A holland Epica korábban már fellebbentette a fátylat következő művészi víziójáról az Arcana című kislemez képében. Ez azonban csak ízelítő volt abból a zenei kavalkádból, ami ránk vár, Simone Simons és a fiúk ígérete szerint olyan albummal készülnek, amely nem csupán túlszárnyalja eddigi alkotásaikat, de műfaji határokat feszegető sokszínűségével új fejezetet nyit az Epica történetében.

Tegnap a zenekar hírlevélben tájékoztatta a rajongókat, miszerint kilencedik sorlemezük "Aspiral" címmel, április 11-én jelenik meg, amely korong tizenegy szerzeményt vonultat fel, és folytatódik a New Age Dawns-sorozat is.

"A várakozás függönye végre fellebben. Az elmúlt év csendjében egy különleges alkotás formálódott, amelyről most először oszthatjuk meg veletek a részleteket. Kilencedik stúdióalbumunk címválasztása tisztelgés Stanisław Szukalski művészete előtt, közvetlen inspirációt merítve a lengyel mester 1965-ös bronzszobrából. Ez a mű tökéletesen megtestesíti azt a két vezérelvet – a megújulást és az inspirációt –, amely mentén albumunk született. Ahogyan Szukalski művészetében minden apró részlet önálló műremekként ragyog, mégis egy nagyobb egész szerves részévé válik, úgy albumunk dalai is egyedi történeteket mesélnek el, miközben együtt egy monumentális szimfóniává forrnak össze. Minden egyes szerzemény egy-egy külön univerzum, saját atmoszférával és jelentésréteggel, de összefonódva alkotják eddigi legambiciózusabb zenei utazásunkat."

- nyilatkozta új művéről a csapat, amelyről a mai napon debütált a második kisfilmes tétel, a Cross The Divide - íme a a videoklip!

1. Cross the Divide

2. Arcana

3. Darkness Dies in Light - A New Age Dawns Part VII -

4. Obsidian Heart

5. Fight to Survive - The Overview Effect -

6. Metanoia - A New Age Dawns Part VIII -

7. T.I.M.E.

8. Apparition

9. Eye of the Storm

10. The Grand Saga of Existence - A New Age Dawns Part IX -

11. Aspiral

Jövő hét pénteken, február 7-ével a Jinjer nagyközönség elé tárja legújabb mesterművét, a "Duél" című ötödik stúdióalbumot. A hosszas alkotói folyamat gyümölcse különleges zenei utazást ígér: Tatiana Shmayluk, a zenekar énekesnője elárulta, hogy a 19. század romantikus korszaka jelentős inspirációs forrásként szolgált a dalok megalkotása során.

"Az új lemez készítése minden eddiginél hosszabb folyamat volt - közel két évet vett igénybe. A turnék között minden szabad percet a stúdióban töltöttünk, folyamatosan csiszolgatva a dalokat és keresve a tökéletes hangzást. Különleges újdonság, hogy Tatiana először készített vokális előprodukciókat az album felvétele előtt. Egyik lemezünk sem volt ennyire átgondolt és kiszámított, mint ez! Vállaltuk a kihívást, hogy még szélesebbre tárjuk zenei horizontunkat, mint eddig, és bebetonozzuk, hogy a "Duél" lesz a következő lépés a Jinjer karrierjében."

Kétségtelenül a rock történetének egyik legemlékezetesebb visszatérését jegyzi a tavalyi év: hét esztendő gyásza és csöndje után a Linkin Park újra szárnyra kapott. A november 15-én napvilágot látott "From Zero" nem csupán egy album – sokkal inkább egy új fejezet kezdete, amelyben Emily Armstrong hangja új színekkel gazdagítja a legendás zenekar palettáját.

From Zero A Cappellas - out Friday. pic.twitter.com/tdAQm63jDf

— LINKIN PARK (@linkinpark) January 22, 2025

Február 14-én, a Century Media Records gondozásában lát napvilágot a Lacuna Coil új nagylemeze, a "Sleepless Empire". A korong témájáról korábban már szót ejtett az énekesnő Cristina Scabbia, a napokban pedig a zenekar férfi énekese, Andrea Ferro mesélt a Cuero Y Metalnak adott friss interjújában a dalok hangulatáról.

Elárulta: büszkék az új albumra, de természetesen izgatottak is a fogadtatás miatt.

"Nagyon izgatottak vagyunk, hiszen ezek a dalok már egy ideje elkészültek – rögzítettük, kevertük, majd mastereltük őket –, és alig várjuk, hogy végre mások is meghallgathassák. Ez egy rendkívül izgalmas időszak a számunkra, hiszen jó ideje nem jelentettünk meg teljesen új albumot. Nagyon büszkék vagyunk arra a munkára, amit az albumon végeztünk. Úgy gondolom, a hangzásában felismerhetőek lesznek az eddigi stílusjegyeink, de néhány elemében sötétebb, árnyaltabb irányt is vettünk. Egyszerűen imádjuk ezt a lemezt, és alig várjuk, hogy a rajongóink is megismerjék."

- kezdte gondolatmenetét Ferro, majd összehasonlította a művet a 2019-es, nagy sikerű "Black Anima" koronggal és eddigi munkáikkal:

"Úgy gondolom, hogy a zenekar stílusa az évek során egyértelműen kialakult és könnyen felismerhető, de ez az album számos változatos dalt tartalmaz. Vannak rajta igazán súlyos, keményebb darabok, sötétebb hangulatú szerzemények, és könnyedebb, fülbemászóbb tételek is. Például az I Wish You Were Dead bizonyos szempontból inkább egy könnyen megjegyezhető, dallamos szám. Szerintem ez az album egyfajta fejlődés a "Black Anima"-hoz képest, ugyanakkor tartalmazza a "Comalies XX" – vagyis a Comalies (2002) album újragondolt, „dekonstruált” verziójának – néhány sötétebb elemét is. Az, hogy újra foglalkoztunk a "Comalies"-szal, egy kicsit visszavezetett minket a Lacuna Coil sötétebb gyökereihez. Ez az album tulajdonképpen a két munkánk ötvözete: egyszerre nehéz és intenzív, mint a "Black Anima", ugyanakkor sötétebb és árnyaltabb, mint a "Comalies XX". Szerintem ez a legnagyobb különbség: egyensúlyozik a keménység és a sötétebb tónusok között.”

Arról, hogy miért is súlyosabb a "Sleepless Empire", eképpen mesélt:

"Tulajdonképpen már a "Delirium" (2016) album súlyosabb hangzással bírt. Ez volt az a pont, ahol egy nehezebb irányt vettünk, részben a zenekari felállás változása miatt. Új zenészek csatlakoztak hozzánk, akik természetesen más stílust hoztak magukkal, mint amit korábban képviseltünk. Ennek köszönhetően olyan elemeket is beépíthettünk, mint például a kontrabasszus, amelyek új dimenziót adtak a zenénknek. Marco [Coti Zelati], a basszusgitáros és a csapat fő dalszerzője, az őt akkoriban inspiráló zenék révén egy extrémebb irányba mozdult el, és mi csak követtük az inspirációt. Nem volt előre meghatározott tervünk, hogy 'Oké, innentől kezdve súlyosabb zenét csinálunk.' Egyszerűen csak hagytuk, hogy a zene vezessen minket. Az is igaz, hogy amit hallgattunk, és ami akkoriban hatott ránk, egyre inkább ebbe az irányba mutatott."

Eképpen zárta mondandóját:

"Szerintem a rockzene általános trendje is keményebbé vált az elmúlt években. Az új zenekarok többsége valamilyen formában szerepelteti az ilyen elemeket, legyen szó az énekről vagy a hangszerelésről. Rengeteg kemény hangzású anyag jelenik meg, és mi egyszerűen csak együtt haladunk ezzel a zenei áramlattal.”

A "Sleepless Empire"-ről eddig öt kislemez jelent meg - a Never Dawn, az In The Mean Time, a Hosting The Shadow és az Oxygen  és a Gravity.

Az egzotikus Mumbai szívéből érkezett egy különleges zenei jelenség: az Apocryphal nem mindennapi banda, amely merészen ötvözi az indiai misztikumot a metalcore nyers energiájával. Egyedi stílusukat "dream metalcore"-ként definiálják, amely tökéletesen visszatükrözi az ősi India meditatív világának és a modern metal elementáris erejének kivételes fúzióját.

A formációt Karan Sanchala gitáros álmodta meg 2010-ben, majd hamarosan olyan kiváló művészek csatlakoztak hozzá, mint Abhishek Pandey a dobos, Mitish Amin basszusgitáros, Kiran Desai énekes-dalszövegíró és a lenyűgöző hangú énekesnő, Dream Anatomy.

Legújabb szerzeményük, a Spiders című alkotás január 3-án látott napvilágot egy lenyűgöző videoklip kíséretében, amely méltó reprezentációja az együttes művészi ambícióinak. Bár az Apocryphal még csak most kezdi kibontani szárnyait a nemzetközi színtéren, zenei utazásuk ígéretes fejezeteket tartogat a jövőre nézve.

A kanadai-amerikai rockcsapatról tavaly írtunk - a zenekart olyan nevek alkotják, mint Alex Lifeson, a Rush legendás gitárosa, Andy Curran basszusgitáros és Alfio Annibalini gitáros és billentyűs. Énekesnőjük a 28 éves Maiah Wynne.

2022. április 8-án jelent meg a banda első, saját magáról elnevezett stúdióalbuma, amely az ambient és industrial zenei elemeket ötvözi, a záró szerzemény, a Western Sunset pedig egy instrumentális tisztelgés Alex Lifeson egykori Rush-beli társa, Neil Peart dobos és szövegíró előtt. A Guitar World magazin olvasói a 2022-es év nyolcadik legjobb gitáralbumának választották a lemezt.

Ma jelentette be a formáció, miszerint második albumuk március 14-én, "Stygian Wavz" címmel kerül boltokba, ennek örömére debütált a korong címadó dala, melyet korábban a Not Dead Yet és az Under The Stars előzött meg. 

Andy Curran eképpen mesélt a lemezről:

"Ez a különleges dal mind a négyünk szívében előkelő helyet foglal el. Bár szövegvilága visszafogott, Maiah hangja itt teljes pompájában bontakozik ki. A harmóniák és a többszólamú vokálok valóságos szimfóniává forrnak össze. Műfaji besorolása kihívás - és épp ez teszi még különlegesebbé számunkra."

Az album dalainak listája:

01. Not Dead Yet 
02. The Story 
03. Under The Stars 
04. Thrill Of The Chase 
05. Handle With Care 
06. That Was Then 
07. Raindrops 
08. New Trip 
09. Clouds 
10. The End 
11. Stygian Waves 

A norvég Trail of Tears 2024 tavaszán egy igen hosszú szünet után tért vissza a zenei életbe. Az 1997-ben alakult együttes utoljára 2013-ban hallatott magáról az "Oscillation" albummal, majd közel egy évtizedes csend következett. 2022 őszén azonban bejelentették visszatérésüket, méghozzá nem akárkivel - a Sirenia egykori énekesnője, Ailyn csatlakozott hozzájuk frontemberként.

Május végén "Winds of Disdain" címmel jelentettek meg egy négy számot tartalmazó középlemezt, amelyről korábban a címadó szerzemény és a Blood Red Halo videoklip formájában is napvilágot látott, a mai napon pedig újabb meglepetéssel szolgált a kristiansandi formáció - április 25-én, remaszterizált változatban ismét boltokba kerül első, "Disclosure in Red" című bemutatkozó albumuk.

Az 1998 novemberében megjelent korongon szereplő tíz dal mindegyikét az akkori énekes, Ronny Thorsen énekelte, ám a felújított verzión már Ailyn hangját hallhatjuk. 

Előrendelhető ITT!

A finn-angol-holland tagokat számláló zenekar legújabb opusza, a "Yesterwynde" szeptemberben került boltokba, hogy méltó lezárása legyen az együttes korábbi két konceptuális albumának ("Endless Forms Most Beautiful"-2015, "Human :II: Nature"-2020). E sorban tizedik nagylemez különlegessége, hogy bár a Nightwish átmenetileg visszavonul a koncertezéstől, vizuális téren annál aktívabbnak bizonyult.

Első beharangozóként  már májusban kijött a Perfume Of The Timeless látványos klipje, melyet augusztusban a The Day Of... követett. A megjelenés közeledtével az An Ocean Of Strange Island nyűgözte le a rajongókat, majd a lemez premierjével egy időben a Lanternlight című megindító ballada képi világába nyerhettünk betekintést.

Záporoztak a tavalyi évben a jobbnál jobb lemezek, íme az én személyes kedvenceim!

10. NIGHTWISH - YESTERWYNDE 

Igen különleges címet kapott a Nightwish új albuma, amely a 2015-ös "Endless Forms Most Beautiful"-lal elkezdett és a 2020-as "Human :II: Nature"-rel folytatódó trilógiát hivatott lezárni. Mivel e két korong nem hagyott bennem mély nyomokat, kissé szkeptikusan fogadtam az új lemez hírét. Tuomas Holopainen dalszerzői képességeit soha nem vontam kétségbe, és a "Yesterwynde"-t hallgatva örömmel konstatáltam, hogy a finn zseni elég rendesen összekapta magát, és egy, az eddigiektől teljesen eltérő hangzású, de remek dalcsokrot hozott össze. A zene változatos, a szövegekben továbbra is ott vannak a komoly mondanivalók, és Floor Jansen hangja is végre rendeltetésszerűen van (ki)használva. Bár a zenekar bizonytalan időre felfüggesztette a turnézást, a "Yesterwynde"-n mindenki megtalálja a neki tetsző dalokat. 

9. SIMONE SIMONS - VERMILLION

Az Epica fronthölgye gondolt egyet, és összedugta a fejét Arjen Lucassennel, aki a holland metalszcénában egy igen erős húzónév. Közös munkájuk gyümölcse a "Vermillion", amely koronggal Simone egy rég dédelgetett álma vált valóra. Fülbemászó dalokkal teli, kellemes zenei utazásban lesz része annak, aki végighallgatja az albumot. Ahol Arjen produceri tapasztalata találkozik Simone különleges hangjával, ott valami egészen egyedi születik. Olyan ez, mint egy zenei varázsital: álomszerű dallamok, mély gondolatok és pontosan kimért összetevők tökéletes elegye.

8. ANETTE OLZON - RAPTURE

Már a "Strong" (2021) is egy erős lemez volt, de a "Rapture" még azt is übereli - Anette Olzon bebizonyította, hogy igenis, tud énekelni, tehetséges dalszerző, Magnus Karlsson producerrel az oldalán pedig garantált volt a minőség. Az énekesnő hangjának eddig teljesen ismeretlen aspektusait hallhatjuk a dalcsokorban, energiából és tartalmas szövegekből nincs hiány. Természetesen ismét számíthatott a családi támogatásra - férje, a Pain-gitáros Johan Husgafvel is szerepel pár szerzeményben, de legkisebb fia, a 11 éves Mio is énekel a Heed The Call című tételben. Hosszú és nehézkes utat járt be a Nightwish-ból való távozása óta a svéd csillag, aki egy ízben fel akarta adni a zenélést, de végül nem tette. Anette végre megtalálta a saját stílusát.

7. OCEANS OF SLUMBER - WHERE GODS FEAR TO SPEAK

A texasi prog metalos Oceans of Slumber soha nem a szarral gurigázott, a "Where Gods Fear To Speak"-en pedig még inkább kidomborodik az a tény, hogy a csapat legnagyobb ütőkártyája Cammie Beverly énekesnő hangja és érzelmes előadásmódja. Imádtam a zenekar nevét viselő 2020-as korongot és a 2018-as "The Banished Heart" című lemezt is, de a "Where Gods Fear To Speak" nálam veri mind a kettőt. A súlyos, érzelmektől túlcsorduló, pátosszal átitatott sötét hangulat, a jellegzetes déli atmoszféra és a zúzás egyaránt jelen van a szerzeményekben, de sokkal erőteljesebben mint eddig, az album pedig a műfaj egyik csúcspontjaként jegyezhető.

6. EXIT EDEN - FEMMES FATALES

Amanda Somerville hívta életre a tehetséges hölgyekből álló formációt, ám az amerikai születésű alapító 2023 folyamán dobbantott a a csapatból családi kötelezettségei miatt. A trióra fogyatkozott együttes - Marina La Torraca, Clémentine Delauney és Anna Brunner - azonban nem csüggedt, felvették második albumukat. A "Femmes Fatales" legnagyobb meglepetése, hogy a "Rhapsodies In Black"-kel (2017) ellentétben ezen a lemezen nemcsak feldolgozások szerepelnek, hanem igen erős saját szerzemények is. A három énekesnő hangja úgy fonódik össze, mint egy tökéletesen hangolt hangszer húrjai: Clemi bársonyos szopránja, Marina drámai ereje és Anna nyers, karcos hangja együtt valami varázslatos harmóniát teremt. Minden egyes dalból kihallatszik, hogy szívüket-lelküket beletették ebbe a produkcióba.

5. KOBRA PAIGE - LIKE NO OTHER

A kanadai Kobra And The Lotus frontasszonya 2019-ben könnyek között mesélt arról, hogy fogalma nincs, mi lesz a zenekar jövője - a csapat jó ideje anyagi problémákkal küszködik, ráadásul legutóbbi sorlemezük, az "Evolution" (2019) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kobra 2020 tavaszán hozzáment kedveséhez, a Kamelot-énekes Tommy Karevikhez, majd elkezdett dolgozni első szólóanyagán. A lemez 2024 augusztusában, "Like No Other" címmel jelent meg, összességében négy évig érlelődött, de minden várakozást megért, mert a dalcsokor mindegyik darabja egy-egy tanulságos történet, olyan témákkal, mint a magány, a tökéletességre való törekvés által kiváltott depresszió vagy a gyermeki álmodozás. A "Like No Other" tehát nemcsak zeneileg van rendben, hanem telis-tele van olyan szövegekkel, amelyekkel bármelyikünk tud azonosulni.

4. KITTIE - FIRE

Merész lépés, ha egy zenekar tagjai olyan hosszú idő után állnak össze újra, mint ahogyan a Kittie is tette. A kanadai zenekar nem kevesebb, mint 13 évig lógott a levegőben, erre rátett egy lapáttal Trish Doan basszusgitáros 2017-es tragikus halála is. A csapat 2022-ben végigturnézta a fesztiválokat, de az igazi izgalmat a következő év hozta: nekivágtak a hetedik nagylemez munkálatainak. Mivel a Lander-nővérek, Morgan (ének) és Mercedes (dob), valamint Tara McLeod gitáros hármasán kívül hiányoztak a tagok, újra csatasorba állt velük egy régi ismerős - Ivana 'Ivy' Jenkins (született Vujic), aki korábban, 2008 és 2012 között már erősítette a bandát. A Kittie korábban nu metal zenekarként volt ismert, mára azonban ez érvényét vesztette, a "Fire"-ön ugyanis több stílust kevernek, az üstbe dobált ötletekből pedig egy igen erős visszatérő album született. 

3. CHARLOTTE WESSELS - THE OBSESSION

Immár harmadik szólólemezével jelentkezett tavaly szeptemberben az egykori Delain-énekesnő. Charlotte Wessels érdeklődése rengeteg műfajra kiterjed, amely a "Tales From Six Feet Under" (2021) és a "Tales From Six Feet Under Vol II" (2022) című korongokon is érzékelhető volt, és a "The Obsession"-ön sincs ez másként. Charlotte-ot nehéz műfajilag beskatulyázni, ugyanis a fent említett eklektikus zenei ízlés elvékonyítja a határvonalat a 'metál' és a 'nem metál' között. A "The Obsession" nemcsak egy tökjó lemez, hanem egy önismereti utazás is - olyan témák tűnnek fel a szövegekben, mint a szorongás, a depresszió, a csontig hatoló felelem, de napjaink egyik legégetőbb kérdése is, a környezetszennyezés. Aki kőkemény zúzást vár az albumtól, az csalódni fog, aki azonban elég bátor ahhoz, hogy szembenézzen a démonaival, imádni fogja a dalokat, amelyek sötét témáik ellenére pozitív üzenetet hordoznak.

2. LINKIN PARK - FROM ZERO

Kétségtelenül a 2024-es év egyik bombahíre volt a Linkin Park visszatérése, hét évvel frontemberük, Chester Bennington tragikus halála után, ráadásul egy női énekessel. A 38 éves Emily Armstrong neve nem ismeretlen az amerikai alternatív zenében, 2005-ben hívta életre a Dead Sara nevű formációt - tavaly pedig a világ egyik legismertebb zenekarának élén találta magát. A "From Zero" ízig-vérig nu metal, és bár én sosem voltam kimondottan a műfaj szerelmese, de ez a korong azonnal megvett - faék egyszerűségű, nem rétestészta-hosszúságúra elnyújtott, de remekül hangszerelt dalok, Mike Shinoda pedig nem is találhatott volna Emilynél jobb énekest Chester helyére. Bár a hölgy kapott hideget-meleget, ahogyan ilyenkor lenni szokott, ő állja a sarat és véleményem szerint a Linkin Park vele is legalább olyan sikeres lesz, mint Chesterrel volt. 

1. VISIONS OF ATLANTIS - PIRATES II - ARMADA

Amikor 2019 nyarán az osztrák, olasz és francia tagokkal felálló zenekar bejelentette, hogy újradefiniálja a szimfonikus metalt, csak nevettem. Az akkor megjelent "Wanderers" című album legalább annyira gyenge lett, mint a 2018-as "The Deep&The Dark", hiába találták meg a tökéletes énekesnőt Clémentine Delauney személyében. A művészi útkeresés végül is sikerrel járt, a 2022-ben megjelent "Pirates" hatalmasat durrant, én pedig magamban bocsánatot kértem a három évvel korábbi röhögésért, ugyanis az album valóban egy mestermű lett. Folytatása, a "Pirates II - Armada" tavaly nyáron landolt a boltok polcain, és már a megjelenés utáni első héten hihetetlen eladásokat produkált. Clémentine elmondta: a kalóz-saga még nem ért véget, a Visions of Atlantis pedig a szimfonikus metal egyik legsikeresebb csapatává érett.