2015 óta sok víz lefolyt a Dunán. Ekkor jelent meg ugyanis a finn, holland és angol tagokból álló Nightwish utolsó lemeze, az "Endless Forms Most Beautiful". A kiadvány kapott hideget-meleget, valaki imádta a lemezt, valaki pedig a száját húzta - a csapat mégis rendre teltházas koncerteket nyomott le a hozzá kapcsolódó turnén.
A zenekar új albuma, a "Human :II: Nature" a mai napon landolt a boltok polcain, amelynek felvezetője a Noise című dal volt februárban, a szerzeményhez pedig nagyon látványos videót készített a banda, és nem is akárhol: a londoni Természettudományi Múzeum falai között forgattak, amely megtiszteltetés nem sok együttesnek adatik meg. A dal és a videóklip úgy veszi célba a techfüggő társadalmat, mintha az lenne az új kedvenc céltáblájuk a dartsklubban. A videóban olyan gyöngyszemekkel találkozhatunk, mint egy rakás okostelefon, amik úgy szaporodnak, akár a tribble-ök a Star Trekben. Aztán ott van Troy, aki a porcelántrónuson ülve hódol szenvedélyének - tippeljük, nem épp a Sudokut fejti. Floor sem marad ki a buliból, aki olyan buzgón dokumentálja gyermeke minden apró rezdülését, mintha a kicsi épp most lépne a Holdra. Tuomas sem rest, olyan hévvel figurázza ki a vegánokat és a Greenpeace-aktivistákat, mintha most fedezte volna fel, hogy a salátája titokban húsevő. A klip fénypontja pedig kétségkívül az a szőke hölgy, aki olyan lelkesen mutatja be hátsó fertályát a kamerának, mintha ez lenne a legújabb fitness-trend. Ez a videó tökéletesen illusztrálja, hogy néha mindannyian úgy tapadunk a képernyőkre, mintha azok tartanák életben a májunkat - na jó, lehet, hogy néha tényleg.
Tuomas Holopainen, a csapat agya elmondta: nem tervezett konceptalbumot, ám mégis az lett, azt pedig még 2017 folyamán felfedte: 2016-os turnéjuk befejeztével komoly alkotóművészi válságot élt át, nem tudta hogyan tovább - hiszen úgy érezte, sokadik csúcspontját érte el az akkor már 20 éve létező együttes. Azonban az Auri projekt -amelyet feleségével, Johanna Kurkela énekesnővel és Nightwish-es kollégájával, Troy Donockley-val hívott életre - utat nyitott a Nightwish-dalok felé is.
A Human :II: Nature dupla CD-n jelent meg. Az első lemezen az emberi természettel foglalkoznak a dalok, a másodikat pedig a természetnek ajánlotta a zenekar - ahogyan Tuomas fogalmazott: ez az ő szerelmes levelük a Földnek.
A Harvest volt a második dal, amely klipes formában napvilágot látott, az ír/kelta dallamokra épülő nóta igencsak fülbemászó, éles kontraszt a dübörgő Noise-hoz képest.
Floor Jansen, a holland énekesnő sokkal többet játszik a hangjával és jobban ki is használja szopránját, de nem sokban tér el éneklési stílusa az előző lemezétől.
Tény, hogy jó pár erős dal hallható a pakkban, pl. a Shoemaker, amelynek végén a frontasszony áriázásától az embert kirázza a hideg. A Pan álomszerű dallamai elvarázsolják és egy másik világba repítik az embert, kellemes, szerethető nótává növi ki magát.
Itt köszönnek vissza leginkább a korábbi albumok jellegzetességei, főleg az "Endless Forms Most Beautiful" és a "Dark Passion Play" elemei, de a How's The Heart keltás dallamai például egyszerre idézik az "Imaginaerum" albumon hallható I Want My Tears Back motívumait, ugyanakkor az alap dallamok a Ghost Love Score-ra hajaznak, amely a 2004-es "Once" lemezen található.
A Procession számomra kissé elillan az emlékezet ködében, ám az ezt követő Tribe már valódi zenei vadóc. E kompozíció zúzós riffjeivel és sámándobjaival egzotikus tájak felé repíti hallgatóját. Ez a fajta világzenei kalandozás korántsem idegen Tuomas Holopainen művészi palettájától. Elég, ha felidézzük az "Angels Fall First" albumon szereplő Tutankhamen című opust, mely az egyiptomi fáraó történetét meséli el, átitatva közel-keleti dallamvilággal. Vagy gondoljunk a "Once" lemezen helyet kapó The Siren-re, ahol a szitár pengése és Tarja Turunen énekstílusa India misztikus világát varázsolja elénk.
Endlessness. E tételben igazolódik be leginkább Tuomas egyik elhintett nyilatkoztata, miszerint az új album igencsak énekorientált lesz. És valóban! Marco Hietala is hallható végre, úgy istenigazából, de sajnos ez nem menti meg a dalt, amiből sokkal többet is ki lehetett volna hozni, a zene érdektelenségbe fullad és nem lehet elmerülni benne.
A "Human :II: Nature" tartalmaz néhány kiemelkedő dalt, azonban a kompozíciók jelentős része nem éri el a Nightwish korábbi színvonalát. Tiszteletben tartva azok véleményét, akik nagyra értékelik ezt a lemezt, objektíven megállapítható, hogy az együttes nem tudta megismételni olyan ikonikus albumok sikerét, mint az "Once" vagy a "Dark Passion Play". A lemez hangzásvilága sok esetben korábbi Nightwish albumok elemeinek újrahasznosításaként hat, ami felveti a kérdést: képes-e még innovációra egy olyan zenekar, amely 1996 óta, azaz 24 éve meghatározó szereplője a metal színtérnek? Kétségtelen, hogy a Nightwish túlélt számos tagcserét és számtalan sikeres turnét tudhat maga mögött, azonban a jelenlegi album minősége aggodalomra ad okot a zenekar jövőjét illetően - legalábbis nálam.
Történeti perspektívából nézve megállapítható, hogy a Nightwish Tarja Turunen énekesnővel érte el zenei csúcspontját, majd Anette Olzonnal is figyelemre méltó sikereket ért el. Azonban a jelenlegi felállás, Floor Jansen vitathatatlan tehetségével sem tudja kompenzálni Tuomas Holopainen dalszerzői munkásságának esetleges hanyatlását.
Kiadó: Nuclear Blast
Zenészek:
Tuomas Holopainen - billentyűk
Floor Jansen - ének
Troy Donockley - fúvós hangszerek, ének
Kai Hahto - dobok
Emppu Vuorinen - gitár
Marco Hietela - basszusgitár, ének
Tracklist:
01. Music
02. Noise
03. Shoemaker
04. Harvest
05. Pan
06. How's The Heart?
07. Procession
08. Tribal
09. Endlessness
6,5/10