Nem sűrűn lehetett hallani mostanság a svéd Arch Enemy felől - egyrészt a pandémia miatt ők sem tudtak koncertezni, másrészt tavaly már hírt adtunk arról, hogy a banda következő albumán dolgozik.

A kanadai Alissa White-Gluz 2014-ben vette át Angela Gossow helyét a mikrofon mögött, első közös kiadványa a zenekarral a War Eternal volt az év nyarán, majd 2017 szeptemberében durrant hatalmasat a Will To Power. 

Annyit lehet még tudni a zenekar háza tája felől, hogy Alissa jó ideje szorgoskodik szólóanyaga kapcsán, amelynek munkálataiba bevonta párját, Doyle Wolfgang von Frankensteint, de az Arch Enemy gitárosa, Jeff Loomis is besegít az énekesnőnek. 

Jeff nemrég a The Riffhard Podcastnek felfedte, hogy igencsak jól halad az új Arch Enemy-korong kapcsán, de harmadik szólóalbuma is hamarosan boltokba kerül:

"Már a harmadik szólólemezem készül a Century Media kiadóval. Teljesen instrumentális cucc lesz. Ezekkel foglalom el most magam, de vendégszerepelek is másokkal, és videojátékok számára is írok zenét. Mindig van tennivaló. Szerencsés vagyok, mert van egy kis barlangom, ahová elvonulhatok és zenélhetek. Kerestem némi extra pénzt és befektettem ezekbe a szuper eszközökbe. Jó kis hely ez az alkotáshoz."

- mesélte szólóalbuma kapcsán, majd kitért az Arch Enemy készülő korongjára is:

Az új Arch Enemy-lemezhez is írom a szólókat. Nem tudom, mikor fogjuk kiadni az albumot, de hamarosan elkezdek dolgozni. Tervben van egy turné szeptemberre, amelyet reméljük, meg tudunk tartani."

Az egykori Leaves' Eyes-frontasszony tavaly jelentette be, hogy csatlakozott a finn doom metálos Coldboundhoz, akikkel nemrégiben megjelentették első videoklipes szerzeményüket, Slumber of Decay címmel, valamint első közös nagylemezük is készül.

Pénteken írta meg Facebook-oldalán a norvég származású énekesnő, miszerint EP-t jelentet meg tavasszal - a Have Courage Dear Heart címmel kiadvány digitális formában április 16-án lesz elérhető, fizikai formátumban pedig május 7-ével. Emellett szorgosan dolgozik új albumán is, ám ennek megjelenéséről még nincsenek infók.

A Carla Harvey és Heidi Shepherd énekesnők által vezetett Butcher Babies dolgozik új stúdióalbumán, utolsó kiadványuk a 2017-es Lilith nagylemez volt.

Az elmúlt két évben komoly változásokon átesett kaliforniai zenekar - basszusgitáros-csere és lemezszerződés felbontása a Century Mediával - nem lógatta a lábát az elmúlt hónapokban, ugyanis viszonylag rövid időn belül már a harmadik új dalt szállítják a rajongóknak. Elsőként a Bottom of a Bottle jött ki, majd a Sleeping With The Enemy, most pedig megérkezett az újabb nóta, amely a Yorktown címet viseli, íme:

Tavaly jelentette be Anneke van Giersbergen, miszerint új albummal örvendezteti meg hallgatóságát - a kiadvány a The Darkest Skies Are The Brightest címet kapta. 

A korongot igen személyes élmények ihlették, hiszen a holland The Gathering egykori fronthölgyének házassága 2018 folyamán válságba került, valamit 2016 decemberében életre hívott projektjének, a VUUR-nek első lemezfelvétele és turnéja minden megtakarítását felemésztette.

Elsőként a My Promise című szerzeményt mutatta be rajongóinak Anneke, nem sokra rá a Hurricane jelent meg, most pedig itt a friss dal a hamarosan boltokba kerülő lemezről, amelyhez szöveges videó is készült, az Agape:

A mai nappal jött ki a dél-norvégiai Stavangerből származó Sirenia új albuma, a Riddles, Ruins & Revelations. Az előző lemez - az Arcane Astral Aeons - igencsak húzósra-zúzósra sikeredett, itt olvashattátok a kritikáját. Az volt a második közös munka Emmanuelle "Emma" Zoldan énekesnővel. A 43 éves, kétgyermekes anyuka hazájában, Franciaországban jó ideje ismert operaénekesnő, csodálatos mezzoszoprán hanggal rendelkezik, remek választás volt Morten Velandtól, amikor úgy döntött, a spanyol Ailyn 2016-os távozása után őt állította a mikrofon mögé - ezzel Emma lett a banda ötödik frontasszonya Fabienne Gondamin, Henriette Bordvik, Monika Pedersen és Ailyn után. 

A Dim Days Of Dolor, amely még 2016 novemberében került boltokba, szerintem elég gyenge lett, viszont az Arcane Astral Aeons aratott, nemcsak nálam, de észrevételem szerint más zenei bloggerek és a rajongók körében is. Mintha szintet lépett volna a zenekar azzal, hogy felismerte, mennyi operás hangú lány énekel már az utóbbi években, és e korongon Emmanuelle már természetesebb előadásmódja volt hallható.

Az album megjelenése óta nem telt el nap, hogy ne hallgattam volna számokat róla. Na, valami ilyesmit vártam a Riddles, Ruins&Relevationstól is. 

Elsőként decemberben hallhattuk az Addiction No. 1 című dalt, amely a csapatot a modernebb oldaláról mutatta be, elektronikus elemekkel és érdekes megoldásokkal, majd következett a We Come To Ruins, amely kicsit keleties, arabos hangzást kapott. Két napja Desireless hatalmas sikerű Voyage Voyage című szerzeményének -amely sláger 1986-ban vezette a listákat Európa-szerte- metálosított verziójával rukkolt elő a banda, amely nóta teljes egészében francia nyelvű. Bár nem vagyok oda a francia nyelvért, de ezt a dalt mindig szerettem, és Emmáék coverje igen erőteljes lett. 

A lemezt hallgatva várja az ember a csúcspontokat, az orgazmusokat a dalokban, ám ez most valahogy elmarad. A három beharangozó szám után valami erőteljes, epikus, de mégis Sireniás albumra számít a hallgató. Utóbbi jellegzetesség, tehát a tipikus Sireniás elemek ezúttal sem hiányoznak a számcsokorból, de a katarzis, amely végigkísérte pl. az Arcane Astral Aeons-t, most elég lagymatag módon van jelen a dalokban.

Mi történhetett? Mert a korongra nem lehet azért egyértelműen kijelenteni, hogy rossz. Vannak jó, szerethető szerzemények rajta, pl. a Towards an Early Grave dinamikája, a Beneath the Midnight Sun dallamvilága, a The Timeless Waning keménysége és a December Snow sejtelmes hangulata nagyon tetszett, de a többi dal valahogy nem üt akkorát. Ahogy egy kedves barátom fogalmazott, tisztességes iparmunka, ám az első három klipes nóta után valahogy ez kevésnek tűnik. Hallgatható lemez, vannak rajta jó számok, de jó pár dal - sajnos - gyenge.

7/10

Megjelenés: 2021. február 12.

Kiadó: Napalm Records

Zenészek:

Emmanuelle "Emma" Zoldan - ének

Morten Veland - basszusgitár, billentyűk, hörgés

Nils Courbaron - gitár

Michael Brush - dob

Dallista:

1. Addiction No. 1

2. Towards an Early Grave

3. Into Infinity

4. Passing Seasons

5. We Come to Ruins

6. Downwards Spiral

7. Beneath the Midnight Sun

8. The Timeless Waning

9. December Snow

10. This Curse of Mine

11. Voyage Voyage

Négy amerikai lányból álló banda kíván a csúcsra törni, akik egyébként nincsenek még 21 évesek sem, ám rendkívül tehetségesek. A csapat tagjai: Moriah "Mo" Formica (ének, gitár), Bella Perron (gitár), Ashley Suppa (basszusgitár) és Brooke Colucci (dob) - ők alkotják a Plush-t, amely csapat neve ellenére nem tingli-tangli zenét játszik.

Ashley Suppa, Moriah Formica, Bella Perron és Brooke Colucci (balról) Plush név alatt kívánnak a csúcsra törni

Moriah a The Voice által vált ismertté Amerikában, 2017 folyamán, alig 16 évesen, mentora, Miley Cyrus pedig rockistennőnek kiáltotta ki. Az ő fejéből pattant ki az együttes ötlete, a négy fiatal csajszi pedig meg is mutatta első szerzeményét a nagyvilágnak - a nóta a Hate címet viseli, íme:

A budapesti szimfometálos Taleteller új albuma december 21-én jelent meg, amely korongról itt olvashattok kritikát.

Tóth Tibor alapító egy olyan albumot álmodott meg, amely egy történetet mesél el - a lemezre 13 dal került fel, amely keresztülvezeti a hallgatót a vándor útján.

Ennek újabb fejezete az Aurora és Emerald Creek után az A Hero Will Rise című szerzemény, amelynek videója megtekinthető a Youtube-on, íme:

Február 12-én kerül boltokba a norvég/francia Sirenia legújabb stúdióalbuma, a Riddles, Ruins & Revelations. Az  Addiction No. 1 és a We Come To Ruins című dalok képében már betekintést nyerhettünk a számcsokorba, ma pedig újabb dallal rukkolt elő a banda.

1986-ban hódította meg a listákat Desireless -alias Claudie Fritsch-Mentrop- teljes egészében francia nyelvű Voyage Voyage című slágere, amelyet most Emmanuelle Zoldanék is feldolgoztak, íme!