Magyar nyelvű female metal blog

Fémcsajok

Dalpremier: New Years Day - Vampyre

2023. szeptember 30. - Jurancsik Eszter

384995887_873880324099843_7121964485261170927_n.jpg

Befutott a New Years Day vadonatúj kislemeze, a Vampyre, így készülvén a Halloweenre. A kaliforniai rockzenekar legutóbbi soralbuma 2019-ben, "Unbreakable" címmel került boltokba, tavaly pedig kiadták a Hurts Like Hell című dalukat.

Azt is elárulta Ashley Costello énekesnő: javában dolgoznak új albumukon.

Nem sietünk el semmit. Korábban úgy mentek a dolgok, hogy >>Csináljunk egy lemezt és menjünk turnézni<<, ezúttal azonban nem kapkodtunk. 

- mesélte a frontasszony.

Tegnap egy friss, ropogós szerzemény látott napvilágot, amely a Vampyre címet viseli, és amelyet a Hurts Like Hell folytatásaként definiál a csapat.

A Vampyre főleg azoknak szól, akik egy nárcisztikus, rosszindulatú emberrel küzdöttek vagy küzdenek. Ők olyan emberek, akik megpróbálják kiszívni belőled az életet, akárcsak a vámpírok. Mivel én személyesen megtapasztaltam, hogy milyen egy ilyen típusú szörnyeteggel együtt élni, szerettem volna egy dalt írni mindenkinek, aki hasonlót él át, remélve, hogy segíthet nekik erőre kapni, hogy legyőzzék az illetőt. Szóval ez a dal mindenkinek szól, aki már találkozott ilyen emberrel. A lényege, hogy ne hagyd szívni a véredet és az erődet!

- írja az új dalról a banda.

Januárban EP-t dob piacra a Mezmerized

362615044_808516827384090_4672314017300353208_n.jpg

2019-ben mutatkozott be a hazai Mezmerized, amely a Sorroniából és az Ideas-ból ismert Király Annának köszönhetően alakult meg. A modern metalban nyomuló formáció első lemeze 2020-ban került boltokba "Electrolyze" címmel, mi ITT írtunk róla kritikát.

Tegnap jelentette be a csapat, miszerint 2024. január 26-án egy vadonatúj középlemezzel örvendeztetik meg rajongóikat, amely az "Elements" címet kapta.

Szépen robog egyébként a zenekar szekere, október 5-e és 16-a között a brazil Semblant előzenekaraként turnéznak Európában, amely koncertkörút Düsseldorfban kezdődik és a franciaországi Lyonban ér véget, szeptember 17-én pedig ők izzították be a közönséget a Barba Negrában megrendezett Symphonic Metal Nights keretein belül.

383504369_843959253839847_2228653820856953506_n.jpg

 

Klippremier: Amaranthe - Insatiable

amaranthebandjune2023_638.jpg

2024. február 23-án, "The Catalyst" címmel jelenteti meg hetedik sorlemezét a svéd-dán Amaranthe. A modern metalt játszó zenekar elmondta: ez a korong lesz eddigi legekletikusabb és legsokszínűbb kiadványuk, amelyről két dalt már megvillantottak Elize Rydék -elsőként a Find Life érkezett, majd a szimfonikus elemeket is felvonultató Damnation Flame, utóbbihoz látványos videó is készült.

Tegnap szállította az album harmadik kislemezes dalát a csapat, választásuk az Insatiable című tételre esett:

Within Temptation: itt az új dal - Ritual

tumblr_2e9c0c520cded994ddb3f248db101f58_b345ffc4_12800.jpg

Három éve adja ki szorgosan a holland Within Temptation a kislemezeket, ezek sorrendben  Entertain You, a The Purge, a Shed My Skin, a Don't Pray For Me , a The Fire Within a Wireless , és a Bleed Out voltak.

Nemrégiben jelentette be a csapat, miszerint nyolcadik nagylemezük, "Bleed Out" címmel, október 20-án tölti meg a boltok polcait, egyúttal felfedték a korong borítóját és dallistáját is.

A Sharon den Adel énekesnő vezette zenekar ma újabb dallal jelentkezett, a Ritual képében. 

A Ritual az egyik legpikánsabb dal, amit valaha írtunk, és Quentin Tarantino Alkonyattól pirkadatig című filmje ihlette. A szám egy autós kirándulásról szól, ami egy vámpírvadász buliba torkollik. Ez egy szórakoztató dal a csábításról. A történet szerint a nő határozott fellépésével átveszi a hatalmat egy férfiak uralta világban.

- vezette fel az új szerzemény hátterét a banda.

 

Mindenki nagyon tolja - Symphonic Metal Nights 2023

Igazán izgalmas este elé nézhetett az, aki ezen a szeptemberi vasárnap estén a Barba Negrát választotta az otthonmaradás helyett, ugyanis négy, igazán izgalmas külföldi zenekar tette tiszteletét nálunk, két hazai csapattal kiegészülve.
Egy kicsit az előzményekről:az est egyik fő zenekara, a finn Amberian Dawn a nyár elején Facebookon jelentette be, hogy közös turnéra indul a norvég Sireniával. A poszt alatt kommentben mindenki leírhatta, hová szeretné, ha eljutna a turné, a menedzsment ennek megfelelően szervezte az állomásokat. Hasonló megoldással korábban nem találkoztam még, nagy örömömre a poszt alatt szépen gyülekeztek a "Hungary" kommentek, így nem is lehetett kérdés, hogy lesz magyarországi dátum. Az eseménynek a Barba Negra Blue Stage adott otthont, méghozzá igen kecsegtető módon: egy előzetes regisztrációt követően mindössze 999 forintért lehetett megtekinteni az estét. Több, hasonló megmozdulása is volt már a helyszínnek, pl a tavalyi, igen nagy sikerű Visions of Atlantis/Xandria bulin is hasonlóképp, ingyen vehettek részt a szemfüles rajongók, de több más rendezvényre is biztosít ilyen ingyenes, vagy nagyon olcsó bejutást a helyszín, ami a mai, igen profitorientált világban nagyon szimpatikus, üdvözlendő megmozdulás a Barba Negra részéről. Mivel egy komplett, 6 zenekaros minifesztivál kerekedett az estéből, így a kapunyitás igen korán, 17:00-kor volt. Sajnos csak később tudtam érkezni, így a két, magyar fellépő, a Mezmerized és a Meteora koncertjét sajnos lekéstem, a külföldi fellépők műsorait azonban már láthattam.
Elsőként a svéd Rexoria állt színpadra, akik némiképp kilógtak a felhozatalból, ám kellemes meglepetést okoztak mindenki számára. A 2016-ban alakult, eddig három albumot megjelentető négy fős csapat zenéjét valahova a Battle Beast felé tudnám sorolni: némi 80-as évek feeling, ragadós refrének, karcos női hang. A Frida Ohlin frontasszonnyal felálló csapat elég gyorsan beindította a bulit, annak ellenére hogy látszott rajtuk: nagyon izgulnak. A turné budapesti állomása volt a legnagyobb egyébként, így érthető volt az izgalom, hiszen a koncertkörút legnagyobb helyszíne és legnagyobb számú közönsége volt a hazai. Ez egyébként az egész estén meglátszott: mindenki nagyon odatette magát és mindenki 200 %-on pörgött. A Rexoria fellépését kissé nehezítette, hogy a basszeros Jonas Gustavsson a turné előtt egy hónappal balesetet szenvedett és levágta az egyik ujját, így gitár helyett szintetizátort ragadott a teljes turnén. Az ilyen módon, egy gitárossal felálló csapat azonban mindent beleadott, és egy nagyon is ütős műsorral örvendeztette meg a magyar közönséget.
Setlist:
Paradigm
Fading Rose
Set Me on Fire
Horizon
The Rise of the Phoenix
Light Up the Sky
Enchanted Island
Reach for The Heavens in Time
A Rexoria nagy sikerű buliját a finn illetőségű Dark Sarah első magyarországi fellépése követte. A csapat érdekessége, hogy az azt alapító Heidi Parviainen korábban az Amberian Dawn, azaz az est egyik fő attrakciójának énekesnője volt. A csapat és az énekesnő között azonban megmaradt a jó viszony, hiszen Heidi annak idején nem valami konfliktus miatt vált ki a bandából, hanem szerette volna saját zenei útját járni. Ennek a zenei útnak az eredménye a Dark Sarah.
380423826_833327541506135_4251417019155269400_n.jpg
Ha a Rexoria koncertjére azt mondom, sikeres, a Dark Sarah bulijára már nem túlzás, ha azt írom: konkrétan felrobbant a ház. Az eddig öt albumot megjelentetett csapat műsorának gerincét a legutóbbi, "Attack of Orym" album adta: a hét dalból öt erről a lemezről érkezett. A Rexoria buliján látható izgalomnak itt már nyoma sem volt, Heidi nagy tapasztalattal rendelkező énekesnő, aki profin vezényelte a műsort és csavarta a közönséget az ujjai köré. A nagy nézőszám és a helyszín mérete erre koncertre is rányomta a bélyegét, minden zenész nagyon lelkes volt, szinte kézzel fogható volt az, ahogy a zenekar és a közönség kölcsönösen hergelte egymást, maximumra járatva a jó hangulatot. Heidi többször is megjegyezte, mennyire jól érzi magát nálunk, és biztos, hogy amint lehet, visszajönnek. A Dark Sarah jött, látott, győzött, magyarországi debütálásuk gyakorlatilag felért egy atombomba robbanással: akkorát szólt, hogy még a Holdról is látszott.
Setlist:
Attack of Orym
Warning Sign
B.U.R.N.
Invincible
Hero and a Villain
Melancholia Illuminate
Elérkeztünk végre az est főzenekaraihoz. A Dark Sarah bulija után ugyan felmerült a kétség az emberben, lehet-e ezt fokozni, ám ahogy színpadra lépett az Amberian Dawn, minden kétséget kizáróan kiderült: lehet. A finn székhelyű, Tuomas Seppälä billentyűs által vezetett csapat a megalakulása óta igen nagy változásokon ment keresztül, kezdve egy enekesnőváltással: a klasszikus képzettségű Heidi kilépését követően a mikrofont Capri Virkkunen vette át. Capri nagyon sokszínű énekesnő, ha kell, áriázik, ha kell, popénekesnő, ha kell, ordít, gyakorlatilag bármire képes a hangjával, ami földi halandó számára lehetséges. Ennek megfelelően a zene is átalakult, így a korábban a sablonosnak mondható, tipikus szimfo metál csapat zenéje az énekesnő érkezésével átalakult: először elkalandoztak a kissé durvább, olykor erőszakosabb vonal felé, majd bekúszott a zenébe egy váratlan hatás: az ABBA. Először csak finoman, elszórva érkeztek a vérprofi, ABBA hatású saját dalok, majd később egy konkrét ABBA feldolgozáslemez, és kialakult hogy gy nagyon is egyedi zene, ami az Amberian Dawn sajátja, és garantált, hogy azonnal felismered: a zenekar által képviselt stílus neve az egyébként általuk elnevezett Happy Heavy Metal. A név pedig nagyon is találó, és jellemezte a koncertet is.
amberiandawn.jpg
Hiszen mindenki boldog volt: a zenekar és a közönség is, és a Dark Sarah által megteremtett hangulat csak tovább fokozódott. Kiváló zenészek, kiváló énekesnő, profin összerakott program... más nem is kell. A koncert programja egyébként tekinthető egy Best of összeállításnak is, a zenekar szinte minden korszaka megidéződött egészen a korai évektől napjainkig. Capri kiváló énekesnő és remek frontember, aki főzenekarhoz méltóan vezényelte a teljes bulit. Sokat és jól kommunikált a közönséggel, az énekteljesítménye pedig lenyűgöző. Nem először jár nálunk a csapat, azonban először járt itt headlinerként, és jelesre vizsgáztak. Ha itt véget ér az este, már mindenki boldog, de hátra volt még egy zenekar, akik nem, hogy felrakták az i-re a pontot, hanem írtak mellé még egy i betűt. Ez a zenekar a Sirenia.
Setlist:
Valkyries
Fame&Gloria
Cherish My Memory
Dragonflies
Looking for You
Gimme! Gimme! Gimme!
Circus Black
Magic Forest
Knock Knock Who's There
That's Me
Golden Coins
River of Tuoni
Lay All Your Love on Me
A Morten Veland által alapított norvég Sirenia sokmindent megélt zenekar, akiket valahogy mindig elkerült a szerencse... A csapat az alapítót leszámítva többször is lecserélődött, és annyi énekesnőt elfogyasztott, hogy gyakorlatilag rekordernek számít. A zene azonban mindig minőségi volt, talán ez volt az, ami mindig meg tudta menteni a csapatot. Morten tudja, mit kell csinálni, és noha a teljesítménye hullámzó, néha becsúszik pár rosszabb lemez, de mindig tudja, hogyan üljön fel újra a vonatra. A legutóbbi, 2016-os énekesnőváltás például kifejezetten botrányosra sikerült, a zenekar élén 8 évig éneklő Ailyn Giménez tisztázatlan körülmények között, egyik pillanatról a másikra kényszerült távozásra. Morten Veland azonban tudta, mi a teendő, és gyorsan mikrofon mögé állított egy francia operaénekesnőt, Emmanuelle Zoldant, aki egyébként a csapat megalakulása után segédkezik a kórus és háttérvokálok terén. Emma gyorsan és hamar felnőtt a feladathoz, a hangját tovább képezte, így ma már az opera áriák helyett a lehető legsokszínűbben használja isten adta tehetségét, és általa a csapat olyan magasságokba repült, mint korábban soha. Konkrétan a headliner státuszig, mára masszív rajongótábora alakult ki a zenekarnak. És egy kicsit a koncertről is: a Sirenia ezen az estén konkrétan olyan volt, mint egy úthenger.
sirenia_2.jpg
A nézőszám és a helyszín itt is megtette a hatását, a négytagú csapat is 200 %-on hozta le az estét. A kiválóan összeállított program egy pillanatnyi üresjáratot sem hagyott, minden dal a kellő helyen szerepelt. A műsor az Addiction no.1 dallal vette kezdetét, a tagok szó szerint robbantak a színpadra, a kezdeti lelkesedés később sem hagyott alább, sorra következtek a jobbnál jobb dalok, a hangzásban pedig végig volt annyi kosz, hogy még az egyébként könnyedebb darabok, mint a Lost in Life is rendesen kirúgta a ház oldalát. A feszes program egyetlen hátulütője, hogy ezúttal Emma igen szűkre fogta a kommunikációt, nem sztorizgatott, megállás nélkül jöttek egymás után a dalok. Ez más esetben negatívum lenne, azonban most nagyon is helyénvaló volt, nem hiányoztak a monológok, a zene mindent vitt. Emma és Nils Courbaron gitáros kettőse most is vitte a műsort, a két zenész folyamatos összjátéka, poénjai most is megadták a hangulatot. Morten Veland alapító szokás szerint kissé a háttérbe vonult, de ő ilyen: nem sztárolja magát, elvan oldalt, közben pedig mesterien bűvöli a gitárját. Minden hibátlan volt tehát, a Sirenia megérdemelten tart ott, ahol, Emma a lehető legjobb dolog, ami a zenekarral történt, hozzá hasonló énekesnő kevés van a színtéren. Egy valóban egységes, összeszokott csapatot láthattunk, nagyon erős programmal. Tisztelet a magyar közönségnek is, hiszen egy este sikere nagyban múlik a publikumon is, ez az este pedig minden szempontból a lehető legjobban sült el. Köszönet a Barba Negrának a helyszínért, a rendezvény profi lebonyolításáért, ebbe a vasárnapba sehol nem lehetett belekötni. Egy nagyon profi, nagyon jó hangulatú este volt ez, kiváló fellépőkkel, egy remek helyszínen. Várom az újabb találkozást.
Setlist:
Seti (Intro)
Addiction no.1
Dim Days of Dolor
Into the Night
In Styx Embrace
Deadlight
Lost in Life
A Thousand Scars
Treasure 'n' Treason
Nomadic
Voyage, Voyage
Wintry Heart
My Mind's Eye
The Other Side
Ráadás: The Path to Decay
Írta: BornVillain
Képek: Barba Negra, Dark Sarah 

Otep Shamaya: "Nem tudom, akarok-e még lemezt készíteni..."

sddefault.jpg

A kaliforniai Otep vadonatúj albuma "The God Slayer" címmel, szeptember 15-én jelent meg, öt évvel a szép sikereket bezsebelő "Kult 45" után, a korong pedig tartalmaz feldolgozásokat is, olyan előadóktól mint Eminem vagy Billie Eilish.

A nu/alternatív metalt játszó zenekar frontasszonya, Otep Shamaya, alias Shanelle Otep Baty néhány nappal ezelőtt videón adott interjút egy újságírónak, amelyben a következőket mesélte az újdonságról:

Először is, ha valaki a zeneiparban kíván dolgozni, tényleg szeretnie kell a zenét, a zeneszerzést, és szeretnie kell a az előadást is. A legutóbbi album óta sok minden történt a magánéletemben - meghalt a legidősebb bátyám, világszerte mindenki megtapasztalta a koronavírus-járványt, amikor még a levegőben sem bízhattunk, amit belélegeztünk. Szóval sok minden történt akkoriban, és karanténban voltunk. A Cleopatra kiadó megkeresett, és azt kérdezte: "Hé, nem szeretnél csinálni egy feldolgozásalbumot?"  Először bizonytalan voltam, de aztán arra gondoltam, hogy karanténban vagyok, minden bezárt, semmi nem történik, szóval miért is ne? Hiányzott a zenélés, a fellépések. 2018 óta nem játszottam amerikai földön.

Így született meg tehát a friss lemez, azonban úgy tűnik, az énekesnő nem biztos abban, hogy folytatni akarja a zenélést:

Ez a kilencedik albumom, szimbolikusan a kilences a befejezéshez kapcsolódik. Tehát ez jelenti az utolsót. Nem tudom, hogy fogok-e még egy lemezt csinálni. De igazán csodálatos volt ezt az albumot megalkotni azokkal az emberekkel, akikkel dolgoztam. Hangzás szempontjából számomra ez a legkedvesebb album.

- zárta sorait.

Új dallal jelentkezett Dianne van Giersbergen - Unleash the Siren

376860352_885024229649558_1173881260963021869_n.jpg

Szimplán a "DIANNE" nevet viseli az Ex Libris és az egykori Xandria-énekesnő Dianne van Giersbergen szólóprojektje, akinek első önálló dala, az After The Storm februárban jelent meg. 

Korábban az énekesnő így nyilatkozott:

5 évvel ezelőtt, éppen ezen a napon jött el az elkerülhetetlen pillanat, amikor meg kellett tennem azt a bejelentést, amely megváltoztatta az életemet. Ez egy olyan út volt, ami tele volt fentekkel és lentekkel, váratlan fordulatokkal. De bármilyen nehéz is volt, az élet ment tovább, és valami kivirágzott: ma büszkén és boldogan állok elétek, hogy bejelentsem: szimfonikus metal albumot készítek DIANNE név alatt.

Az is kiderült: az elkövetkező minimum öt évben rengeteg kislemezt kíván kiadni, tehát a holland énekesnő igencsak elkötelezte magát a szólózás mellett.

Néhány nappal ezelőtt újabb szerzeményt osztott meg Dianne, amely az Unleash the Siren címet viseli. 

Az "Unleash the Siren" egy bombasztikus, szimfonikus metal dal a poszttraumatikus stressz-szindrómával való megküzdésről és a bennünk lakozó démonokkal való szembeszállásról. Egy őszinte, szívből jövő történet diadalmas befejezéssel, egy gyönyörű, filmszerű klipben megörökítve.

- mesélte az új dalról Dianne, íme a hozzá készített videó!

Klippremier: Nervosa - Elements Of Sin

370983108_844656553686670_3422395925394407343_n.jpg

Az elmúlt egy évben rengeteg tagcserét és távozást átvészelt, eredetileg brazil Nervosa márciusban jelentette be, hogy készül az ötödik album, egyben az első a banda új felállásában. Az énekes a mára egyedüli eredeti tagként megmaradt Prika Amaral lett, mellé Michaela Naydenova dobos érkezett Bulgáriából, a gitárosi posztot a görög Helena Kotina örökölte meg, a szintén görög Hel Pyre pedig a basszusgitárért felel.

A négy trasher lány felfedte: "Jailbreak" címmel, szeptember 29-én, azaz pénteken kerül boltokba az új nagylemez, amelyről elsőként az Endless Ambition-t hallhattuk tavasszal, majd a nyár folyamán érkezett a Seed of Death, legutóbb pedig a korong címadó dala. 

Úgy gondolom, hogy a "Jailbreak" a Nervosa életében egyfajta forradalom, mind a zenét, mind a szövegeket illetően. Nagy kihívás volt dolgozni rajta, ugyanakkor nagyon építő jellegű folyamat volt. Minden részletet aprólékosan kidolgozhattunk, amíg úgy éreztük, elértük a kívánt eredményt!

- mesélte korábban az új korong kapcsán Helena, a csapat pedig ma meghozta a negyedik kisfilmes tételt, az Elements Of Sin képében, íme:

 

 

 

 

Klippremier: Temperance - No Return

369731192_5821889394580528_8861298452553551100_n.jpg

Két tag is lecserélődött az milánói székhelyű Temperance köreiben - távozott Alessia Scolletti énekesnő és Alfonso Mocerino dobos. A mikrofont az amerikai Kristin Starkley örökölte meg, a dobok mögé pedig az a Marco Sachetto került, aki az év elején megtartott koncerteken is kisegítette a zenekart.

Augusztus folyamán jelentette be a csapat, miszerint októberben "Hermitage - Daruma's Eyes Pt. 2" címmel boltokba kerül az új felállásban felvett első album, amely a hetedik lesz a sorban, egyúttal az első kislemezes dalt is kihozták Daruma címmel.

Néhány nappal ezelőtt a formáció a második kisfilmes tételt is publikálta, választásuk a No Return című számra esett.

Az album nyitó dala, a 'Daruma' után úgy döntöttünk, hogy adunk nektek valamit a történet közepéből. Felfedezhettek néhány részletet Viktor útjáról, a Remete fő karakteréről, valamint Kristin Starkey egyik legjobb énekteljesítményét!

- vezette fel az új dalt az alapító Marco Pastorino, íme a klip:

Garda - Megrázó, háborúellenes videoklippel debütált a magyar zenekar

garda_foto.jpg

Egy most debütáló magyar banda – amelyet az énekesnő, Garda Zsuzsa után a Garda névre kereszteltek – mind az általuk játszott zenében, mind a most debütáló videóklip mondanivalójában, mind pedig a kivitelezésben egyedi látványosságra és igényességre törekedett.

A szomszédunkban dúló háború ihlette kisfilmet naturális megoldások jellemzik. A történet szerint
egy édesanya a kislányával a bombázások elől egy pincébe menekül, ahol minden erejével
megpróbálja eltorlaszolni a külvilágtól elválasztó ajtót.

Miközben az anyuka küzdelmét, lelki összeomlását kísérhetjük figyelemmel, ezalatt a pince falain a
kislány képzeletét elárasztó háborús jeleneteket látjuk, mindaddig, amíg egy hatalmas robbanás félbe
nem szakítja a történetüket.

A lassított felvételen megjelenő detonáció nem számítógépes trükk, a légnyomás valóban a falhoz
lökte az énekesnőt, aki igyekezett két kezével védeni az arcát a sérülések elől.
A jelenet kapcsán Zsuzsa megerősítette: a pirotechnikai felvételek valóban nem voltak
veszélytelenek.

Amikor a robbantást végző szakemberek vezetője rám nézett és annyit mondott „good luck”,
végigfutott rajtam, hogy nem ez lesz életem legkönnyebb pillanata. Tudtam, nincs más választásom,
csak bízni a profizmusában.

– mesélte az énekesnő.

A videóklipet a közösségi médiában egy nap alatt több, mint 100 ezren tekintették meg.

A videoklipben, akárcsak a stúdiófelvételen, Alapi István játssza a gitárszólót.
Garda Zsuzsa, a zenekar névadója 1996 óta énekel - többek közt 16 évig volt a Janis Joplin
Emlékzenekar frontasszonya.
Háttérénekesként a koncerteken és felvételeken is neves előadók mellett szerepelt, pl. Kimnowak,
Sziámi, Omega, Skorpió, illetve legutóbb Balázs Fecó utolsó koncert tunéján volt a vokálszekció
vezetője.
13 éve a Keep Floyding állandó vokálosa. Bagdi Bella,  a spirituális körökben ismert mantraénekesnő révén platinalemezes közreműködő.

Wirth Zoltánt többek közt Alapi István „Elmondod Alapinak” c. műsorából ismerhetjük. A műsor
dobosaként több, mint 85 neves magyar sztárral játszott együtt, minden műfajban. Bár kevesen
tudják, ő a műsor megalkotója és producere is.

A nemrég bemutatott, Radics Béla életéről szóló filmben ő játszotta a dobost – természetesen a
felvételeken is ő hallható. Akik a 90-es évek rockzenéjének rajongói az Árnyak nevű bandából is
ismerhetik a nevét.

Pad Richárd több, mint 20 éve zenél billentyűsként, többek közt a Szkítiában. Velük négy albumot, több
klipet és koncert filmet készítettek, és általuk aranylemezes előadó.
Az Érzés nevű formációban „bakancsos” Edda feldolgozásokat játszanak nagy sikerrel.
Saját zenekara még az Álomút, feldolgozásokat pedig a Special Guesttel is játszik.
Session zenészként több lemezen és koncerten is közreműködött az elmúlt 20 évben.

Velősy Márton Áron nyolcévesen vette kezébe a gitárt. 15 éves kora óta folyamatosan zenél
rockbandákban, klubokban – ez az ő igazi terepe.
Jelenleg is négy zenekarban dolgozik a Gardával együtt, többek közt az ország legjobb Motörhead
tribute bandájában, a Mürderhead-ban, valamint az After Chill, Birth, JamBarGo, Dr.Kotász
legénységét is erősíti.

Tari Ádám basszusgitáros 16 éve zenél. A rockerkedés mellett egy igényes partyzenekarban is részt
vett, ami sokat adott mind szakmailag, mind állóképességben.
A basszus mellett hangtechnikusi tehetségét is maximálisan ki tudja használni a zenekarban.

Különböző tapasztalatokkal rendelkező zenészek találtak egymásra, de ez a kohézió igazán ütős
végeredményt hozott, hiszen debütáló zenekarként rögtön Alapi István mellett találták magukat,
illetve klipjüket a neves rendező, Klacsán Gábor és csapata jegyzi.

süti beállítások módosítása