Vegyél néhány szemrevaló csajt, állítsd ki őket a színpadra - kész a siker. Igen ám, de mi van akkor, ha ezek a csajok nemcsak előnyös külsővel rendelkeznek, hanem énekelni is tudnak? Derítsük ki!
Az Exit Edent az az Amanda Somerville alapította, akit főként a HDK, a Trillium, valamint a Kiske/Somerville projektek kapcsán ismerhetünk. Csatlakozott hozzá a Visions of Atlantis szirénje, Clémentine Delauney, a brazil Marina La Torraca (Phantom Elite), valamint az addig relatíve ismeretlen Anna Brunner, aki később League of Distortion elnevezés alatt egy másik projektet is életre hívott. "Rhapsodies In Black" címmel, megalakulásuk évében (2017) ki is adták első albumukat, amely ismert popslágerek metalosított verzióját tartalmazta, rajta olyan előadók dalaival, mint a Depeche Mode, Lady Gaga vagy a Backstreet Boys.
A kiadvány hatalmas sikert aratott, hiszen a korongon szereplő legtöbb dal eredetije bizony még a metalrajongók egy részéhez is utat talált, plusz négy bitang erős torokkal megáldott, csinos lány énekelte őket. 2018-ban Clemi, Anna és Marina felléptek a Wackenen is, Amanda pedig otthon volt az akkor alig hat hónapos ikerlányaival.
Amandának van már egy nyolcéves lánya is, az ikrek születésével pedig kiteljesedett magánéletét illetően - férjével, Sander Gommans-szel 2014 óta élnek boldog házasságban. Az amerikai születésű énekesnő belátta, hogy a család mellett nem sok ideje jut a zenére, így tavaly bejelentette: kiszáll az Exit Edenből, azonban ekkor látott napvilágot az a hír is, miszerint a trióra fogyatkozott együttes második lemezét készíti.
Első kislemezként a Nightwish ex-tagjával, Marco Hietalával felvett Run! jelent meg, amely saját szerzeménye a csapatnak, ezt követte a Journey-feldolgozás Separate Ways, néhány napja pedig a kiadvány címadója, a Femme Fatale érkezett.
Amanda nagyon, de nagyon hiányzik a számokból. Kétségtelen, hogy a három énekesnő is piszok tehetséges, de Amanda hihetetlenül széles hangterjedelme az előző lemezen komoly húzóerő volt, erős, egyedi, ezer hang közül is felismerhető. Ha kellett, kemény volt, ha kellett, lágyabb, de az ő hangjára figyeltem fel leginkább. De még egyszer leszögezem: Anna, Clemi és Marina is remekül énekelnek!
Mivel az Exit Eden nem túl gyakran turnézik és ad koncerteket, lévén hogy Cleminek ott a Visions of Atlantis, Marinának a Phantom Elite, Annának a League of Distortion, meg lehetett volna oldani, hogy Amanda a házi stúdiójában, akár a gyerekeivel a karjában is felvehesse az ő éneksávjait és elküldje őket a lányoknak. Remekül sikerült a Heart 1986-os klasszikusának, az Alone-nak a feldolgozása, nagy kedvencem lett már elsőre, de elképzeltem, milyen lehet Amanda hangjával, és az még jobban tetszett volna. Tudom, ne legyek már telhetetlen, és nem is vagyok, csak az Exit Eden nekem annyira összeforrt Amanda nevével és hangjával, hogy egy kissé szokatlan nélküle az új album.
Tartogat még meglepetéseket a korong, például a Pet Shop Boys 1987-es bombaslágerének, az It's A Sin-nek az újraértelmezése, amely szintén az egyik húzódal, de a kanadai Mylène Farmer által 1991-ben felénekelt, teljes egészében francia nyelvű Désenchantée (amit 2003 folyamán Kate Ryan is feldolgozott) is megugrotta a lécet, és természetesen ki más énekelné a fő részeket, mint a francia származású Clemi. Alice Cooper Poison-ját is rengetegen előrántották már a fiókból, és a három lány is feltette a lemezre. Nem lett rossz, de egy kis plusz keménységet még elbírt volna a dal.
A saját szerzemények hihetetlenül energikusra sikeredtek, nemcsak a fent említett Run! és a Femme Fatale, de a Dying in my Dream is, amelynek refrénje egyszerre képviseli a mély érzéseket és a dinamikát, vagy éppen a Buried in the Past, amely egy tipikus bulisláger, akárcsak az epikus és magasztos Hold Back Your Fear. Remek dalokat hoztak össze saját kútfőből a csajok, az biztos.
Hangszerelésben nagyon hajaz a "Rhapsodies In Black"-re a lemez, panaszra nem lehet okunk e tekintetben sem, hallatlanul profi stáb rakta össze a zenei alapokat. Tökéletes a harmónia a dobok, a gitárok és a szimfonikus részek között, utóbbiak kevésbé filmzenések, mint az előző albumon, de ez azt hiszem, nem is baj. A lányok hangja remekül illeszkedik egymáshoz, Clemi lágy szopránja, Marina drámaisága és Anna rockos, karcos éneke tökéletes összhangot teremt, és hallani, hogy anyait-apait beleadtak a számokba. Mint azt írtam, Amanda nagyon hiányzik, de így is egy kellőképpen erős lemezt készített a három lány, és remélhetőleg a következő anyag is hasonló meglepetésekkel szolgál majd.
9/10
Dátum: 2024.01.12.
Kiadó: Napalm Records
Dallista:
01. Femme Fatale
02. It's A Sin (PET SHOP BOYS cover)
03. Run! (feat. Marko Hietala)
04. Separate Ways (JOURNEY cover)
05. Buried In The Past
06. Désenchantée (MYLÈNE FARMER cover)
07. Dying In My Dreams
08. Poison (ALICE COOPER cover)
09. Alone (HEART cover)
10. Hold Back Your Fear
11. Kayleigh (MARILION cover)
12. Elysium
