A Remina története 2021-ben kezdődött, amikor az akkor még a Draconian frontlányaként ismert Heike Langhans párjával, Mike Lamb-bal közösen megalapította a zenekart. 2022 májusában Heike visszaadta a mikrofont Lisa Johanssonnak, aki tíz év után tért vissza a formáció köreibe. Mike egyébként a Sojourney, Light Field Reverie és az új-zélandi Lord of Shadows formációk gitárosaként is tevékenykedik. Megalapításuk évében három kislemezzel jelentkeztek – Aeon Rains, Obsidian, Dying Sun –, majd 2022 novemberében megjelent első nagylemezük, a "Strata".

A doom műfaj mindig is komoly népszerűségnek örvendett, bár kétségtelen, hogy sajátos hangulatot igényel az ilyen zene élvezete. A melankolikus dallamok és elgondolkodtató szövegek valójában sosem a széles tömegek számára készültek, mára pedig egyre kevesebb olyan csapat tűnik fel, akik ebbe az irányba mozdulnak.

Azonban Heike sziklaszilárdan elkötelezettje maradt a műfajnak, ennek jegyében született meg a Remina is. A német felmenőkkel rendelkező, Dél-Afrikában született énekesnő korábban a Hallatar "No Stars upon the Bridge" című albumán is énekelt, amelyet Juha Raivio (Swallow The Sun), Gas Lipstick (Kyyria, ex-HIM) és Tomi Joutsen (Amorphis) közösen készítettek Juha néhai kedvesének, Aleah Stanbridge-nek a verseiből és dalaiból, miután 2016 tavaszán az angyali hangú énekesnő rákban elhunyt. Heike és Aleah egyébként nagyon jó barátnők is voltak, jómagam is a szóban forgó kiadvány kapcsán ismerkedtem meg komolyabban Heike munkásságával. 2024-ben pedig a művésznő bejelentette, hogy a Sojourney énekese lett, így ettől a csapattól is egy igen masszív zenei víziót várhatunk majd.

2024 júniusában Heike és Mike "Erebus" címmel középlemezt jelentettek meg, melyen három kompozíció kapott helyet – a címadó darab, a Cinderfall és a Siren's Sleep valódi, autentikus doom alkotások, melyekben egyaránt meghatározó szerepet játszik Heike éteri vokálja és Mike hörgése, míg szövegeik alapját egyidejűleg alkotja az univerzum, a kozmosz és az elmúlás témaköre.

Legutóbbi kislemezük, az Algol januárban jelent meg, a dalban az Antimatter énekese, Mick Moss is közreműködik. A zenekar Facebookos oldala itt, Bandcamp-profilja pedig itt található. 

Heike Langhans neve több vonalról ismerősen csenghet. 2012-ben lett a svéd doom metalos Draconian frontlánya, ahol Lisa Johanssont váltotta, de más zenészekkel is dolgozott együtt, gondoljunk például a Hallatar formációra, amelyben Juha Raivio-val (Swallow The Sun), Tomi Joutsennel (Amorphis) és Gas Lipstickkel (ex-HIM) együtt vette fel a "No Stars Upon The Bridge" címre keresztelt albumot, amely Juha 2016 tavaszán, a hosszú betegség után elhunyt Aleah Stanbridge-nek állított emléket, aki a zenész alapító társa is volt az ambient/doom metalos Trees of Eternityben.

Létrehozta az ISON-t is 2015-ben, itt egészen 2019-ig ténykedett az énekesnő, a dark elektronikus zenét játszó :LOR3L3I: pedig a mai napig aktív.

Idén alapította meg REMINA nevet viselő zenekarát, amelyben társa nem más, mint kedvese, Mike Lamb, akit az új-zélandi/svéd/skót, Light Field Reverie nevű bandából ismerhetnek többen. Éppúgy, mint e formáció, a REMINA is az atmoszferikus doom metalban utazik, és a napokban jelent meg új szerzeményük, amely a Dying Sun címet viseli - a Bandcamp oldalon azonban meghallgathatók a korábban bemutatott Aeon Rains és az Obsidian című dalok is.