Az Epica új stúdióalbumának munkálatai javában zajlanak, ahogy arról már többször beszámoltunk. A holland szimfometal zenekar a hírek szerint minden eddiginél ambiciózusabb anyagon dolgozik. A zenekar legutóbb 2021-ben jelentkezett nagylemezzel - az "Omega" című albummal - visszakanyarodtak a csapat védjegyévé vált hangzásvilághoz.
Az együttes ma jelentette be, hogy új dallal örvendezteti meg közönségét - az Arcana című szerzemény jövő szerdán, november 13-án debütál, és már előre lementhető a digitális platformokon, ahogyan Simone Simons, a banda frontasszonya is elmondja az alábbi felvételen:
Az Epica rajongói különleges meglepetésnek örülhettek október 24-én, amikor napvilágot látott a zenekar legújabb videóklipje. A The Ghost In Me (Danse Macabre) című alkotás nem mindennapi együttműködés eredménye: Európa második legnépszerűbb szórakoztató parkja, a De Efteling is közreműködött a megvalósításban. A videó egyben betekintést nyújt a park legújabb látványosságába, a Danse Macabre névre keresztelt attrakcióba is.
Számunkra igazi álom válhatott valóra azzal, hogy együtt dolgozhattunk a világ egyik legcsodálatosabb vidámparkjával. Kisfiúként nagy hatással volt rám Saint-Saëns 'Danse Macabre' című műve, amit a park régi Spookslot nevű kísértetházában is hallhattunk. Amikor megtudtuk, hogy a De Efteling új attrakciója a 'Danse Macabre' nevet kapja, azonnal összeállt a kép: tökéletes lehetőség nyílt arra, hogy ötvözzük a szimfonikus zenei világunkat a metal stílus sötétebb oldalával, és elkészítsük saját feldolgozásunkat ebből a klasszikus műből. Boldogok vagyunk, hogy a De Efteling teljes bizalmat szavazott az elképzeléseinknek.
- mesélte korábban a felvétel kapcsán Coen Janssen, a csapat billentyűse.
A dal először élőben az amszterdami Symphonic Synergy koncerten kápráztatta el a közönséget, amelyről most egy lenyűgöző videó is napvilágot látott.
Friss dallal jelentkezett az Epica, The Ghost In Me (Danse Macabre) címmel. A misztikus hangulatú szerzeményhez készült videoklip túlvilági témákat dolgot fel, a projekt különlegessége pedig, hogy közösen készült a De Efteling élményparkkal, amely Európa második legnépszerűbb vidámparkja, és annak új, Danse Macabre nevű attrakcióját is bemutatja.
Halloween napján, október 31-én mutatkozik be a De Efteling új, hátborzongató attrakciója, az együttműködés pedig különös jelentőséggel bír az Epica számára, hiszen a zenekar minden tagja gyerekkora óta rajongója a népszerű vidámparknak, amely évente több, mint ötmillió látogatót vonz. Ez a közös projekt így valóban ideális párosításnak bizonyult mindkét fél számára.
"A De Efteling varázslatos világát minden holland gyermek jól ismeri. Számunkra igazi álom válhatott valóra azzal, hogy együtt dolgozhattunk a világ egyik legcsodálatosabb vidámparkjával. Kisfiúként nagy hatással volt rám Saint-Saëns 'Danse Macabre' című műve, amit a park régi Spookslot nevű kísértetházában is hallhattunk. Amikor megtudtuk, hogy a De Efteling új attrakciója a 'Danse Macabre' nevet kapja, azonnal összeállt a kép: tökéletes lehetőség nyílt arra, hogy ötvözzük a szimfonikus zenei világunkat a metal stílus sötétebb oldalával, és elkészítsük saját feldolgozásunkat ebből a klasszikus műből. Boldogok vagyunk, hogy a De Efteling teljes bizalmat szavazott az elképzeléseinknek. Megosztották velünk az új hullámvasút történetét, így a dalszöveget is ehhez igazíthattuk, sőt, lehetőségünk nyílt arra is, hogy saját fejezettel bővítsük a történetet."
- lelkendezett Coen Janssen, a zenekar billentyűse.
A szerzemény egyébként felcsendült a csapat monumentális, Symphonic Synergy elnevezésű koncertjein Amszterdamban idén szeptemberben, és a mexikóvárosi rajongók a következők, akik élőben hallhatják a dalt két decemberi koncerten, amelyeket az Epica teljes zenekarral és kórussal ad majd elő.
Szeptember 20-án dobta piacra harmadik szólóalbumát Charlotte Wessels. A Delain egykori frontlánya eddigi legkeményebb művével örvendeztette meg rajongóit, a lemez kritikáját ITTolvashatjátok.
Egy internetes metalmagazin faggatta ki nemrégiben a holland énekesnőt, aki nemcsak a kreatív folyamatokról, hanem a korongon szereplő vendégzenészekről is mesélt - a Dopamine című dalban az Epica énekesnője, Simone Simons is tiszteletét teszi, míg az Ode To The West Wind-ben az Arch Enemy frontasszonyával, Alissa White-Gluzzal egyesíti erejét, és Charlotte mindkét kolléganőjével imádott együtt dolgozni. De hogyan jött a közös munka ötlete?
"A Dopamine, amelyet Simone-nal közösen vettünk fel, egy személyes élményemen alapul. A szöveg egy általam szedett antidepresszáns mellékhatásairól szól, és ez volt az első alkalom, hogy nyíltan beszéltem erről. Simone megkeresett, hogy beszélgessünk, és közelebb kerültünk egymáshoz, több közös projekten is dolgoztunk, köztük The Sirens című dalon, amit nemrég adhattunk elő a Symphonic Synergy koncertjein. A dal témája teremtette meg köztünk a kapcsolódási pontot. Miután feltöltöttem a Dopamine első verzióját a Patreonra, Simone megdicsérte. Ez adta az ötletet, hogy mennyire klasszul hangzana ez a dal duettként."
"Az Ode To The West Wind igen különleges helyet foglal el a munkásságomban, mivel ez az ötödik közös munkánk Alissával. Együttműködéseink többsége híres költeményeken alapul, és ez a dal sem kivétel: Percy Shelley egy ismert versét dolgoztuk fel. Úgy éreztem, ez tökéletesen illeszkedik a tematikus együttműködéseink sorába. Alissa örömmel csatlakozott hozzám, és végül a dal felkerült az albumra. Nagyon csodálom a tiszta hangját, de különösen élvezem, hogy hörgésekkel is gazdagította a számot."
Ehhez a szerzeményhez igen különleges képi világgal bíró videoklip is készült, és több témát érint, de főleg a természetet és a környezetvédelemet.
"A dal alapjául szolgáló vers a szerző természet iránti csodálatáról és saját örökségéről szól. A videoklipben azonban megfordítottuk ezt a koncepciót, és az emberiség természetre gyakorolt hatását ábrázoltuk, ami sajnos minden, csak nem pozitív. Híres festményeket alkottunk újra, magunkat és a környezetszennyezés jelképeit is ábrázolva bennük. Például a Wanderer Above The Sea Of Fog című képet szeméttel töltöttük meg, Raffaello Cherubjai pedig kátrányba borított, szemétből készült szárnyakat kaptak. A klip készítése során komoly kihívásokkal szembesültünk: ragaszkodtunk ahhoz, hogy valódi hulladékot használjunk, nem akartunk új szemetet termelni. Ez persze olyan kérdéseket is felvetett, például hogyan oldjuk meg a nemzetközi stáb utaztatását környezetbarát módon. Ezek a dilemmák különösen fontosak egy ilyen témájú projekt esetében, és sokat gondolkodtunk rajtuk. Úgy vélem, ez olyan üzenet, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni a mindennapi életünkben sem."
Simone Simons, az Epica frontasszonya ma jelentette meg "Vermillion" című szólólemezét, amelynek elkészítésében Arjen Lucassen működött közre. Az album megjelenését három kislemez előzte meg: az Aeterna, az In Love We Rust és a R.E.D., mindegyikhez látványos videoklip társult. A lemez megjelenésének napján debütált a negyedik kisfilmes szerzemény is, a Cradle To The Grave, amelyben Alissa White-Gluz, az Arch Enemy énekesnője is közreműködik.
Simons így mesélt a szerzeményről, amely egyben az album egyik legerősebb darabja:
"A Cradle to the Grave' az élet hullámvölgyei és hullámvölgyei közötti navigálás egyetemes tapasztalatáról, valamint az értelem és cél kereséséről szól. Az emberi állapotot a küzdelem és a rugalmasság egyikeként szemléli, ahol az építkezésre és az elérésre irányuló erőfeszítések ellenére is ott van a mögöttes elfogadás, hogy az élet rövid, véges és gyakran kegyetlen."
Simone Simons, az Epica frontasszonya mostantól nem csak zenekarával kívánja meghódítani a rajongókat. A vörös hajú dívát számos más művésszel is összehozta a sors a több, mint húsz éve tartó pályafutása során - köztük a holland progresszív metal egyik legnagyobb nevével, Arjen Lucassennel. A két zenész közös albumot dobott piacra, ahol Simone végre megcsillogtathatta szólóképességeit is.
Simone és Arjen közös projektje három dallal vezette fel a korongot. Először az Aeterna csapott le ránk májusban - Simone szerint ez a szám olyan, mintha az Epica és az Ayreon zenei gyermeke lenne. Aztán jött az In Love We Rust, egy szívfacsaró ballada, végül a R.E.D. című szerzeményben az Epica gitárosa, Mark Jansen is beszállt a buliba. Ez a dal a mesterséges intelligencia témáját boncolgatja, mindezt egy igen látványos videoklippel.
Hogy őszinte legyek, az Epica legutóbbi albuma, az "Omega", számomra olyan volt, mint egy langyos sör egy forró napon - nem igazán hozott lázba. A szimfonikus részek továbbra is kifogástalanul szóltak, Simone hangja is rendben volt. De számomra a 2016-os "The Holographic Principle" (kritika ITT) után -ami rogyásig volt energikus dalokkal-, az "Omega" olyan sterilnek tűnt, mint egy kórházi műtő. Nem volt rossz, de valami nagyon hiányzott. Ezért is vártam kíváncsian, mit tud Simone szólóművészként.
Be kell vallanom, hogy az Aeterna és az In Love We Rust eleinte nem igazán ragadott meg. Kissé középszerűnek tűntek. Azonban a R.E.D.-re már felkaptam a fejem. Talán Mark miatt...? Nem tudom eldönteni.
Aztán végighallgattam az albumot, és meglepődtem. A Weight Of My World olyan érdekes megoldásokat vonultat fel, amiket az Epicától hiába vártunk volna. Kreatív dallamok, elektronikus elemek, de mindez úgy, hogy a metal hangzás nem szenved csorbát. A Vermillion Dreams szenvedélyes és nyugodt részei váltakoznak, kellemes egyveleget alkotva, a The Core igazán zúzósra sikeredett, itt ismét felbukkan Mark. De a legnagyobb meglepetést a Cradle To The Grave okozta, amelyben Alissa White-Gluz, az Arch Enemy énekesnője is közreműködik. Ez kétségtelenül az album egyik csúcspontja. A kapzsiságról szóló Dystopia dallamos-melankolikus hangulata nem nyomaszt, inkább elgondolkodtat, a gitárszóló pedig különösen megindító. A dal vége felé fokozódik a tempó, és egy igen dinamikus tétellé növi ki magát. Az albumzáró Dark Night Of The Soul ismét egy lassú, érzelmes szám, de Simone éneke annyira érdekes és gyönyörű, hogy végig leköti a figyelmet.
Arjen Lucassen, ez a 64 éves zenemágus, már évtizedek óta bizonyítja, hogy amihez hozzáér, az arannyá változik. Most Simone Simons-szal bútorozott össze egy album erejéig, és lássunk csodát, a "Vermillion" album sem okoz csalódást. Ez a lemez olyan, mint egy jól megkevert koktél: egy rész Arjen jellegzetes hangzásából, egy rész Simone egyedi stílusából, és máris kész a tökéletes keverék. Az eredmény? Egy igazán fülbemászó, izgalmas zenei utazás. Mint említettem, az Aeterna és az In Love We Rust első hallásra olyan volt, mintha langyos vízbe csobbantam volna - nem igazán hagyott mély nyomot. De ahogy végigpörgettem a teljes albumot, rá kellett jönnöm: ez a dalcsokor bizony telitalálat.
A két holland tehetség együttműködése olyan, mint amikor két mesterszakács szabadul be egy konyhába - az eredmény nem lehet más, csak ínycsiklandó. A "Vermillion" tökéletesen ötvözi kettejük egyedi 'ízeit', létrehozva valamit, ami ismerős is, meg nem is - de mindenképpen szerethető. A két művész egyedi stílusának találkozása olyan zenei élményt eredményez, ami után nehéz visszatérni a megszokott kerékvágásba. Arjen tapasztalt produceri munkája és Simone kivételes hangi adottságai olyan kombinációt alkotnak, ami ritka a mai zenei palettán - álomszerű, varázslatos dallamok, elgondolkodtató szövegek és az a fajta precizitás, ami nem esik túlzásokba.
9/10
Kiadó: Nuclear Blast
Zenészek:
Simone Simons - ének
Arjen Anthony Lucassen - gitár, billentyűk, dalszerzés
Rob van der Loo - basszusgitár
Koen Herfst - dob
Ben Mathot - hegedű
Vendégzenészek: Mark Jansen, Alissa White-Gluz, John Jaycee Cuijpers
Dallista:
01. Aeterna 02. In Love We Rust 03. Cradle To The Grave (feat. Alissa White-Gluz) 04. Fight Or Flight 05. Weight Of My World 06. Vermillion Dreams 07. The Core 08. Dystopia 09. R.E.D. 10. Dark Night Of The Soul
Tudni lehet, hogy a holland Epica 2023-ban kezdte meg új albumának felvételeit. A zenekar frontasszonya, Simone Simons tavasszal osztotta meg a rajongókkal: a tervek szerint a nyár végére lezárulhatnak a stúdiómunkálatok, így a várva várt korong 2025-ben napvilágra kerülhet.
A közelmúltban egy spanyol metalmagazinnak adott interjút az énekesnő, aki további izgalmas részleteket árult el a formálódó műről. Simone szerint az új album minden eddiginél lehengerlőbb hangzásvilággal kápráztatja majd el hallgatóságát.
"Éppen tegnap írtam Marknak és Robnak, hogy nagyon elégedett vagyok a dalokkal. Büszke vagyok arra, amit csináltunk. Ez megint egy remek Epica-album lesz. Alig várom, hogy a rajongók meghallgathassák! Nagyon szerettük az 'Omega' albumunkat. Sokat turnéztunk vele és remek élményeink voltak. De a turné végén már vágytunk valami újra. Ilyenkor azt gondoljuk: 'Na, csináljunk egy új lemezt. Vajon lehet olyan jó vagy még jobb, mint az előző?' Mindig arre törekszünk, hogy megújuljunk."
- kezdte sorait, majd így folytatta gondolatmenetét:
"A dalok súlyosak lesznek. Van köztük egy gyönyörű ballada és egy nagyon filmzeneszerű szám is. Lesznek pörgős és lassú, doomos dalok, melankolikus hangulat és hihetetlenül erős gitárriffek. Azt hiszem, ez lesz eddig a legepikusabb Epica-album, legalábbis én így érzem. Nagyon boldog vagyok! Jövő héten kezdjük felvenni a hangszereket, emiatt a zenekar Prágába utazik, én pedig majd ezután veszem fel az éneksávjaimat. Ez lesz a kilencedik lemezünk, és ez nagyon különleges számunkra. Erős spirituális jelentést érzünk benne. Ezért helyet kapnak rajta olyan dalok, amelyek a kilences szám szimbolikájáról és jelentéséről szólnak."
A csapat legutóbbi nagylemeze, az "Omega" 2021 februárjában került boltokba. Ez az album hűen tükrözte a zenekar jellegzetes hangzásvilágát, ugyanakkor egy nosztalgikus utazásra is invitálta a hallgatókat. A korong ugyanis finoman egyensúlyozott az együttes jól ismert stílusa és korai korszakuk hangzása között, ezzel egyfajta tisztelgést nyújtva művészi gyökereik előtt.
Augusztus 23-án kerül a boltokba Simone Simons első szólóalbuma "Vermillion" címmel, amely korong egy régóta dédelgetett álom megvalósulása az Epica-frontasszony számára.
Simons nemrégiben vallott arról, hogy a szólólemez gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott benne, ám a megvalósítás váratott magára. Az énekesnő és a producer, Arjen Lucassen egyaránt rendkívül elfoglaltak voltak az elmúlt időszakban, így a közös mű csak most születhetett meg. Egyúttal rajongóit is megnyugtatta: nem szándékozik elhagyni az Epicát - a zenekar már dolgozik a következő albumán.
Májusban jelent meg a lemezről az Aeterna, majd az In Love We Rust, az énekesnő pedig elárulta: minden egyes tétel egy külön világot képvisel, ennek ékes bizonyítéka a mai nappal kiadott új kislemez, a R.E.D., amely felvétel mély filozófiai kérdéseket feszeget, középpontba állítva korunk egyik legizgalmasabb és egyben legvitatottabb témáját: a mesterséges intelligencia térhódítását. A szerzemény egy olyan jövőképet fest elénk, ahol a teremtett intelligencia kezdi túlszárnyalni alkotóját, az embert. A dal különleges perspektívából közelíti meg a témát, bemutatva az AI növekvő öntudatát és annak vívódását, Simone mellett pedig Epicás csapattársa, Mark Jansen is feltűnik.
Tavasszal jelentette be Simone Simons, miszerint augusztus 23-ával megjelenik első szólóalbuma, amely a "Vermillion" címet viseli majd, és amely korongot nem mással karöltve készítette el, mint honfitársa, Arjen Lucassen, akivel az Ayreon projekt kapcsán már korábban több ízben is dolgozott együtt.
Májusban az Aeterna című szerzeménnyel mutatkozott be szólóénekesként Simone, aki akkor megnyugtatta az Epica rajongóit: esze ágában sincs elhagyni a zenekart, sőt, dolgoznak új nagylemezükön is, amely előreláthatólag 2025-ben kerül boltokba. Júniusban a holland énekesnő az In Love We Rust című kislemezével rukkolt elő, a napokban pedig egy internetes zenei magazinnak mesélt bővebben a készülő kiadványról - kiderült, hogy már tavaly aktívan dolgozott a dalokon.
"Tavaly tavasszal kezdtünk el dolgozni rajta, de már előtte is beszéltünk egy közös albumról. Évekkel ezelőtt megkérdeztem tőle, hogy szeretne-e velem kiadni egy lemezt. Érdekelte a dolog, de mindketten túlságosan elfoglaltak voltunk akkortájt. Tavaly az Ayreon koncertjein én is színpadra álltam, de előtt ő már megírt pár dalt, én pedig felvettem az éneksávokat. Tehát nem egyszerre született meg az összes dal, több részletben készültek el. Az Aeterna-t Arjen javasolta első kislemeznek, mivel ez egyfajta fúziója az Epica és az Ayreon stílusának, tükrözve a zenei pályafutásunk hasonlóságait. Egyfajta lágy felvezetőnek szántuk a dalt, hogy megmutassuk a rajongóknak, mire számítsanak. De minden szám egyedi hangzásvilággal bír."
"Az In Love We Rust pedig Arjen és az én egyik kedvenc számom is az albumról, egy gyönyörű ballada. Ki ne szeretné a balladákat? És ebben a hónapban megjelenik egy harmadik kislemez, ami egy igen súlyos dal lesz. Nagyon kíváncsi vagyok, mit fognak szólni hozzá az emberek. De minden dal zseniális, és mindegyiket szeretem! Olyanok, mintha mind a "kisbabáim" lennének."
- magyarázta Simone, aki saját projektje és az Epica mellett Charlotte Wessels új dalában, a Dopamine-ban is vendégeskedett.
Nem bánik szűkmarkúan harmadik nagylemeze beharangozóival Charlotte Wessels. Az egykori Delain-énekesnő elsőként a The Exorcism, majd a Chasing Sunsets című tételekkel örvendeztette meg rajongóit, a szóban forgó album pedig szeptember 20-án jelenik meg "The Obsession" címmel.
A mai nappal publikálta harmadik kislemezét a holland tehetség - a dal a Dopamine címet viseli, és nem más vendégeskedik benne, mint az augusztus folyamán első szólóanyagát megjelentető Epica-frontasszony, Simone Simons.
"A 'Dopamine' személyes tapasztalataimat dolgozza fel a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI - az antidepresszánsok egy fajtája - a szerk.) okozta tompasággal kapcsolatban, amit néhány éve éltem át a Sertralin szedése során. Bár a gyógyszer kétségtelenül segített, számos, korábban ismeretlen mellékhatással szembesültem. A dal ezek közül néhányat boncolgat. Noha sebezhetőnek érzem magam, hogy megosztom ezt az élményt, remélem, hozzájárulhatok a téma körüli szégyenérzet és tabuk lebontásához."
Ne tévesszen meg senkit a Barbie-babákhoz hasonló megjelenés, a szerzemény kellő keménységet tartalmaz, csakúgy, mint az album többi dala, ahogyan Charlotte azt megígérte, íme a klip:
