Még 2022 folyamán adta hírül a finn-holland-angol zenekar, miszerint elkezdtek dolgozni tizedik nagylemezükön, amelyről azt is tudni lehet, hogy az "Endless Forms Most Beautiful" (2015) és a "Human :II: Nature (2020, kritika ITT) utódjaként a három albumból álló trilógiát zárja le.

2023 nyarán Tuomas Holopainenék megkezdték az éneksávok felvételét, egyúttal az is kiderült: két-három évre felfüggesztik a koncertezést, és nem indulnak turnéra az új albummal. Tuomas elmondása szerint a szünetnek semmi köze bármelyik tag szólótörekvéseihez vagy mellékprojektjeihez, de nem is Floor Jansen szülési szabadsága az ok - azonban a Nightwish jövőjének érdekében ez egy elkerülhetetlen döntés volt. 

Ma a csapat hivatalosan is bejelentette: végeztek a felvételekkel, és az újdonság már csak arra vár, hogy meghódítsa a rajongókat, illetve a dobos Kai Hahto egy interjúban elárulta: bitang erős anyagra számíthatunk. Korábban azt is megtudhattuk: bár az élő fellépéseket egy időre szögre akasztja az együttes, három videoklip biztosan megjelenik a lemezről, amelyen basszusgitárosként már a két évvel ezelőtt Marko Hietalát váltó Jukka Koskinent hallhatjuk.

A Battle Beast mindig is különleges helyet foglalt el a szívemben. Ez talán köszönhető annak a mega dallamos, libabőrös zenének is, amit játszanak, de talán még nagyobb szerepe van ebben Noora Louhimo-nak, aki 2012-ben, az egyébként szintén remek hanggal megáldott Nitte Valo-t váltotta a mikrofon mögött. Noora a csapat élén évről évre virágzott ki egyre jobban, mára talán az egész metál színtér egyik legkiemelkedőbb, legkarizmatikusabb frontemberévé vált. De ne szaladjunk ennyire előre.

Nem kis várakozás előzte meg a Battle Beast magyarországi koncertjét, a finnek aktuális turnéja, a Circus of Doom Over Europe február 18.-án érkezett fővárosunkba. Saját turnéval legutóbb 2017-ben, a "Bringer of Pain" albumukkal jártak hazánkban. Az a koncert úgy él az emlékezetemben, mint egy kellemes házibuli, ahol a koncert maga baromi jó, de a közönség igencsak soványka, kb 3-400 -an lehettünk. Nem igazán lehetett tudni tehát, hogy most, 2024-ben mekkora tömeget tud behúzni a zenekar, így eléggé meglepett a hír, amikor a Barba Negra bejelentette, a 800 fős Blue Stage-ről a koncert átkerül a 3500 fős befogadóképességű Red Stage-re. Mint utólag kiderült, nem is hiába, a Finnek ugyanis az évek alatt akkorára nőttek, hogy gond nélkül megtöltötték a Red-et is.

A turnéra két vendégzenekar is csatlakozott. Az Induction koncertjét sajnos lekéstem, mire megérkeztem, már javában a Saint Deamon játszott. Túl sokminden nem maradt meg bennem az ő fellépésükről azon kívül, hogy mindegyik daluk emlékeztetett egy másik zenekar dalára. Korrektül végigtolták a nekik kiszabott kb 40 percet, de az én szívemet sajnos nem sikerült rabul ejteniük. Talán majd máskor.

21:25-kor pedig végre kezdetét vette az est fő attrakciója. A terem elsötétült, hogy megszólaljon az intro. A finn istenségek nem bízták a véletlenre, a program rögtön az új lemez, és egyben a turné címadó dalával, a Circus of Doom-mal keződött. A látványvilág nagyon oda lett pakolva, háttérvetítés, szikraesők, füstoszlopok... És ekkor a füstben kirajzolódott két ördögszarv... Az a két ördögszarv, amikről már tudja jól mindenki, hogy Noora Louhimo-ban folytatódnak, most éppen egy nagyon extravagáns, fekete-neonsárga bőr szettben.

A látványos megjelenése azonban semmi ahhoz képest, amikor elkezd énekelni, a hangja egyszerre karcos és tiszta, lágy és kemény, és annyira erős, hogy gyakorlatilag lyukat tudna vágni a Red Stage falába, ha akarná. Mindemellett annyira tűpontos, hogy még azt is meg merem kockáztatni, Noora az egyetlen énekesnő, aki tényleg, igazából képes lemezminőségben énekelni, hibák, becsúszott hamiskás hangok nélkül.

Nem kérdés tehát, hogy a hangulat azonnal csúcsra lett járatva. A koncert programja egyébként a legutóbbi három lemez, a "Bringer of Pain", a "No More Hollywood Endings" és a "Circus of Doom" anyagából lett összeállítva. Ez a döntés nem volt meglepő, hiszen a Bringer of Pain-től számítva kovácsolódott valódi egységgé ez a csapat, az ezt megelőző lemezek a korábbi kizárólagos dalszerző, Anton Kabanen keze munkáját dícsérik, aki a Bringer... előtt intett búcsút a zenekarnak.

A finnek mindig is híresek voltak arról, hogy a koncertjeik egyáltalán nem mentesek a humortól. Így kerülhetett a programba a Can You Feel The Love Tonight, amit Eero Sipilä gitáros énekelt nekünk. Egyszercsak előhúzott egy papírt a zsebéből, és meglepően jó kiejtéssel, magyarul folytatta a dalt, a refrén már úgy szólt, hogy Érzed már a szív szavát... És bizony, az egész terem ekkor teli torokból az Oroszlánkirály betétdalát énekelte. Janne Björkroth szintis is megkapta a maga kis show-ját, ő két dal között felcsapott bartendernek, kevert jó pár Gin-tonicot, amit aztán az első sorok meg is kaptak, szomjan ne haljanak.

A hivatalos program az Eden-nel ért véget, de az elmaradhatatlan visszataps után még érkezett egy 3 dalos ráadás (+1, ha Darth Vader indulóját is beleszámoljuk). Utolsóként a Beyond The Burning Skies hangzott el, ami remek zárása volt az estének.

Minden korábbinál nagyobbat robbantott a Battle Beast, akikről kijelenthető, hogy végre a hozzájuk méltó helyet foglalják el a színtéren, bizony, már ők is a húzónevek közé tartoznak, akik nagy csarnokokat is meg tudnak tölteni. Nem győzték hangsúlyozni, mennyire hálásak nekünk, mi pedig hálasak voltunk nekik, hogy ennyire jók. A zenekar és a közönség tökéletes egymásra hangolódása volt ez az este, ahol a bandát a közönség szeretete, a közönséget pedig a zenekar repítette egészen a csillagos égig. Ritka kincs az ennyire tökéletes koncert, nem sokan képesek erre, a Battle Beast megérdemelten tart ott, ahol. Várom az újabb találkozást.

Aki lemaradt, vagy csak ismételne, azok számára is van egy jó hír: a srácok a teljes koncertet streamelték a Twitch csatornájukon, így aki kimaradt, nem maradt le, vissza tudja nézni a bulit.

A koncerten elhangzott dalok:

Circus of Doom

Straight To The Heart Familiar Hell

Armageddon

Place That We Call Home

No More Hollywood Endings

Eye Of The Storm

Can You Feel The Love Tonight

Where Angels Fear To Fly

Bastard Son of Odin

Russian Roulette

Wings of Light

Eden

Ráadás:

The Imperial March

Master of Illusion

King For A Day

Beyond The Burning Skies

Írta: BornVillain, vendégszerző

Képek: Barba Negra (1, 2), Battle Beast (3)

A finn tehetség 2010-ben adta ki "What Lies Beneath" című második nagylemezét, amely jóval rockosabb, keményebb lett, mint a három évvel korábbi "My Winter Storm".

A korongon olyan, mára ikonikussá vált dalok szerepelnek, mint az I Feel Immortal, a Falling Awake vagy az Until My Last Breath.

Tarja április 12-ével újra boltokba küldi az albumot, amely különleges újrakiadásban jelenik meg, csodálatosan felújítva, új grafikával és kiváló hangminőségben, illetve a lemezen szereplő Dark Star dalszöveges kisfilmje is elérhetővé vált a mai nappal.

Tavaly ősszel vonult stúdióba a svéd énekesnő, hogy megkezdje harmadik stúdióalbumának felvételeit, amely a tervek szerint a 2021- es "Strong" vonalát követi majd, és amely korong kritikáját ITT olvashattátok.

Anette második szólóanyaga igencsak erősre sikeredett, szemben a 2014-ben kiadott "Shine"-nal, amelynek sikerei meg sem közelítették utódjáét.

Az egykori Nightwish-frontasszony ma megosztotta harmadik sorlemezének első szerzeményét, amely a Heed The Call címet kapta. A kiadványon természetesen ismét segédkezik az énekesnő férje, a Pain-gitáros Johan Husgafvel.

Az album "Rapture" címmel kerül a boltokba május 10-ével a Frontiers kiadó gondozásában, amelynek borítójára és dallistájára is fény derült ma.

1. Heed The Call

2. Rapture

3. Day Of Wrath

4. Requiem

5. Arise

6. Take A Stand

7. Cast Evil Out

8. Greedy World

9. Hear My Song

10. Head Up High

11. We Search for Peace

És íme, az első videoklipes dal, a Heed The Call, amelyben Nettie 11 éves fia, Mio is énekel:

2019-ben robbant be a metal színterére a Mezmerized, amely projektet a Sorroniából és Ideas-ból ismert Király Anna és férje, Mudra Olivér alapítottak. A dunaújvárosi zenekar a modern metalt járatta csúcsra első albumán, a 2020 őszén megjelent "Electrolyze"-n (kritika ITT olvasható), a könnyen emészthető, igényes és sokszínű lemeznek köszönhetően pedig külföldön is rengeteg rajongót szereztek.

A csapat ősszel a Semblant társaságában járta Európát, azonban a zenekari teendők mellett Anna életében új szakasz kezdődik a nyár folyamán - az énekesnő és Olivér augusztusra várják első gyermeküket, a gólyahírt Anna közösségi oldalain jelentette be egy ultrahangos fotó kíséretében. Szerencsére a csinos kismama jól viseli a terhességet és férjével határtalanul boldogok.

Gratulálunk!

A Nightwish két ex-tagja között rendeződött minden múltbéli sérelem és viszály, hiszen az utóbbi években több alkalommal is álltak egy színpadon. Először a 2017-es Raskasta Joulua elnevezésű, speciális karácsonyi koncertsorozaton énekelték együtt az Ave Maria című ünnepi klasszikust, majd tavaly nyáron Svájcban Marko meglepetésvendégként tette tiszteletét Tarja koncertjén, hogy elénekeljék a 2002-es "Century Child" albumon szereplő The Phantom Of The Opera-t.

Utóbbi fellépés meglehetősen érzelmesre sikeredett, hiszen nemcsak a rajongók, hanem a két énekes is könnyekben tört ki a dal végén. Tarja ezt követően bejelentette, hogy az idei évben is több helyszínen is megosztja a színpadot Markóval. De hogyan látja most kettejük kapcsolatát az énekesnő? Mint az közismert, 2005 októberében nem éppen a legbékésebb körülmények között kellett távoznia a finnek egyik legismertebb zenekarából.

Amikor tavaly leszervezésre került a fesztiválkoncertem Svájcban, megtudtam, hogy Markót és az ő csapatát is meghívták oda. Arra gondoltam, miért is ne énekelhetnénk együtt? Megkértem a promótert, hogy vegye fel a kapcsolatot Markóval, ugyanis már nem volt meg az elérhetősége. Megkérdeztem, mit szólna ahhoz, ha előadnánk a The Phantom Of The Opera-t? Ő pedig azonnal igent mondott.

- emlékezett vissza Tarja a brazil Metal Musikast-nek, majd eképpen folytatta:

Korábban is találkoztunk már, párszor együtt énekeltünk Finnországban a Raskasta Joulua keretein belül, és már akkor letisztáztunk mindent, jó viszonyban voltunk. De amikor a The Phantom Of The Operát énekeltük, elképesztő volt minden. Nemcsak Svájcban, hanem Finnországban is megcsináltuk. Most pedig Brazíliában, a közös turnénk során lépünk fel együtt.

Ez egy teljesen másféle kapcsolat, hiszen ő sem ugyanaz az ember már, mint aki a bandában volt. Rengeteg év telt el azóta, és ő is rengeteget változott. Szóval, ha mondhatjuk így, ez egy új kapcsolódás kettőnk között. Boldoggá tett, hogy annyi év után újra megismerhettem őt.

Marko 2021-ben depressziójára és a zeneipar kapzsiságára hivatkozva hagyta ott a Nightwish fedélzetét, elmondása szerint elvesztette a zenélés örömét. Azonban úgy tűnik, a Tarjával való fellépés visszahozta az életkedvét, ezért is mondott igent egy közös turnéra.

Mint arról több ízben beszámoltunk, a Kittie visszatérésre készül - 13 év kihagyás után új lemezt terveznek kiadni a csajok. Sokáig kétséges volt a kanadai csapat sorsa, hiszen majdnem napra pontosan hét évvel ezelőtt, 2017 februárjában elhunyt basszusgitárosuk, Trish Doan, Morgan Lander énekes pedig azt nyilatkozta: nem tudja elképzelni, hogy zenésztársuk nélkül új album szülessen. 

Ám tavaly bejelentette a zenekar: dolgoznak az új anyagon, amelynek előfutára ma érkezett meg az Eyes Wide Open című dal képében. 

Az Eyes Wide Open az igazságkeresésről szól, egy lecke a bizalomról, az árulásról, és végezetül a képességről, hogy a függöny mögé lássunk. Ez volt az egyik első dal, amit írtunk, amikor hosszú alkotói szünet után újra összeültünk, és azt hiszem, ebben a számban tényleg hallani lehet a tűz lobogását.

- mesélte a dalról Morgan.

Múlt hónapban, közel hétéves szünet után háromfősre fogyatkozva ugyan, de visszatért a tehetséges énekesnőkből álló Exit Eden. Amanda Somerville alapító családi okok miatt kiszállt ugyan a csapatból, ám Clémentine Delauney, Marina La Torraca és Anna Brunner felvették a második albumot, amelyen nemcsak feldolgozások kaptak helyet, hanem igen ütős saját szerzemények is. A korong "Femmes Fatales" címmel, januárban jelent meg, kritikája ITT olvasható.

A Run!, a Separate Ways és a Femme Fatale című dalokhoz készült eddig videoklip, a mai nappal pedig a negyedik kisfilmes tétel vált elérhetővé. A Désenchantée című számot eredetileg a kanadai Mylène Farmer vitte sikerre 1991-ben, szintén híres változata Kate Ryan 2003-as kislemeze, az Exit Eden pedig bekeményítette a teljes egészében francia nyelvű dalt, amelynek fő részeit természetesen a francia származású Clémentine énekli.

Visszagondolva arra az útra, amely megformálta azt a nőt, akivé váltam, én, Clementine, elmerültem fiatalkorom hatásaiban - azokban az emberekben és művészekben, akik inspiráltak. Köztük Mylène Farmer, egy popénekes, akinek univerzumát, gondolatait és üzeneteit kamaszkoromban nagyra tartottam. Költőisége, egyedisége és keserédes, némi melankóliával tarkított életszemlélete kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem. Meggyőződésem, hogy a kétségbeesés és a magány ábrázolása a mai napig aktuális. A "Désenchantée" klipjében az volt a célunk, hogy tisztelegjünk ennek az ikonikus dalnak és a mögötte álló kivételes művésznek. Megpróbáltam felidézni a 90-es évek hangulatát, a dal születésének idejét, és összekapcsolni a 2024-es év világával - egy olyan világgal, ahol a digitális életünk fejlődése még inkább fokozza az elszigeteltség érzését. Ez a Valentin-napon megjelenő alkotás mindazoknak szól, akik magányosnak érzik magukat ebben a minden lehetséges módon összekapcsolt világban.

- mesélte a dalról Clémentine.

"Time" címmel, február 9-én dobta piacra vadonatúj, sorban hatodik albumát a moldáv Infected Rain. A tavaly vérfrissítésen átesett formáció ezúttal is a nu metal tárházát kívánja kimaxolni, és eddig négy szerzemény látott napvilágot a lemezről - először a Dying Light tavaly májusban, a Because I Let You decemberben, majd a Vivarium január közepén.

Néhány nappal ezelőtt Lena Scissorhandsék kihozták a korong ötödik kislemezes dalát, amely a Lighthouse címet viseli, íme a hozzá készült kisfilm:

Simone Simons, az Epica fronthölgye 2002-ben került a zenekarba, miután az előző énekesnő, Helena Michaelsen kilépett. 2003-ban jelent meg a holland csapat debütáló albuma, a "The Phantom Agony", karrierjük pedig azóta is stabilan áll a lábán. 

Mark Jansen énekes-gitáros alapította a bandát, barátnője pedig az akkor 17 éves Simone volt, aki 15 éves kora óta tanult klasszikus éneket. Miután Helena búcsút intett társainak, Simone lett az új énekesnő, aki a csapat megkérdőjelezhetetlen jelképévé vált. 2004-ben ért véget kapcsolatuk, amikor is Simone és a Kamelot-billentyűs Oliver Palotai egymásra találtak, ám ez nem okozott törést a csapat életében.

Amikor úgy döntöttünk, hogy befejezzük a kapcsolatot, az Epica szekere már beindult, és nem akartuk veszni hagyni ezt az egészet, hiszen annyira szerettük. Harcoltunk a zenekarért, noha néha voltak nehezebb pillanatok, de úgy érzem, elég profin kezeltük a dolgot. Ez egyben tartotta az Epicát, és nagyon jó barátok maradtunk.

- mesélte nemrégiben egy tévécsatornának Simone, Mark pedig hozzátette:

Szerintem remek dolog, ha az exeddel jó kapcsolatban maradsz, hiszen ez nem sokaknak sikerül. A jelenlegi párjainknak pedig semmi problémája ezzel. Meredek helyzetben voltunk akkor, de sikerült megőrizni a barátságot. Simone-nak és nekem is az Epica a szenvedélyünk, a szerelmünk, és nem akartuk csak azért hagyni tönkremenni, mert szakítottunk. Hálás vagyok, amiért így alakultak a dolgok.

Simone-nak és Olivernek 2013 őszén kisfia született, aki a Vincent nevet kapta, Mark pedig 2011 óta él boldog párkapcsolatban másik projektjének, a MaYaN-nek az egyik énekesnőjével, az olasz Laura Macríval. A párosnak 2023. november 12-én jött világra kislánya, Ilse. Az Epica utolsó nagylemeze 2021-ben jelent meg "Omega" címmel, de a hírek szerint a formáció tavasszal elkezdi az új album felvételeit.