Van valami különleges bája annak, amikor az ember hétköznap megy koncertre: javában tart a hét, másnap dolgozni kell, éppen ezért esik annyira jól egy estére kiszakadni a mókuskerékből.

Ezen a kedd estén az Infected Rain látogatott el hazánkba, a koncert helyszínéül az Analog Music Hall szolgált.

Az est vendége a magyar Nest of Plagues volt, akik pontban este 8-kor csaptak a húrok közé, banánmintás ingben és Borat bugyiban. Kétségkívül egyedi és humoros a színpadkép ezekkel a hacukákkal, kellett is némi idő, mire felfogtam, hogy a zene, amit játszanak, kegyetlen jó. Technikás, kellően agresszív, hallhatóan átgondolt és minden ott van, ahol lennie kell. A dalok közötti szünetekben az énekes, Ivanics Dániel igen komoly és nehéz témáról beszélt, többek között a saját mentális betegségéről is, és biztosított minden jelenlévőt, aki esetleg hasonló gondokkal küzd, hogy nincsenek egyedül, ő itt van, aki szeretne, keresse meg és dumáljanak. Kétségkívül erős üzenet, és szimpatikus, hogy nemcsak kiáll, letol pár dalt, hanem konkrétan foglalkozik is a közönséggel, nem sok ilyet látni.

A rövid, de velős program után érkezett az est fő attrakciója: az Infected Rain.

A zenekart még 2017-ben ismertem meg, amikor a Lacuna Coil előzenekaraként érkeztek hozzánk, azóta többször is láttam őket, de mindig csak ebben a pozicióban. Kíváncsi voltam, mit nyújtanak, ha ők a fő műsorszám, így elég izgatottan vártam a kezdést. Mondanom sem kell: leesett az állam. A moldáv brigádban minden megvan, ami egy felejthetetlen koncertélményhez kell: erő, energia, rutin, ütős setlist. Mi hiányzott? A közönség. Sajnos ezen az estén fájóan kevesen voltunk, szolid félház élvezte csak a koncertet, azonban Lena és csapata az első dal alatt már elérte azt, hogy ne kényelmetlenül érezze magát az ember, hanem kiválasztottnak: mintha egy nagyon exkluzív bulin lennénk, ahová nem juthat be akárki.

Ez az igazi profizmus: a zenekar maximális erőbedobással, 110%-on teljesített.

A turné apropója egyébként a frissen megjelent "Time" lemezük, a csapat pedig nagyon is komolyan vette a lemezbemutató jelzőt: a 14 dalos setlistben 9 új szerzemény kapott helyet. A középpontban tehát egyértelműen az új anyag szerepelt, régebbi dalok csak elvétve hangzottak el, de ez így van jól. Kevés az olyan zenekar, aki egy lemezbemutató turnén nem best of programmal készül, hanem valóban az új anyagra fókuszál.

A hangzás végig nagyon tiszta volt, a setlist pedig zseniális, egy maradandó, jó élménnyel gazdagodott az, aki ezen a kedd estén nem az otthonmaradást választotta. Az Infected Rain előzenekarként is kiváló, a valódi erejét viszont fő műsorszámként mutatja meg, noha a nagy áttörés még nem érkezett el a zenekar számára, ilyen teljesítménnyel biztos vagyok benne, hogy hamarosan ez is eljön, és képesek lesznek nagy tömeget is megmozgatni. Megérdemelnék.

Setlist:

The Realm of Chaos

Pandemonium

Vivarium

Fighter

The Answer Is You

Paura

Lighthouse

Orphan Soul

The Earth Mantra

Dying Light

Never To Return

Because I Let You

Enmity

Sweet, Sweet Lies

Fotók: Infected Rain, Lena Scissorhands

Pénteken, azaz július 5-én tölti meg a boltok polcait a Visions of Atlantis sorban kilencedik albuma, a "Pirates II - Armada", amely korong a két évvel ezelőtt kiadott "Pirates" folytatása lesz. A kalózos vonal igencsak bejött a Clémentine Delauney énekesnő vezette bandának, a szóban forgó album pedig az együttes eddigi legerősebb, legváltozatosabb és legmonumentálisabb műveként jegyezhető.

A hét végén érkező albumról klipes formában az Armada és a Monsters című tételek jelentek meg, ma pedig a harmadik kislemez is megérkezett - a Tonight I'm Alive-ról így mesélt a zenekar:

Egy sötét jövő küszöbén állunk, minden irányból fenyegetések, ellenségek és felhők közelednek. A szakadék szélén állva, a ránk váró ürességbe révedünk. Az ember menekülhet, elveszítheti az eszét. Mi, kalózok táncolunk. Táncolunk a veszéllyel és a halállal szembeszállva. Tiszteljük az életet, tiszteljük a létezésünket. Emlékszünk arra, hogy szívünk és lelkünk tisztaságát soha nem vehetik el tőlünk. Emlékszünk arra, hogy ebben a pillanatban is élünk. Jöjjön bármi, mi táncolunk az esőben.

A dalhoz készült videó:

Egy hete került boltokba a Kittie visszatérő albuma, a "Fire", amely egy új korszak kezdetét szimbolizálja a csapat karrierjében - a rajongók 13 évet vártak a korongra, amelyről mi ITT írtunk kritikát.

A napokban a Revolver magazin beszélgetett a Lander-nővérekkel, Morgan énekessel és Mercedes dobossal, akik 1996-ban, 14 és 12 évesen alapították a bandát. Morgan korábban elmondta: ez a lemez a Kittie eddigi legsúlyosabb kiadványa. De hogyan zajlott a visszatérés?

"Nagyon hosszú karrier áll mögöttünk, sok hullámvölggyel. De azt hiszem, ennek ellenére sok albumunkról, amelyeket az első után készítettünk, nem beszélnek annyit. Ez teljesen rendben van. Úgy gondolom, vannak emberek, akik még nem ismerték eddig a zenekart, és most fedezik fel. Remélhetőleg ez az új album lehetőséget ad majd az embereknek, hogy visszapörgessék a diszkográfiánkat, és meghallgassanak más anyagokat is."

- kezdte Morgan, majd elmondta: a "Fire" albumuk más utakon jár, mint az eddigiek.

"A Fire az a második esély, amiről sosem gondoltuk volna, hogy megadatik nekünk! Az utolsó néhány albumunkkal rengeteget turnéztunk. Amikor visszatértünk az utolsó turnéról [a 2011-es "I've Failed You" turnéjáról], egyszerűen nem csináltunk semmit. Azért csináltuk meg a dokumentumfilmet, hogy lezárjuk a múltat. Bizonyos értelemben búcsúnak szántuk - de mindig volt egy kérdőjel a végén."

A szóban forgó dokumentumfilm "Kittie - Origins/Evolutions" címmel jelent meg 2017-ben, amikor is tragédia árnyékolta be az együttes életét -  februárban Trish Doan, az akkor 31 éves basszusgitárosuk váratlanul elhunyt, Morgan pedig 2019 folyamán kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy a testvéreként szeretett lány nélkül folytassák a zenélést. Trish élete utolsó éveiben gyakran írt a depressziójával és anorexiájával való küzdelméről közösségi oldalain, meg nem erősített források szerint a fiatal basszeros öngyilkosságot követett el ausztráliai otthonában.

"Őszintén szólva, sosem tudtam végleg lezárni a Kittie-t. Ennek oka, hogy a csapat mindenkinek -különösen nekem és Mercedesnek- az identitása részét képezi. A zenekart 12 és 14 éves korunkban alapítottuk, én most 42 éves vagyok. Nem tudtam kijelenteni, hogy a bandának vége, mert mindig is volt rá esély, hogy visszatérjünk. Nem hiszem, hogy ez az ajtó valaha is végleg bezáruljon."

- magyarázta az énekesnő, majd húgához vándorolt a szó, aki elmondta, mi is történt 2022 folyamán.

"Kaptunk egy csomó koncertfelkérést, mint például a Blue Ridge és a When We Were Young fesztiválok. Az ajánlatok egy nagyon érdekes időszakban érkeztek, amikor azon gondolkodtunk, hogy talán adunk pár koncertet. Ez volt a terv, hogy fellépünk párszor, aztán visszavonulunk a privát életünkbe. Nem mintha nagyobb terveink lettek volna egy lemez megírását és egy lemezszerződést illetően. Úgy voltunk vele, hogy csak játsszunk pár fesztiválon és érezzük jól magunkat."

Egy több, mint 10 éves szünet utáni visszatérés mindig látványos, és természetesen nem mindegy, hogy milyen anyaggal rukkol elő ilyenkor egy művész. Morgan így fogalmazott:

Véleményem szerint, ha egy ilyen hosszú szünet után új zenével térsz vissza, annak nagyon fontosnak kell lennie. Ez olyan, mint egy nyilatkozat, ez lesz a bizonyítéka annak a kemény munkának, amit végeztél, egy újabb lépés előre a zenekarod örökségében. De azt hiszem, hogy az album minden nagyszerűsége és hangzása mögött csak négy ember van, akik megpróbálnak egy albumot írni. Amikor ilyen hosszú ideig távol vagy a zenétől, majd újra alkotni kell, nehéz visszazökkenni a folyamatokba.

Jó ideje dolgozik már ötödik stúdióalbumán a Jinjer, és azt is megtudhattuk, hogy a dalok a 19. századot idézik majd meg - egy olyan korszakot, amely híres a romantikájáról. Ez az időszak különösen gazdag volt az érzelmek, a szenvedély és az esztétika terén, ami valószínűleg nagy inspirációt jelent a zenekar számára.

Tatiana Shmayluk, a csapat karizmatikus énekesnője, aki a szövegekért felel, komoly nehézségekkel nézett szembe a munka során, rájött ugyanis, hogy a stressz és a nyomás milyen negatív hatással lehet a kreativitásra.

"Mindenekelőtt teljesen más lesz, mint a Wallflowers, mert úgy érzem, hogy a zene nagyon különbözik. 12-13, vagy talán 15 dal van már készen, és eléggé hasonlítanak egymásra. Az én feladatom a dalszövegírás, de nagyon le vagyok maradva, ezt megmondtam a fiúknak is. Legalább egy nyers vázlatnál vagy demónál kellene tartanunk, de ez sincs még kész. A stressz megöli a kreativitást. Minden egyes alkalommal, amikor új albumot készülünk kiadni, és közeledik a határidő, az nyomasztólag hat rám. Tehát csak írnom kellene, ez a tudat van bennem. Leírom, ami a fejemben van, aztán felépítem a szöveget, ám ehhez "téglák" is kellenek. Néha nem is a dalszövegeken agyalok, hanem a bookleten, a borítón, a videoklipeken, és hogy azokban mit fogok viselni..."

- nyilatkozta korábban.

A mai napon jelentette be az ukrán formáció, miszerint az új korong teljes egészében elkészült, és csak arra vár, hogy a világra szabaduljon. Utolsó nagylemezük a 2021-es "Wallflower" volt.

Nem pihen tehát a banda, hiszen a nyarat turnézással töltik, ősszel pedig a Sepultura búcsúturnéjának budapesti állomásán ők lesznek az egyik vendégzenekar, így a magyar rajongók is találkozhatnak a zenekarral.

Búcsúturnéját tartja a brazil Sepultura - a zenekar 40 éves fennállását ünnepli ily módon, és március óta van úton az együttes. 

A fellépéssorozat keretein belül a magyar rajongóktól is elbúcsúzik az együttes, november 17-én a Barba Negrában, ám három bandát is hoznak magukkal, az Obituary-t, a Jesus Piece-t és a Jinjert.

A Tatiana Shmayluk vezette társulat javában dolgozik új albumán is, noha akadnak nehézségek - Tatiana még 2022-ben árulta el, hogy nehezen halad a dalszövegek írásával, egy nemrégiben adott interjújában viszont már többet megtudhattunk a készülő lemezről. Tatiana elmondása szerint a 19. századot idézi majd a kiadvány, amely időszak a romantikájáról híres. Utolsó stúdióalbumuk a 2021-es "Wallflower" volt. 

Ma egy videó is felkerült a csapatról a Youtube-ra, amelyben karrierjük kezdetéről mesélnek. Szó esik a felvételen arról, hogy ukrán zenekarként jóval többet kellett küzdeniük, mint a többi bandának. 

Egy zenekar visszatérésének megszervezése nem egyszerű feladat, különösen akkor, ha közel 13 év telt el azóta, hogy a tagok utoljára együtt dolgoztak. A Kittie 1996-ban alakult Kanadában, két 14 éves gimnazista lány, Morgan Lander és Fallon Bowman kezdeményezésére – előbbi énekesként, utóbbi gitárosként vett részt a zenekarban. Hozzájuk csatlakozott Morgan húga, az akkor mindössze 12 éves Mercedes, mint dobos, valamint a 13 éves Tanya Candler basszusgitárosként..

Első albumuk, a "Spit", 1999 novemberében jelent meg, ekkor már Talena Atfield basszusgitárossal, aki Tanya Candler helyét vette át a csapatban. A zenekar főként a nu metal műfajban alkotott, és az évek során számos tagcsere, távozás, valamint egy tragikus haláleset is beárnyékolta pályafutásukat. 2017-ben váratlanul elhunyt Trish Doan, a koreai származású basszusgitáros, mindössze 31 évesen, ami megrázta az egész rock- és metalszcénát. Morgan nem sokkal később úgy nyilatkozott: nem tartja valószínűnek, hogy szeretett zenésztársuk nélkül új lemez készülne.

Három évvel ezelőtt egy interjúban Morgan Lander énekesnő kijelentette: a Kittie nem hal meg, de jelen pillanatban minden bizonytalan. Ezért is keltett nagy meglepetést, hogy a zenekar 2022-ben több fesztiválkoncertet is adott. Az igazi szenzáció azonban tavaly történt: a banda megkezdte hetedik stúdióalbumának felvételeit. Mivel technikailag csak Morgan, Mercedes és a gitáros Tara McLeod voltak jelen, visszahívták Ivana "Ivy" Jenkinst (leánykori nevén Vujic), aki 2008 és 2012 között már egy ciklusban erősítette a csapatot.

Februárban hallhattuk az Eyes Wide Open című dalt, amelyet további három kislemez követett: We Are Shadows, Vultures és az One Foot In The Grave, ma pedig, az album megjelenésének napján a címadó dalhoz is klip érkezett.

A nu metal a ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején élte fénykorát, olyan nevekkel, mint a Limp Bizkit, a Korn, a P.O.D. vagy a Mudvayne. Sokan azonban a műfaj létjogosultságát is megkérdőjelezték, ugyanis szerintük ez már nem igazi metal, csupán annak leegyszerűsített, "divatos" változata. Őszintén szólva, sokáig én is így gondoltam.

A Kittie viszont mindig különleges helyet foglalt el a szívemben, amióta csak megismertem őket, valamikor 2006–2007 táján. Morgan tiszta énekhangja már akkor is rendben volt, de a hörgései gyakran bizonytalanok voltak – ezt valószínűleg ő maga is érezte. Az elmúlt években viszont hatalmas fejlődésen ment keresztül. A "Fire"-ön nyoma sincs az egykori erőlködésnek: a hörgése most ugyanolyan természetesen és magabiztosan szól, mint a tiszta vokáljai.

Morgan joggal lehet büszke magára, hiszen sok frontember megreked egy szinten, ő viszont továbbfejlődött, és ezt hallani is. Ez talán annak is köszönhető, hogy 2019 augusztusában csatlakozott honfitársai zenekarához, a Karkaoshoz, mint frontember. A 2003 óta működő formáció zenéjében a death metal, a power metal és a hard rock elemei keverednek – és úgy tűnik, Morgan ebből a sokszínű közegből rengeteget tanult, amit most a Kittie-ben kamatoztat.

A Kittie zenéjében a legfeltűnőbb változás, hogy bár még mindig hallani nu metalos elemeket az új lemez dalaiban, az egész lemez sokkal keményebb hangzásra épül, groove-os, néhol már-már djentes alapokra, masszív dobokkal és mélyre hangolt gitárokkal. Morgan nemrégiben kijelentette, hogy már nem nu metal zenekarnak tekintik magukat, és az új korong számos műfajban megállja majd a helyét. Az album meghallgatása után csak megerősíteni tudom ezt a kijelentést. A dalok mindegyike könnyen emészthető, nincsenek hosszú, elnyújtott szerzemények a korongon, ám mégsem fulladnak érdektelenségbe. A szövegek és a dalok témái változatosak, amelyekkel sokan tudunk azonosulni.

A Kittie tagjai szó szerint a közönség szeme láttára nőttek fel: kislányokból nagylányokká, majd érett nőkké váltak, miközben minden érzésüket, fájdalmukat és örömüket megosztották a rajongóikkal. Amikor a zenekar hosszabb pihenőre vonult, a tagok akkor sem ültek tétlenül. Morgan egy fitneszterem marketingeseként dolgozott, míg Mercedes ingatlanügynökként és szoftverfejlesztőként próbálta ki magát, vagyis mindketten megállták a helyüket a civil életben is.

Persze egyetlen zenekar sem fogja soha kijelenteni, hogy "a következő lemezünk lesz a leggyengébb", hiszen mindenki a legkeményebb, legerősebb és legsúlyosabb anyagát ígéri. A Kittie viszont most tényleg nem beszélt mellé. Már az Eyes Wide Open és a We Are Shadows megjelenésekor sejteni lehetett, hogy itt nem valami lepkefing-kategóriájú visszatérésről lesz szó.

A 13 év hallgatás után érkező új album erős, változatos és érett munka, olyan, amilyet csak egy sokat látott, de újra önmagára talált zenekar tud létrehozni. Reméljük, a Kittie nem áll meg itt, és a következő anyag is ezt a szintet hozza – vagy még feljebb teszi a lécet.

9,5/10

"Fire"

Megjelenés: 2024.06.21.

Kiadó: Sumerian Records

Zenészek:

Morgan Lander - ének, gitár

Ivana Jenkins - basszusgitár

Mercedes Lander - dob

Tara McLeod - gitár

Dallista:

01. Fire
02. I Still Wear This Crown
03. Falter
04. Vultures
05. We Are Shadows
06. Wound
07. One Foot In The Grave
08. Are You Entertained
09. Grime
10. Eyes Wide Open

"Coffee, Questions & Answers" elnevezés alatt új videosorozatot indított Floor Jansen -ez egy szívből jövő és személyes sorozat, amelyben egy csésze kávé mellett az élet fentjeiről és lentjeiről mesél a Nightwish-frontasszony.

Az első epizód néhány nappal ezelőtt vált elérhetővé, amelyet a Blabbermouth nevű internetes magazin is leközölt. A holland tehetség visszaemlékezett az elmúlt évre, amely igen komoly változásokat hozott az életébe.

"Micsoda egy év volt ez! Született egy kisbabám. Fantasztikus, hogy a kis Lucy világra jött. Megjelent a 'Paragon' album, az első szólóalbumom, a Nightwish-hal világkörüli turnén voltunk. A világjárvány után úgy határoztunk, hogy egy időre felfüggesztjük az élő fellépéseket. Tulajdonképpen bizonytalan ideig ezek voltak az utolsó koncertjeink. Leküzdöttem a rákot, elfáradtam, új házba költöztünk, rengeteg dolog történt."

- foglalta össze a történéseket Floor, majd bővebben kifejtette a témát.

"Tavaly, pontosan egy évvel ezelőtt már nagyon nagy volt a pocakom, és a kislányommal a hasamban még mindig koncerteztem. Tényleg egy őrületes év volt! Egyszer csak ott volt bennem ez a pici teremtés. Most, immár kétgyermekes anyaként úgy hittem, tudom mi fog történni, és részben tényleg emlékszel dolgokra. Ám eközben elfelejted, hogy mennyire kicsi."

Floor és kisebbik lánya, Lucy

Az énekesnő tavaly már mesélt a mellrákkal való küzdelméről, most újfent szót ejtett a szörnyű időszakról.

"A Human :II: Nature turné kellős közepén tudtam meg, hogy daganatom van. Pár nappal a dél-amerikai koncertek előtt szembesültem a diagnózissal. Teljesen összezavarodtam, csak az járt a fejemben, hogy szabaduljak meg tőle, bármi áron. Ez az egyetlen, amire ilyenkor gondolni tudsz. Hazatérve azonnal megoperáltak. Úgy éreztem, kicsúszott a kezemből az irányítás - nem csak az egészségem, de az egész jövőm felett."

- vallott a nehéz időszakról, hozzátéve: a bandatagok és a rajongók rengeteget segítettek neki, hogy átvészelje a kemény és stresszel teli heteket.

Aztán átléptünk az új évbe, én pedig terhes lettem. Előttem állt a Nightwish-sal való munka és a szólóturném, amit mindenképp meg akartam tartani. Komoly kihívás volt egy gyermekkel a hasamban dolgozni, de készen álltam rá! De végül sikerült mindent összehangolni: szólózhattam, koncertezhettem a bandával, a baba pedig szépen cseperedett odabent.

Azzal zárta gondolatait, hogy imád a rajongókkal találkozni, és készen áll arra, hogy újra energiát kapjon tőlük.

13 éves szünet után, a mai nappal jelentetett meg új stúdióalbumot a kanadai Kittie, amelynek a "Fire" címet adták. A zenekar énekese, Morgan Lander korábban elmondta: ha valaki évekkel korábban azt mondja, hogy a banda új lemezt ad ki, kinevették volna.

A lányok 2023 őszén kezdtek el dolgozni Nashville-ben a dalokon, amelyek közül az elmúlt hónapokban négy dalt is hallhattunk ( Eyes Wide Open, We Are Shadows, Vultures, One Foot In The Grave ), a mai nappal pedig az új albummal egy időben az ötödik kislemezes tétel is debütált, amely a korong címadó dala. 

Az elmúlt néhány évben 0-ról 100-ra tornáztuk fel magunkat, és szinte hihetetlen, hogy az összes munkánk, áldozatunk, fájdalmunk és diadalunk csúcspontja végre beteljesedett a hetedik stúdióalbumunk, a 'Fire' megjelenésével. Minden eddiginél nagyobb elszántsággal, céltudatossággal és lendülettel lángolunk, és reméljük, hogy ezek az összetevők minden szavunkkal visszhangra találnak, és hallhatóak az album minden hangjában. A 'Fire' nektek szól!

- írja a csapat a lemezről, alább pedig megtekinthető a Fire klipje:

Június 17-én jelentette be a milánói Lacuna Coil, hogy gitárosuk, Diego Cavallotti elhagyja a csapatot, így a zenész már a készülő új album körüli munkálatokban sem vesz részt.

Cristina Scabbia, Andrea Ferro, Marco Coti Zelati és Richard Meiz a legjobbakat kívánták távozó barátjuknak, aki most elmondta, miért lépett ki a zenekarból - az kiderült, nem haraggal történt meg a szétválás, annak ellenére, hogy bejegyzéséből kivehető: nem saját akaratából hagyta ott az együttest.

"Szeretném megosztani mindannyiótokkal ezt a posztot a zenekarból való távozásom kapcsán. Bár ez a döntés nem az elégedetlenségemből vagy az új lehetőségek felfedezése iránti vágyamból fakad, mégis nyugodtan döntöttem úgy, hogy elfogadom, tekintettel erre a majdnem 10 csodálatos együtt töltött évre, ami alatt együtt játszottunk szerte a világon, és hogy a zenekar nélkülem folytassa a pályafutását. Kívánom Makinak, Andreának, Cristinának és Richardnak a legnagyobb sikereket és a legnagyobb elégedettséget.

Köszönöm nekik azt a hatalmas tapasztalati értéket, amit ezekben az években mellettük szereztem. Köszönöm mindenkinek, barátoknak, rajongóknak és pályatársaknak, akik írtak nekem, de mindenekelőtt a hatalmas támogatást, amit kapok. Ez azonban nem jelenti semminek a végét, csak egy fejezet zárult le, és készen állok egy újabb fejezet írására. Számomra a zene az egyetlen ok, amiért élek, és az is marad, és soha nem fogom abbahagyni azt, amit szeretek, még akkor sem, ha ez azt jelentené, hogy újra a garázsban játszom akárkinek. Alig várom, hogy kiderüljön, mit tartogat számomra a jövő, készen állok arra, hogy minden új lehetőséget felmérjek, és továbbra is büszkén és odaadással fogom vinni a projektjeimet."

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Diego DD Cavallotti (@dd_lacuna) által megosztott bejegyzés

Február 9-én került boltokba az Infected Rain hatodik albuma, a "Time", amelyről klipes formában megjelentek a Dying Light, a Never To Return, a Because I Let You, a Vivarium és a Lighthouse című szerzemények, a mai napon pedig újabb számhoz érkezett kisfilm - a Lena Scissorhands vezette formáció választása a Pandemonium című dalra esett. 

A zenekar a nyarat turnézással tölti, amely június 21-én startol hazájukban, Moldovában, ahol a csapat először ad nagyobb koncertet, a fellépéssorozat keretein belül pedig hazánkban is láthatjuk Lenáékat - július 2-án, az Analog Music Hallban teszik tiszteletüket.