Furcsa egy olyan együttes első lemezéről írni, hogy tudod, egyben az utolsót is tartod a kezedben. A fiatal és gyönyörű énekesnő, Aleah Stanbridge hangja nem csendül fel több kiadványon, a zenésztársak pedig nem muzsikálnak többé egy csapatban. Aleah -született Julia Liane Stanbridge -az Úr 2016. esztendejében, április 18.-án eltávozott az élők világából 39 évesen, miután szervezete feladta a több évig tartó harcot, amelyet a rákkal vívott. Nagyon nehéz írni mind az énekesnőről, mind az albumról, hiszen Aleah nagy példaképem volt és az is marad örökre, az album minden gyönyörűségét pedig beárnyékolja a szomorú tény, hogy ez a tehetséges lány már nincs az élők sorában.

Aleah (1976.07.01., Fokváros) sokoldalú ember volt: dalokat írt, énekelt, vonzotta az ezotéria, a keleti országok, aktív állatvédő és vegán volt, szeretett utazni és jógázni.

A csapat 2009-ben jött létre Juha Raiviónak és Aleah-nak köszönhetően. Juha, aki finn származású, a svédországi Örebróban él és már a Trees Of Eternity megszületésekor elismert zenész volt, köszönhetően a Swallow The Sun nevet viselő bandájának. El is kezdték írni a dalokat, 2013-ban pedig demót rögzítettek Black Ocean címmel, azonban ekkor nem várt esemény történt. Aleah-nál, az akkor 37 éves énekesnőnél daganatos betegséget diagnosztizáltak. Így a lemez felvételeit csak 2014-2015-ben tudták folytatni. Aleah édesanyjának Facebookos bejegyzéseiből kiderül, hogy Aleah az akadémikus orvoslás eszközei mellett alternatív gyógymódokkal - vitaminkúra, különböző keleti terápiák- is próbált gyógyulni.

Juha Raivio, aki a zenekar gitárosa és egyben Aleah férje, az énekesnő halála után mély depresszióba zuhant és elmondta, képtelen folytatni a zenélést, hiszen nemcsak Társát, hanem múzsáját is elveszítette azon az áprilisi napon. 

A Trees Of Eternity teljes felállásban: Juha Raivio, Fredrik Norrman, Aleah Stanbridge, Mattias Norrman és Kai Hahto (balról).

A lemezt sok kiadó nem volt hajlandó megjelentetni, mondván, hogy nem lesz folytatása. Azonban a finn Svart Records szárnyai alá vette a megtört Juhát, és az ő gondozásukban jött ki végül a korong. A szövegekről még annyit, hogy Aleah érezhette, hamarosan itt a vég. Én legalábbis így hallom a dalokból...

A számokat a doom-ra és a gothic metálra jellemző borús, sötét, atmoszférikus hangulat járja át, ám ennek ellenére nem akarsz eret vágni Magadon, csak óhatatlanul elgondolkodsz az Élet rövidségén az olyan dalcímek kapcsán, mint pl. a nyitó My Requiem vagy A Million Tears. Fontos tudni, hogy minden dalszöveget Aleah írt, tehát nemcsak egy karakteres hangú énekesnő volt, hanem tehetséges dalszerző is. A Condemned To Silence-ben Mick Moss vendégénekel, aki egyébként a brit Antimatter csapat énekese, a záró Gallows Bird-ben pedig Nick Holmes, a Paradise Lost tagja. Mindkét férfi hang tökéletesen egészíti ki Aleah mezzoszoprán hangját. Számomra az album csúcspontja a címadó dal, a Hour Of The Nightingale. Melankolikus dallamokból alkotott mesteri zene.

Betegségét 2013-ban fedezték fel, ám kis kihagyás után folytatta a lemezfelvételeket.

Aleah nem opera-vagy heavy metal énekesnő, ő csak egyszerűen: énekesnő. Előadóművész. A suttogós, elmélkedős stílus ellenére néha több érzelem jön át énekéből, mintha operásan vagy rockosan énekelne. Nem lehet nem szeretni a doom metál Királynőjét, aki Odafentről biztosan büszke özvegyére, aki képes volt végigjárni a kiadókat és elérni, hogy közös "gyermekük", a lemez megjelenhessen. A másik csúcspont a Sinking Ships, amely már az intrójával képes könnyeket csalni az ember szemébe. 

De a Black Ocean, a Broken Mirror, az Eye Of Night és a The Passage is hasonló érzéseket váltanak ki a hallgatóból. Aki szereti a doom és ambient műfajokat, amelyekben a gótikus jellegzetességek is szerephez jutnak, annak tuti nyerő lesz a lemez - ahogyan nálam is.

Nyugodj békében, Aleah. Tested visszaadtad a földnek, ám lelked a zenéden keresztül örökké élni fog!

10/10 

Tracklist:

1. My Requiem
2. Eye of Night
3. Condemned to Silence (feat. Mick Moss of Antimatter)
4. A Million Tears
5. Hour of the Nightingale
6. The Passage
7. Broken Mirror
8. Black Ocean
9. Sinking Ships
10 .Gallows Bird (feat. Nick Holmes of Paradise Lost)

Kiadó: Svart Records

A korong borítója

A néhai Aleah Stanbridge vezette örebrói együttes emlékalbumáról ismét új szám látott napvilágot:a Hour Of The Nightingale-hez készült egy szöveges videoklip. 

Juha Raivio, aki a banda Facebookos oldalát is gondozza, egy, a tavasszal elhunyt feleségétől származó idézet kíséretében osztotta meg a videót a rajongókkal:

"Úgy hiszem, hogy az emberekben természetüknél fogva jelen van a fény és a sötétség. A különbség azonban köztem és más szerzők között, hogy én a fájdalmat, a szenvedést és sötétséget nem egyfajta imádattal és nem egy fajta törekvésként látom. Úgy látom, hogy ez több, mint egy átjáró, önmagunk része, amelyben integrálódik az összes arcunk, az ölelések, hogy aztán a teljes egészünk kifejeződhessen."

Korábban írtunk arról, hogy az örebro-i ambient/doom metált játszó csapat énekesnőjük emlékére megjelenteti Hour Of The Nightingale címre keresztelt albumát, amelyet még 2014-2015 folyamán rögzítettek. A banda eredeti felállása: Juha Raivio gitáros, Kai Hahto dobos, Fredrik és Mattias Norrman, Tobias Sidegård és a néhai Aleah Stanbridge, aki áprilisban, 39 évesen elveszítette a rákkal való küzdelmet. A zenekar úgy döntött, tragikusan fiatalon eltávozott énekesnőjük nélkül nem folytatják a zenélést. 

Juha Raivio -aki Aleah férje is- így ír erről:

"Bár a könnyeimmel küszködöm most, a szívem büszkén ver: november 11-én megjelenik a Hour Of The Nightingale album, megünnepelve ezzel Királynőnket, Aleah-t. Köszönünk minden támogatást!"

Az új szöveges videó A Million Tears című dalhoz készült, néhány napja került fel a Youtube videómegosztóra.

Az albumot a Svart Records hozza forgalomba, itt lehet előrendelni.