Február 26-ával jelent meg a holland Epica új albuma, az Omega, amely igen szépen muzsikál a rajongók körében. A csapat elmondása szerint szeretett volna a kezdeti hangzáshoz visszanyúlni, valamint a dalok témái hasonlatosak a 2014-es The Quantum Enigmán található számokéhoz.

Igen hosszú utat járt be a csapat, amely 2002-ben alakult Sahara Dust néven - Mark Jansen elhagyva az After Forevert, saját együttest akart alapítani. Az első frontasszony a norvég Helena Michaelsen volt, akit most az Imperiában hallhatunk. Nem sokáig maradt a bandában, átadta a mikrofont az akkor 17 éves Simone Simons-nak, aki egy ízben elárulta: először nem is akart a zenekar énekese lenni.

Az Epica egy promo fotója 2003 elejéről

Most egy podcastben Mark arról mesélt, milyen érzés együtt dolgozni egy olyan csapattaggal, akihez korábban romantikus szálak is fűzték - még karrierjük kezdetén ugyanis együtt járt Simone-nal, akivel 2004-ben tettek pontot kapcsolatuk végére, de a barátság megmaradt, ám nemcsak a közös munka miatt:

Nagyon szoros a barátságunk. Éppen egy órája beszéltem vele. Jóban vagyunk és megértjük egymást. Szerintem ritka, hogy jó kapcsolatot ápolsz a volt barátnőddel; nem sok ember mondhatja el ezt magáról.

- kezdte sorait a zenész, majd így folytatta:

A jelenlegi partnereinknek sincs ezzel problémája. Ez  eléggé különleges helyzet, és nagyon örülök, hogy ez így alakult. Mert mindkettőnk számára az Epica a szenvedélyünk, a szerelmünk, és soha nem akartunk volna lemondani róla csak azért, mert véget ért a kapcsolatunk. És aztán nagyon jó barátok lettünk. Ez nagyszerű, és én nagyon hálás vagyok azért, hogy ezt így meg tudjuk oldani. 

Simone férje Oliver Palotai, a magyar felmenőkkel is rendelkező Kamelot-billentyűs, akivel 2013-ban, két hónappal fiuk, Vincent születése után álltak oltár elé, Mark pedig Laura Macríval él együtt Szicíliában - az olasz operaénekesnő a MaYaN egyik vokalistája is.

A holland Within Temptation is megsínylette a koronavírus-járványt; még 2020 tavaszán indultak volna közös turnéra az Evanescence-szel Worlds Collide elnevezés alatt, amely koncertsorozatot először múlt év őszére, majd 2021 szeptemberére csúsztattak.

A banda utolsó lemeze Resist címmel, 2019 februárjában jelent meg, és igen szép sikereket aratott vele a zenekar. Tavaly májusban jelentkeztek hosszú idő után új dallal az Entertain You képében, majd novemberben érkezett a The Purge.

Sharon den Adel, a zenekar frontasszonya korábban elárulta: egyelőre ő maga sem tudja, mikor érkezik az újabb album, noha dolgoznak a dalokon. Most egy interjúban felfedte: egyelőre csak dalok kiadását tervezik bandatársaival.

Eddig, mielőtt kiadtunk egy új albumot, megjelent egy-két dal, de most nincs kész album, csak két kislemezt jelentettünk meg. Miközben haladunk a nagylemezzel, kiadunk még pár dalt. Ez egy teljesen új dolog számunkra.

- kezdte az énekesnő, majd így folytatta:

Ha dalokat jelentetünk meg, az folyamatos élményt jelent a rajongóknak. Korábban is csináltak ilyet művészek, noha a rock és a metal teljesen más, hiszen nagyon elkötelezett rajongói bázisunk van, és a lemez, mint fizikai formátum, még mindig igen népszerű. De mások is ugyanígy tesznek. Manapság már szinte minden zenésznek van otthon stúdiója, így a járvány ellenére is könnyű zenét csinálni.

Korábban azt is elárulta: hiányolja a mai könnyűzenéből a lázadó vért, ők azonban tovább kísérleteznek a hangzásokkal. Karrierje kezdetén a formáció a gótikus metált játszotta, majd egyre inkább teret nyert zenéjükben a modernebb hangzás - mutatott már ilyen elemeket a 2011-es The Unforgiving, majd 2014-ben megjelent a Hydra, amely már jóval több újítást tartalmazott, a Resist pedig már teljes egészében ezt a terepet tette magáévá.

Február 26-án került boltokba az Epica "Omega" című albuma, amelyre a rajongók csaknem 5 évet vártak elődje, a The Holographic Principle után. A korong remekül muzsikál és számtalan blogger, újságíró pozitív kritikával illette a lemezt, ám csakúgy, mint a legtöbb banda, a holland zenemágusok sem turnézhatnak, hiszen a koronavírus-járvány még mindig tombol a világ minden táján. 

Simone Simons, a csapat frontasszonya nemrégiben elmondta: hiányoznak neki a koncertek, a rajongók, és tudja: a művészek lesznek az utolsók, akik munkába állhatnak.

Most újabb gondolatokat osztott meg a kényszerpihenőről, ami úgy tűnik, egyre inkább feszélyezi az énekesnőt:

Ami hiányzik, hogy a színpadon legyek, hogy énekeljek, utazzak. 17 éves korom óta rengeteget utazom, találkozom a rajongókkal, és ez nemcsak a munkám, de az életmódom is. Számomra "nem normális", hogy ennyit itthon vagyok!

- kezdte nevetve Simone, majd így folytatta:

Semmi nem pótolhatja azt az érzést, amikor a színpadon állok és énekelek; semmi nem hasonlítható ehhez! Hiányzik az is, hogy mások főzzenek nekem (nevet). Mostanában konyhai rabszolgának érzem magam! Reggeli, ebéd-és vacsorakészítés... kicsit úgy érzem magam, mint egy hörcsög a kerékben - a rendetlenség soha nem ér véget. Takarítok, főzök, ennivalót veszek, alszom, majd kezdődik az egész előlről.

Simone jelenleg férjével, a Kamelot-billentyűs Oliver Palotaival és hétéves fiával, Vincenttel Németországban él. Feltárta azt is, hogy a családi életet és a zenekari kötelezettségeit nem mindig volt könnyű egyensúlyba hoznia, és bár most nagyon hiányolja a turnékat, mégis akadtak nehéz pillanatai; hiányzott a férje, a kisfia és a barátai. De végül szerencsésen megtalálta az egyensúlyt a két életterület között.

A Nightwish frontasszonya nem unatkozik a kényszerszabadság alatt. A banda koncertjei egyre csak tolódnak a COVID-19 pandémia miatt, ahogyan a Marco Hietala basszusgitáros kilépése miatt a virtuális bulikat is át kellett ütemezni, ám addig is Floor coverekkel örvendezteti meg rajongóit.

Először kislánya, Freja hatására a Disney által készített animációs film, a Frozen betétdalaként ismert Let It Go-t énekelte fel, később az 1987-es Heart-klasszikus Alone-nal rukkolt elő, karácsonykor az Ave Maria metálos verziójával kedveskedett a fanoknak, nemrégiben pedig Lara Fabian egyik legismertebb szerzeményét, az Adagio-t mutatta meg az ő előadásában.

Most itt az újabb videó, amely cover nem más, mint az M83 nevű, főként new wave műfajban nyomuló formáció Oblivion című dala, amely 2013-ban látott napvilágot. Íme, Floor verziója:

Tegnap került boltokba a holland tehetség új lemeze, a The Darkest Skies Are The Brightest. A My Promise, a Hurricane és az Agape című nóták képében betekintést nyerhettünk a dalcsokorba, amelyek mindegyikét az énekesnő egy komoly magánéleti válsága ihlette - 2018 folyamán ugyanis Anneke akkor 15 éve tartó házassága ugyanis viharos időszakon ment keresztül.

Ezt dolgozta fel tehát az új albumon, amelyről újabb klipes dal látott napvilágot tegnap, az I Saw A Car:

A mai nappal jelent meg az Epica új, Omega címre keresztelt stúdióalbuma, amelyről itt olvashattok kritikát.

A lemezről már hallhattuk-láthattuk az Abyss of Time - Countdown to Singularity, a Freedom - The Wolves Within, a Rivers és az Omegacoustic című szerzeményeket, most pedig megérkezett Simone Simonsék új kisfilmje, amely a The Skeleton Key-hez készült, íme:

Omega címmel, február 26-án dobja piacra új albumát a holland Epica, amelyen Mark Jansen alapító elmondása szerint a 2014-es The Quantum Enigma filozofikus témái köszönnek majd vissza.

Három kisfilmes nótát már elénk tártak a zenemágusok az Abyss Of Time - Countdown To Singularity, a Freedom - The Wolves Within és a Rivers című dalok képében, most pedig itt a negyedik beharangozó, az Omegacoustic, amely a korong címadó dalának akusztikus változata, íme:

A holland Delain bejelentése, miszerint Martijnt leszámítva minden tag távozott a csapatból, ma sokkolta a formáció rajongóit. A hivatalos közlemény szerint a bandában többen nem érezték jól magukat, és hiába próbáltak megoldást találni a feszültségek oldására, nem jutottak közös nevezőre. 

A banda túlélt több tagcserét és távozást is, ennek ellenére kiadtak hat stúdióalbumot és rengeteg teltházas koncertet adtak fennállásuk óta.

Most a csapat énekesnője, Charlotte Wessels és a basszer Otto is megszólalt a sokkoló változások kapcsán. 

Charlotte:

"A Delain 16 éve a világom, életem fele és karrierem egésze. Nehéz szívvel megerősítem, hogy a Delaint Martijn szólóprojektjeként folytatja tovább, és részvételem a zenekarban itt ér véget. 

Tudom, hogy most a "miért" kérdése mindenkiben ott van. Ezt abszolút megértem. Röviden fogalmazva, ez a szomorú következménye annak a több, mint egy évig tartó kísérletezésnek, hogy megpróbáljunk megoldásokat találni a problémákra. Egy részem most úgy érzi, hogy mindannyiótokat cserben hagylak, de szeretném, ha tudnátok, hogy ezt a döntést nem egy könnyen hoztuk meg, és elnézését kérem azoknak, akik reménykedtek abban, hogy mindannyian a színpadon lehetünk. Nemrég még én is azt gondoltam, hogy ez igenis, lehetséges. Az elmúlt 15 évben olyan zenét adtunk ki, amelybe beletettük a szívünket és a lelkünket. Bejártuk a világot, rengeteg színpadot megrengettünk és megannyi csodálatos rajongóval találkoztam. Mindez mérhetetlenül sokat jelent számomra."

- idézte fel emlékeit Charlie, kiemelve a Delaines karrierjének legfontosabb pillanatait, mint pl. a Wembley stadion, a hollandiai Paradiso-ban megtartott jubileumi koncert 2016-ban, vagy a Wackenes szereplés. Természetesen ő is a legjobbakat kívánja Martijn-nak a jövőre nézve.

"Ami engem illet, továbbra is zenélni fogok. Ez az, ami boldogságot és célt ad nekem. Hálás vagyok a csodálatos közösségemért a Patreonon, ami egy mellékprojekt volt a Delain mellett, de most ez lesz az elsődleges hely, ahol zenét jelentetek meg. Ez a platform lehetővé teszi számomra, hogy továbbra is önállóan alkossak, és hálás vagyok minden támogatónak, aki ebben segít. Elkötelezett vagyok, hogy a legjobbat nyújtsam nektek, és várom, hogy mindannyiótokat elvarázsolhassalak. Tárt karokkal várom a jövőt, és remélem, hogy találkozhatunk még ezen az úton."

 

A basszer Otto Schimmelpenninck van der Oije 2010-ben lett tagja a zenekarnak, aki eleinte élvezte a Delain által nyújtott intenzív munkakörnyezetet. Ő ezeket írta hivatalos Facebook-oldalán:

Szomorú hírrel találták magukat szembe a mai napon a holland Delain rajongói - az együttes ugyanis ebben a formában megszűnik létezni. A csapat tájékoztatása szerint mindenki kiszállt a zenekarból, Martijn Westerholt alapító-billentyűs saját projektjeként folytatja tovább a zenélést, vendégzenészekkel.

Íme, a zenekar közleménye:

"Az elmúlt egy évben a zenekar működése megszűnt. Néhányunk már nem érezte jól magát a bandában. Mindannyian próbáltunk megoldást találni az elmúlt egy évben, de sajnos kudarcot vallottunk.
Ezért mostantól mindannyian a saját utunkat járjuk és erőnket a saját dolgainkra koncentráljuk. Nagyon szomorú vagyok, hogy a közös munkánk véget ért, ugyanakkor nagyon hálás vagyok az évekért, amelyeket együtt töltöttünk. Bejártuk a világot, megéltük a csúcsokat és a mélypontokat egyaránt, rengeteg sikerélményünk volt, valamint olyan időket is átéltünk. amelyek tanulásra ösztönöztek bennünket. Élveztük, hogy találkoztunk a rajongóinkkal és új barátokat szereztünk szerte a világon. Szeretnék köszönetet mondani társtársaimnak, Timo-nak, Ottónak, Joeynak és különösen Charlotte-nak, a legjobbakat kívánom nekik a jövőben. Remélem, hogy mindegyikük számára új kalandok jönnek a zenei életben, és előre léphetnek! Azonban Delain tovább létezik. A többiek más utak mellett döntöttek. Úgy határoztam, hogy életben tartom Delaint azzal, hogy folytatom a dalszövegírást és a zene készítését, éppen úgy, ahogyan eddig tettem. 2002-ben projektként indítottam a Delaint, és a következő album már ennek a projektnek az albuma lesz, vendégzenészekkel. Azt már most látom, sok ismerős arc visszatér, hogy csatlakozzon hozzám ezen az úton. Nem tudom eléggé kifejezni hálámat mindazoknak a Delainereknek, akik támogattak minket oly sok éven keresztül. Elkötelezettségetek a zene és a csapat iránt, amelyet létrehoztatok, hihetetlen. Annak ellenére, hogy ez a helyzet nem a legjobb, - ahogyan a változás általában soha nem az- , remélem, hogy továbbra is csatlakoztok a Delainhez ezen az új úton. Ezzel a változással a Delainnek nincs vége. Ez csak egy fejezet vége, de egy új kezdete is egyben."

Martijn a Within Temptation-ös Robert Westerholt bátyja, korábban ő is az együttes tagja volt, majd 2002-ben kiszállt a formációból és megalapította a Delaint. Az együttes több tagcserét is túlélt, legutóbb Merel Bechtold gitáros távozott a fedélzetről 2019 nyarán. 2006-ban jelent meg a zenekar első albuma, Lucidity címmel, 2009-ben érkezett az April Rain. Azonban az igazi áttörést a 2012-es We Are The Others hozta meg a csapat számára. Ezután még három, hasonlóan sikeres albumot adtak ki, a The Human Contradictiont 2014-ben, a Moonbatherst 2016-ban és az Apocalypse&Chill-t 2020-ban. 

Tavaly jelentette be Anneke van Giersbergen, miszerint új albummal örvendezteti meg hallgatóságát - a kiadvány a The Darkest Skies Are The Brightest címet kapta. 

A korongot igen személyes élmények ihlették, hiszen a holland The Gathering egykori fronthölgyének házassága 2018 folyamán válságba került, valamit 2016 decemberében életre hívott projektjének, a VUUR-nek első lemezfelvétele és turnéja minden megtakarítását felemésztette.

Elsőként a My Promise című szerzeményt mutatta be rajongóinak Anneke, nem sokra rá a Hurricane jelent meg, most pedig itt a friss dal a hamarosan boltokba kerülő lemezről, amelyhez szöveges videó is készült, az Agape: