2020-ban bővült négyfősre az eredetileg brazil tagokat számláló Nervosa, amikor is Fernanda Lira énekes/basszer és Luana Dametto dobos elhagyták a zenekart és megalapították a Cryptanevű formációt.
A magára maradt Prika Amaral azonban nem búsult, csatlakozott hozzá Diva Satanica Spanyolországból énekesként, Mia Wallace basszusgitárosként Olaszországból, valamint a görög Eleni Nota dobosként.
Tavaly év elején adták ki a "Perpetual Chaos" című albumot, amely igen szép sikereket hozott a nemzetközivé avanzsálódott bandának, turnéra is indultak a lemezzel. Azonban most komoly problémákkal kell szembenéznie Prikának és Divának, alias Rocío Vázqueznek. A basszeros Mia és a dobos Eleni helyére helyetteseket kellett találniuk, a két lány ugyanis komoly gondokkal küzd.
Eleni még augusztus végén jelentette be a zenekar Facebookos oldalán, hogy egészségi problémái miatt elhagyja a Nervosa fedélzetét, ugyanis otthon, Görögországban kap kezeléseket, amelyek előreláthatólag több hónapot igénybe vesznek.
Mia, az olasz basszusgitáros pedig családi gondokkal küzd, és egy ideig ő is otthon marad.
Eleni helyére Nahir "Nanu" Villalba került, Miát pedig Helena Kotina görög származású basszeros helyettesíti a szeptember 21-én induló latin-amerikai turnén, mindkét lány több csapatban megfordult már.
Nahir "Nanu" Villalba (balra) a zenekar új dobosa, Helena Kotina pedig Mia helyetteseként vesz részt a turnékon
Prika nemrég a következőket írta a rajongóknak:
Eleninek egészségügyi gondjai vannak, és nem lehet hosszabb ideig távol otthonról, mert kezeléseket kap. Csatlakozott egy másik zenekarhoz, amely sokkal kevesebbet dolgozik, mint a Nervosa. Minden rendben van közöttünk. Miának családi problémái vannak, szükség van rá otthon. De van itt más is. Egy profi zenekar tagjának lenni azt jelenti, hogy 100%-ban dolgozol érte, hogy az idő nagy részében nem vagy mások számára elérhető, hogy néha nincs meg a megszokott kényelmed, emellett pénzügyi dolgokkal is kell foglalkoznod - ez nagyon nehéz. Az intenzív turné pedig nem mindenkinek való. 40 napon keresztül csak 6 órát aludni, rendszertelenül enni, a normálisnál 5x több energiát elhasználni, megtapasztalni a komoly fizikai igénybevételt, 3 hónapig család, barátok és társ nélkül maradni - ez is nagyon nehéz.
Mia Wallace (jobbról a második) családi gondok miatt egy ideig szülőhazájában, Olaszországban marad, Eleni Nota (jobbról az első) pedig egészségi gondjai miatt kilépett a Nervosából
Nem könnyű egy zenekart vezetni, ahogyan a folyamatos turnézás minden kényelmetlenségét elviselni sem. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy kipróbáljanak dolgokat, és aztán rájöjjenek, hogy ez nem megfelelő a számukra, és ezt tiszteletben kell tartani. A rajongóink többsége megérti ezt, de egy részük drámázik. Fogadjátok el a valóságot, és használjátok kreativitásotokat pozitív dolgokra! A Nervosa egy család, és még ha egy tag már nem is tagja a zenekarnak, az a személy akkor is a Nervosa része marad, hiszen barátok maradunk. A Nervosa egy élmény, egy kapu, ahol hihetetlen női zenészek találkoznak, egy tanulási folyamat, amelyben tiszteljük egymást. A Nervosa sokkal nagyobb dolog, mint egy zenekar.
Jó pár év eltelt 2016 óta, amikor is Pilar Gimenez Garciát, művésznevén Ailynt kidobták a norvég Sireniából, amely zenekart 9 évig erősített énekével.
A bájos hölgy ezzel kapcsolatban terjedelmes interjút adott magazinunknak, majd kilábalva édesanyja elvesztése okozta depressziójából, dolgozott több zenekarral és énekessel is - Débler, Secret Rule, Melted Space, hogy néhány nevet említsünk. 2020-ban jelentette be, hogy a Trail of Tears frontasszonyává választották, ám a zenekar még nem jelentkezett új anyaggal az énekesnő csapatba kerülése óta.
2019-ben pedig nem kisebb névvel alapította meg Her Chariot Awaits nevű projektjét, mint az Adrenaline Mob-os Mike Orlando. Első közös lemezük 2020 tavaszán jelent meg, amely a csapat nevét viselte, és Ailyn hangjának egy teljesen más aspektusát hallhattuk - míg a Sireniában főként az operás vonalat erősítette, addig a Mike-kal való közös munka során feltárult a spanyol szépség dögösebb, rockosabb hangja. Kritika ITT olvasható!
Nemrégiben újabb meglepetéssel rukkolt elő a 40 éves, ám kislányos külsejű énekesnő: Lunarian név alatt újabb csapatban csillogtatja a tehetségét, amely formáció a szimfonikus metalt erősíti, két dal (Burn The Beauty, Dream Cathcer) után pedig tegnap elérhetővé vált a csapat első albuma, "Burn the Beauty" címmel.
Igazi hamisítatlan szimfonikus metalt játszik a Lunarian, ám nemigen hasonlít pl. a Sirenia által játszott szimfonikus metalra, annál vaskosabb, keményebb és kiforrottabb és Ailyn is jobban kihasználja a hangját, mint ex-együttesében. A zene is más; sokkal gitár-orientáltabb, arcletépőbb. Itt-ott a dalok idézik egy picit az Epicát, egy csepp Nightwisht és Theriont is, ám valahogy mégis egyedit tudott alkotni a zenekar, Ailyn pedig merészen játszik a hangjával, éteri magasságokba emelve azt és a hallgatót is, például a fent említett Dream Catcherben vagy a Bleeding Out-ban.
Meglepetés az Embers című tétel, amely elektronikus alapokat is felvonultat az elején, és talán ez a dal a legkevésbé szimfonikus szerzemény a lemezen, már-már heavy és talán kicsit power metalba hajlik, de ez cseppet sem baj, sőt! Pofátlan, kemény nóta, amely elsőre megszerettette magát velem. Ailyn valahogy bármit énekel, minden jól áll neki. Mint egy tökéletes alakú modell, akire bármilyen ruhát adhatsz, nem lősz mellé.
Kellemes számcsokor, patikamérlegen kimért dallamok jellemzik az egész korongot, ám mégsem válik unalmassá, amihez nagyban hozzájárul Ailyn hangja és a dalszövegek is. Nagy személyes kedvenc lett például az Endless Sleep és a lassabb tempójú Invincible, amelyben az énekesnő szokatlan énektémái elsőre talán furcsának tűnnek, de megszereted. Mint amikor egy új, egzotikus ételt kóstolsz. Ailynnek nem áll rosszul, ha olykor keleties dallamokat hallat, nos ebben a dalban is kapunk belőle.
A Never Ending Circle parádés dobtémákkal operál, dallamos, szinte már táncolható darab, a Scarlet pedig amilyen nyugisan kezdődik, olyan erőteljesen folytatódik, és Ailyn áriázása hallatán libabőrös lettem. Az albumzáró Sacrifice-ban pedig a lehengerlő gitárok és a szimfonikus dallamok egyszerre teszik túlvilágivá a szerzeményt.
Bevallom, kicsit tartottam attól, hogy nem sikerül üde színfoltot csempésznie a zenekarnak a szimfo-metal igencsak telített piacára, de az album egy nagyon kellemes csalódás, szerethető, kellemes, fülbemászó dalokkal és Ailyn végre kiengedi azt, ami a torkában van. A hangszerelésre sem lehet panasz, a gitárok ha kell, sírnak, ha kell, lezúzzák az ember arcát. Ugyanígy dicséret illeti a szimfonikus hangszerelését felelős Antonio Agate-t is.
Összességében teljesen rendben van az album. Itt-ott talán több extra újítás elfért volna, de alapjáraton egy igen erős lemezt tarthatnak a kezükben Ailyn rajongói.
Szép munka!
9.5/10
Kiadó: Frontiers Records S.R.L.
Zenészek:
Ailyn - ének
Aldo Lonibile - gitár
Mattia Gosetti - basszusgitár
Michele Sanna - dobok
Antonio Agate - billentyűk, szimfonikus hangszerelés
Dallista:
1. Don't Wait Until I'm Gone 2. Dream Catcher 3. Embrace 4. Bleeding Out 5. Embers 6. Burn The Beauty 7. Endless Sleep 8. Invincible 9. Never Ending Circle 10. Scarlet 11. Sacrifice
Gondosan egyengeti szólókarrierjét a Nightwish-frontasszony Floor Jansen. Míg a zenekarral új albumuk dalain dolgoznak és a tervek szerint jövőre vonulnak stúdióba, addig az énekesnő saját szerzeményekkel örvendezteti meg rajongóit.
Floor szólólemeze, amely a tervek szerint 2023 elején kerül boltokba, nem a metalon alapul majd. Ennek kapcsán többször elmondta, hogy a 2019-ben szülőhazájában, Hollandiában sugárzott Beste Zangers nevű zenés szórakoztató műsorban fedezte fel más műfajok szépségét - a nézők hallhatták latin popot vagy éppen reggaetont énekelni, és a sokféle előadásmód új utakat nyitott meg számára.
Eddig két szóló dallal jelentkezett az énekesnő, először a Fire című szerzeményét tárta a nagyérdemű elé, majd a Storm jelent meg, ma pedig elérhetővé vált az új tétel, amely a Me Without You címet viseli, íme:
Február 24-e óta Ukrajna orosz ostrom alatt áll, a háború azonban nem újdonság az ukránok számára - 8 éve izzott már a feszültség a luhanszki és donyecki térségben, amely idén eszkalálódott, és Ukrajna egészére kiterjedt.
A donyecki térségben alakult Jinjer tagjai már többször szót ejtettek a helyzetről. Elmondták, milyen érzés volt megélni a háború kirobbanását, Eugene Abdukhanov basszer pedig alapítványt hozott létre a rászorulók megsegítésére. A zenekar kiadója pedig különleges pólókat tervezett, amelyek megvásárlásával a rajongók is segíthetnek - eddig több, mint tízezer ruhadarab talált gazdára.
Most Tatiana Shmayluk, a banda énekesnője adott terjedelmesebb interjút egy internetes metal magazinnak, amelyben nemcsak a háborúról mesélt, hanem sok egyéb titkot is elárult.
Kiderült például, hogy kamaszkorában a szülei nemigen engedték el koncertekre.
Nem volt számomra >>elérhető<< a metal. Donyeckbe nem sok metal zenész jött, csak a fővárosban, Kijevben játszottak, ami tőlem 700 km-re volt és 12 óra vonatozást jelentett volna. Nem volt pénzem erre, anyukám pedig nagyon szigorú volt, nem kaptam sok zsebpénzt, és ez arra ösztönzött, hogy én magam keressem meg. Ezért a mai napig nagyon hálás vagyok neki! A szüleim nem igazán engedtek el a városból, de most már belátom, hogy jó döntés volt. Ez késztetett arra, hogy saját zenét játsszak. A bátyám ismertetett meg a metallal. Rockot, punkot és grunge-t hallgattam, egyedül kezdtem képezni magam. A testvérem manapság már nem hallgat semmilyen kemény zenét, amikor felnőtt, dolgozni kezdett, megházasodott és családot alapított, abbahagyta a metal hallgatását. Ez egyébként teljesen jellemző Ukrajnában.
A Jinjer sikerei lassan jöttek, de az énekesnő elmondása szerint jó is, hogy ez így történt.
Öt évembe telt, hogy egyáltalán átlépjem az ukrán határt, és Romániában adjunk koncertet egy olyan közönség előtt, akiknek fogalmuk sem volt, hogy kik vagyunk. Még több idő volt más európai országokba vagy Amerikába eljutni. Jó pár évbe telt, mire felfigyelt ránk egy kiadó, 2015-2016 folyamán kezdte kinőni magát a zenekar. Örülök, hogy így történt! Semmi promóció, hanem a dolgok természetes menete segített. Kibaszottul véres és verejtékes munka volt! Ez sokkal jobb, mint egy pillanatnyi siker.
Kiderült, kik inspirálták Tatianát. Többször említette Otep Shamayát, akinek hatására 15 évesen eldöntötte, hogy megtanul hörögni, de akit a mai napig nagy példaképének tart, az Britney Spears.
Mindig is szerettem az angol nyelvű zenét, még a popzenét is; Britney Spears az egyik legnagyobb példaképem!
Elmondása szerint a legtöbb ukrán banda megmarad az anyanyelvénél, náluk viszont nem volt kérdés, hogy angol nyelven játsszanak, ugyanis mindannyiukat, de főleg őt a nyugati zene inspirálta - a jazz, a blues és persze a metal.
Azonban Tatiana mindemellett teljesen önmaga maradt, és ez a hétköznapi dolgokban is megmutatkozik.
Három évig vegán voltam, de egy turné közepén újra elkezdtem húst enni, mert folyton éhesnek éreztem magam. Nem büntetem magam ezért, lehet, hogy egyszer újra megpróbálom, de most rendszeresen eszek húst. A sült hús illata egyszerűen megőrjített és nem tudtam ellenállni, oroszlánként vetettem rá magam.
Ez talán egy kicsit Tatiana gyermekkorára is visszavezethető. Egy korábbi interjúban ugyanis az énekesnő elmondta: amikor a Szovjetunió összeomlott, családja anyagi helyzete nem volt túl fényes, például nem volt pénzük húsra.
"Amikor a Szovjetunió összeomlott, nem tartoztunk a jómódú családokhoz. Például sokáig nem engedhettük meg magunknak a húst. Miután a hidegháború véget ért, sok amerikai ételt kaptunk, például vegán húspogácsát. Úgy nézett ki, mint a zabpehely, amit pogácsává formálsz, majd megsütöd. Akkor rájöttem, hogy valójában mi szegények vagyunk. És sírtam: "Anya, csak egy kis húst kérek. Nem akarok ilyet enni..."
Tatiana jelenleg Kaliforniában él férjével, a Suicide Silence volt dobosával, Alex Lopezzel.
Szeretem Kaliforniát. Mindig is itt szerettem volna élni, mert itt játszódnak a kedvenc filmjeim. Tavaly december óta -amikor az amerikai turnénk véget ért- Los Angelesben élek. Szeretem az itteni klímát, a pálmafákat, az óceánt. Kaliforniában élni csodás dolog. A házunktól két órányi autóútra vannak a hegyek, síelhetünk, hógolyózhatunk. Aztán visszamegyünk Los Angelesbe, és ott van az óceán. Minden megvan, amit szeretek.
De persze Tatianának hiányzik Kijev.
Úgy gondoltam, hogy amint megkapom a zöldkártyámat, visszamehetek Ukrajnába a férjemmel, és oda-vissza utazgathatunk Kijev és Los Angeles között. Aztán kitört a háború. Őszinte leszek, néha sírok, amikor senki sem lát. Hiányzik az otthonom Kijevben. Öt évig laktam ott. Nagyon hiányzik a szülővárosom, Donyeck is, ahol felnőttem, és nagyon szeretnék visszamenni, hogy lássam az egykori óvodámat, a szüleimet, a játékaim pedig még mindig ott vannak. Ez az egész szívszorító. A családomtól való elszakadás az egyik legnehezebb dolog, amit valaha átéltem. Három éve nem találkoztam a szüleimmel.
Kamerákon keresztül kommunikálunk, virtuálisan. A bátyámat, aki Oroszországban él, több mint öt éve nem láttam. Ám vannak borzalmasabb dolgok is az életben. A háború a legszörnyűbb dolog, sokkal szörnyűbb, mint az, hogy az embereket elszakítják egymástól. Nem tudom, mikor léphetünk fel újra Ukrajnában. Nem hiszem, hogy ez a közeljövőben lehetségessé válik. Nehéz ezt megmondani, teljesen zavaros a dolog, úgyhogy nem is tudok erre gondolni, meg aztán vannak nagyobb problémáink is. Ugyanakkor boldog vagyok, hogy a hazánkat képviselhetjük, mint háborúellenes nagykövetek. Nagyon hálásak vagyunk az ukrán kulturális minisztériumnak, akik megadták nekünk ezt a lehetőséget, hogy azt csináljuk, amit szeretünk, és fellépjünk az összes meghirdetett fesztiválon. Minden fesztivált arra használunk, hogy adományokat gyűjtsünk és felhívjuk a figyelmet a valódi háborúra, ami a 21. században zajlik.
- elmélkedik Tatiana, aki korábban elmondta: reméli, egyetlen más országnak sem kell azt megtapasztalnia, amin most Ukrajna keresztülmegy.
Azonban minden rosszban van valami jó is. Tatiana:
Az ukrán kultúra újra felemelkedik ennek a szörnyű háborúnak köszönhetően. Sokan, akik például oroszul beszélnek, elkezdtek ukránul tanulni. Egy mexikói férfi felesége vagyok, és sok hasonlóságot találtam a kultúránkban. Nagy családok, sok jó étel és a zene. A nők énekelnek az asztalnál. A hagyományok tekintetében nagyon hasonlít Mexikóra. Tiszteljük a természetet, szeretjük a virágokat és a költészetet. Ezt nem tudom két szóban vagy harminc percben kifejezni. Ott kell lenni, talán évekig, hogy teljesen megértsd az ukrán kultúrát.
Májusban, mint egy főnixmadár született újjá a csaknem öt évig tetszhalott állapotban lévő, szimfometalos Xandria, amely zenekarban az alapító-gitáros Marco Heubaumot kivéve az összes tag lecserélődött.
A holland Dianne van Giersbergenkilépése nem kis botrányt kavart metalos berkeken belül, még két régebbi fronthölgy - Lisa Middelhauve és Manuela Kraller - is megszólaltak ez ügyben.
Az új énekesnő a 30 esztendős Ambre Vourvahis lett, aki egzotikus külsejét görög és francia felmenőinek köszönheti, és elmondása szerint 11 éves kora óta rajong a metal zenéért.
Mint azt elmondta: szívét-lelkét beleadta az új dalokba, amelyek a készülő új albumon kapnak helyet. A korongról egyelőre nincsenek hírek, ám Ambre bemutatkozása a Reborn című dal képében történt meg, és a szerzemény igencsak szép sikereket hozott a csapatnak.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a banda dolgozik új dalán és kisfilmjén, amely a You Will Be Never Our God címet viseli - a férfi hang nem más, mint a német Primal Fear énekese, Ralf Scheepers.
Tavaly december végén jelentette be az azóta feloszlott német szimfometalos Hydra énekesnője, Lisa Rieger, miszerint egy másik csapatban is csillogtatni kívánja tehetségét. A doom metalban nyomuló banda az Amaurot nevet viseli, és nem más hívta életre, mint a svéd producer Peter Svensson.
A formáció első dala áprilisban debütált Aether Child címmel, nemrég pedig fény derült a zenekar első nagylemezének címére, dallistájára és borítójára is. A korong "…To Tread The Ancient Waters" címmel kerül boltokba szeptember 30-án, a számok listája pedig a következő:
01. Aether Child 02. Des Wanderers Leid 03. Starless Sky 04. Ritual 05. Gone Forever 06. To Tread The Ancient Waters 07. Loneliness 08. Phoenician Ashes
Ezzel egy időben a második kislemez is megérkezett, a teljes egészében német nyelvű Des Wanderers Leid, íme:
Tegnap három formáció is jelentkezett új videoklipekkel.
Az Outlanders, Tarja Turunen mellékprojektje immár az ötödik kisfilmes dalát tárja a nagyérdemű elé, amelynek címe Land Of Sea And Sun. A finn énekesnő ígérete szerint még az idén boltokba kerül a nagylemez is, ám pontos dátumot még nem tudni, azt viszont igen, hogy 12 dalt rögzítenek rajta.
A svéd Anette Olzon és az amerikai Russell Allen alkotta Allen/Olzon szeptember 9-ével jelenteti meg második albumát, amely az "Army Of Dreamers" címet kapta. A címadó dalt már kihozta a korongról a duó, majd az All Alone is debütált, most pedig itt a harmadik beharangozó - választásuk a So Quiet Here című szerzeményre esett.
A Chiara Malvestiti és Rosalía Sairem által vezetett Therion tavaly küldte boltokba "Leviathan" című albumát, amely egy tipikus Therion-slágereket felvonultató kiadvány lett, ennek folytatása lesz a "Leviathan II" amely szeptember 23-án landol az üzletek polcain. A Litany Of The Fallen című dalt már ismerik a fanok, most pedig itt az újabb klipes tétel, a Pazuzu.
Még év elején jelentette be az eredetileg svéd tagokat számláló Therion, miszerint az ősz folyamán európai turnéra indulnak, amelynek keretein belül hazánkat is érintette volna a Chiara Malvestiti és Rosalía Sairem énekesnők által vezetett zenekar, ám a koncertsorozat elmarad.
A banda indoklásában az ügynökséggel kapcsolatos problémák szerepelnek:
Szomorúan jelentjük be, hogy az ügynökeinkkel kapcsolatos megoldhatatlan problémák miatt (akiket ki is rúgtunk) valamint az elképesztő gyártási költségek miatt (amelyek az előrejelzések szerint még rosszabbak lesznek), és a koronavírus miatt valószínűleg várható korlátozások miatt a 2022-es európai turné túlzottan kockázatos lenne, így töröljük. Nagyon sajnáljuk, hogy a rajongóknak csalódniuk kell, sajnáljuk, hogy akik már megvették a jegyet, kellemetlenséggel kénytelenek szembenézni - kérjük, keressétek fel a helyet, ahol megváltottátok, a pénzvisszafizetés miatt. Ha addigra a dolgok visszaállnak a normális kerákvágásba, akkor a jövő év végén érkezünk Európába.
Ez tehát a rossz hír, azonban a banda bemutatta a szeptember 23-án érkező új nagylemez, a "Leviathan II" borítóját, egyúttal azt is felfedte: Pazuzu címmel, pénteken új dal jön ki a korongról.
2019-ben mutatkozott be a közönségnek Király Anna (ex-Sorronia, ex-Ideas) új projektje, a Mezmerized. A banda a modern metalban utazik, első albumuk, amely az "Electrolyze" címet kapta, telis-tele volt slágeres, szerethető dalokkal, és még a modern metal műfaj egyik legismertebb csapatának, az Amaranthe-nak a hörgőse, GG6 is szerepelt a lemezen.
A koronavírusos időszak alatt természetesen Annáék sem tudtak koncertezni, de a zenekar nem lógatta a lábát, belekezdtek ugyanis második stúdióalbumuk felvételeibe, amelyben most Te is segíthetsz az együttesnek.
A Mezmerized elkezdett dolgozni a 2. nagylemezén, az "Evolution"-on. Ám, mint azt mindannyian tudjátok, a 2 évig tartó világjárvány sok iparágban, köztük a zeneiparban is problémákat okozott. Két európai turnénkat is törölni kellett, így rengeteg pénzünket és promóciós lehetőségünket vesztettük el, amelyek mind hozzájárultak volna a folytatáshoz! Most szükségünk van a segítségetekre, mert nélkületek nem fogjuk tudni megcsinálni! Készül a második albumunk, és szeretnénk, ha hallanátok! Egy lemez és a klipek forgatása rengeteg pénzbe kerül, de a ti segítségetekkel meg tudjuk valósítani!
- áll a banda hírlevelében, a kampány célja pedig az, hogy az "Evolution" 2023-ban boltokba kerülhessen, ám ehhez szükséges a fanok támogatása is, Annáék emellett EP megjelentetését is tervezik. A kampány ITT érhető el!
Néhány hónappal ezelőtt megírtuk, miszerint a kanadai Kittie újra aktivizálta magát - fellépnek egy fesztiválon és egyéb terveket is szövögetnek.
Ezúttal a egy podcastben mesélt ezen tervekről és a csapat lehetséges jövőjéről Morgan Lander, a banda énekese.
Az egész telefonom tele van riffekkel, amelyeket szerintem fel lehet használni. A koncertekre való készülődés is valahogy 'kinyitotta az ajtókat', motivált, hogy dolgozzak és és zenét írjak. De határidő nincs.
- kezdte sorait.
Nehéz egyszerre koncentrálni a közelgő turnénkra és a zeneszerzésre is. Eközben a zenekarban mindenki foglalkozik a saját dolgaival és a családi életével is, szóval nehéz az egész. De a koncertezést nem hagyjuk majd abba, ez egészen biztos. Azt is megválogatjuk majd, mely fesztiválokra megyünk, valamint van egy saját időbeosztásom, amelyhez szeretném tartani magam. De 2024-re egy határozottan klassz dolog lehet ebből - nagyon király lenne!
- folytatta, majd az is elárulta, hogy 2023-ban, amikor is 25 éves lesz a zenekar, szeretné, ha valami különlegességgel rukkolhatnának elő.
Mercedes-szel (Morgan húga, a csapat dobosa - a szerk.) 2017 óta először próbáltunk a közelgő lefixált fesztiválkoncertek kapcsán, de egyelőre ennyi a tervünk az idei évre. Jövőre pedig jönni fognak a lehetőségek is. Semmi nincs még kőbe vésve, de reméljük, hogy minél több fellépésünk lesz az Egyesült Államokban és Európában.
A csapat a következő felállásall fog koncertezni:
Morgan Lander - ének
Mercedes Lander - dobok
Tara McLeod - gitár
Ivy Vujić - basszusgitár
A Kittie jelenlegi felállása: Morgan, Mercedes, Ivy és Tara (balról)
Korábban Morgan elárulta: nem valószínű, hogy új album születne az egykori basszusgitárosuk, Trish Doan nélkül, aki 2017 februárjában, 32 évesen, tragikus hirtelenséggel halt meg és Morgan a testvéreként szerette őt. Új albumról nem is esett szó eddig, ám Morgan szavai bizakodásra adnak okot.