A Delain kapcsán ismerhetjük elsősorban Charlotte Wesselst, aki 1987. május 13-án, a hollandiai Zwolle városában látta meg a napvilágot, így ma tölti be 35. életévét. Az énekesnő mindig ismert volt egyedi stílusáról, így meg sem kellene lepődnünk azon, hogy szülinapja alkalmából csaknem teljesen kopaszra nyírta magát:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Charlotte Wessels (@charlottewessels) által megosztott bejegyzés

Néhány érdekességet csokorba szedtünk Charlotte-ról, aki tavaly, a Delainből történt kiválása után pár hónappal szólóalbummal ("Tales From Six Feet Under") jelentkezett.

- Kiskorában Kate Bush volt az egyik legnagyobb példaképe.

- Zenei ízlése igen sokrétű. Tiniként rendszeresen válogatáskazettákat gyártott magának, amelyeken a Spice Girlstől a Metallicáig igen sok együttes és énekes kapott helyet.

- 13 éves korában kezdett klarinéton játszani, és 15 évesen vett először klasszikus énekórákat. 

- 16 éves volt, amikor tagja lett első együttesének, a To Elysiumnak.

- A Delaint 2005 és 2021 között erősítette, hat nagylemezt és egy koncert DVD-t adott ki a zenekarral.

- Az éneklés mellett a festészet is vonzza, szabadidejében gyakran hódol e hobbijának.

- Hangtípusa: szoprán.

- Férjezett. Kedvesével -akivel 2005 óta él együtt- 2017 nyarán házasodtak össze.

- Feministának vallja magát. 

- Kedvenc sportjai a futás és a jóga.

- Vegán.

- Két unokatestvére is zenész: egyikük Jord Otto, akit a ReVampből és Anneke van Giersbergen VUUR projektjéből ismerhet a metálkedvelő közönség, másikuk DJ Day-Mar, aki a techno műfajban ténykedő lemezlovas.

- Nagy rajongója Siának, Tori Amosnak, Björknek és a The Cranberries néhai frontasszonyának, Dolores O'Riordannek.

- Eredeti végzettsége művészettörténész.

Tegnap a holland nyelven íródott Afkicken című dalához megjelent a hivatalos videó, íme:

1998. május 11-én látott napvilágot a wisconsini alternatív rockban nyomuló Garbage második stúdióalbuma, a "Version 2.0". Elődje, az 1995-ös "Garbage" is jól szerepelt a listákon, ám a csapat második kiadványa jóval nagyobbat durrant - ez a korong hozta meg az igazi áttörést Shirley Mansonéknak. 

Elsőként a Push It jött ki még áprilisban a lemezről, amelynek videóját rongyosra játszották a zenecsatornák, a szám pedig olyan országok top 10-es listáján szerzett előkelő helyezéseket, mint az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Izland (ahol egészen a második helyig menetelt a nóta), valamint az énekesnő Shirley szülőhazája, Skócia. 

A húzós dalt követte az I Think I'm Paranoid, amely júliusban jelent meg, és a Push It-hez hasonlóan szintén szép sikerekkel gazdagította a zenekart, Spanyolországban pedig kikövetelte magának az első helyezést. 

Az albumról még négy szerzemény jelent meg kislemezként, a Special (1998 október), a When I Grow Up (1999 január), a This Trick Is to Keep Breathing (1999 február), majd a You Look So Fine (1999 május). 

Az együttes azóta öt albumot jelentetett meg, legutóbb a "No Gods No Masters" című lemezt 2021 nyarán, ám rengeteg rajongó a Version 2.0 által ismerte meg a bandát - többek közt én is, 12 éves koromban, és Shirley volt az első rockénekesnő, akit megszerettem. 

Pörgesd Te is velünk a lemezt!

Floor Jansen első szóló kislemeze Fire címmel jelent meg március 25-én, és azonnal a rajongók kedvence lett, ám az énekesnő több interjúban leszögezte: esze ágában sincs elhagyni a Nightwisht, amelynek 2013 óta hivatalos tagja. 

A FaceCulture kapta mikrofonvégre a holland csillagot, aki ugyan tervezi első szólóalbumát, ám nem tudja, mikor kerül boltokba.

Rengeteg dal áll készen a megjelenésre, de az albumom nem mostanában fog kijönni. Nincs még kész a lemez, de most nem is lenne értelme felvenni. A világjárvány ideje alatt a Nightwish is új anyagon kezdett dolgozni, és még az sem készült el, úgy néz ki, mostanában fogjuk megcsinálni. 

- magyarázta Floor, majd kitért arra is, hogy a szólólalbum más kötelezettségeket is magával vonna, amelyekre egyszerűen nem jutna ideje mostanában.

Oké, kiadok egy lemezt, de akkor egy újabb szóló koncertet is adnom kell, promóciós munkák és a többi - de ezekre nem jutna most időm, habár ez luxusprobléma. Viszont kiadhatok kislemezeket, nem album-alapú a dolog. És ez jó így. Mindenre felkészültem, és vannak ambícióim.

A koncerteken való mobilhasználat témája igencsak megosztja az embereket. Megszólalt a témában Floor Jansen, a Nightwish énekesnője, de a Visions of Atlantisből és az Exit Edenből ismert Clémentine Delauney sem rejtette véka alá a véleményét - a francia szépség szerint zavaró, hogy az rajongók kameráival kell szemeznie, ahelyett, hogy a fanok élveznék a pillanatot.

Most a pennsylvaniai Halestorm frontasszonya, Lzzy Hale osztotta meg észrevételeit e témában. Az énekesnő úgy tapasztalja: jóval kevesebben mobiloznak a bulikon, mint a COVID-19 pandémia előtti fellépéseken.

Úgy vettem észre, hogy a rajongók egyre kevesebbszer használják a telefonjaikat [fotózásra és videózásra], és inkább a színpadra, a zenészekre figyelnek. Mindenki mindent látni szeretne és magába szívni a hangulatot. Remélem, hogy ez a tendencia folytatódik, mert jó látni az emberek arcát!

- mesélte a 13th Floor riporterének Lzzy, aki arról is szót ejtett, milyen érzés két év szünet után visszatérni a színpadra.

Ez csodálatos! Úgy érzed, mintha otthon lennél. Megváltozott valami, de jó értelemben. Úgy érzem, jó pár olyan dolog, amelyre azelőtt komoly figyelmet fordtottunk, most háttérbe szorultak, mint pl. hogy eltaláluk-e a megfelelő hangokat. Annyira el vagyunk ragadtatva a pillanat hevében, és próbálunk csak a jelenben, a mostban élni, hogy ezek mellékessé válnak. A koncert után pedig annyira boldogok vagyunk, hogy elmondhatjuk, még mindig meg tudjuk csinálni, és hogy itt vagyunk. És ezt a közönségnél is észrevettem; a rajongóink úgy jönnek el egy fellépésünkre, mintha utoljára tehetnék. Ez egy fantasztikus időszak.

A zenekar új albuma május 6-ával, "Back From The Dead" címmel jelent meg, amelyről a címadó dalhoz és a The Steeple-hez kisfilmek is készültek. 

"Pirates" címmel, pénteken jelenik meg a Visions of Atlantis legújabb, egyben nyolcadik albuma, amely a 2019-es "Wanderers" folytatása, ám a lélek mélységeibe vezető út sötétebb aspektusaival ismerteti meg a hallgatót, ahogyan azt az osztrák/olasz/francia csapat korábban felfedte. 

Szintén 2019-ben a zenekar elmondta: újradefiniálják a szimfonikus metalt - és nem is beszélt mellé a Clémentine Delauney énekesnő vezette banda, hiszen a Melancholy Angel és a Legion of the Seas című szerzemények igen szép sikereket értek el. 

A mai nappal megérkezett az újabb dal, a Master the Hurricane, íme:

Tarja Turunen másik projektje, az Outlanders a tervek szerint még az idén boltokba küldi debütalbumát, amely teljesen más stílusú dalokat tartalmaz majd, mint a finn énekesnő szólólemezei.

A német Torsten Stenzellel karöltve alapított formáció -amelyben olyan nevek is szerepelnek, mint Joe Satriani vagy Mike Oldfield- már három szerzeménnyel is megörvendeztette a rajongókat. Elsőként tavaly november végén jött ki a Closer To The Sky, amelyet idén januárban a The Cruellest Goodybe követett. Március 25-én pedig egy feldolgozással rukkoltak elő Tarjáék: a Depeche Mode World In My Eyes című dalát értelmezték újra, amely számot eredetileg a brit szintipop csapat 1990-es, "Violator" című albumán hallhattunk. 

Néhány napja az Outlanders Facebookos oldalán jelentette be: május 20-ával a negyedik beharangozó is megérkezik, amely a The Sleeping Indian címet viseli majd. A szerzeményben Nkoye Zifah, egy Karib-térségben igen ismert rapper is hallható lesz. 

A nagylemez megjelenéséről egyelőre még nincsenek pontos infók.

2002. október 29-én jelent meg a milánói Lacuna Coil "Comalies" címre keresztelt albuma, amely a formáció harmadik korongja volt. Ennek apropóján a zenekar ma bejelentette: október 15-én, szülővárosuk Fabrique nevű klubjában Comalive elnevezés alatt egy igen különleges koncerttel kívánják megünnepelni a lemez 20. születésnapját, amely az első igazi sikereket hozta meg az olasz együttesnek.

Ezen a kiadványon került rögzítésre a Heaven's a Lie című szerzemény, amely a mai napig a rajongók egyik nagy kedvence, és rendszeresen felcsendül a banda fellépésein, és amely kislemez csak az Egyesült Államokban több, mint 300.000 példányban kelt el. 

Az album címéről így mesélt Cristina Scabbia énekesnő:

A lemezfelvételek közben amolyan kreatív robbanás történt. "Kómában" dolgoztunk, egyfajta más dimenzióban. Először csak a 'kóma' szót akartuk használni, de valami hiányzott, így a kóma és a hazugság két szavát raktuk össze.

Ám nemcsak a Heaven's a Lie ért el kiemelkedő sikereket a lemezről; a Swamped a "Rock Band" című zenei videojáték-sorozatban is felcsendült, de megjelent a 2004-es "Vampire" című videojátékban is. 

Július 29-én jelenik meg az ősz folyamán Budapestre látogató Arch Enemy tizenegyedik sorlemeze, a "Deceivers". A lemezről bemutatásra került három dal is, a Deceiver, Deceiver, a House Of Mirrors és a Handshake With Hell. 

Az énekesnő Alissa White-Gluz - aki nemrég bejelentette, hogy elkészült szólóalbumával is - most az eddig megjelent dalok témáit vesézte ki a Louder Sound nevű magazinnak.

Az első kislemez a Deceiver, Deceiver volt tavaly októberben, amelyben a csalás, az átverés a központi téma.

Úgy gondolom, hogy ez egy olyan téma, amellyel sokan tudnak azonosulni. Valószínűleg ez az az érzelem, ami a leghosszabb ideig megmarad benned az életed során. A csalás a bizalom elárulása, a bizalom pedig egy értékes dolog, amit nagyon nehezen adunk. Ez egy elég komoly érzés, jó téma a metal zenében. Tényleg bele tudod mélyeszteni a fogaidat és kihozhatod belőle az agressziót is.

A következő szerzemény a House Of Mirrors címet viselte, amelyről az énekesnő így mesélt:

Ebben a dalban az otthon fogalmát kutatom. A dalszövegeket egyébként a járvány kezdetekor kezdtem el írni, amikor mindenkinek otthon kellett maradnia. Hirtelen az otthont nem egy jó dolognak éreztem, inkább valami börtöncellának. Azon kaptam magam, hogy többet nézek a tükörbe, ami elég furcsa volt. 

Ekkor kezdtem elemezni saját magamat. "Társaságot keresek? Miért vagyok most olyan magányos?" Volt egy visszatérő rémálmom, ami a következő volt: a házban, ahol élek, találtam egy titkos ajtót, és az a ház egy teljesen más részébe vezetett, lépcsőkkel és olyan szobákkal, amelyek létezése fizikailag lehetetlen volt.

Szóba került az új lemez készítésének folyamata is:

2021 nagyon érdekes év volt. El kellett utaznom Michaelhez [Amott, a csapat gitárosa Németországban él], hogy befejezzem az éneksávok felvételeit, aztán el kellett jutnom Dániába, Jacob Hansen producer stúdiójába, de a kanadaiaknak tilos volt Németországba repülniük. Elmentem hát Németországba, de nem tudtam, hogy beengednek-e.

Sokat gondolkodtunk, hogyan oldjuk meg a helyzetet, amit a covid-járvány nehezített, végül egy teljes évig Európában maradtam. Nem akartam messze maradni a zenekar központi helyétől, ami Svédországban van, ezért Dél-Németországban kibéreltem egy házat és egy autót. Ott alakítottam ki egy stúdiót és fejeztem be a szólólemezemet is.

- zárta sorait, azonban azt még nem tudni, hogy a szóban forgó korong mikor kerül boltokba.

Tipikus Therion-slágerekkel megpakolt albumot küldött a boltokba 2021 elején a svéd-olasz-spanyol szimfometal csapat, amely a "Leviathan" címet kapta. Korábban megírtuk, hogy a kiadványnak hamarosan folytatása következik, egészen pontosan szeptember 23-án, a korong pedig a "Leviathan II" címet viseli majd. 

A Chiara Malvestiti és Rosalía Sairem énekesnők nevével fémjelzett csapat november 22-én a Dürer Kertben is tiszteletét teszi, az új albumról pedig tegnap ki is jött az első dal, a Litany Of The Fallen, íme:

Rengeteg tehetséges énekesnővel dolgozott együtt az első körben Sirenia kapcsán ismert Morten Veland, aki Mortemia nevű projektjét 2009-ben alapította. Olyan nevekkel dolgozott már együtt, mint Liv Kristine (ex-Leaves' Eyes, ex-Coldbound,  Midnattsol), Madeleine Liljestam (ELEINE), Marcela Bovio (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, Mayan), Alessia Scolletti (ex-Overtures, Temperance), Melissa Bonny (Ad Infinitum, ex-Rage of Light), Maja Shining (Forever Still), Brittney Slayes (Unleash the Archers) vagy legutóbb Erica Ohlsson (Metalite).

Tegnap jelent meg a digitális platformokon a norvég zenész legújabb szerzeménye, amelyben nem más kapta meg a mikrofont, mint a finn Heidi Parviainen, aki először az Amberian Dawn énekesnője volt, majd 2015-ben Dark Sarah néven alapított saját zenekart. 

Az új dal a Veiled in Despair címet viseli, íme: