2021 szeptemberében adta ki második szólóalbumát Anette Olzon. Első korongjának, a "Shine"-nak (2014) gyenge eredményei után egy időre visszavonult a zenéléstől és elvégzett egy ápolói tanfolyamot, és bár sikeresen elhelyezkedett egy helsingborgi kórházban, úgy gondolta: kár lenne veszni hagyni a tehetségét. Az egykori Nightwish-frontasszony először Jani Liimatainennel alapította meg a The Dark Elementet, amely projekttel két lemezt is megjelentettek, majd Russell Allen oldalán mutatkozott be az Allen/Olzon formációban - az amerikai zenésszel is két közös album látott már napvilágot.

Nettie második szólólemeze a "Strong" címet kapta, és a "Shine"-nál jóval keményebbre sikeredett, sokak szerint a svéd csillag e kiadványon találta meg az igazi hangzását és hangját is.

Azonban a művésznő nem tétlenkedik: ma bejelentette, hogy tervezi harmadik nagylemezét, amelynek felvételei 2023-ban kezdődnek.

Ki áll készen egy újabb Anette Olzon szólóalbumra? A lemezfelvételek 2023-ban kezdődnek!

- adta hírül Facebookján Anette, a rajongók pedig természetesen alig várják, hogy újdonsággal jelentkezzen az énekesnő, aki a "Strong"-gal bebizonyította: igenis tud énekelni, és képes megújulni. Míg a "Shine" főként magánéleti dolgait vette alapul, addig utódja a világ dolgairól szólt.

Könnyű volt ihletet kapni egy sötétebb album megírásához. Az volt a szándékom, hogy más dolgokról írjak ezen az albumon, mint az előzőn, hiszen így metalosabbra sikerülhet. Nem tudok fiktív dolgokról írni, az nem nekem való. De nagyon könnyű volt olyan témákat találni, melyekről írhatok, elég volt csak körülnéznem a világban.

- mesélte akkor az énekesnő, aki minden bizonnyal egy újabb oldalát mutatja majd meg harmadik szólóalbumán.

Manapság már minden énekesnek, együttesnek van Facebook-Instagram-és Twitter fiókja, és a legtöbben lelkes felhasználói ezeknek a platformoknak. Az olasz Lacuna Coil is aktív a közösségi médiában, amely témáról Cristina Scabbia és Andrea Ferro meséltek a napokban egy internetes rockmagazinnak.

Őszintén szólva ez túlterhelő tud lenni. Szeretem a közösségi médiát. Tiszta őrület, ha nem teszel közzé posztokat vagy képeket a közösségi oldalaidon, a világ számára olyan, mintha semmi sem történt volna. Holott, amikor éppen nem teszel közzé semmit, az azért van, mert éppen a színfalak mögött dolgozol. De ezt az emberek nem látják.

- kezdte mondandóját Cristina.

Mi ezt elfogadtuk, mert tudjuk, hogy ez a munka része. Amikor a zenekar beindult, leginkább a megjelenő videókból és az újságokban megjelenő interjúkból tudták az emberek, hogy valamit csinálunk. Mostanra ez megváltozott. Úgy értem, nem várhatod el, hogy az élet megálljon; haladnod kell vele. És azt kell mondanom, hogy mi mindig készen álltunk a fejlődésre. Rugalmasak vagyunk és szeretjük az új dolgokat. Mindig szemmel tartjuk, hogy mi történik. Elfogadtunk, hogy ez a mai világ velejárója.

Andrea így vélekedik a dologról:

Azonban egy kicsit nehéz, mert állandóan új platformok jönnek. Először csak a Facebook volt, még azelőtt a MySpace, most pedig az Instagram. Aztán elindították a TikTok-ot... Ezek közül néhány inkább a tartalomkészítőknek való, nem igazán egy zenekarnak - kivéve, ha van valaki a zenekarban, aki tényleg ért a tartalomkészítéshez. Szóval az is fontos, hogy megértsd, hol érdemes regisztrálnod.

Cristinának Twitch-csatornája is van, amelyen rendszeresen bejelentkezik és élő videókat készít, ám nem mindig tud időt szánni rá.

Ehhez időre van szükséged. Még ha Twitchelni is akarsz, néhány órát rá kell áldoznod a napodból. De ha úton vagy, ha játszol, ha interjúkat adsz, akkor nincs ennyi időd. Nincs meg az a luxus, hogy 48 órából álljon a napod.

-zárta sorait.

December 9-én egy igen különleges dallal rukkolt elő a holland zenekar, amely a The Fire Within címet viseli. A szám pedig azért különleges, mert már évekkel ezelőtt megszületett, ám bekerült a fiókba, és mostanáig ott hevert.

Sharon den Adelék most leporolták a szerzeményt, amely immár az ötödik kislemez a készülő új albumukról az Entertain You, a The Purge, a Shed My Skin és a nyáron kiadott Don't Pray For Me után.

Néhány napja kisfilm is érkezett a dalhoz, íme:

Öt kisfilmes dallal jelentkezett eddig Tarja Turunen mellékprojektje, az Outlanders. A neves zenészeket felvonultató formáció tavaly november végén mutatkozott be a Closer To The Sky című szerzeménnyel, amelyet a The Cruellest Goodbye, a Depeche Mode-feldolgozás World In My Eyes, a The Sleeping Indian és a Land Of Sea And Sun követtek.

A projekt a nem kimondottan metal zenét kedvelők körében is szép sikereket ért el az eddig megjelent szerzeményekkel, ma pedig Tarja Facebookos oldalán jelentette be: We Own This Sky címmel, január 13-án a nagyérdemű elé tárják a hatodik kislemezt is, amelyhez természetesen videó is készül. A dalban Ron "Bumblefoot" Thal amerikai gitáros is közreműködik.

Íme, egy kis ízelítő:

2023. február 22-én jelenteti meg negyedik sorlemezét "Judgement Day" címmel a japán heavy/power metalos Lovebites. E kiadvány lesz az első, amelyen sz új basszusgitárost, Famit is hallhatjuk játszani - a 20 éves zenészlány a 2021 nyarán távozó Miho helyére került a zenekarban.

Nemrégiben árulta el Fami, Haruna, Asami, Midori és Miyako, miszerint karácsonyra különleges ajándékot szánnak rajongóiknak - egy vadonatúj videoklipet, amely a készülő album címadó dalához készült. Egy igen látványos kisfilmet hozott össze a csapat, íme:

2021-ben jelent meg a kaliforniai heavy metalt játszó Edge Of Paradise "The Unknown" címre keresztelt albuma, amely igen komoly sikereket hozott a csapatnak, kritikánk pedig ITT olvasható. 

A Margarita Monet vezette formáció nem tétlenkedik, nemrégiben a Bound to the Rhythm című dalukhoz forgattak videoklipet, amely szerzemény a fent említett korongon is szerepelt, néhány nappal ezelőtt pedig a zenekar bejelentette: elkészültek ötödik sorlemezük felvételeivel is. 

Az újdonságról egyelőre nem tudni konkrét infókat, de a banda nemcsak az új album miatt izgatott: jövő év tavaszán az olasz Lacuna Coil előzenekaraként járják majd az USA nagyvárosait, amely koncertkörút a kaliforniai San Jose-ban veszi kezdetét május 4-én, és Los Angelesben ér véget május 19-én.

Margarita elmondása szerint az új korong témája hasonló lesz mint a The Unknown-é - folytatódik az ismeretlen világok izgalmainak felfedezése.

Nemrégiben adtuk hírül, hogy az ősz folyamán egészségi gondjai miatt távozó Eleni Nota helyére a Nervosa megtalálta az új dobost, Nahir "Nanu" Villalba személyében. A brazil zenészlány boldogan mutatkozott be a csapat rajongóinak, nagy reményekkel vágott bele a kollegináival közös munkába, ám tegnapelőtt Facebook-oldalán jelentette be, hogy többé nem tagja a zenekarnak.

Mint azt néhányan már bizonyára tudjátok, már nem vagyok a Nervosa tagja. Bárcsak elmondhatnám nektek, hogy mi vezetett idáig, de egyrészt aláírtam egy szerződést, amely kiköti, hogy nem beszélhetek az okokról, másrészt nem lenne túl korrekt dolog, ha a nyilvánosság előtt teregetném ki a dolgot. Szavakkal leírhatatlan, mennyire hálás vagyok, amíg erre a rövid időre elfogadtatok és támogattatok. Szerettem volna egy gyilkos albumot készíteni a zenekarral, de erre még azt hiszem, jó ideig várnotok kell.

- áll a bejegyzésben.

Nanu állandó tagként került a csapatba, Eleni pedig, aki betegsége miatt hazájában, Görögországban kap kezeléseket, egy másik együttes tagja lett, amely kevesebbet dolgozik, mint a Nervosa.

Szép számmal jelentek meg idén is albumok a female fronted metal vonalán is. Az alábbiakban az én legkedvesebb öt plusz egy lemezemről olvashattok.

5. THERION - LEVIATHAN II.

Tavaly jelent meg az eredetileg svéd tagokkal felálló Therion "Leviathan" című albuma, amely tipikus Therion-slágerekkel lett megpakolva, ennek megfelelően a korong aratott is rendesen. Folytatása, az idén megjelent "Leviathan II" már egy másik világot mutat be a rajongóknak, amely elsőre kicsit furcsának tűnhet, de mégis van benne valami, amivel megszeretteti magát a hallgatóval. Rosalía Sairem és Chiara Malvestiti ismét kifogástalanul énekelnek. A zene elbírt volna egy kis újítást, de alapvetően egy rendben lévő dalcsokrot kaptunk a csapattól.

4. VISIONS OF ATLANTIS - PIRATES

Még 2019-ben jelentette ki Clémentine Delauney, az stíriai formáció francia énekesnője, hogy az együttes bizony újradefiniálja a szimfonikus metalt. Nyilván rájöttek, hogy a "The Deep&The Dark" (2018) és a "Wanderers" (2019) szinte ugyanazon a sémán alapult, és újításon kezdtek agyalni. Akkor ez afféle porhintésnek tűnt, nevettem is rendesen Clemi szavain, ám az idén tavasszal kiadott "Pirates" visszaröhögött rám. Talán ez a banda történetének legerősebb, legmonumentálisabb lemeze, az énekesnő pedig sokkal inkább kihasználja rajta a hangját, mint az eddigi albumaikon. Köszi srácok, várjuk a következő lemezt!

3. LACUNA COIL - COMALIES XX

Kakukktojásnak számít az olaszok lemeze, ugyanis ez a 2002-es "Comalies" album felnőtté avatása. Remasterelés helyett Cristina Scabbiáék merész lépésre szánták el magukat, és áthozták a számokat 2022-es hangzásba. Bár a milánói zenekar tartott egy kicsit a mű fogadtatásától, az első véleményeket látva fellélegezhettek: vannak ugyan gyenge pontjai a kiadványnak, például a Heaven's a Lie-ba véleményem szerint nem kellett volna Andrea Ferro hörgése, de ezeket a pici szájhúzogatásokat leszámítva szépen újragondolták azon albumuk dalait, amely az első sikereket meghozta nekik. 

2. AMBERIAN DAWN - TAKE A CHANCE  - A METAL TRIBUTE TO ABBA

Jómagam szeretem az ABBA zenéjét, ahogyan az Amberian Dawn-t is, utóbbi csapatnak főleg akkor lettem nagy rajongója, miután Capri Virkkunen lett az új énekesnő - Heidi Parviainen, aki Dark Sarah nevű projektjével az elmúlt években sok rajongót gyűjtött, 2012-ben távozott a bandából. Capri egy teljesen új hangzást hozott a zenekarba, az alapító-billentyűs Tuomas Seppälä pedig mindig nagy tisztelője volt a fent említett, legendás svéd együttesnek. Elmondása szerint még 2019-ben elhatározták, hogy készítenek egy lemezt, kizárólag ABBA-dalok metal verziójával. A bekeményített popdalok hihetetlenül friss energiát árasztanak, lehetetlen nem szeretni a számcsokrot, Capri hangja -amelyhez inkább illik az ilyen könnyedebb zene- pedig csodásan cseng.

1. TARJA - BEST OF TARJA: LIVING THE DREAM

Ismét egy kakukktojás, hiszen a finn tehetség nem egy új koronggal jelentkezett, hanem egy válogatásalbummal, amely dupla CD-n jelent meg, és az énekesnő 15 éve tartó szóló munkásságát foglalja össze. A kiadványon Tarja a szívéhez legközelebb álló dalokat helyezte el, de egy vadonatúj dal is felkerült a lemezre, az Eye Of The Storm. Mégis olyan érzés keríti hatalmába az embert az album hallgatásakor, mintha a művésznő összes eddigi lemezét először hallaná. Nekem ez volt a csúcs. 

+1. LUNARIAN - BURN THE BEAUTY

A Sirenia volt énekesnője, Ailyn, azaz Pilar Giménez Garcia nem  hagyta veszni a tehetségét, miután 2016-ban kidobták a norvég csapatból. Dolgozott a Déblerrel, a Melted Space-szel, tavalyelőtt pedig Her Chariot Awaits elnevezés alatt saját projektet hozott létre, egyik zenésztársa nem más, mint Mike Orlando. A projekt első lemezén, amely 2020-ban látott napvilágot, a spanyol szépség a rockosabb, dögösebb hangját vette elő, a Lunarian frontlányaként pedig visszanyúlt a lírai, operás hangjához, és igencsak jól ki is használja a torkát. Sokkal inkább illik ezekbe a nótákba a lágy hangja, mint a Sirenia szerzeményeibe. A számok hangszerelésére sincs panasz, a "Burn The Beauty" egy változatos, könnyen emészthető és szerethető album lett. Reméljük, mihamarabb jön az újabb, mert nekem igencsak elnyerte a tetszésemet, de a környezetemben is sokan dicsérték a kiadványt.

A milánói Lacuna Coil "Comalies XX" című albuma október 14-én került boltokba, amely korong a 2002-es "Comalies' 20. születésnapi változata.

A korongról ITT olvashattok kritikát, a csapat pedig elmondta: mivel ez a kiadvány különösen fontos számukra, méltóképpen akarták megünnepelni. Így a legtöbb zenekartól eltérően ők nem egy remasterelt lemezt adtak ki, hanem merész lépésre szánták el magukat: áthozták a dalokat 2022-es hangzásba, sok meglepetéssel megspékelve.

Cristina Scabbia, a banda énekesnője most visszatekintett a 2002-es évre, amikor is a Comalies-t rögzítették. Elmondta: különleges érzés kísérte végig a folyamatot.

Az albumot Milánóban írtuk, de a németországi Woodhouse stúdióban vettük fel. Néhány hónapig egy aprócska lakásban laktunk a kiadónk, a Century Media irodái felett, és egy kis szobában, emeletes ágyakban aludtunk. Míg a többiek a stúdióban rögzítették a zenét, Andrea (Ferro, a banda férfi énekese - a szerk.) és én a lakásban dolgoztunk a szövegeken, és hogy minél több pénzt spórolhassunk, gnocchit főztünk, amihez Olaszországból hoztunk paradicsomot és olajat.

- meséli az énekesnő, majd elárulta, hogy túl sok mindenre már nem igazán emlékszik, de amikor 2002. október 29-én kijött a korong, két dal azonnal kiemelkedett a többi közül, és ezek hozták meg a csapatnak a szélesebb körű ismertséget is. Ezek a dalok a Heaven's A Lie és a Swamped voltak.

Két évvel a lemez megjelenése után, 2004 nyarán az Ozzfesten léptünk fel. Azok a zenekarok, akiket azelőtt csak hallgattunk, egy perc alatt a barátaink lettek. Azonnal bedobtak minket ebbe az új világba. Ott volt a Judas Priest, a Lamb Of God, Sharon és Ozzy Osbourne, Joey a Slipknotból, Zakk Wylde pedig ölbe vett és egy képet is csináltak rólunk.

- nevet az énekesnő, aki e fesztiválon melegedett össze a Slipknot gitárosával, Jim Root-tal, a kapcsolat pedig 13 évig tartott.

Az Ozzfest rengeteg rajongót hozott nekünk. A turné minden egyes napján folyamatosan több CD-t adtunk el, mint bármelyik másik csapat, kivéve a Slipknotot. Persze az is rásegített a dolgokra, hogy egy évvel korábban az Evanescence Bring Me To Life című dala letarolta a brit és az amerikai mainstreamet, beemelve a gótikus hangzású hard rockot a populáris kultúrába, újraértelmezve a női művész jelentését az alternatív zenében. Tulajdonképpen a Bring Me To Life tette lehetővé, hogy a Lacuna Coil is elérje a szélesebb közönséget.

Épp itt volt az ideje, hogy a nők kivirágozzanak a műfajon belül, és őszintén szólva, nagyon örültem a sikereinknek. Úgy gondolom, hogy Olaszországból sosem tudtuk volna elérni a világot. Ezután sorra jöttek az olyan együttesek, ahol a frontember egy nő volt. Reméltem, hogy valami változni fog, és az emberek rájönnek, hogy a metal nem csak a farmermellényes fickók műfaja.

Azonban a hirtelen jött népszerűségnek akadtak árnyoldalai is.

Olvastam néhány hamis cikket, amelyben az Evanescence tagjai negatív dolgokat állítottak rólunk. Biztos vagyok abban, ha találkozom Amyvel (Lee, az Evanescence énekesnője - a szerk.), ő is azt fogja mondani, hogy ezek a cikkek nem igazak. A rajongóink pedig egy igen stabil bázist alkotnak, olyanok vagyunk velük együtt, mint egy nagy család. Nagyon erősen kötődünk hozzájuk. Ők írnak nekünk, mi pedig válaszolunk. Nem sok olyan zenekarról tudok, akiknél ez meglenne.

- zárta sorait az énekesnő.

"Call Of The North" címmel, 2023. március 10-én landol a boltok polcain a milánói Frozen Crown negyedik sorlemeze, amely a második album lesz, amelyen Francesco Zofot, Niso Tomasinit és Fabiola Bellomót is hallhatjuk játszani - ők vették át a 2020 végén távozó Filippo Zavattari basszusgitáros, Alberto Mezzanotte dobos és Thalia Bellazecca gitáros helyét.

Megjöttünk!!! Negyedik albumunk, a Call Of The North március 10-én jelenik meg! Az album 100%-ban a Frozen Crown hangzását képviseli majd, ötvözve az első három lemez elemeit, és direkt nem tartalmaz vendégzenészeket, hogy megszilárduljon a zenekar hangzása, ugyanakkor eddig nem látott elemeket (mint az akusztikus balladák és az epikus kórusok) mutasson fel. Készüljetek fel igen emlékezetes refrénekre, súlyos, pincemélyre hangolt riffekre, összetett szimfonikus részekre, valamint izgalmas és epikus csatatér-hangulatra.

- adta hírül az együttes még november végén, amikor is felfedték a készülő újdonság dallistáját és borítóját.

A mai napon megérkezett az első kisfilmes dal a Giada Etro énekesnő vezette zenekartól - az olaszok meghallották Észak hívását, íme a korong címadó szerzeménye, a Call Of The North: