Az utóbbi években egyre több zenész emeli fel a hangját a koncerthelyszínek vitatható pénzügyi gyakorlatai ellen. Most a Jinjer basszusgitárosa, Eugene Abdukhanov is határozott kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.

"Nehéz megtalálni a megfelelő szavakat, és nem káromkodni."

- kezdte a német Moshpit Passion magazinnak adott interjújában a zenész, majd felfedte, pontosan mire is gondol: a turnézás egyre nagyobb kihívást jelent és egyre drágábbá válik. Különösen annak fényében, hogy sok helyszín megköveteli a zenekaroktól, hogy a merchandise-bevételek egy százalékát fizessék ki nekik.

"Ellenzem és mélységesen utálom az egész ötletet, hogy alapvetően pénzt lopnak a zenekaroktól, különösen akkor, amikor a helyszíneken bárok vannak, és rengeteg pénzt keresnek a pián. És különösen a merch-pénzek elvételét a támogató zenekaroktól, akik nagyon gyakran alig keresnek pénzt magából a merchből, és semmi mással nem rendelkeznek. Ugyanakkor megértem, hogy nincs kiút a helyzetből. Az egész rendszer miatt, ahogyan minden készül, minden a feje tetejére állt..."

Az elmúlt másfél évtizedben az ukrán csapat karrierje valóságos sikertörténetté vált a metal színtéren. A zenekar a világ számos pontján nyűgözte le közönségét, a legendás Wacken Open Airtől kezdve a patinás Download fesztiválig, valamint Európán és Amerikán kívül Ausztráliába, Dél-Afrikába és Ázsiába is eljutottak - legutóbb Dubai-ban, a Fülöp-szigeteken, Indiában és Japánban is színpadra álltak. Friss albumukról, a "Duél" címet viselő korongról ITT olvashattok kritikát.

"A zenészek a piramis csúcsáról, ahol minden előadónak működnie kellene, a piramis legaljára kerültek. Ugyanis a zenészek másoknak dolgoznak, ez így működik. Egészen pontosan a zenészek a menedzsmentnek és a kiadóknak dolgoznak, valamint a booking cégeknek és a promótereknek. És ez nagyon-nagyon nyilvánvaló, amikor egy turné pénzügyi elszámolását látod. Látod a pénzt, aztán látod az összes levonást, és ami marad, az összehasonlíthatatlan azzal, ami az elején volt."

- világított rá a rendszer visszásságaira a zenész, majd eképpen zárta mondandóját:

"Örökké tudnék panaszkodni emiatt. De a lényegre látok, és a lényeg csak a világ, amiben élünk. Minden így működik. Az egykor nyitott piac és szabad kapitalista társadalom egy mélyen monopolizált térré változott, ahol minden bizonyos entitásoké, amelyek a piac többségét uralják, de nem mondok neveket. Ez nagyon rossz, ám egyszerűen nem látok megoldást."

A Jinjer két dallal készítette fel rajongóit közelgő új stúdióalbumára - a Someone's Daughter és a Rogue című kislemezek már előrevetítették, merre halad tovább a zenekar egyedi hangzásvilága. Az ukrán banda eddig szűkszavúan nyilatkozott az új anyagról, de annyit elárultak, hogy a 19. század romantikus korszaka is hatással volt a dalok megírására, noha a dalszövegek nehezen születtek meg, ahogyan azt Tatiana Shmayluk énekesnő korábban elmondta. 

A mai nappal fény derült a korong címére, borítójára és dallistájára is: a 2025. február 7-én boltokba kerülő kiadvány a "Duél" címet fogja viselni. 

"Először is, nehéz elhinni, hogy hamarosan megjelenik az ötödik nagylemezünk! Az eddigi kiadványaink után, hogy végre a Duél a kezünkben van, és készen áll arra, hogy megosszuk a világgal, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a zenekarunk még mindig nem fogyott ki a kreativitásból és az inspirációból."

- mesélte a zenekar basszerosa, Eugene Abdukhanov.

"Az új album készítése minden eddiginél hosszabb folyamat volt - közel két évet vett igénybe. A turnék között minden szabad percet a stúdióban töltöttünk, folyamatosan csiszolgatva a dalokat és keresve a tökéletes hangzást. Különleges újdonság, hogy Tatiana először készített vokális előprodukciókat az album felvétele előtt. Egyik lemezünk sem volt ennyire átgondolt és kiszámított, mint ez! Vállaltuk a kihívást, hogy még szélesebbre tárjuk zenei horizontunkat, mint eddig, és bebetonozzuk, hogy a "Duél" lesz a következő lépés a Jinjer karrierjében."

Az album hírével egyetemben ma elérhetővé vált a harmadik kislemezes dal is, amely a Kafka címet viseli, és mély betekintést nyújt a művészi lét árnyoldalaiba. Tatiana kendőzetlen őszinteséggel beszélt a dal mondanivalójáról:

 "Mivel a művészetünket szóról szóra boncolgatják és hangról hangra szétszedik, elvárják tőlünk, hogy mindig a helyünkön legyünk... és ha nem így van, akkor jön a megbotránkozás."

- kezdte gondolatmenetét a frontlány, aki Franz Kafka szürreális világához hasonlítja a művészi létet:  

"Egy igazi művész sebezhető, de a közönség leggyakrabban keselyűkkel van tele, akik minden egyes mozdulatodat kipécézik. Csúszós lejtő, amikor a zene a világot jelenti számunkra, de milyen gyorsan átváltozik a dicséret üldözéssé... Egy napra mindannyian királyok és királynők vagyunk, de legtöbbször úgy érezzük magunkat, mint egy életre szóló Kafka-regényben. Izgalmas, de ugyanakkor szürreális és abszurd is..."

01.    Tantrum
02.    Hedonist
03.    Rogue
04.    Tumbleweed
05.    Green Serpent
06.    Kafka
07.    Dark Bile
08.    Fast Draw
09.    Someone's Daughter
10.    A Tongue So Sly
11.    Duél

Mint arról korábban hírt adtunk, készülőben van az ukrán Jinjer új albuma. Eugene Abdukhanov, a banda basszerosa felfedte: a dalok 80%-a már elkészült, és ahogy úgy érzik, hogy eljött az idő, stúdióba vonulnak és felveszik őket.

A hétvégén az angliai Download fesztiválon lépett fel az együttes, a zenész pedig újfent érdekességeket osztott meg a korongról.

Miután befejeztük a nyári turnét, mindenképpen az új lemez elkészítése lesz a prioritás. Jóval agresszívabb lesz, mint a Wallflowers. 

A szóban forgó korong 2021 augusztusában jelent meg és szép sikereket könyvelhetett el vele a Tatiana Shmayluk énekesnő vezette csapat.

Ukrajna és Oroszország között 2022. február 24-e óta háború dúl, a zenekar pedig természetesen ebből is ihletet merített.

A háború által szült negatív energiákat beleöltük a zenébe. Vannak olyan dalok, amelyek akkor íródtak, amikor ágyúkkal és bombákkal támadták a hazánkat. Miközben én képtelen voltam a zenére koncentrálni, addig Vlad, a dobosunk rengeteg dalt írt. Amint vége lett az ostromnak, az orosz hadsereg visszavonult Kijevből, és a dolgok lecsillapodtak, akkor kattant valami a fejemben és én is elkezdtem írni. Minden ember máshogy kreatív, és azok a dolgok, amelyek körülötted történnek, nem tudnak elhatárolódni az alkotói folyamattól.

A németországi Rock Am Ring fesztiválon tette tiszteletét a Jinjer, a buli előtt pedig MoreCore.TV-nek adott interjút a banda basszerosa, Eugene Abdukhanov. 

A kijevi zenekar legutóbbi sorlemeze 2021 augusztusában jelent meg "Wallflowers" címmel, amelyet az eddigi legnyugtalanabb, legsötétebb anyagaként definiált a Tatiana Shmaylyuk vezette formáció.

Tavaly főként az ukrán-orosz háború kapcsán adtunk hírt a csapatról - minden koncertet adománygyűjtésre használnak fel, különleges pólókat terveztek, a bevételeket pedig segélyszervezetek számára juttatják el.

Eugene elárulta: dolgoznak a következő albumon, a dalok pedig már félkész állapotban vannak.

Rengeteg új zenét írtunk, amelyek már demo fázisban vannak. Most várunk arra, hogy eljöjjön az a pont, amikor azt mondjuk: "Oké, kezdjük el!" Ha ez megtörténik, stúdióba vonulunk és felvesszük az új lemezt. De a zene és a szövegek is már körülbelül 80%-ban elkészültek. 

- kezdte sorait a zenész, aki azt is elmondta, milyen lesz az album.

Minden lemezünkön van valami, ami a korábbiakon nem volt. Nehéz megmondani, hogy ez most konkrétan mi lesz. Nem akarok spoilerezni, de határozottan más lesz, mint a Wallflowers, amelyen egy kicsit a doom irányába is elmozdultunk, hiszen voltak rajta nagyon lassú és szenvedős részek is. Az új lemezen megint egy másik irányba megyünk el, talán a death metal felé. De nagyon erőteljes és groove-os lesz, ami letépi az arcod. 

Az Egyesült Államokban turnézik a Jinjer, a P.O.D., a Vended, a Space of Variations és a Malevolence társaságában járják az USA nagyvárosait.

Teszik mindezt azért, hogy minden koncertet adománygyűjtésre használjanak fel, hiszen hazájuk, Ukrajna február 24-e óta áll orosz ostrom alatt. Ukrajna kulturális minisztériuma engedélyt adott a csapatnak, hogy háborúellenes nagykövetekként járják a világot és segítsék ártatlanul szenvedő honfitársaikat. A banda tehát most nem csak egyszerűen koncertezik, hanem aktívan segít az embereken. 

Nemrég a Kerrang! magazinnak adott interjújában a zenekar két szószólója, Tatiana Shmayluk énekesnő és Eugene Abdukhanov basszusgitáros újabb gondolatokat osztott meg. A két zenész elmondta: a továbbiakban is az a cél, hogy felhívják az emberek figyelmét a háborúra.

A nyáron az angliai Bloodstock-os koncerten, a Home Back című daluk felvezetőjeként Tatiana üzenetet címzett az orosz miniszterelnöknek:

"Vlagyimir Kibaszott Putyin, vissza akarjuk kapni az otthonunkat!!!"

A dal a háborúról szól, ami 8 éve tart Ukrajnában, igaz, idén február 24-ig leginkább az ország dél-keleti része, a luhanszki és a donyecki térség - utóbbi régióból származnak a Jinjer tagjai is -  volt érintett, de idén, amikor ez a szörnyű háború eszkalálódott, az egész ország ostrom alá került.

A turné elején néha elsírtam magam a színpadon. Minden egyes sor után a szemeimet törölgettem.

- idézte fel a nyári turnén történteket Tatiana.

Látni a zászlókat és az embereket, akik a világ minden táján ennyire támogatják Ukrajnát, csodálatos, de kemény is egyben. Legszívesebben hazamennék.

Tavasszal a banda kiadója, a Napalm Records különleges pólókat tervezett, amelyekből több tízezer talált eddig gazdára, a ruhadarabokon pedig a Jinjer logója látható, az ukrán zászló színeiben. A bevételeket természetesen a zenekar segélyszervezetek számára juttatja el, akik élelmiszert, ivóvizet és orvosi ellátást biztosítanak a rászorulóknak.

Kijev -ahol a zenekar tagjai is élnek- és Ukrajna nyugati része sem maradt ki a támadásokból, Eugene szerint mostanra viszonylagos nyugalom van a főváros környékén, de Kelet még mindig maga a földi pokol.

Minden egyes nap civilek tucatjai halnak meg a támadásokban. Nem érezheted magad biztonságban, mert folyamatosan rakétatámadások vannak. Néhány hónappal ezelőtt Vinnicjában (Közép-Ukrajnában található nagyváros - a szerk.) jártam egy barátommal, és egy kebabosnál hamburgert ettünk. Egy hónappal később a boltnak otthont adó tömböt orosz rakéta találta el. Huszonnyolc ember halt meg, közöttük három gyermek is. Ezekre nincsenek szavak! A barátom is megsérült, és még mindig kórházban van, de legalább túlélte...

Eugene jó néhány barátját, ismerősét besorozták a hadseregbe, és a fronton harcolnak most. 

Két hete tudtam meg, hogy egy barátomat, akivel együtt jártam edzőterembe, megölték a fronton. 35 éves vagyok, lehetséges, hogy én is kapok behívót. De nem is akarok még csak gondolni sem erre! Kétgyermekes apa vagyok, ha behívnak, el kellene hagynom a családomat. Ne is kérdezz erről, ember...

Korábban a basszeros elmondta: alapítványt kíván létrehozni, hogy így segítsen az embereken, és ezt sikeresen végrehajtotta.

Van egy segélyszervezetünk, amely belőlünk és különböző országokból származó emberekből áll, ők segítenek nekünk a szállításban. Pénzt gyűjtünk, amelyekből különböző dolgokat vásárolunk és elszállítjuk őket a kórházakba, idős embereknek és a háború miatt szenvedőknek.

- mondja Tatiana, majd Eugene így zárta a beszélgetést:

Az egyetlen alkalom, amikor el tudom felejteni a háborút, az az egy óra, amit a színpadon töltök. Ilyenkor egy kis időre elfelejtem, hogy mi minden szar folyik otthon...

Miközben továbbra sem csillapodik a háború Oroszország és Ukrajna között, a Jinjer tegnap indult turnéra az Egyesült Államokban a P.O.D., a Vended, a Space of Variations és a Malevolence társaságában. A csapat korábban elmondta: hálával tartoznak az ukrán kulturális minisztériumnak, akik lehetővé tették számukra, hogy háborúellenes nagykövetekként hazájukat képviselhetik a világban, valamint minden koncertet arra használnak, hogy adományokat gyűjtsenek ártatlanul szenvedő honfitársaiknak.

A San Diego-i show előtt egy internetes magazin kapta mikrofonvégre Vladislav Ulasevich-et, a banda dobosát, aki nemcsak a háborúról mesélt, hanem arról is, hogy szülőhazájukban igen nehéz metal zenészként érvényesülni.

Ez még mindig egy igazi háború. Két nappal ezelőtt Oroszország támadást indított az ukrán nagyvárosok ellen. Kijev központját nagyon keményen bombázták. Tizenhárom ember meghalt. Ez szörnyű. Egyszerűen nincsenek szavaim arra, hogy elmagyarázzam, milyen nehéz most az emberek élete Ukrajnában. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy háborúellenes nagykövetek lehetünk, és mi mindent megteszünk! Ukrán zenekar vagyunk, és büszkék vagyunk a származásunkra!

- kezdte sorait a zenész, majd elárulta, hogyan lett a csapat tagja - a formáció 2008-as megalakulása óta több tagcserét is megélt, az eredeti felállásból már csak Tatiana Shmayluk és Roman Ibramkhaliov gitáros maradt, Eugene Abdukhanov basszeros 2011-ben, Vlad pedig 2016-ban csatlakozott a zenekarhoz.

Egy hangszerboltban dolgoztam, Eugene egyszerűen odajött hozzám, és azt mondta, hogy "Hé, ember, szükségünk van egy dobosra." Én pedig csak annyit mondtam, hogy "Oké, én leszek a Jinjer dobosa." Könnyű volt. Egy hónapon belül pedig elkezdtünk koncertezni.

- mesélte a zenész, akiről az is kiderült: korábban zongorázni tanult, kipróbálta a gitárt, de végül a dob lett az igazi szerelme.

Azt azonban nem gondolta volna, hogy a Jinjer eljut a világhírnévig.

Álmodni sem mertem volna arról, hogy egyszer a világot járjuk majd, mert Ukrajnában nagyon nehéz ismert zenekarrá válni. Az ügyintézés is körülményes, a vízumok, a papírmunka rengeteg utánajárást igényel. Nem utazgathatunk olyan könnyen a világban, mint más európai emberek vagy éppen az amerikaiak. Az ukrán zenekaroknak sokkal keményebben kell dolgozniuk, sokkal többet kell felmutatniuk. De mi olyanok vagyunk, mint egy család, nagyon közel állunk egymáshoz. Együtt utazunk, tulajdonképpen együtt élünk, és több időt töltünk egymással, mint a szeretteinkkel, ez pedig összeköti a bandát.

Amikor a háború kitört, Vlad írt néhány új dalt.

Nagyon ijesztő volt. Otthon ültünk és sem Roman, sem Eugene nem tudott semmit alkotni. Az egyetlen dolog, amit tehettem, az volt, hogy a gitárommal a kezemben próbálok írni pár dalt, miközben nem gondolok a háborúra. Ez nagyon sokat segített nekem! Úgy érzem, elég jó zenét írtam. Remélem, amikor kiadjuk őket, mindenkinek tetszeni fognak. Nehéz és depresszív lesz.

- zárta sorait.

Az ukrán Jinjer többször kifejezte háláját hazája kulturális minisztériumának, akiktől engedélyt kaptak arra, hogy háborúellenes nagykövetekként fellépjenek az összes meghirdetett fesztiválon, így gyűjtve adományokat ártatlanul szenvedő honfitársaiknak.

Augusztusban az angliai Bloodstock fesztiválon is tiszteletét tette a Tatiana Shmayluk vezette zenekar, amely koncert most teljes terjedelmében elérhetővé vált a Youtube-on.

Setlist:

Teacher, Teacher!

On the Top

Call Me a Symbol

Perennial

Sleep of the Righteous

Home Back

Pisces

Vortex

Colossus

Háború dúl Oroszország és Ukrajna között, amelynek előzményei egészen 2014-ig vezethetők vissza, és amely  február 24-én eszkalálódott. Az ukrán Jinjer, amely csapat feltette hazáját a metáltérképre, többször megszólalt a téma kapcsán, megtudhattuk, hogy Eugene Abdukhanov basszeros alapítványt szeretne létrehozni, hogy hazája ártatlanul szenvedő emberein segítsen, de Tatiana Shmayluk énekesnő is kifejtette gondolatait.

A zenekar két szószólója ismét egy interjúban beszélt a háborúról, és arról, hogy ez az esemény hogyan érintette a kreativitásukat.

Már írtam néhány háborús dalt, jóval a Jinjerbe kerülésem előtt, és jóval azelőtt, hogy a háború egyáltalán elkezdődött volna Ukrajnában. Nem tudom, miért, de könnyű volt a háborúról írnom, amíg ki nem éleződött. De amikor kirobbant, teljesen letörtem és megbénult a kreativitásom. Erről nem tudok írni! Még mindig nem tudom megemészteni. Azt hiszem, ez egy olyan trauma, amit évekig tart feldolgozni, nem csak nekem, hanem főleg Ukrajna polgárai, az érintettek számára. Úgy gondolom, hogy nem most van itt az ideje annak, hogy háborús dalokat írjak.

- kezdte Tatiana, annyit viszont Eugene a nyár folyamán elárult: Vlad, a dobosuk írt néhány ilyen témájú szerzeményt, és eképpen egészítette ki az énekesnő szavait:

Valójában nemigen írtunk kimondottan háborús dalokat, úgy értem, semmilyen militarista dolog nem volt bennük. Számos olyan dal van a lemezeinken, amelyek a békéről szólnak, és háborús daloknak nevezni őket kicsit félrevezető lehet, mert lehet, hogy az emberek félreértik. 

A zenekar korábban büszkén jelentette be, hogy az ukrán kulturális minisztérium lehetővé tette számukra, hogy háborúellenes nagykövetekként járják a világot és az összes meghirdetett fesztiválon felléphessenek. Ezeket a bulikat a csapat adománygyűjtésre használja, és hálásak mindazon rajongóknak, akik támogatják Ukrajnát - például különleges pólók megvásárlásával, amelyen a Jinjer logója látható az ukrán zászló színeiben. Tatiana pedig nemrég azt is elmondta: az ukrán kultúra újra felemelkedik, így valami jó is születhet a háborúból.

Az ukrán kultúra újra felemelkedik ennek a szörnyű háborúnak köszönhetően. Sokan, akik például oroszul beszélnek, elkezdtek ukránul tanulni. Egy mexikói férfi felesége vagyok (Alex Lopez, a kaliforniai Suicide Silence ex-dobosa - a szerk.), és sok hasonlóságot találtam a kultúránkban. Nagy családok, sok jó étel és a zene. A nők énekelnek az asztalnál. A hagyományok tekintetében nagyon hasonlít Mexikóra. Tiszteljük a természetet, szeretjük a virágokat és a költészetet. Ezt nem tudom két szóban vagy harminc percben kifejezni. Ott kell lenni, talán évekig, hogy teljesen megértsd az ukrán kultúrát.

Február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely tulajdonképpen egy nyolc éve tartó konfliktus eszkalálódása volt. Ukrajnában, a donyecki és luhanszki térségben már 2014 óta folyamatosan megvoltak az ellentétek az ukránok és az orosz kisebbség között.

A donyecki térségből származó Jinjer énekesnője, Tatiana Shmayluk egyszer részletesen mesélt a háborús évekről, a csapat kiadója pedig pólókat tervezett, amelyen a zenekar logója látható az ukrán zászló színeivel. 

A napokban a basszer Eugene Abdukhanov - aki egy alapítvány létrehozásán is dolgozik - adott interjút egy internetes metal magazinnak, amelyben részletesen mesélt a háború első napjairól.

Február 24-én, reggel éppen vezettem, amikor a robbantások elkezdődtek. Egyenesen a közepébe csöppentem, és azt gondoltam: >>itt a vége.<<

- idézte fel az első pillanatokat, majd így folytatta:

Próbáltam kijutni onnan, 180 kilométert vezettem egy nagyon keskeny úton és még mindig nagyon sötét volt. Olyan dolgokat láttam és hallottam, amiket azelőtt csak filmekben: hatalmas robbanásokat, amelyeknek darabjai mindenfelé szétrepültek. Pont előttem zuhantak le, én pedig megkerültem őket, és mindenhol füst volt. Olyan volt, mint egy igazi horror, aminek te is a részese vagy. Éppen Kijevbe autóztam vissza, próbáltam mihamarabb hazaérni. Láttam a dugókat, ahogy az emberek próbálnak kijutni a városból, és az első támadás okozta pusztítást. Az első hét volt a legborzalmasabb időszak, mert senki sem tudta, mi történik.

- mesélte a borzalmakat a zenész.

Ahogy hazaértem, az első dolog amit megtettem, hogy a zenekar minden tagjával kapcsolatba léptem. Kitettünk egy posztot a közösségi oldalainkra, mindenki otthon maradt. Félóránként megszólaltak a szirénák. Az alagsorba mentünk. A családomat kimenekítettem, így egyedül mentem le a pincébe, néztem a híreket és majd' megőrültem. Félóránként le-fel járkáltam, a fél éjszakát a pincében töltöttem. Mindenfelé hatalmas robbanások voltak, öt-tíz kilométerre tőlem, a föld pedig beleremegett. Ekkor kezdődött az igazi borzalom, lényegében ekkor kezdődött Kijev ostroma. A következő napon azt éreztük, nyilvánosan is ki kell fejtenünk az álláspontunkat. Felvettem azt a videót, ami a Youtube-on is látható. Képtelen voltam felfogni, hogy ez megtörténhet.

SMS-ekkel bombáztak a barátaim, akik aggódtak, jól vagyok-e. A rajongóktól is rengeteg üzenetet kaptam. Valahogy túljutottunk ezen is..

És hogy mi a legjobb terápia a sebekre? Hát a zene!

Eugene:

A 45-50 perces előadások közben elfelejtem, hogy háború van. A színpadon kívül folyamatosan változik a hangulatom; az egyik percben teljesen jól vagyok, a következőben depresszióba zuhanok. Viszont az, hogy játszhatok, határozottan gyógyír. Valójában már írtunk dalokat a háborúról, ami a hazánkban zajlik. Amikor sok bombatámadás érte Kijevet, Vlad, a dobosunk rengeteg dalt írt. És amint az oroszok kivonultak Kijevből, én is írtam néhányat. Azt hiszem, ez hajtott minket.