A napokban Jen Majura, az Evanescence gitáros lánya kifejtette véleményét a koronavírus-járvány kapcsán, azonban most más témában bontakozott ki - nevezetesen a koncerteken történő mobilozásról mesélt egy interjúban.
Tavaly a Visions of Atlantis francia frontlánya, Clémentine Delauney elpanaszolta: frusztráló, hogy a rajongók képernyőinek kell énekelnie, ahelyett, hogy a vele való szemkontaktust keresnék, és véleménye szerint az élménynek kb. egy százalékát adja vissza a kamerafelvétel.
De hogyan látja ezt Jen?
"Manapság az emberek öngyújtó helyett a mobiljukat használják, ha egy érzelmes dal csendül fel, pl. nálunk a My Immortal."
- kezdte sorait a német származású gitárvirtuóz lány.
"Amikor ez a szám kerül sorra, Amy, az énekesnőnk zongorához ül, és amikor az első kisebb szünet jön, felkiált: >>Mutassátok a fényt!" És ekkor felvillannak a képernyők, ez tagadhatatlanul gyönyörű pillanat. Egyszer előfordult, hogy el is sírtam magam."
- elevenítette fel emlékeit, a My Immortal pedig nemcsak egy rendkívül érzelemdús szerzemény, hanem a banda egyik legnagyobb slágere is.
"Mindezek ellenére én gyűlölöm a mobiltelefonokat az arcomban, mert eléggé régimódi vagyok. Ha koncertre mennék, kibasznám a pokolba a telefont és élvezném a bulit. És tudom, hogy most sokan nem fognak szeretni, de nem értem azokat az embereket, akik végig a telefont tartják a kezükben. Ez zavaró azoknak is, akik valóban néznék, élveznék a koncertet, te pedig nem érzed át a pillanatot."
- magyarázza a 36 éves Jen, aki azt is elárulta: nemcsak az ő korosztályából akadnak hasonló gondolkodású emberek.
"Manapság rengeteg gyerek is jár koncertre, és végig a telefonjukat fogják a kezükben. Valamilyen szinten ez érthető, mert a média által uralt világba születtek, és ez persze nem az ő hibájuk. Lehet, hogy ők tényleg csak e módon tudják élvezni a koncertet, majd hazamennek, felteszik az egész show-t a számítógépükre, visszanézik, miközben esznek egy kis nachost. De szerencsére rengeteg rajongót látok a fellépéseken, akik nem kameráznak, hanem szórakoznak. Ugrálnak, énekelnek, sírnak. Persze amikor látom, hogy az emberek sírni kezdenek, például a My Immortalnél, akkor én is majdnem sírok - de ezt nem szabad. Tehát igen, vannak még rajongók, akik elmerülnek az egész koncert-feelingben és én rájuk fókuszálok, mert energiát adnak. Aki nem mobilozik, attól erőt kapok."
- zárta gondolatmenetét.
