Az idei év számos remek pillanatot tartogatott a szimfonikus metál híveinek, ám egy mindenképpen kiemelkedett az átlagból: Tarja Turunen karácsonyi koncertje.

Jövőre lesz húsz éve, hogy az énekesnő távozni kényszerült a Nightwish soraiból, de ez idő alatt számtalanszor bebizonyította, hogy önállóan is megállja a helyét és a rocktörténelem egyik legmeghatározóbb, legsokoldalúbb szólóénekesévé vált. Ma már nem csak egy ex-tagként emlegetjük, hanem egy ikonként, aki saját jogán írta be magát a zenei történelembe.

Tarjánál éves hagyománnyá vált, hogy karácsony előtt útra kel egy különleges, ünnepi műsorral, hogy egy kis meghittséget csempésszen a rajongók szívébe. Idén először Magyarország is bekerült a dátumok közé, a koncert a MOM Kulturális Központban került megrendezésre. Mi sem bizonyítja jobban a hatalmas érdeklődést, mint az, hogy összesen négy szabad szék maradt az estére.

A műsor pontban este 8 órakor vette kezdetét. Tarját három zenész kísérte el erre a turnéra, akik biztos alapot szolgáltattak az énekesnőnek. Tarja egy rövid, instrumentális felvezetést követően lépett színpadra, hatalmas tapstenger közepette, boldogságtól sugárzóan.

Nem titok, hogy mennyire szeret nálunk fellépni, ezt bizonyítandó gyorsak köszöntötte a közönséget, ráadásul magyarul. A koncert Tarja két karácsonyi lemezére épült ("From Spirits and Ghosts" és "Dark Christmas"), mindkét album híres karácsonyi dalok átiratát tartalmazza a saját szerzemények mellett, ennek megfelelően a koncertprogram azok számára is ismerős lehetett, akik nem hallották ezeket a korongokat.

Tarját élőben hallani még mindig lenyűgöző élmény, a színpadi jelenléte pedig annyira magával ragadó, hogy a 1,5 órás koncert csak egy rövid pillanatnak tűnt. Ha kellene, akkor sem tudnék egyetlen csúcspontot, vagy különleges pillanatot kiemelni, hiszen a koncert gyakorlatilag végig csak ezekből állt. 

Ez az este nemcsak egy koncert volt, hanem egy meghitt ünnep, amelyet Tarja egyedülálló lénye tett varázslatossá, a közönség pedig állva tapsolt a koncert végén.. Köszönet a Concerto Musicnak, hogy lehetővé tette ezt az élményt, ezt a koncertet egészen biztosan minden jelenlévő örökre a szívébe zárta.

Az elhangzott dalok:

White Christmas (instrumentális felvezető)

Frosty The Snow Man

We Three Kings

Together 

Jingle Bells

What Child Is This?

Last Christmas (instrumentális átvezető)

Rudolf the Red-Nosed Reindeer

Amazing Grace

Pie Jesu (instrumentális átvezető)

O Come, O Come, Emmanuel

Dark Christmas

O Tannenbaum

Jingle Bell Rock

O Holy Night

Ave Maria

Walking In The Air

Silent Night

Írta: BornVillain, vendégszerző

Képek forrása: RockStation/Varga László

2023 nyarán, egy svájci fesztivál színpadán újra találkozott két egykori Nightwish-tag: Tarja Turunen és Marko Hietala. A megható színpadi pillanatok után hamar kiderült, hogy ez nem csupán egyszeri alkalom volt - a finn művészek nemcsak barátokként, hanem zenészekként is újra egymásra találtak. Tarja közreműködött Marko Left On Mars című dalában, majd közös turnéra indultak Dél-Amerikában.

A latin turné elsöprő sikere után jött egy európai koncertsorozat, amely szintén teltházas fellépéseket hozott. A duó most újabb hírrel szolgált: 2025-ben folytatják a közös koncertezést. A magyar rajongók örömére pedig Budapest is felkerült a helyszínek közé - 2025. március 13-án a Barba Negra Red Stage ad otthont az eseménynek, ám Tarja december 21-én is tiszteletét teszi hazánk fővárosában, a Dark Christmas '24 elnevezésű karácsonyi turné keretein belül, a MOMKult-ban.

A szimfonikus metal rajongók figyelmét nem kerülhette el az a rejtélyes poszt, amelyet mind Tarja Turunen, mind Sharon den Adel megosztott a közösségi média felületein. A két tehetséges énekesnő titokzatos üzenete arra enged következtetni, hogy hamarosan újra egyesíthetik hangjukat egy izgalmas duett erejéig.

Ez a lépés nem lenne előzmények nélküli: 2013-ban már hallhattuk őket együtt énekelni a Paradise (What About Us?) című dalban, amely a Within Temptation "Hydra" albumán kapott helyet. A közönség több alkalommal is tanúja lehetett élőben ennek a lenyűgöző együttműködésnek, és a rajongók jól tudják, hogy a két művésznő között szoros barátság szövődött az évek során.

Tarja még évekkel ezelőtt elárulta, hogy nagyon élvezte a Sharonnal való közös munkát, és nyitott lenne egy újabb közös projektre. Úgy tűnik, ez a vágy kölcsönös, és most valóra válhat sok rajongó álma.

Jelenleg Tarja új rocklemezén dolgozik, és nagy valószínűséggel – az "In The Raw" (2019) albumhoz hasonlóan – ezen a korongon is hallhatunk majd vendégművészeket. Ennek fényében szinte biztosra vehető, hogy az egyik vendég épp Sharon lesz.

Bár egyelőre hivatalos bejelentés nem történt, a két énekesnő sejtelmes posztjai alapján izgalmas időszak elé néznek a szimfonikus metal rajongói.

Tarja Turunent 2005 őszén nyílt levélben bocsátották el a Nightwish tagjai, amely esemény nagy törés volt mind a zenekar, mind az énekesnő, mind a rajongók számára. Az idő azonban begyógyította a sebeket, és most, közel két évtizeddel a szakítás után Tarja és Marko Hietala, aki 2002 és 2021 között volt a banda basszerosa, közösen turnéznak. 

Korábban már mindketten nyilatkoztak a másikhoz fűződő viszonyukról, Tarja pedig újfent az egymásra találásról mesélt egy finn magazinnak.

Az egész a Raskasta Joulua elnevezésű, speciális karácsonyi koncertsorozattal kezdődött 2017-ben, amikor Tarja és Marko közösen énekelték az Ave Maria című ünnepi klasszikust.

"Akkor már 12 év telt el azóta, hogy utoljára egy színpadon álltunk. A próbák alatt nem nagyon beszéltünk, csak köszöntünk egymásnak. A fellépés után azonban Marko odajött hozzám és mindenki előtt bocsánatot kért!"

- elevenítette fel Tarja a meghatározó pillanatot.

Az együttműködés tényleges kezdetére azonban még várni kellett. A fordulópont tavaly következett be, amikor Tarja Svájcban koncertezett egy fesztiválon, de Marko szólózenekara is hivatalos volt az eseményre. Az énekesnő kézbe vette a dolgokat, és megkérdezte a zenészt, hogy elénekelné-e vele a Phantom Of The Opera-t, amely tétel a Nightwish 2002-es "Century Child" albumán kapott helyet, Marko pedig azonnal igent mondott.

"A próbán meghatódtam. Marko józanul jelent meg, és mintha teljesen már emberré vált volna. Azt hiszem, ez volt a pillanat, amikor igazán megismerhettem őt, és ez boldogsággal töltött el. Aztán jött a Left On Mars, amelyben én is énekeltem. Ez a dal az újjáéledő barátságunk szimbóluma, és nagyon szeretnék egy dalt írni Marko következő szólólemezére."

A közös munka gyümölcseként Turunen és Hietala dél-amerikai turnéra indultak. Talán nem meglepő módon mindketten úgy érezték, hogy a közös koncertezés valódi varázslat volt számukra.

A "Century Child" volt az az album, amely előkészítette a "Once" (2004) számára a terepet, ekkorra a zenekar már igen szép rajongótábort gyűjtött maga köré. Azonban a korong felvétele nem ment simán, Tarja ugyanis az éneksávok felvételekor Tarja beteg volt.

Mérföldkőnek számított a Nightwish életében a "Once" című stúdióalbum, amely 2004. június 7-én jelent meg. E korongon hallható a csapat egyik legsikeresebbnek számító szerzeménye, a Nemo, amellyel az addigra is igen népszerűvé vált finn ötösfogat még szélesebb körökből is rajongókat szerzett. Ez volt az utolsó korong, amelyen Tarja Turunen énekesnő hangját hallhattuk.

A lemez a Nightwish életében az addigi legsokszínűbb kiadványának számított, különlegessége abban rejlik, hogy a London Session Orchestra-val dolgoztak együtt, megadva a valódi nagyzenekari hangzást a számoknak, de bedobtak egy igazi finn csavart is. A Kuolema Tekee Taiteilijan című dal teljes egészében anyanyelvükön szólal meg - tagadhatatlan, hogy ha meghallja az ember, rögtön kedve támad szaunázni és rénszarvasokat simogatni. Ez a dal olyan váratlan volt, mint amikor rájössz, hogy a kedvenc heavy metal zenészed titokban Spice Girls-rajongó.

Azonban a Nemón kívül jó pár dalt kultusz övez a "Once"-ról, gondoljunk csak például a Wish I Had An Angelre, a Planet Hellre vagy a kisebb operának is beillő Ghost Love Score-ra, amely 2004 óta a banda koncertprogramjának állandó szereplője. Olyan, mint az a családtag, akit muszáj meghívni minden összejövetelre, különben megsértődik. És ha már itt tartunk, a YouTube telis-tele van olyan reakcióvideókkal, ahol az emberek úgy hallgatják ezt a dalt, mintha épp most fedeznék fel, hogy a zene létezik. Arcok tátva, szemek elkerekedve - mintha most látnák először a napfelkeltét.

Az együttes másfél évig turnézott az albummal a "Once Upon A Tour" koncertsorozat keretein belül; bejárták Európát, Észak-Amerikát, de rengeteg fellépésük volt Dél-Amerikában és Japánba is eljutottak. 

A Nightwish pályafutásának egyik legjelentősebb és egyben legemlékezetesebb pillanata volt az "End Of An Era" elnevezésű koncert, amely 2005. október 21-én került megrendezésre a helsinki Hartwall Arénában. Ez az esemény nemcsak egy turnézáró buliként, hanem egy korszak lezárásaként is beírta magát a zenekar történetébe. A koncert minden tekintetben grandiózus volt. A hatalmas vetítővásznak vizuális élménnyel gazdagították a zenei produkciót, míg a látványos pirotechnika fokozta a dalok drámai hatását. Az aréna megtelt izgatott rajongókkal, akik mit sem sejtve érkeztek a show-ra. A zenekar teljes odaadással játszott, Tarja hangja betöltötte a hatalmas teret, a közönség pedig önfeledten tombolt. A koncert minden pillanata azt sugallta, hogy a Nightwish a csúcson van, senki és semmi sem állíthatja meg őket. Azonban a koncert címe sokkal mélyebb jelentést hordozott, mint azt bárki gondolta volna. Sem Tarja, sem az önfeledten bulizó rajongók nem sejtették, hogy az "End Of An Era" elnevezés valójában mit is takar. Ez a koncert nem csupán egy turné végét jelentette, hanem egy korszak lezárását is a zenekar életében. Az est valódi jelentősége csak később vált nyilvánvalóvá, amikor kiderült, hogy ez volt Tarja utolsó fellépése a bandával.

A koncert végén Tuomas Holopainen, Emppu Vuorinen, Jukka Nevalainen és Marko Hietala egy levelet adtak át frontasszonyuknak. Kérésük egyszerű, mégis sorsfordító volt: azt kérték az énekesnőtől, hogy a levelet csak később olvassa el. Ez a gesztus már önmagában sejttette, hogy a levél tartalma nem mindennapi üzenetet hordoz. A zenekar indoklása szerint a szakítás oka nem csupán zenei nézeteltérésekben rejlett. Állításuk szerint Tarja férje, Marcelo Cabuli negatív hatással volt az énekesnőre, és ez a befolyás rontotta Tarja és a többi tag közötti viszonyt is. Ez a váratlan fordulat nemcsak a zenekar rajongóit sokkolta, de az egész metalzenei közösséget is. A Nightwish, amely addig szinte tökéletes egységben mutatkozott a külvilág felé, most nyilvánosan szembesült belső konfliktusaival.

A Nightwish "Once" albuma valóban az egyik csúcspontnak számít nem csak a zenekar, de az egész szimfonikus metal műfaj történetében. Ez a grandiózus alkotás olyan magaslatokba emelte a műfajt, amelyek azóta is etalonként szolgálnak számos később alakult együttes számára.

Tuomas, a Nightwish alapítójának magyarázata az album címéről rendkívül sokatmondó és mély jelentést hordoz. Azért választották ezt a címet a kiadványnak, mert a csapat tudatában volt annak, hogy valami egészen kivételeset és megismételhetetlent alkotott...

A finn énekesnőnél már hagyománnyá vált az év végi karácsonyi turné, melynek keretein belül ünnepi lemezeiről énekel dalokat az adventi lázban égő közönségnek, ám valahogy eddig kis hazánk kimaradt a fellépéssorozatból.

Ezt a hiányt pótolja Tarja az idei évben, ugyanis végre-valahára nemcsak metal albumaival, hanem karácsonyi szerzeményeivel megpakolva is tiszteletét teszi Budapesten, Dark Christmas Tour elnevezés alatt - december 21-én, a MOM Kulturális Központban láthatjuk az énekesnőt.

Jegyvásárlás ITT!

2010. szeptember elsején adta ki második rocklemezét Tarja Turunen, majdnem három évvel a "My Winter Storm" után (kritika a testvérblogon olvasható), április 12-ével pedig remaszterizált változatban, teljesen felújítva került boltokba ez a csoda.

Bár Tarja klasszikusan képzett énekes, és többször elmondta, hogy ez a műfaj az igazi szerelme, a Nightwish tagjaként eltöltött kilenc hosszú év mégis otthagyta lenyomatát a művésznő munkásságán, ez pedig éppen a "What Lies Beneath"-en volt igazán először érezhető, miután elkezdte építgetni szólókarrierjét, amely immár 18 éve tart - ez pedig dupla annyi idő, mint amit a zenekarban töltött. 

Miközben a Nightwish éppen pihenőre vonult Anette Olzon szülési szabadsága okán, addig Tarja kiadta ezt a korongot, amely telis-tele van meglepetésekkel. Ott van például az albumnyitó Anteroom of Death, amelyben a német van Canto vendégeskedik, az amúgy is sejtelmes, atmoszférateremtő jelleggel bíró szerzeményt színesítik énekükkel, maga a dal pedig hol szökkenő, hol erőteljes fejezeteket vonultat fel a négy perces hossza alatt. A kislemezként is megjelent Until My Last Breath-ről Tarja elmondta: nem más ihlette a dalszöveget, mint Michael Jackson, a pop királyának halála körüli hihetetlen felfordulás, médiacirkusz és a személye ellen irányuló mocskolódások. 

Akadnak még meglepetések, például a Falling Awake, amely dalban Joe Satriani -akit szerintem nem sokaknak kell bemutatni- gitározik, igen erős szólókkal kiemelve a szenvedélyben amúgy sem szűkölködő tételt, a Dark Starban pedig Phil Labonte (All That Remains) is közreműködik. 

A rock elemei jóval több szerephez jutnak ezen az albumon, noha a szimfonikus részek is igen erőteljesek, gondoljunk csak például az In For A Killre, amelyben a horrorfilmek zenéjét idéző megoldásokkal találkozhatunk, a refrénben pedig egy ponton Tarja a csillagokat is leénekli az égről, de a Little Lies pattogós ritmusa is ugrálásra készteti az embert. Az I Feel Immortal hallatán mi is elhisszük, hogy sosem halunk meg, a gyönyörű, lírai Rivers Of Lust a végére tartogatja a zúzást, a Crimson Deep pedig nagyon erősen idézi a klasszikus rock hangzásvilágát. És ott van a The Archive of Lost Dreams, amely álomszerű dallamaival és Tarja végtelenül érzelmes énekével könnyeket képes fakasztani.

Több különböző változatban hódította meg a rajongókat a kiadvány, a deluxe változaton a We Are, a Naiad és a Still Of The Night Whitesnake-cover is szerepelnek. A We Are nagy személyes kedvencem, akárcsak a Naiad, de a Still Of The Night sem sikerült olyan rosszul, mint azt néhányan írták. Talán inkább csak szokatlan egy picit. 

A "What Lies Beneath" valóban egy érettebb műve lett Tarjának, bár én a "My Winter Storm"-ot is imádtam. A finn tehetség második rockalbuma viszont egyértelműen kidolgozottabb és erőteljesebb. Mégis, nem tudnék dönteni, hogy a kettő közül melyik a jobb, mert a "My Winter Storm" által bemutatott ártatlan szárnypróbálgatás legalább annyira tetszik, mint a "What Lies Beneath" keménykedése.

10/10

Április 12-én, remaszterizált változatban, gyönyörű grafikával és felújított hangzással került újra boltokba Tarja 2010-ben megjelent második rocklemeze, a "What Lies Beneath".

A kiadványon olyan, magukat ikonikussá kinőtt számok szerepelnek, mint a Falling Awake, az Until My Last Breath vagy az I Feel Immortal, illetve ez a korong már jóval keményebben szólalt meg, mint a 2007-es "My Winter Storm".

Ezzel az albummal születtem újjá, mint művész, ugyanakkor nagy kihívás is volt elkészíteni. A dalokat a gyermekeimnek tekintettem, minden egyes részletről határozott elképzeléseim voltak. Remekül éreztük magunkat a zenészeimmel és a stábbal a stúdióban. Ekkor került mellém Max Lilja, Christian Kertschmar, Doug Wimbish és Mike Terrana, és természetesen vendégzenészek is szerepeltek az albumon.

- elevenítette fel a munkálatokat az énekesnő.

Emlékszem, a padlón mindenfelé szanaszét hevertek a kábelek! Az Anteroom of Death című dalomban a van Canto is szerepelt, kiváló hangi teljesítményt adva hozzá, Joe Satriani pedig a Falling Awake-ben gitározott. Ebben a dalban én zongoráztam, és először kicsit féltem, azt gondoltam, nem vagyok elég jó zongorista. Nagyon ideges voltam a zongoradallamok felvételénél, de végül minden jól ment! Boldog voltam azért is, mert Phil Labonte-tal (All That Remains) dolgozhattam a Dark Starban, az In For A Killben pedig egy szimfonikus zenekar is szerepel. 

Az koronghoz készült borító és képsorozat is igen különleges, erről így mesélt:

Valami nagyon különlegeset akartam, és persze olyasmit, ami kifejezi az albumcímet, így született meg az ötlet, hogy az arcom egyik felén a szépség, a másikon az árnyékok és sebek legyenek. Egy profi sminkes segített ennek megvalósításában, fantasztikusan dolgozott. 

Így zárta sorait:

Nagyon, nagyon szenvedélyes ember vagyok. Amikor élőben játszom, 100%-ot adok a fellépésekbe, ebből nem tudok lejjebb adni, és feszegetem a határaimat, de az emberek teljes mértékben be is fogadják ezt a szenvedélyt és szeretetet. 

Left On Mars címmel debütáltatott közös szerzeményt a Nightwish két extagja - Tarja Turunen és Marko Hietala barátsága szorosabb, mint valaha, hosszú évek után ismét egymásra talált a két finn tehetség.

Tarja tavaly nyáron, egy svájci fellépésén osztotta meg a színpadot Markóval, hogy elénekeljék volt csapatuk egyik legikonikusabb felvételét, a The Phantom Of The Opera-t. A performansz igencsak érzelmesre sikeredett, a dal végén mind Marko, mind Tarja könnyekben tört ki, amelyből tisztán láthattuk, hogy a két zenész közötti fagyos viszony már rég a múlté - ahogyan nemrégiben az énekesnő elmesélte, elásták a csatabárdot és a világ egyik legismertebb metalzenekarából való távozás újra összehozta őket. 

Tarja 2005 októberében, a "Once" album turnézáró koncertjét követően került eltávolításra a Nightwish köreiből, míg Marko 2021 januárjában hagyta ott a siker sikerre halmozó együttest - indoklásában krónikussá vált depressziója és a zeneipar kapzsisága szerepelt.

Néhány nappal ezelőtt Marko egy internetes magazinnak elárulta: egyáltalán nem zárkózik el az ötlettől, hogy kolléganőjével közös projektet hívjanak életre, ennek egyik biztató jele lehet a Left On Mars, amely dal stílusa inkább a klasszikus rock, mint a metal felé hajlik, a két tehetséges énekes pedig apait-anyait belead a szerzeménybe. A számhoz készült videoklip ma vált megtekinthetővé, íme:

Az egykori Nightwish-tagok közötti barátság szorosabb, mint valaha, hiszen Tarja Turunen és Marko Hietala minden múltbéli sérelmet eltemettek és nemrég egy közös latin-amerikai turnét is lebonyolítottak. Ennek előzménye Tarja egyik tavaly nyári koncertje volt Svájcban, ahol Marko meglepetésvendégként állt színpadra, hogy elénekeljék a Nightwish egyik legikonikusabb dalát, a The Phantom of the Operát.

Bár évekkel korábban, a Svéd-és Finnországot érintő Raskasta Joulua elnevezésű, speciális karácsonyi koncertsorozaton már megosztották egymással a színpadot, az áttörést egyértelműen a fent említett buli jelentette.

Tarja már korábban mesélt Markóról és a hozzá fűződő kapcsolatáról, most pedig az 58 éves zenész fedte fel a jövőre vonatkozó elképzeléseit - az El Planeta del Rock nevű internetes magazinnak elárulta: egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy közös projektet indítsanak Tarjával, amelynek minden bizonnyal rengeteg rajongó örülne.

Nem zárkózom el ettől a lehetőségtől! Konkrétan még nem esett szó arról, hogy bandát alapítunk, de jelenleg egy teljesen másfajta kapcsolat van köztünk, mint korábban. Amikor csatlakoztam a Nightwish-hoz, a rajongótáborok már akkor is nagyon széthúztak, nehéz volt megtalálni az igazságot.

Olyan volt, mint egy menedzserek között zajló háború, ahol mindkét oldalról mondanak dolgokat, és rengeteg zűrzavar lett ebből. Amikor a karácsonyi koncerteken részt vettünk, akkor jöttünk rá, hogy barátokként elveszítettük egymást. És ez volt az oka annak, amiért újra egymásra találtunk.

- részletezte Marko a tényeket, aki 2021-ben intett búcsút a Nightwishnak - indoklásában a depressziója és a zeneipar kapzsisága szerepelt. 

Sok rajongó rebesgeti, miszerint a két zenésznek egy közös albumot kellene készíteni - ennek egyik előfutára is lehet akár a Left on Mars című szerzemény, amely Marko és Tarja közös dala.