Tudni lehet, hogy az olasz Lacuna Coil javában dolgozik új albumán, ám azt több ízben elmondták: nem szeretnék elkapkodni a felvételeket. Tavaly októberben az akkor 20. születésnapját ünneplő "Comalies" nagylemez felújított változatával ("Comalies XX", kritika ITT) rukkoltak elő, a korszerűbb hangzásba áthúzott számok pedig kedvező kritikát kaptak.

Utolsó stúdiókorongja a 2019-es "Black Anima" volt a zenekarnak, amely jóval sötétebben és keményebben szólt, mint eddigi kiadványaik. A Knotfesten lépett fel a minap a banda, az énekesnő Cristina Scabbiát pedig a She's With The Band című zenés műsor riportere faggatta ki a munkálatokról.

Jelenleg is stúdiózunk, ám ez 2024-ig biztosan el fog tartani. Nem a zenével van a gond, hanem azzal, hogy több időre van szükségünk egy lemez elkészítéséhez. A koronavírus-járvány is hátráltatta a folyamatokat, a metalzene pedig egy olyan műfaj, ahol nagy szükség van a támogatásra.

- utalt itt konkrétan arra, hogy egyre kevesebben vásárolnak CD-t, ugyanakkor vannak például megszállott gyűjtők is.

Rengeteg olyan rajongó van, akik szeretik a kezükben tartani az albumot, ám ezek előállítása viszont időbe telik. Egy lemezfelvétel esetén néha egy év is eltelik a maszterelés és a fizikai megjelenés között, hiszen rengeteg munkával jár. Ezért is mondom, hogy talán 2024-ben jön az új albumunk. Lehet, hogy idén végzünk a felvételekkel, de csak jövőre adjuk ki. Ám rajta vagyunk a dolgon!

- ígérte az énekesnő, aki korábban azt is elárulta: a karantén ideje alatt egyszerűen nem kapott ihletet a csapat egy új albumhoz, a világjárványról pedig nem akartak lemezt írni.

Hihetetlen, de Cristina Scabbia ma töltötte be az 51. évét, karrierje pedig 1998-ban kezdődött, amikor a Lacuna Coil kiadta első EP-jét, amely a banda nevét viselte.

Akkoriban a csapat az elsők között képviseltette magát a female fronted zenekarok között, az pedig megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az ilyen együttesekben az énekesnőre irányul a legtöbb figyelem. Arról, hogy milyen is nőnek lenni a metálszcénán belül, egy podcast keretein belül mesélt az olasz énekesnő. 

A beszélgetésből kiderült: eleinte ő is szembesült a szexizmussal.

Emlékszem, amikor a karrierem beindult a zenekarral, sokan meglepődtek, hogy egy nőt látnak a színpadon. Eleinte kaptam hülye beszólásokat, de ez nem tántorított el, mert úgy voltam vele, hogy ez nem az én problémám, nem engem minősít. A probléma azokkal van, akik egy nőt látnak ott, ahol szerintük nem kellene lenniük.

- kezdte sorait Cristina.

Ki tudja, hogy ezek az emberek hol vannak most? Én, több, mint 20 év után még mindig itt vagyok a nap végén, de ők? Szóval nem bánok semmit. Igaz, hogy a nőket sokszor a külsejük alapján ítélik meg, több figyelmet kapnak, ha csinosak, és ítéletet mondanak felettük, ha felszednek pár kilót. De szerencsére manapság már egyre több férfi van, aki nem ezt veszi alapul, és támoagatja a metalon belül a nők jelenlétét is. 

Korábban az énekesnő elmondta: sokáig nem volt önbizalma. Így zárta sorait:

Ők azok, akik a nők mellé állnak, és azt mondják: 'Igen, csinos ez a lány, de énekelni is tud!' Ha a formalitás több, mint a tartalom, nem jutsz túl messzire.

Tavaly októberben dobta piacra a "Comalies" című albumának felújított változatát "Comalies XX" címmel (kritikánk ITT olvasható) a Lacuna Coil. A milánói zenekar korongja húszéves lett, és bár ez a harmadik nagylemeze volt Cristina Scabbiáéknak, az első sikereket mégis ezzel a kiadvánnyal könyvelhették el. A Heaven's A Lie címet viselő dal kislemezként is megjelent, és csak az Egyesült Államokban több, mint 300.000 példány talált gazdára 2002-2003 folyamán.

Korábban az együttes elárulta: nem volt könnyű dolguk, hiszen az eredeti lemez felvételeinek idején analóg módon kerültek rögzítésre a dalok, de az újrahangszerelt album kedvező fogadtatása minden fáradozást megért. Elmondásuk szerint nem egy remaszterizált lemezt akartak készíteni, inkább vállalták a kockázatot, hogy áthozzák a számokat 2022-es hangzásba.

Most egy dokumentumfilmmel kedveskedik a fanoknak a banda, amelyről Cristina így mesélt:

Ez a videót egy speciális alkalommal vettük fel tavaly, közvetlenül a 'Comalies XX' ünnepi koncertje előtt, Milánóban. Úgy döntöttünk, hogy a mai napon mindenki számára elérhetővé tesszük, hadd ünnepeljen mindenki velünk!

Az Egyesült Államokban turnézik a Lacuna Coil. Pénteken Los Angelesben adtak koncertet, a közönség legnagyobb meglepetésére pedig egy vadonatúj dal is felcsendült, amelynek cmíe Never Dawn.

A szerzeményről -amely a Zombicide elnevezésű videojátékhoz készült- még nem tudni, hogy felkerül-e a milánói zenekar új albumára, amelyről többször elhintette a Cristina Scabbia vezette formáció, hogy készülőben van - utolsó nagylemeze a bandának a 2019-es "Black Anima" volt.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy az énekesnő videojátékhoz kölcsönzi a hangját, tavalyelőtt ugyanis a Diablo :II Resurrected-hez komponált Marco Arata-val közösen egy számot, amely a Start Again címet viselte. Cristina egyik nagy szenvedélye a videojáték, így örömmel mondott ismét igent a felkérésre csapatával. 

Itt hallathatod meg a dalt!

A Loudwire magazin összeállított egy listát a rock és metal szcéna legnépszerűbb frontembereiről, az 50 zenész között pedig szép számmal akadnak énekesnők is. Lássuk, kik ők és hanyadik helyet kapták!

45. SU-METAL (BABYMETAL)

Két 11 (Moametal és Yuimetal) és egy 13 éves  tinilány, Su-metal alapította a Babymetalt Tokióban, 2010-ben, azóta pedig három nagylemezt is kiadtak: elsőként jött a "Babymetal" (2014), majd "Metal Resistance" (2016) és a "Metal Galaxy" (2019), ám idén érkezik a "The Other One", március 24-ével landol a boltok polcain az újdonság. Yuimetal 2017-ben kivált a csapatból, de Su-metal és Moametal duóban folytatták tovább. A Loudwire kiemelte Su-metal erőteljes hangját, hibátlan színpadi mozgását, amelyekkel belopta magát a metal kedvelő közönség szívébe. 

32. TATIANA SHMAYLUK (JINJER)

A Jinjer igen látványos áttörést produkált az utóbbi években, ők tették fel végleg Ukrajnát a metal térképre. A sokáig csak előzenekarként fellépő banda mára headliner turnékat tart, amelyeken rendre telt házasak a bulik. Tatiana, a formáció énekesnője bámulatosan gyorsan képes váltani a tiszta ének és a férfiakat megszégyenítő hörgés között, mindemellett egy rendkívül dekoratív és szerény lány, aki a hazáját sújtó orosz ostrom ellen sem szívbajos felemelni a hangját. A Jinjer a háború kitörése (2022. február 24.) óta minden koncertet adománygyűjtésre használ fel. 

27. SHARON DEN ADEL (WITHIN TEMPTATION)

1996 óta arca és hangja a holland Within Temptationnak a lassan 49 évesen is csúcsformában lévő Sharon den Adel. A kezdetben gótikus-szimfónikus metalban utazó zenekar mára áttért a modernebb hangzásra, ám a csapat rajongóit ugyanazzal a bájjal babonázza meg a frontasszony, mint a kezdetekkor. 

22. CRISTINA SCABBIA (LACUNA COIL)

A milánói csapat 1994-ben alakult. Azóta több tagcsere és távozás is tarkította az együttes karrierjét, ám a kevés megmaradt tagok között van az énekesnő Cristina Scabbia. A lírai alt hangszínnel rendelkező fronthölgy idén már 51 éves lesz, ám ez cseppet sem látszik Cristinán, aki elmondása szerint nem cigarettázik, nem iszik alkoholt és mindig időt szán a minőségi pihenésre, ez a titka fiatalosságának. 

16. TARJA TURUNEN

Senkinek sem kell bemutatni azt a nőt, aki a mai napig sokak szemében hatalmas példakép és a Nightwishból történő kényszertávozása óta (2005) óta egy igen sikeres és gazdag szólókarriert sikerült felépítenie. A finn énekesnő lírai szopránja sok fiatal énekesnőt motivál a klasszikus énektanulásra, ám egyedi stílusa, különleges színpadi outfitjei (amelyeket ő maga tervez) és hihetetlen energikussága nem véletlenül tette Tarját a legnépszerűbb előadók egyikévé.

11. ALISSA WHITE-GLUZ (ARCH ENEMY)

2014 óta erősíti a svéd dallamos death metalban utazó Arch Enemyt a kanadai származású Alissa, aki a hörgés mellett tiszta énekhangját is remekül használja - egyébként csaknem öt oktávot tud kiénekelni. A színpadon buldózerként tomboló énekesnő külsejével sem áll be a sorba, valamint vegán életmódjáról és az állatok jogaiért való küzdelméről is híres.

10. ANGELA GOSSOW

Szintén az Arch Enemy köreiben vált ismertté a német Angela, aki végül maga választotta helyére távozásakor Alissa White-Gluzt. Amikor 2000 folyamán a zenekar tagja lett, a metalban még nem sok olyan női frontember volt, aki főleg a hörgést alkalmazta előadásmódjában, ám sokakat pont ő ösztönzött arra, hogy megtanulják ezt a technikát, amely korántsem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik. Az együttesből való távozása óta két gyermeke is született a most 48 éves énekesnőnek, menedzseli egykori csapatát és a svéd/dán Amaranthe-ot is, valamint Alissához hasonlóan ő is vegán.

Hihetetlen, de igaz: csaknem 30 éve alakult a Lacuna Coil Milánóban, frontasszonyuk, Cristina Scabbia pedig ennek apropóján arról mesélt egy interjúban, hogyan látja a nők helyzetét a metal színterén.

Mint az kiderült: az énekesnő szerint még mindig nem veszik eléggé komolyan a szebbik nemet ebben a műfajban.

Annyiban változott a dolog csupán, hogy egyre több olyan zenekar van, ahol egy nő a frontember, és ez természetesen boldogsággal tölt el. Amikor a Lacuna Coil megalakult, még nem sok olyan banda volt, amelyben lányok is voltak. A metal akkoriban még úgymond nem nőknek való műfaj volt, mert a férfiak uralták. 

- kezdte fejtegetni gondolatmenetét Cristina, aki egy korábbi interjúban elmondta: sokáig neki sem volt önbizalma.

De még mindig másként tekintenek ránk, nőkre a metalban, és nem hiszem, hogy ez valaha is változni fog. Ez részben rendben is van, hiszen a nők nők, a férfiak pedig férfiak. Kicsit más világ vagyunk. Talán amit a legjobban utálok ebben a férfiorientált műfajban, hogy minket, nőket még mindig a külsőnk alapján ítélnek meg.

A férfiak esetében ugyanez megvan, de náluk a megjelenés csak egy plusz, míg a nőknél ez majdnem első számú szempont. És ez nagy kár, mert az embereket nem a kinézetük alapján kellene megítélni! Én megértem, hogy elsőként a külsőnkre figyelnek fel az emberek, de ha ez megváltozna, az király lenne. Különösen fontos dolog ez a zenében, ahol az énekesnek a hangszere is a teste része, és ebből a hangszerből érzések jönnek.

Manapság már minden énekesnek, együttesnek van Facebook-Instagram-és Twitter fiókja, és a legtöbben lelkes felhasználói ezeknek a platformoknak. Az olasz Lacuna Coil is aktív a közösségi médiában, amely témáról Cristina Scabbia és Andrea Ferro meséltek a napokban egy internetes rockmagazinnak.

Őszintén szólva ez túlterhelő tud lenni. Szeretem a közösségi médiát. Tiszta őrület, ha nem teszel közzé posztokat vagy képeket a közösségi oldalaidon, a világ számára olyan, mintha semmi sem történt volna. Holott, amikor éppen nem teszel közzé semmit, az azért van, mert éppen a színfalak mögött dolgozol. De ezt az emberek nem látják.

- kezdte mondandóját Cristina.

Mi ezt elfogadtuk, mert tudjuk, hogy ez a munka része. Amikor a zenekar beindult, leginkább a megjelenő videókból és az újságokban megjelenő interjúkból tudták az emberek, hogy valamit csinálunk. Mostanra ez megváltozott. Úgy értem, nem várhatod el, hogy az élet megálljon; haladnod kell vele. És azt kell mondanom, hogy mi mindig készen álltunk a fejlődésre. Rugalmasak vagyunk és szeretjük az új dolgokat. Mindig szemmel tartjuk, hogy mi történik. Elfogadtunk, hogy ez a mai világ velejárója.

Andrea így vélekedik a dologról:

Azonban egy kicsit nehéz, mert állandóan új platformok jönnek. Először csak a Facebook volt, még azelőtt a MySpace, most pedig az Instagram. Aztán elindították a TikTok-ot... Ezek közül néhány inkább a tartalomkészítőknek való, nem igazán egy zenekarnak - kivéve, ha van valaki a zenekarban, aki tényleg ért a tartalomkészítéshez. Szóval az is fontos, hogy megértsd, hol érdemes regisztrálnod.

Cristinának Twitch-csatornája is van, amelyen rendszeresen bejelentkezik és élő videókat készít, ám nem mindig tud időt szánni rá.

Ehhez időre van szükséged. Még ha Twitchelni is akarsz, néhány órát rá kell áldoznod a napodból. De ha úton vagy, ha játszol, ha interjúkat adsz, akkor nincs ennyi időd. Nincs meg az a luxus, hogy 48 órából álljon a napod.

-zárta sorait.

A milánói Lacuna Coil "Comalies XX" című albuma október 14-én került boltokba, amely korong a 2002-es "Comalies' 20. születésnapi változata.

A korongról ITT olvashattok kritikát, a csapat pedig elmondta: mivel ez a kiadvány különösen fontos számukra, méltóképpen akarták megünnepelni. Így a legtöbb zenekartól eltérően ők nem egy remasterelt lemezt adtak ki, hanem merész lépésre szánták el magukat: áthozták a dalokat 2022-es hangzásba, sok meglepetéssel megspékelve.

Cristina Scabbia, a banda énekesnője most visszatekintett a 2002-es évre, amikor is a Comalies-t rögzítették. Elmondta: különleges érzés kísérte végig a folyamatot.

Az albumot Milánóban írtuk, de a németországi Woodhouse stúdióban vettük fel. Néhány hónapig egy aprócska lakásban laktunk a kiadónk, a Century Media irodái felett, és egy kis szobában, emeletes ágyakban aludtunk. Míg a többiek a stúdióban rögzítették a zenét, Andrea (Ferro, a banda férfi énekese - a szerk.) és én a lakásban dolgoztunk a szövegeken, és hogy minél több pénzt spórolhassunk, gnocchit főztünk, amihez Olaszországból hoztunk paradicsomot és olajat.

- meséli az énekesnő, majd elárulta, hogy túl sok mindenre már nem igazán emlékszik, de amikor 2002. október 29-én kijött a korong, két dal azonnal kiemelkedett a többi közül, és ezek hozták meg a csapatnak a szélesebb körű ismertséget is. Ezek a dalok a Heaven's A Lie és a Swamped voltak.

Két évvel a lemez megjelenése után, 2004 nyarán az Ozzfesten léptünk fel. Azok a zenekarok, akiket azelőtt csak hallgattunk, egy perc alatt a barátaink lettek. Azonnal bedobtak minket ebbe az új világba. Ott volt a Judas Priest, a Lamb Of God, Sharon és Ozzy Osbourne, Joey a Slipknotból, Zakk Wylde pedig ölbe vett és egy képet is csináltak rólunk.

- nevet az énekesnő, aki e fesztiválon melegedett össze a Slipknot gitárosával, Jim Root-tal, a kapcsolat pedig 13 évig tartott.

Az Ozzfest rengeteg rajongót hozott nekünk. A turné minden egyes napján folyamatosan több CD-t adtunk el, mint bármelyik másik csapat, kivéve a Slipknotot. Persze az is rásegített a dolgokra, hogy egy évvel korábban az Evanescence Bring Me To Life című dala letarolta a brit és az amerikai mainstreamet, beemelve a gótikus hangzású hard rockot a populáris kultúrába, újraértelmezve a női művész jelentését az alternatív zenében. Tulajdonképpen a Bring Me To Life tette lehetővé, hogy a Lacuna Coil is elérje a szélesebb közönséget.

Épp itt volt az ideje, hogy a nők kivirágozzanak a műfajon belül, és őszintén szólva, nagyon örültem a sikereinknek. Úgy gondolom, hogy Olaszországból sosem tudtuk volna elérni a világot. Ezután sorra jöttek az olyan együttesek, ahol a frontember egy nő volt. Reméltem, hogy valami változni fog, és az emberek rájönnek, hogy a metal nem csak a farmermellényes fickók műfaja.

Azonban a hirtelen jött népszerűségnek akadtak árnyoldalai is.

Olvastam néhány hamis cikket, amelyben az Evanescence tagjai negatív dolgokat állítottak rólunk. Biztos vagyok abban, ha találkozom Amyvel (Lee, az Evanescence énekesnője - a szerk.), ő is azt fogja mondani, hogy ezek a cikkek nem igazak. A rajongóink pedig egy igen stabil bázist alkotnak, olyanok vagyunk velük együtt, mint egy nagy család. Nagyon erősen kötődünk hozzájuk. Ők írnak nekünk, mi pedig válaszolunk. Nem sok olyan zenekarról tudok, akiknél ez meglenne.

- zárta sorait az énekesnő.

December 9-én kezdi meg dél-ázsiai turnéját a milánói Lacuna Coil, olyan városok érintésével, mint Manila, Tokió vagy Dubai. A koncertsorozatot még 2020 első felében szerette volna megvalósítani a csapat, ám az akkor kirobbant covid-19 járvány miatt törölni kellett a bulikat.

A zenekar a 2019 októberében kiadott "Black Anima" című albumával fogja járni az egzotikus kontinenst, ma pedig egy friss interjúból kiderült: 2023 januárjában stúdióba vonul az együttes, hogy felvegyék tizedik sorlemezük dalait.

Épp időben érkezünk haza az ázsiai turnénkról, hogy együtt ünnepelhessünk a családjainkkal. Januártól pedig az új anyagra fogunk koncentrálni. Alkottunk már valamit, de nem teljes dalokról van szó. A jövő év elején összejövünk és elkezdünk dolgozni az új lemezünkön. 

- kezdte Cristina Scabbia, a banda énekesnője.

Október 14-én került boltokba a 2002-es "Comalies" album 20. szülinapos változata, "Comalies XX" címmel, amelyről kritika ITT olvasható. A zenekar harmadik nagylemeze - amely az első komolyabb sikereket is meghozta a csapatnak - modernebb, "korszerűbb" hangzást kapott, de az újragondolt szerzemények mellett egymásik CD-n a számok eredeti verziója is helyet kapott a csomagban.

Andrea Ferro, a formáció férfi énekese eképpen vélekedett a jövőre vonatkozó tervekről:

2023 elején teljes mértékben az új albumra fogunk koncentrálni. Dolgoztunk már rajta egy kicsit. Van néhány nagyon korai verziónk és nyers koncepciónk a dalokról. Keresgéltünk néhány ötletet az album arculatához, és gondolkodunk a címeken, de még minden eléggé korai, és semmi sem végleges. Nemrég volt egy találkozónk a kiadóval, és beszéltünk az új anyagról, de még nincs itt az ideje, hogy kiadjuk. Nem akarunk elsietni semmit, minőségi lemezt szeretnénk. Annyit elmondhatok, hogy szorosabb munkafolyamatokat tervezünk, és nem akarjuk túl hosszúra nyújtani.

Januárban találkozunk és meghallgatunk mindent, amit összegyűjtöttünk, és meglátjuk, hol is tartunk. Keményen dolgozunk majd az anyagon, és a kezdetleges verziókat teljesen kidolgozott dalokká formáljuk. De nincs konkrét megjelenési dátum. Talán 2023 végén fog megjelenni. Ez attól függ, hogy hogyan mennek a munkálatok, majd  meglátjuk.

A banda "Black Anima" címre keresztelt korongja igen szép sikereket ért el, ahogyan a tagok a megjelenése előtt elmondták: eddigi legsötétebb, legkeményebb lemezük lesz a kiadvány, a kritikusok pedig egyetértettek abban, hogy ez a lemez lett az olasz csapat karrierjének egyik csúcspontja.

Többször mesélt az olasz Lacuna Coil, hogyan jutottak arra az elhatározásra, miszerint 2002-ben megjelent harmadik nagylemezük, a "Comalies" dalait áthozzák 2022-es hangzásba, és újra kiadják a korongot - Andrea Ferro, a banda férfi énekese nemrégiben elárulta: úgy érzik, jó munkát végeztek és a rajongótábor is elégedett az eredménnyel, a mi kritikánk pedig ITT olvasható.

Egy friss interjúban a zenész ismét érdekes gondolatokat osztott meg, amelyben a zenéhez való hozzáállásukról mesélt.

Az egyik dolog az, amit az évek során megtanultuk, ha megpróbálsz olyan lenni, ami nem te vagy és amit nem igazán érzel, az emberek észre fogják venni. Ha őszinte vagy, azt is. Például amikor a 'Delirium' albumon súlyosabbá váltunk, több hörgésel, több basszusgitárral és dobbal, az elején azt gondoltuk, hogy talán túl sok lesz ez így az embereknek, mert nem ezt a keménységet szokták meg a Lacuna Coil-tól. Megkérdeztük magunktól, mit csináljunk? Próbáljuk meg lágyabbra venni, csak hogy az eddig megszokott hangzás legyen? Vagy csak próbáljuk ki, és nézzük meg, mit szólnak hozzá az emberek? És az utóbbi mellett voksoltunk. A rajongóink észrevették, hogy ez egy őszinte hangzás, és értékelték.

- kezdte sorait, a szóban forgó kiadvány pedig igen szép sikereket ért el, amelyet a 2019-es kiadású "Black Anima" tovább fokozott, és a zenekar csúcsra járatta benne a keménységet.

Ferro így folytatta gondolatait:

Úgy gondolom, hogy az őszinteség a zenében mindig megtérül. Az emberek rájönnek, ha azt mutatod, ami vagy. Amikor megpróbálsz mást mutatni...az is érezhető. Először is, nagyon nehéz olyan zenét írni, amit nem érzel. Másodszor, az emberek észreveszik. Szerintem ez az egyetlen titok. Ha már nem érzed, hogy metal lemezt kell csinálnod, akkor ne csinálj metal lemezt. Mert ha már nem érzed, ha már nem vagy abban a lelkiállapotban, akkor nagyon nehéz ezt a vonalat követni. Ezért van az, hogy sok nagy zenekar, amikor jelentkezik egy új albummal, az nem rossz, de már nem is az, ami addig volt. Ám nem azért, mert már nem tudnak dalokat írni, hanem mert már kihúnyt a tűz. Megváltozott az életük, gyerekeik születtek, családot alapítottak, költöztek, meggazdagodtak - millió oka van annak, hogy néhány zenekarból kivész a motiváció. És szerintem nem azért, mert már nem szeretik, amit csinálnak, vagy nem tudatosak. Csupán olyan dolgok, amelyek az élettel együtt járnak - felnősz, más dolgok kezdenek foglalkoztatni, és már nem csak a zene létezik. És amikor ezt elveszíted, az nagyon kemény tud lenni, még akkor is, ha jó zenész vagy. Még mindig tudsz csinálni egy tisztességes lemezt, de már nem lesz meg benne ugyanaz a tűz, mert az évek során más emberré váltál.

- zárta sorait.