A metal világában kevés olyan debütáló album van, amely akkora hatást gyakorolt volna, mint a Kittie 2000-ben megjelent "Spit" című lemeze. A kanadai csapat akkoriban szinte robbanásszerűen tört be a színtérre, és nemcsak a kemény riffekkel és nyers energiával hódítottak, hanem azzal a hitelességgel is, amit csak a fiatal, dühös és szenvedélyes zenészek tudnak hozni.

Most, 25 évvel később, Morgan Lander, a zenekar énekes-gitárosa a The Rockpit podcastjában Andrew Slaidinsnak mesélt a lemez születéséről és arról, honnan merítették az inspirációt.

"Nos, ez kemény kérdés. Ha például a Brackish-re gondolunk, ez volt az első dal, amit együtt írtunk zenekarként. Akkoriban kb.14 éves lehettem. Mégis, milyen élettapasztalatból lehet igazán meríteni ennyi idősen?”

Ez a kérdés sokat elárul a "Spit" nyers erejéről. A zenekar tagjai fiatalon kezdtek el alkotni, egy viszonylag kis világban, korlátozott tapasztalatokkal. Mégis, pont ebben rejlik a lemez ereje – abban a zsigeri őszinteségben és nyers érzelmi töltetben, amit csak egy tinédzser képes átadni.

"A buborékunk kicsi volt, a világunk zárt, de ettől még megvolt a saját véleményünk. Fiatalon is érez az ember, sőt, talán még intenzívebben is. Akkoriban mindent mélyen megéltünk, és azt hiszem, ez hatott igazán az emberekre. Az érzelmek, amiket beletettünk, teljesen őszinték voltak.”

A Brackish, a banda egyik legismertebb dala például egy nagyon személyes történetet dolgoz fel:

"Ez a szám egy barátról szól, aki egy mérgező kapcsolatban rekedt. Néhány dal az albumon más tapasztalatokról szól, arról, milyen nőként egy zenekarban játszani, kimenni a világba, és megtapasztalni, hogy másképp néznek rád és ítélkeznek. Számtalan színes mozaikkal gazdagított minket az élet, miközben a világot járjuk. A "Spit" dalai ezekből a megélt pillanatokból szövődtek össze. Bár akkoriban még az otthon biztonsága ölelt körül minket, a zenénkben már ott lüktetett az érzelmek mélysége és a művészi elhivatottság."

Amikor arról kérdezték, mit gondol most, negyedszázaddal később a 'Spit'-ről, Morgan elmerengve válaszolt:

"Különös érzés visszatekinteni. A 2000-es évek derekán erős nyomást éreztünk, hogy távolodjunk el a nu metal címkétől. Első lemezünk hangzásvilága mélyen ebben a műfajban gyökerezett – valójában ez az egyetlen albumunk, ami tisztán ezt a hatást tükrözi. Akkoriban a nu metal szinte szitokszóvá vált. Bár koncertjeinken továbbra is játszottuk ezeket a dalokat, zeneileg más irányba indultunk. Részben azért, mert új ösvényeket akartunk felfedezni, de azért is, hogy megmutassuk: többre vagyunk képesek, mint hogy egyfajta zenét játsszunk, vagy hogy egyetlen ötletre építsünk. Ez a kettősség mindig is bennünk élt. Folyamatosan éreztük a késztetést... Nem könnyű ezt megfogalmazni – azt az állandó kényszert, hogy újra és újra bizonyítanod kell."

A Kittie a 2000-ben, az akkori felállással: Fallon Bowman, Mercedes Lander, Talena Atfield és Morgan Lander (balról)

"Most viszont már tisztán látom, milyen mérföldkő volt a "Spit", mennyire megérintette az embereket, és milyen felszabadító volt az a nu metal hangzás, amit megteremtettünk. Mindössze egy albumon keresztül tartott, de ennek az egy lemeznek a kisugárzása végigkísérte egész pályafutásunkat. Most, 25 év távlatából is erről az albumról beszélgetünk. Az emberek még mindig hallgatják, méghozzá sokan. Számomra lenyűgöző, hogy ilyen időtálló erővel bír.'"

A kanadai zenekar bejelentette 2025 júniusára eső európai headliner turnéját, amelyet a nyári fesztiválfellépéseik mellett bonyolítanak le. A koncertek különleges jelentőséggel bírnak: több mint egy évtized után először térnek vissza a kontinensre, ezzel lehetőséget adva a rajongóknak, hogy együtt ünnepeljék a zenekar 2022-es újjáalakulását. A turné egyben tisztelgés a kritikusok által elismert, tavaly megjelent "Fire" album előtt is, amely 13 év után az első nagylemezük.

Magyarországi helyszín ugyan nem szerepel a felsorolásban, ám június 12-én az Ausztriában megrendezésre kerülő Novarock fesztiválon elcsíphetjük a csapatot.

2024 nyarán jelent meg a Kittie visszatérő lemeze, a "Fire", amely 13 év szünet után készült el, és egy teljesen új fejezetet nyitott a zenekar történetében - erről mesélt nemrégiben Morgan Lander, a banda énekese egy podcast keretein belül, az album kritikája pedig ITT olvasható.

"Igen különös élmény volt számunkra a nulláról való újrakezdés. A Sumerian Records-szal kötött szerződés teljesen váratlanul jött - sem új Kittie-album, sem turnék nem szerepeltek a terveink között. A meglepetés első sokkja után rá kellett ébrednünk, hogy itt az ideje leporolni a dalszerzői képességeinket. A tizenhárom éves szünet alatt, bár mindannyian aktívak maradtunk a zenei színtéren - ki énekesként, ki dalszerzőként, ki más formációkban -, a Kittie pihenőpályára került. Most, hogy visszatértünk, izgalmas volt megtapasztalni, hogyan gazdagította az elmúlt évtized egyéni tapasztalata a közös alkotói folyamatot."

- emlékezett vissza az új kezdetekre Morgan.

Szót ejtett arról is, hogy a modern technológia miként befolyásolta a munkálatokat:

"A földrajzi távolságok miatt kénytelenek voltunk a modern technológia eszköztárát használni. A Dropbox és Zoom segítségével sikerült áthidalni a fizikai távolságot, bár időnként személyesen is összejöttünk. A zenei alapok megalkotása továbbra is főként Mercedes [Lander, dobos] és az én közös munkánk eredménye. Szerencsére elég közel lakunk egymáshoz, hogy felidézhessük azokat az időket, amikor még szüleink pincéjében születtek a dalok."

Az énekesnő külön kitért a Kittie örökségének elmúlt másfél évtizedben tapasztalt fejlődésére is, különös tekintettel arra, ahogy a TikTok platform révén egy új generáció fedezte fel magának a zenekart:

"A szünet alatt megtapasztalhattuk, milyen hihetetlen módon képes nőni egy banda népszerűsége a közösségi médiának köszönhetően. Egy teljesen új generáció talált rá a zenénkre ezeken a csatornákon keresztül, ami manapság a fiatalok elsődleges zenefelfedező terepe. Az időzítés tökéletes volt - még a Kittie inaktív időszakában is folyamatosan nőtt a rajongótáborunk, és egyre többen várták az új dalok megjelenését."

"Ez egy fokozatos, szerves fejlődés eredménye volt. Amikor tavaly végre koncertezhettünk Észak-Amerikában, lenyűgöző volt látni a közönség sokszínűségét: a színpad előtt lelkesen rajongó tizenhat éves goth lányok mellett ott voltak azok a rajongók is, akik már huszonöt évvel ezelőtt is velünk tartottak. Különleges érzés megtapasztalni, ahogy a zenénk képes áthidalni a generációs szakadékokat - egyszerre mozgatja meg az ötvenéves rajongót és a tinédzser közönséget. Ez valóban rendkívüli jelenség."

 

 

Záporoztak a tavalyi évben a jobbnál jobb lemezek, íme az én személyes kedvenceim!

10. NIGHTWISH - YESTERWYNDE 

Igen különleges címet kapott a Nightwish új albuma, amely a 2015-ös "Endless Forms Most Beautiful"-lal elkezdett és a 2020-as "Human :II: Nature"-rel folytatódó trilógiát hivatott lezárni. Mivel e két korong nem hagyott bennem mély nyomokat, kissé szkeptikusan fogadtam az új lemez hírét. Tuomas Holopainen dalszerzői képességeit soha nem vontam kétségbe, és a "Yesterwynde"-t hallgatva örömmel konstatáltam, hogy a finn zseni elég rendesen összekapta magát, és egy, az eddigiektől teljesen eltérő hangzású, de remek dalcsokrot hozott össze. A zene változatos, a szövegekben továbbra is ott vannak a komoly mondanivalók, és Floor Jansen hangja is végre rendeltetésszerűen van (ki)használva. Bár a zenekar bizonytalan időre felfüggesztette a turnézást, a "Yesterwynde"-n mindenki megtalálja a neki tetsző dalokat. 

9. SIMONE SIMONS - VERMILLION

Az Epica fronthölgye gondolt egyet, és összedugta a fejét Arjen Lucassennel, aki a holland metalszcénában egy igen erős húzónév. Közös munkájuk gyümölcse a "Vermillion", amely koronggal Simone egy rég dédelgetett álma vált valóra. Fülbemászó dalokkal teli, kellemes zenei utazásban lesz része annak, aki végighallgatja az albumot. Ahol Arjen produceri tapasztalata találkozik Simone különleges hangjával, ott valami egészen egyedi születik. Olyan ez, mint egy zenei varázsital: álomszerű dallamok, mély gondolatok és pontosan kimért összetevők tökéletes elegye.

8. ANETTE OLZON - RAPTURE

Már a "Strong" (2021) is egy erős lemez volt, de a "Rapture" még azt is übereli - Anette Olzon bebizonyította, hogy igenis, tud énekelni, tehetséges dalszerző, Magnus Karlsson producerrel az oldalán pedig garantált volt a minőség. Az énekesnő hangjának eddig teljesen ismeretlen aspektusait hallhatjuk a dalcsokorban, energiából és tartalmas szövegekből nincs hiány. Természetesen ismét számíthatott a családi támogatásra - férje, a Pain-gitáros Johan Husgafvel is szerepel pár szerzeményben, de legkisebb fia, a 11 éves Mio is énekel a Heed The Call című tételben. Hosszú és nehézkes utat járt be a Nightwish-ból való távozása óta a svéd csillag, aki egy ízben fel akarta adni a zenélést, de végül nem tette. Anette végre megtalálta a saját stílusát.

7. OCEANS OF SLUMBER - WHERE GODS FEAR TO SPEAK

A texasi prog metalos Oceans of Slumber soha nem a szarral gurigázott, a "Where Gods Fear To Speak"-en pedig még inkább kidomborodik az a tény, hogy a csapat legnagyobb ütőkártyája Cammie Beverly énekesnő hangja és érzelmes előadásmódja. Imádtam a zenekar nevét viselő 2020-as korongot és a 2018-as "The Banished Heart" című lemezt is, de a "Where Gods Fear To Speak" nálam veri mind a kettőt. A súlyos, érzelmektől túlcsorduló, pátosszal átitatott sötét hangulat, a jellegzetes déli atmoszféra és a zúzás egyaránt jelen van a szerzeményekben, de sokkal erőteljesebben mint eddig, az album pedig a műfaj egyik csúcspontjaként jegyezhető.

6. EXIT EDEN - FEMMES FATALES

Amanda Somerville hívta életre a tehetséges hölgyekből álló formációt, ám az amerikai születésű alapító 2023 folyamán dobbantott a a csapatból családi kötelezettségei miatt. A trióra fogyatkozott együttes - Marina La Torraca, Clémentine Delauney és Anna Brunner - azonban nem csüggedt, felvették második albumukat. A "Femmes Fatales" legnagyobb meglepetése, hogy a "Rhapsodies In Black"-kel (2017) ellentétben ezen a lemezen nemcsak feldolgozások szerepelnek, hanem igen erős saját szerzemények is. A három énekesnő hangja úgy fonódik össze, mint egy tökéletesen hangolt hangszer húrjai: Clemi bársonyos szopránja, Marina drámai ereje és Anna nyers, karcos hangja együtt valami varázslatos harmóniát teremt. Minden egyes dalból kihallatszik, hogy szívüket-lelküket beletették ebbe a produkcióba.

5. KOBRA PAIGE - LIKE NO OTHER

A kanadai Kobra And The Lotus frontasszonya 2019-ben könnyek között mesélt arról, hogy fogalma nincs, mi lesz a zenekar jövője - a csapat jó ideje anyagi problémákkal küszködik, ráadásul legutóbbi sorlemezük, az "Evolution" (2019) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kobra 2020 tavaszán hozzáment kedveséhez, a Kamelot-énekes Tommy Karevikhez, majd elkezdett dolgozni első szólóanyagán. A lemez 2024 augusztusában, "Like No Other" címmel jelent meg, összességében négy évig érlelődött, de minden várakozást megért, mert a dalcsokor mindegyik darabja egy-egy tanulságos történet, olyan témákkal, mint a magány, a tökéletességre való törekvés által kiváltott depresszió vagy a gyermeki álmodozás. A "Like No Other" tehát nemcsak zeneileg van rendben, hanem telis-tele van olyan szövegekkel, amelyekkel bármelyikünk tud azonosulni.

4. KITTIE - FIRE

Merész lépés, ha egy zenekar tagjai olyan hosszú idő után állnak össze újra, mint ahogyan a Kittie is tette. A kanadai zenekar nem kevesebb, mint 13 évig lógott a levegőben, erre rátett egy lapáttal Trish Doan basszusgitáros 2017-es tragikus halála is. A csapat 2022-ben végigturnézta a fesztiválokat, de az igazi izgalmat a következő év hozta: nekivágtak a hetedik nagylemez munkálatainak. Mivel a Lander-nővérek, Morgan (ének) és Mercedes (dob), valamint Tara McLeod gitáros hármasán kívül hiányoztak a tagok, újra csatasorba állt velük egy régi ismerős - Ivana 'Ivy' Jenkins (született Vujic), aki korábban, 2008 és 2012 között már erősítette a bandát. A Kittie korábban nu metal zenekarként volt ismert, mára azonban ez érvényét vesztette, a "Fire"-ön ugyanis több stílust kevernek, az üstbe dobált ötletekből pedig egy igen erős visszatérő album született. 

3. CHARLOTTE WESSELS - THE OBSESSION

Immár harmadik szólólemezével jelentkezett tavaly szeptemberben az egykori Delain-énekesnő. Charlotte Wessels érdeklődése rengeteg műfajra kiterjed, amely a "Tales From Six Feet Under" (2021) és a "Tales From Six Feet Under Vol II" (2022) című korongokon is érzékelhető volt, és a "The Obsession"-ön sincs ez másként. Charlotte-ot nehéz műfajilag beskatulyázni, ugyanis a fent említett eklektikus zenei ízlés elvékonyítja a határvonalat a 'metál' és a 'nem metál' között. A "The Obsession" nemcsak egy tökjó lemez, hanem egy önismereti utazás is - olyan témák tűnnek fel a szövegekben, mint a szorongás, a depresszió, a csontig hatoló felelem, de napjaink egyik legégetőbb kérdése is, a környezetszennyezés. Aki kőkemény zúzást vár az albumtól, az csalódni fog, aki azonban elég bátor ahhoz, hogy szembenézzen a démonaival, imádni fogja a dalokat, amelyek sötét témáik ellenére pozitív üzenetet hordoznak.

2. LINKIN PARK - FROM ZERO

Kétségtelenül a 2024-es év egyik bombahíre volt a Linkin Park visszatérése, hét évvel frontemberük, Chester Bennington tragikus halála után, ráadásul egy női énekessel. A 38 éves Emily Armstrong neve nem ismeretlen az amerikai alternatív zenében, 2005-ben hívta életre a Dead Sara nevű formációt - tavaly pedig a világ egyik legismertebb zenekarának élén találta magát. A "From Zero" ízig-vérig nu metal, és bár én sosem voltam kimondottan a műfaj szerelmese, de ez a korong azonnal megvett - faék egyszerűségű, nem rétestészta-hosszúságúra elnyújtott, de remekül hangszerelt dalok, Mike Shinoda pedig nem is találhatott volna Emilynél jobb énekest Chester helyére. Bár a hölgy kapott hideget-meleget, ahogyan ilyenkor lenni szokott, ő állja a sarat és véleményem szerint a Linkin Park vele is legalább olyan sikeres lesz, mint Chesterrel volt. 

1. VISIONS OF ATLANTIS - PIRATES II - ARMADA

Amikor 2019 nyarán az osztrák, olasz és francia tagokkal felálló zenekar bejelentette, hogy újradefiniálja a szimfonikus metalt, csak nevettem. Az akkor megjelent "Wanderers" című album legalább annyira gyenge lett, mint a 2018-as "The Deep&The Dark", hiába találták meg a tökéletes énekesnőt Clémentine Delauney személyében. A művészi útkeresés végül is sikerrel járt, a 2022-ben megjelent "Pirates" hatalmasat durrant, én pedig magamban bocsánatot kértem a három évvel korábbi röhögésért, ugyanis az album valóban egy mestermű lett. Folytatása, a "Pirates II - Armada" tavaly nyáron landolt a boltok polcain, és már a megjelenés utáni első héten hihetetlen eladásokat produkált. Clémentine elmondta: a kalóz-saga még nem ért véget, a Visions of Atlantis pedig a szimfonikus metal egyik legsikeresebb csapatává érett.

Igen pozitívan fogadták a rajongók és a kritikusok a Kittie visszatérését. A csapat új albuma, a "Fire" június végén került boltokba, és rövid időn belül elnyerte a hallgatók tetszését. Nemrégiben az Artist Friendly With Joel Madden elnevezésű podcastben a zenekar énekese, Morgan Lander a visszatérést kísérő rajongói és médiavisszhangról mesélt.

„Most egy furcsa második fejezetben járunk, ahol minden, amit teszünk, győzelemnek tűnik. Ezek olyan győzelmek, amiket korábban el sem tudtunk volna képzelni a karrierünk bármely más szakaszában. Különös érzés látni, ahogy mindez valós időben történik és kibontakozik. Most, az eddigi tapasztalatainkkal és érettségünkkel, élvezzük és megéljük ezt az időszakot, miközben fejjel előre haladunk az ismeretlenbe. A dolgok egyszerűen a helyükre kerülnek.”

- vezette fel gondolatait Morgan, majd arra a kérdésre, hogy jól érzik-e magukat csapattársaival, így válaszolt:

„Igen, természetesen. Úgy gondolom, nem csinálnánk újra, ha nem lenne izgalmas, ha nem jelentene kihívást, vagy ha nem tartanánk fontosnak. Végső soron, ha valami izgalmas és szórakoztató, akkor ott akarunk lenni. Most a karrierünk azon pontján vagyunk, hogy ha valami nem hoz lázba minket, akkor nem akarunk részt venni benne. Szerintem ez egy csodálatos dolog... És úgy érzem, hogy minden eddigi tapasztalat hozzájárul ahhoz, ami most történik. Határozottan sokat tapasztaltunk, és most már veteránoknak érezzük magunkat.”

Morgan arról is beszélt, hogy a zenekar 2013-ban döntött a Kittie szüneteltetése mellett, miután közel két évtizedet töltöttek a pályán, hat stúdióalbumot kiadtak, és a banda felállásában is több változás ment végbe.

13 év szünet után tért vissza a Kittie a zenei életbe új stúdióalbumával, a "Fire"-rel, amely június 21-én jelent meg (kritika ITT olvasható). Az album nemcsak a rajongók körében arat szépen, de a kritikusok is elismeréssel fogadták a zenekar érettebb hangzásvilágát. 

A hosszú kihagyás után a kanadai banda új lendülettel és friss zenei megközelítéssel lepte meg közönségét, ám gyakran utalnak interjúikban a csapat korai éveire. Morgan Lander, a formáció énekese nemrég felelevenítette egyik legemlékezetesebb turnéélményét a Metal Hammer magazinnak - egészen pontosan egy 2002-es turnéról mesélt, amelyen olyan neves bandákkal léptek fel, mint a Killswitch Engage, a Shadows Fall és a Poison The Well.

"A turné záróakkordjaként különleges meglepetéseket terveztünk a velünk fellépő zenekarok számára. A Poison The Well búcsúkoncertjére férfi táncosokat szerződtettünk, akik váratlanul jelentek meg a színpadon. Kezdetben teljesen hétköznapi öltözetben érkeztek, így a zenekar gyanútlanul fogadta őket, majd fokozatosan bontakozott ki az elképesztő performansz. A Poison The Well tagjai döbbenten figyelték az eseményeket, arcukon a meglepetés és a hitetlenkedés keveréke tükröződött."

- emlékezett vissza a bulira, ám a tréfálkozás itt még nem ért véget.

"A Shadows Fall záróelőadásán is készültünk valamivel emlékezetessé tenni az estét. Egyik leleményes technikusunk egy igen sajátos kialakítású mikrofont készített Briannek (Brian Fair - a szerk.) énekesnek. Az eszköz egy péniszre hasonlított, így Brian kénytelen volt az egész koncertet ezen keresztül énekelni, ami kétségtelenül egyedi élményt nyújtott mind számára, mind a közönség számára."

A cikkből kiderül az is: a Kittie visszatérése nem csupán egy nosztalgikus utazás, hanem egy határozott lépés a jövő felé, és a zenekar bebizonyítja: nemcsak túlélték az idő próbáját, de továbbra is képesek mélyen belemélyeszteni karmaikat a modern metal színtérbe, újra megerősítve helyüket a műfaj élvonalában.

13 év szünet után tért vissza a zenei életbe a kanadai Kittie, új nagylemezük, a "Fire" (recenziónk ITT olvasható) pedig szinte minden kritikus tollából pozitív kritikákat kapott. Ilyen hosszú kihagyás után komoly motivációra van szüksége egy bandának, erről mesélt a napokban Morgan Lander, a csapat énekese a Primordial Radio-nak - felfedte, milyen nehézségekkel szembesültek a visszatérés során.

"A zeneipar rendkívül kemény közeg. Folyamatos küzdelmet jelentett számunkra a turnézás, és úgy éreztük, nem kaptuk meg azt a szintű támogatást az akkori kiadónktól, amit elvártunk volna. Bár meggyőződésünk szerint addigi legjobb dalainkat írtuk meg, a befektetett energia és erőfeszítés nem hozta meg a várt eredményeket, ami egyre frusztrálóbbá vált. Ez az iparág nemcsak nehéz, de jelentős anyagi ráfordítást is igényel. Ha csupán egy furgonnal járod az országot, és nem termelsz jelentős bevételt, az egyik fellépés követi a másikat szünet nélkül. Ez a folyamatos pörgés mind fizikailag, mind érzelmileg rendkívül kimerítő tud lenni."

- kezdte sorait, majd arra terelődött a szó, hogy mi is hajtotta őket a visszatérés felé.

"A zene lényege végső soron a szórakozás. Bár korábban is élveztük a zenélést, a turnézás bizonyos aspektusai idővel megterhelővé váltak. A szünet lehetőséget adott számunkra, hogy újraértékeljük helyzetünket és prioritásainkat. Ez az új esély most olyan módon engedi meg, hogy élvezzük korábbi munkánk gyümölcsét, amire eddig nem volt alkalmunk. A nagy fesztiválok, a lelkes rajongók látványa egyszerűen lenyűgöző. Számunkra ez egyfajta visszatérés a gyökerekhez - újra összekapcsolódunk egymással és a közönséggel, miközben olyan dalokat játszunk, amiket már számtalanszor előadtunk együtt."

"A zenekar lényege az együtt töltött időben rejlik - amikor zenészként és barátként egy szobában vagyunk, zenélünk, nevetünk és jól érezzük magunkat. Az együtt alkotás az egyik legszórakoztatóbb és leghálásabb dolog az életben, különösen ha ezt egy nagyszerű csapattal teheted. Imádjuk az élő fellépéseket, és ez most ismét a legfontosabb szempont számunkra."

- zárta sorait.

Egy hete került boltokba a Kittie visszatérő albuma, a "Fire", amely egy új korszak kezdetét szimbolizálja a csapat karrierjében - a rajongók 13 évet vártak a korongra, amelyről mi ITT írtunk kritikát.

A napokban a Revolver magazin beszélgetett a Lander-nővérekkel, Morgan énekessel és Mercedes dobossal, akik 1996-ban, 14 és 12 évesen alapították a bandát. Morgan korábban elmondta: ez a lemez a Kittie eddigi legsúlyosabb kiadványa. De hogyan zajlott a visszatérés?

"Nagyon hosszú karrier áll mögöttünk, sok hullámvölggyel. De azt hiszem, ennek ellenére sok albumunkról, amelyeket az első után készítettünk, nem beszélnek annyit. Ez teljesen rendben van. Úgy gondolom, vannak emberek, akik még nem ismerték eddig a zenekart, és most fedezik fel. Remélhetőleg ez az új album lehetőséget ad majd az embereknek, hogy visszapörgessék a diszkográfiánkat, és meghallgassanak más anyagokat is."

- kezdte Morgan, majd elmondta: a "Fire" albumuk más utakon jár, mint az eddigiek.

"A Fire az a második esély, amiről sosem gondoltuk volna, hogy megadatik nekünk! Az utolsó néhány albumunkkal rengeteget turnéztunk. Amikor visszatértünk az utolsó turnéról [a 2011-es "I've Failed You" turnéjáról], egyszerűen nem csináltunk semmit. Azért csináltuk meg a dokumentumfilmet, hogy lezárjuk a múltat. Bizonyos értelemben búcsúnak szántuk - de mindig volt egy kérdőjel a végén."

A szóban forgó dokumentumfilm "Kittie - Origins/Evolutions" címmel jelent meg 2017-ben, amikor is tragédia árnyékolta be az együttes életét -  februárban Trish Doan, az akkor 31 éves basszusgitárosuk váratlanul elhunyt, Morgan pedig 2019 folyamán kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy a testvéreként szeretett lány nélkül folytassák a zenélést. Trish élete utolsó éveiben gyakran írt a depressziójával és anorexiájával való küzdelméről közösségi oldalain, meg nem erősített források szerint a fiatal basszeros öngyilkosságot követett el ausztráliai otthonában.

"Őszintén szólva, sosem tudtam végleg lezárni a Kittie-t. Ennek oka, hogy a csapat mindenkinek -különösen nekem és Mercedesnek- az identitása részét képezi. A zenekart 12 és 14 éves korunkban alapítottuk, én most 42 éves vagyok. Nem tudtam kijelenteni, hogy a bandának vége, mert mindig is volt rá esély, hogy visszatérjünk. Nem hiszem, hogy ez az ajtó valaha is végleg bezáruljon."

- magyarázta az énekesnő, majd húgához vándorolt a szó, aki elmondta, mi is történt 2022 folyamán.

"Kaptunk egy csomó koncertfelkérést, mint például a Blue Ridge és a When We Were Young fesztiválok. Az ajánlatok egy nagyon érdekes időszakban érkeztek, amikor azon gondolkodtunk, hogy talán adunk pár koncertet. Ez volt a terv, hogy fellépünk párszor, aztán visszavonulunk a privát életünkbe. Nem mintha nagyobb terveink lettek volna egy lemez megírását és egy lemezszerződést illetően. Úgy voltunk vele, hogy csak játsszunk pár fesztiválon és érezzük jól magunkat."

Egy több, mint 10 éves szünet utáni visszatérés mindig látványos, és természetesen nem mindegy, hogy milyen anyaggal rukkol elő ilyenkor egy művész. Morgan így fogalmazott:

Véleményem szerint, ha egy ilyen hosszú szünet után új zenével térsz vissza, annak nagyon fontosnak kell lennie. Ez olyan, mint egy nyilatkozat, ez lesz a bizonyítéka annak a kemény munkának, amit végeztél, egy újabb lépés előre a zenekarod örökségében. De azt hiszem, hogy az album minden nagyszerűsége és hangzása mögött csak négy ember van, akik megpróbálnak egy albumot írni. Amikor ilyen hosszú ideig távol vagy a zenétől, majd újra alkotni kell, nehéz visszazökkenni a folyamatokba.

Egy zenekar visszatérésének megszervezése nem egyszerű feladat, különösen akkor, ha közel 13 év telt el azóta, hogy a tagok utoljára együtt dolgoztak. A Kittie 1996-ban alakult Kanadában, két 14 éves gimnazista lány, Morgan Lander és Fallon Bowman kezdeményezésére – előbbi énekesként, utóbbi gitárosként vett részt a zenekarban. Hozzájuk csatlakozott Morgan húga, az akkor mindössze 12 éves Mercedes, mint dobos, valamint a 13 éves Tanya Candler basszusgitárosként..

Első albumuk, a "Spit", 1999 novemberében jelent meg, ekkor már Talena Atfield basszusgitárossal, aki Tanya Candler helyét vette át a csapatban. A zenekar főként a nu metal műfajban alkotott, és az évek során számos tagcsere, távozás, valamint egy tragikus haláleset is beárnyékolta pályafutásukat. 2017-ben váratlanul elhunyt Trish Doan, a koreai származású basszusgitáros, mindössze 31 évesen, ami megrázta az egész rock- és metalszcénát. Morgan nem sokkal később úgy nyilatkozott: nem tartja valószínűnek, hogy szeretett zenésztársuk nélkül új lemez készülne.

Három évvel ezelőtt egy interjúban Morgan Lander énekesnő kijelentette: a Kittie nem hal meg, de jelen pillanatban minden bizonytalan. Ezért is keltett nagy meglepetést, hogy a zenekar 2022-ben több fesztiválkoncertet is adott. Az igazi szenzáció azonban tavaly történt: a banda megkezdte hetedik stúdióalbumának felvételeit. Mivel technikailag csak Morgan, Mercedes és a gitáros Tara McLeod voltak jelen, visszahívták Ivana "Ivy" Jenkinst (leánykori nevén Vujic), aki 2008 és 2012 között már egy ciklusban erősítette a csapatot.

Februárban hallhattuk az Eyes Wide Open című dalt, amelyet további három kislemez követett: We Are Shadows, Vultures és az One Foot In The Grave, ma pedig, az album megjelenésének napján a címadó dalhoz is klip érkezett.

A nu metal a 90-es évek végétől a 2000-es évek közepéig élte virágkorát, köszönhetően az olyan bandáknak, mint a Limp Bizkit, a Korn, a P.O.D. vagy a Mudvayne. Sokak szerint ez a műfaj nem is igazi metal, hiszen egy eléggé leegyszerűsített formája annak, és rengeteg rajongó afféle "divatzenének" tartotta, ahogy jómagam is. A Kittie viszont különleges helyet foglalt el a szívemben, amióta ismerem őket (ez kb. 2006-2007 környékén történt). Morgan tiszta hangja mindig rendben volt, de a hörgéseket már nehezebben vette. Ezt nemcsak én láttam így. A frontlány sokat járhatott énektanárhoz az elmúlt években, ugyanis a "Fire"-ön nyoma sincs a bizonytalan erőlködésnek, a hörgés és éppoly természetesen hagyja el Morgan torkát, mint a tiszta hangok. Büszke lehet magára, hiszen sokan megrekednek egy szinten és nem fejlődnek tovább. Mondjuk ez talán annak is köszönhető, hogy 2019 augusztusában Morgan csatlakozott a honfitárs Karkaoshoz, mint frontember, a 2003 óta létező társulat zenéjében pedig a death metal, a power metal és a hard rock elemei keverednek.

A Kittie zenéjében a legfeltűnőbb változás, hogy bár még mindig hallani nu metalos elemeket az új lemez dalaiban, az egész lemez sokkal keményebb hangzásra épül, groove-os, néhol már-már djentes alapokra, masszív dobokkal és mélyre hangolt gitárokkal. Morgan nemrégiben kijelentette, hogy már nem nu metal zenekarnak tekintik magukat, és az új korong számos műfajban megállja majd a helyét. Az album meghallgatása után csak megerősíteni tudom ezt a kijelentést. A dalok mindegyike könnyen emészthető, nincsenek hosszú, elnyújtott szerzemények a korongon, ám mégsem fulladnak érdektelenségbe. A szövegek és a dalok témái változatosak, amelyekkel sokan tudunk azonosulni.

A Kittie tagjai a közönség szeme láttára nőttek fel: kislányokból nagylányokká, majd érett nőkké váltak. Minden érzésüket, fájdalmukat és örömüket megosztották a rajongóikkal. Amikor a zenekar pihenőpályán volt, a tagok akkor sem ültek tétlenül. Morgan fitneszterem marketingeseként dolgozott, míg Mercedes ingatlanügynökként és szoftverfejlesztőként is kipróbálta magát.

Nyilván egyetlen művésztől vagy együttestől nem fogjuk azt hallani, hogy "a következő lemezünk lesz a legszarabb", mindenki kivétel nélkül azt mondja, hogy a készülő kiadvány lesz a legerősebb, legsúlyosabb, leg-leg-leg.... De a Kittie nem beszélt mellé, amikor ezt elhintette. Mondjuk az Eyes Wide Opent és a We Are Shadows-ot hallva tudtam, hogy nem egy lepkefing-kategóriájú anyagot hallok majd. 

Egy igen erős, változatos albummal tért vissza 13 éves kihagyása után a Kittie, reméljük, hogy folytatják a zenélést, és hogy a következő anyag is hozza ezt a szintet. 

9,5/10

"Fire"

Megjelenés: 2024.06.21.

Kiadó: Sumerian Records

Zenészek:

Morgan Lander - ének, gitár

Ivana Jenkins - basszusgitár

Mercedes Lander - dob

Tara McLeod - gitár

Dallista:

01. Fire
02. I Still Wear This Crown
03. Falter
04. Vultures
05. We Are Shadows
06. Wound
07. One Foot In The Grave
08. Are You Entertained
09. Grime
10. Eyes Wide Open

13 éves szünet után, a mai nappal jelentetett meg új stúdióalbumot a kanadai Kittie, amelynek a "Fire" címet adták. A zenekar énekese, Morgan Lander korábban elmondta: ha valaki évekkel korábban azt mondja, hogy a banda új lemezt ad ki, kinevették volna.

A lányok 2023 őszén kezdtek el dolgozni Nashville-ben a dalokon, amelyek közül az elmúlt hónapokban négy dalt is hallhattunk ( Eyes Wide Open, We Are Shadows, Vultures, One Foot In The Grave ), a mai nappal pedig az új albummal egy időben az ötödik kislemezes tétel is debütált, amely a korong címadó dala. 

Az elmúlt néhány évben 0-ról 100-ra tornáztuk fel magunkat, és szinte hihetetlen, hogy az összes munkánk, áldozatunk, fájdalmunk és diadalunk csúcspontja végre beteljesedett a hetedik stúdióalbumunk, a 'Fire' megjelenésével. Minden eddiginél nagyobb elszántsággal, céltudatossággal és lendülettel lángolunk, és reméljük, hogy ezek az összetevők minden szavunkkal visszhangra találnak, és hallhatóak az album minden hangjában. A 'Fire' nektek szól!

- írja a csapat a lemezről, alább pedig megtekinthető a Fire klipje: