tőle is merített ötleteket a filmhez. 

Forrás: Teamrock.