Halmas várakozás előzte meg ezt a péntek estét. Eredetileg még 2019-ben lett bejelentve, hogy Tarja turnéra indul aktuális lemezével, az "In The Raw"-val, mely Magyarországra is elér, 2020 őszén. Közben jött a covid, és a világ a feje tetejére állt. Két halasztás után végül meglett az új dátum: 2022. október 21. Közel három évet kellett várni erre a napra.

A helyszin a Barba Negra új, csepeli koncertterme. Egy héttel korábban már sikerült csekkolnom a helyet, hiszen ugyanitt került megrendezésre az Arch Enemy / Behemoth buli is.

A hely ugyan még korán sincs kész, jelenleg még nem a legkomfortosabb, de jó lesz.

Hatalmas, ami nagyon nagy előny: végre ismét van egy hely Budapesten, ami alkalmas a klubokat már rég kinőtt, de nem Sportaréna méretű produkcióknak.

Köszönjük, Barba Negra, hogy mertek nagyot álmodni, óriási szükség volt már egy ilyen helyre.

FIÚK A KLUBBÓL

Tarja előtt két, számomra ismeretlen együttes volt hivatott bemelegíteni a közönséget.

Elsőként egy norvég formáció, az Abakas állt színpadra. Intro nélkül.

A trió meglehetősen érdekes (legalábbis számomra) zenét tol, ami erősen a bluesban gyökerezik. Kicsit olyan érzésem volt, mintha tinédzser fiúk garázsban tartott próbáját néztem volna. A produkció egyértelműen nem ilyen kaliberű turnékra és ekkora méretű helyekre lett kitalálva, sokszor éreztem úgy, hogy egyszerűen elvesznek a nagy térben. Kis méretű, füstös klubokban viszont nagyon is feelinges lehet a koncertjük, ha legközelebb erre járnak, egy kisebb helyen, esetleg elkukkantok megnézni őket.

VARGA IRÉN IN DA HAUZ BAZDMEGGGG

A sorban a brit Serpentyne nevű formáció következett. Előzetesen már utánuk néztem, hogy kb képben legyek, csekkoltam egy-két dalt, ám amit élőben kaptam ettől a zenekartól, az minden képzeletet felülmúlt.

Ők is Intro nélkül kezdtek neki a koncertnek, és egyszer csak megjelent a színpadon Irénke... Bocsánat, Maggiebeth Sand. Mielőtt kitérnék a részletes beszámolóra, annyit mindenképp meg kell jegyeznem, hogy a zenekar többi tagja ügyes. Jó zenészek.

De... Ebben a zenekarban az énekesnő a hiba. Persze, csak, ha komolyan akarjuk venni.

Tulajdonképpen nagyon is van szórakoztató faktora a produkciónak, hiszen nem minden nap láthatjuk Kiszel Tündét, ahogy telefonról olvassa a dalszöveget. Több más, az itthoni trash gyöngyszeme is felidéződött bennem a koncert folyamán. Például, amikor előkerült egy jósgömb, ami fölött a hölgy nagyon úgy csinált, mintha varázsolna, egyszerre idéződött fel bennem Ildy Lee - boszorkány vagyok című szerzeménye és klipje, valamint a méltán híres (vagy hírhedt) Pisi-kaka-woodoo baba Dolly Rambo előadásában. Fekete fej, fekete fej, megátkozlak kiflivel... Természetesen a jósgömböt sikerült elejteni. Talán rossz volt benne a látomás? Vagy rossz dalszöveg volt bele írva? Ki tudja...

Az igazi Irénke legalább tudja fejből. De legalább ugyanennyire hamis. 

Kicsit szomorú, hiszen egy énekesnőcserével egészen élvezhető lenne a produkció.

Tulajdonképpen így is az. Hiszen a tömény trash legalább annyira szórakoztató, ha nem jobban, mint egy valódi értékkel bíró tartalom. Ez a produkció pedig trash volt. Annak is a legmélyebb bugyraiból. 

CSODÁT TEREMTENI MINDEN ALKALOMMAL...

Tizenhét éve már, hogy Tarja távozott a Nightwish soraiból, azóta egy igen sikeres szólókarriert sikerült felépítenie.

Tarja egyedül is megállja a helyét, ezt több ízben bizonyította már. Nem először látom őt élőben... De még mindig pontosan ugyanolyan hatással van rám.

21:30-kor végre megszólalt az est amúgy egyetlen intrója. Tarját egyébként meglehetősen fix csapat kíséri a turnékra, Alex Scholpp, Christian Kretschmar, Max Lilja, Doug Wimbish és Alex Holzwarth egy már hosszú évek óta összeszokott csapatot alkot, így mindamellett, hogy hibátlan zenei alapot nyújtanak, megvan bennük az a fajta közvetlenség és bohóság, ami igazán emlékezetessé tud tenni egy műsort.

Tarja pedig egyszerűen csak a világ nyolcadik csodája.

A koncert a legutóbbi album egyik nagyobb lélegzetvételű dalával, a Serene - vel vette kezdetét.

Tarja továbbra is eszméletlen formában van, egy igazi energiabomba. Ő színpadra született, itt él igazán. A hangja pedig még mindig kifogástalan.

Tarja nagyon sokat, és nagyon jól kommunikál a közönséggel, és ami nekünk különösen nagy élmény volt, hogy ennek nagy részét magyarul tette, ráadásul nagyon is jó kiejtéssel. Persze nem kell hatalmas okfejtésekre gondolni, de igazán melengette a szívet, hogy a szinte minden zenekartól megszokott "köszönöm" és "szeretlek" helyett egész, kerek mondatokkal készült nekünk. Így kell ezt.

Igen érdekes és változatos programmal készült a művésznő, a nagyszabású nyitány után sorra jöttek az erősebbnél erősebb dalok: Demons in You, My Little Phoenix, Anteroom of Death...

A "The Shadow Self" egyik legszebb dala, a Diva is helyet kapott a programban, méghozzá egy alaposan átdolgozott, keményebb formában.

Az új album sem volt hanyagolva természetesen, a Goodbye Stranger élőben nagyon erős, a Silent Masquerade pedig... Egyszerűen csak maga a csoda.

Az este egyetlen Nightwish dala, a Wishmaster pedig szépen belesimult a többi dal közé... Óriási élmény volt eredeti verzióban, Tarja hangján hallani élőben, ám nem mondanám a koncert csúcspontjának. Tarja szólómunkássága egyébként is sokkal közelebb áll a szívemhez.

Egy rövidke akusztikus blokk következett... Volna, ha Tarja nem vesz észre a közönség soraiban egy hat éves kislányt. Természetesen azonnal felhívta magához a színpadra, és váltott pár szót a szülőkkel.

Emberi, megható pillanat volt.

Az akusztikus blokkban kizárólag Tarja és a zongora volt főszerepben. Két csodálatos dalt, a The Golden Chamber-t és a You and I-t adta elő.

A hivatalos program végére két nagyon erős dal, az Undertaker és az egyik legnagyobb közönségkedvenc, a Victim of Ritual maradt. Tapsviharral, közös énekléssel.

Természetesen várt még ránk a négy dalos ráadás, ahol az Innocence, az I Walk Alone, az új lemez húzódala, a Dead Promises, zárásként pedig a kihagyhatatlan Until My Last Breath kapott helyet. 

Tarja ismét megcsinálta. A varázslat ismét megszületett. Három évet kellett várni erre az estére, de megérte, hiszen kaptunk cserébe 1 óra 40 perc csodát. Mert ez csoda volt, az elsőtől az utolsó pillanatig.

Alig várom a következő találkozót.

Setlist:

Serene

Demons In You

My Little Phoenix

Anteroom of Death

Diva

Goodbye Stranger

Silent Masquerade

Wishmaster

Akusztikus blokk:

The Golden Chamber

You and I

Undertaker

Victim of Ritual

Ráadás:

Innocence

I Walk alone

Dead Promises

Until My Last Breath