Június 21-ével kerül boltokba a Within Temptation új DVD-je, amelyen egy igen különleges show került megörökítésre. A holland zenekar 2022 novembere és decembere között turnézott "Worlds Collide" elnevezés alatt az Evanescence társaságában, és két teltházas koncertet is adtak szülőhazájukban, - az egyiket 2022. november 9-én- az amszterdami Ziggo Dome színpadán, mintegy 30.000 rajongó előtt.
A kiadványon 14 szerzemény élő verziója került rögzítésre, köztük a 2019-es "Resist" albumon hallható The Reckoning, amely dalt Amy Lee-vel közösen énekelte Sharon den Adel, kedvcsinálóként pedig a banda elérhetővé tette a felvételt.
A DVD dallistája:
01. Our Solemn Hour 02. Faster 03. Paradise (What About Us?) 04. Stand My Ground 05. Angels 06. Iron 07. Raise Your Banner 08. Entertain You 09. The Reckoning (feat. Amy Lee) 10. Supernova 11. Don't Pray For Me 12. All I Need 13. Ice Queen 14. Mother Earth
Jay Gordon, az Orgy énekese indította el a pletykát, miszerint visszatér a Linkin Park - hét évvel frontemberük, Chester Bennington tragikus halála után. Az énekes 41 éves korában, 2017. július 20-án követett el öngyilkosságot, a formáció jövőjéről pedig azóta sem lehet tudni semmi biztosat.
Gordon szerint a zenekar énekest toboroz, és azt is tudni véli, hogy nem férfi, hanem női énekessel fog újra színpadra állni a csapat. Természetesen azonnal megindultak a találgatások, hogy vajon melyik amerikai rockénekesnő a legesélyesebb erre a cseppet sem egyszerű posztra, és szárnyra kapott a pletyka, miszerint az Evanescence fronthölgye, Amy Lee áll majd a mikrofon mögé.
Az énekesnő nemrégiben egy interjúban öntött tiszta vizet a pohárba, és határozottan cáfolta, hogy ő venné át Bennington helyét a Linkin Parkban.
Ez hihetetlenül szép bók! De én nem tudok erről. Nem kerestek meg a Linkin Parktól vagy ilyesmi. Annyi valóság van a dologban, hogy nagy rajongója vagyok a zenekarnak, és úgy érzem, hogy a rajongótáboraink hasonló emberekből állnak. Mindenesetre megtisztelő a feltételezés, de nem igaz. Arra sem emlékszem, hogy játszott-e valaha együtt a két banda, jártunk-e ugyanazokon a fesztiválokon. Természetesen ismertem Chestert, még abból az időszakból, amikor a "Fallen"-t vettük fel. És azt sem mondom, hogy nem lenne fantasztikus a Linkin Park tagjának lenni. De meg kellene kérdezniük engem erről. Elképzelhető, hogy részmunkaidőben csinálnám.
- fejtette ki gondolatait a felvetés kapcsán, amely futótűzként terjedt végig Amerikán.
A feltételezés alapját talán az szolgáltatta, hogy az Evanescence és a Halestorm 2022 folyamán közös turnét bonyolítottak le az Államokban, Amy és Lzzy Hale pedig több bulin elénekelték a Linkin Park Heavy című szerzeményét, így tisztelegve Chester Bennington emléke előtt.
2003-ban, a "Fallen" című albumával robbant be a rockszcénába az arkansasi Evanescence, és bár jó néhány tagcsere tarkította a csapat húsz éve tartó karrierjét, rajongótáboruk végig hűséges maradt az együtteshez.
Amy Lee, a zenekar énekesnője a napokban érdekes titkot fedett fel a múltból, amelyet a Daily Beast hasábjain osztott meg - 2004-ben a banda Grammy-díjat nyert, ám akadt valaki, akinek ez nagyon nem tetszett.
Amyék a "Legjobb új előadó" kategóriában zsebelhették be az elismerést, legyőzve ezzel 50 Centet, akinek debütlemeze, a "Get Rich Or Die Tryin" szintén 2003-ban került boltokba, ezzel szintén esélyes volt a díjra. A rapper nem tudta elfogadni a vereséget, és az Evanescence köszönőbeszéde alatt felsétált a színpadra. Bár a gálát öt perces késéssel közvetítették, ez a pillanat mégis bekerült a tévébe.
50 Cent zsigerből gyűlöl engem! Őszintén szólva mi is azt hittük, hogy ő nyer majd. Nagyon furcsa este volt. Amikor valaki megkérdezi, milyen érzés Grammyt nyerni, én azt mondom: stresszes! Persze valójában csodálatos, de akkor teljesen szürreális volt az egész. Emlékszem, csak arra tudtam gondolni, hogy ebben a teremben senki nem tudja, kik is vagyunk. 50 Centtel soha nem beszéltem személyesen, de ő imád rólunk beszélni, és arról, hogy "kiraboltuk" őt. Mi sem hittünk abban, hogy ezt az elismerést mi kapjuk meg, 20-21 éves gyerekek voltunk, akik megpróbáltak felnőttként kinézni.
Mind az arkansasi Evanescence, mind a wisconsini Garbage ismert a mainstream zenében, nagyjából egy időben alakultak meg és bár a kezdet mindkét zenekar számára nehéz volt, mára hatalmas rajongótáborral büszkélkedhetnek.
Egy interjúban Amy Lee elárulta: szívesen énekelne együtt az alternatív rockbanda frontasszonyával, az 57 évesen is csúcsformában lévő Shirley Mansonnel. Korábban is tudni lehetett, hogy az énekesnő rajong a Garbage zenéjéért.
A Garbage hatalmas inspirációt ad számomra. Nagyszerű stílusuk van, és amikor játszanak, olyan, mintha egy egyveleg lenne az egész fellépés. Turnéztunk már velük, és mindig ott maradtunk, hogy megnézzük őket. Mindig is nagyon felnéztem Shirley-re, még mindig felrobbantja a színpadot. Csodálom a személyiségét és az erejét.
- mesélte egy internetes magazinnak az énekesnő, majd kitért arra is, melyik dalt adná elő legszívesebben kolléganőjével:
Bármelyik Garbage-számot elénekelném vele! Különösen az Only Happy When It Rains-t, vagy a Stupid Girl-t. Nehéz lenne választani a két dal közül! A "Bleed Like Me" albumuk egyszerűen fenomenális volt. Ekkor váltam igazán a rajongójukká.
2022 tavaszán értesülhettünk arról, hogy az arkansasi Evanescence megvált az őket 2015 óta erősítő gitárosától, Jen Majurától. A zenészlány helyét az ausztrál alternatív metal/post-grunge/nu metal műfajában nyomuló Sick Puppies tagja, Emma Anzai vette át, aki egyébként régi jó barátja Amy Lee énekesnőnek.
Emma nemrégiben egy internetes magazinnak mesélt Amyhez fűződő kapcsolatáról - mint az kiderült: barátságuk régre nyúlik vissza.
A Sick Puppies már régebben turnézott az Evanescence-szel, és emlékszem, hogy Amy nagyon jó arc volt. Most is ugyanilyen a kísérő zenekarokkal, a személyzettel és mindenkivel, akivel kapcsolatba kerül. Erre még mindig élénken emlékszem, mert ez 13-14 évvel ezelőtt történt, és akkoriban még más volt nőnek lenni ebben a műfajban; folyton erről beszélgettünk. Nőként - főleg, hogy én csak férfiakkal turnéztam, és akkoriban nem volt más nő a környezetemben - jólesett megosztani a tapasztalatainkat, és hogy együtt lóghattunk. Sokkal fiatalabb voltam, és szeretném azt hinni, hogy azóta sokat tanultam és felnőttem egy kicsit.
- kezdte sorait.
Akkoriban egy kicsit naiv voltam, de ő segített annak megszilárdításában, amit már akkor is éreztem. Jó érzés, hogy bezárul a kör, és együtt osztozunk ezeken az új tapasztalatokon. Sok éven át Amy olyan volt számomra, mint egy horgony.
Amy pedig elmondta, milyen előzményei voltak annak, hogy Jen helyére Emma került.
A basszusgitárosunk, Tim 16 év után szólógitárra váltott, így helyet csinált Emmának. Így Tim szólógitáros lett, amit imád csinálni, Emmával kiegészülve pedig teljesnek érezzük magunkat. Ő egy nagyon keményen dolgozó lány, és régóta álmodoztam arról, hogy egyszer együtt is zenélhetünk, például valamilyen mellékprojektben. De most, hogy ő is a zenakarba került, minden összeállt.
Sok rajongó értetlenül fogadta Jen távozását, amely után nem sokkal elmondta: nem az ő döntése volt a kilépés, valamint azt sem rejtette véka alá, hogy megbántva érzi magát. A német gitáros lány már félig bepakolta bőröndjét a két héttel később kezdődő turnéra, amikor megcsörrent a telefonja, és ezúton közölték vele: nem tartanak igényt tovább a munkájára.
Éppen a lakásomat takarítottam, amikor felhívtak. Először azt gondoltam, hogy 'Ez most egy rossz vicc?' Emlékszem, miután letettem a telefont, csak feküdtem ott a padlón és bámultam a plafont, és azon tűnődtem, hogy mégis mi lehet ez. A bőröndömre néztem, amit már elkezdtem pakolni, mert két hét múlva útnak indultam volna, és nagyjából az év végéig tartott volna a turné.
Jen sokáig nem tudta megemészteni a kényszertávozást, mindazonáltal nem hagyta veszni tehetségét: néhány hónappal ezelőtt a How We Endnevű, crossover jellegű banda tagja lett, amelyben a Nervosából kivált Diva Satanica és az Amaranthe volt tagja, Jake E énekel. Két kislemez - My Fighting Heart, Levitate - jelent meg eddig, és a csapat már dolgozik első albumán is.
Ausztráliában turnézik az Evanescence, debütáló albumuk, a "Fallen" pedig idén lett húszéves. Az arkansasi zenekart még 1995-ben hívta életre Amy Lee énekesnő és Ben Moody gitáros, ekkortájt kezdték el írni a szóban forgó korong dalait is, ám az áttörésre egészen 2003-ig kellett várniuk.
Ekkor robbant be a csapat a rockszcénába a Bring Me To Life című szerzeménnyel, amely hetekig lesöpörhetetlen volt a listák éléről, Ausztráliában pedig az év végéig tartotta a csúcsot. A "Fallen" szintén aratott, amely kiadvánnyal 2004-ben Grammy-díjat nyert a banda, és bár az elmúlt 21 évben több tagcsere és távozás tarkította a formáció életét, sikerük a mai napig töretlen.
Amy egy interjúban a következőképpen mesélt erről:
Ez egy remek év, egy jubileum, hiszen a "Fallen" 20 éve jelent meg. Azóta rengeteg mindenen mentünk keresztül, a dalok pedig pont ettől lesznek még jelentőségteljesebbek. Amikor kiadtuk az albumot, nem tudtam elképzelni, hogy milyen messzire jutunk. És még most is itt vagyunk, olyan zenét csinálunk, amit szeretünk, új rajongókat szerzünk, és még mindig rengetegen hallgatják ezt a lemezt, miközben a fiatalabb generáció is felfedezi magának!
Augusztus 24-én Brisbane-ben adott koncertet a zenekar, a bulin pedig rengeteg dal felcsendült a fent említett lemezről, a Bring Me To Life mellett hallhatták a rajongók a gyönyörű balladát, a My Immortalt, a Going Undert, az Imaginary-t és egy egyveleget, amelyben helyet kapott a Haunted, a My Last Breath, az Everybody's Fool és a Whisper is.
How We End néven közös, crossover jellegű csapatban dolgozik együtt az Amaranthe-ból ismert Jake E, az Evanescence volt gitárosa, Jen Majura és a Nervosa volt, illetve a Bloodhunter jelenlegi énekesnője, Diva Satanica. További tagok a zenekarban még Tom Naumann (Primal Fear), Mitch Kunz és Adde Larsson.
A hivatalos meghatározás szerint a How We End zenéje "a súlyos gitárriffek, az elektronikus programozott hatások, a hörgések és a fülbemászó, énekelhető refrének ütős keveréke."
Mint ismert, Jake E 2016 folyamán távozott a svéd/dán Amaranthe fedélzetéről, elmondása szerint feleslegesnek érezte magát a csapatban, majd a Cyhra tagja lett. Az arkansasi Evanescence tavaly májusban kötött útilaput Jen Majura talpára, a német gitáros lány pedig hónapokig nem heverte ki a kényszertávozást. Diva Satanica idén januárban intett búcsút a Nervosának, döntését pedig az együttesen belüli nézetkülönbségekkel magyarázta.
Az is kiderült: a formáció március 30-án jelentkezik első szerzeményével, amely a My Fighting Heart címet viseli majd.
2003 sem most volt, sok víz lefolyt a Dunán azóta. E cikkben négy albumról olvashatsz, amelyek idén ünneplik a 20. születésnapjukat.
1. THE GATHERING - SOUVENIRS
Az 1989-ben alakult atmospheric/post rockot játszó holland együttes első frontembere Bart Smits volt, őt váltotta 1994-ben Anneke van Giersbergen, aki először az 1995-ös "Mandylion" című albumon énekelt. A "Souvenirs" 2003. február 24-én jelent meg, és hamisítatlanul Gatheringes lett. Anneke földöntúli, tiszta hangja kiszakít a hétköznapokból, aki még nem hallotta ezt a lemezt, sürgősen pótolja be, ha a lágyabb, de mégis élettel teli rock rajongója, nem fog csalódni. Csak hogy néhány dalt említsek, amelyek egy másik világba repítenek: Even the Spirits are Afraid, Broken Glass, Monsters.
2. EPICA - THE PHANTOM AGONY
Miután Mark Jansen kivált az After Foreverből, Sahara Dust néven hívta életre saját bandáját, Helena Michaelsen énekesnővel az élén. Miután Helena távozott, nevet cseréltek, a Kamelot egyik albuma után váltottak Epicára, és a 18 éves Simone Simons, Mark akkori barátnője lett az új frontlány. A "The Phantom Agony"-ról a mai napig csendülnek fel számok a koncerteken, elég csak a mai napig kultusz-övezte Cry For The Moon-ra gondolni, de a Sensorium és a Feint is gyakran szerepel a holland együttes setlistjében. Simone hangja az évek múlásával egyre kiforrottabbá vált, zeneileg pedig úgy őrizték meg a jellegzetességeiket, hogy közben nem váltak unalmassá, mára pedig a szimfonikus metal egyik megkerülhetetlen csapataként hatalmas stadionokat töltenek meg.
3. EVANESCENCE - FALLEN
Az arkansasi csapat 1995-ben alakult, ám az áttörésre nyolc évet kellett várniuk. A zenekar ekkor adta ki "Fallen" című albumát, amelyen a világhírnevet meghozó Bring Me To Life is szerepelt. További slágerlistás dalok is születtek a korongról, mint a Going Under, az Everybody's Fool vagy éppen a gyönyörű lassú ballada, a My Immortal. A csapat az album 20. születésnapja alkalmából különleges szemfesték-palettát is tervezett.
4. XANDRIA - KILL THE SUN
A német formáció 1994 óta létezik, ám első stúdióalbumuk megjelenésekor már 2003-at írtak a naptárak. A "Kill The Sun" egy kedves lemez, bár szerény véleményem szerint Lisa Middelhauve távozása után először Manuela Kraller, majd Dianne van Giersbergen hangjával éreztem úgy igazán egységesnek a csapatot. Azóta ők ketten is elhagyták a zenekart, jelenleg Ambre Vourvahis-szal készülnek nyolcadik sorlemezük kiadására. Lisa azon énekesnők közé tartozik, akik nemcsak tiszta hangjukat, hanem a hörgést is alkalmazzák előadásmódjukban.
2003. március 4-én jelent meg az arkansasi Evanescence debütlemeze, a "Fallen", amelyen olyan ikonikus szerzemények szerepeltek, mint a Going Under, a My Immortal, vagy a csapatnak világhírnevet meghozó Bring Me To Life.
Ennek örömére a zenekar a szépítőszereket gyártó HipDot céggel karöltve különleges szemfesték-palettát tervezett, amely nyolc árnyalatot vonultat fel, és mindegyik szín a szóban forgó album egy-egy dala után kapta a nevét.
Az Amy Lee énekesnő vezette formáció eképpen ünnepli meg a korong 20. születésnapját, amely az akkor már nyolc éve létező zenekarnak meghozta az áttörést.
A fehértől kezdve a sötétkéken át egészen a feketéig többféle szín megtalálható a palettán, amelyet ITT tudnak megrendelni a fanatikusok, és amely termék cruelty-free/vegán, doboza pedig egy CD-tokot formáz.
Íme, az árnyalatok nevei:
* Hello (Black - Matte) * Going Under (Bright White - Shimmer) * Haunted (Bright Blue/Silver - Foil) * Bring Me to Life (Muted Blue/Grey - Matte) * Everybody’s Fool (Dark Blue Jean - Matte) * My Immortal (Royal Blue - Foil) * Taking Over (Greyish Periwinkle - Foil) * Imaginary (Deep Royal Blue - Glitter)
Érdekesség, hogy a Korn is piacra dobott egy szemhéjárnyaló-palettát, "Follow The Reader" című albumuk 25. évfordulója alkalmából.
2022 májusában sokkolta a nagyérdeműt a hír, miszerint az arkansasi Evanescence és német gitárosuk, Jen Majura útjai különváltak.
Amy Lee, a banda énekesnője elmondta, hogy 'ez az egész nagyon bonyolult', nem ment bele a szétválás okaiba, azonban Jen megnyílt a témával kapcsolatban. Elárulta: megbántva érzi magát, hiszen éppen egy hosszabb turné előtt álltak, és már félig bepakolta a bőröndjét.
Utódja a zenekarban a Sick Puppies gitárosa, Emmai Anzai lett, aki régi barátja Amynek.
Most újfent a szakításról mesélt egy interjúban Jen, aki szerint már szinte minden posztjáról a formációból való távozása jut a kommentelők eszébe.
Fáradt vagyok. Nagyon-nagyon fáradt! Nagyon sok vélemény és ítélkezés van körülöttem. Eljutottunk arra a pontra, hogy bármit is posztoltam, az embereknek volt róla véleményük. Ez vicces, de ha őszintén elmondanám, hogyan érzem magam - fáj; nehéz; persze, hogy nem érzem jól magam -, az emberek azt mondanák, hogy 'Ó, áldozatot játszol'. Tehát inkább ezt feleltem: 'Igazából jól vagyok. Ekkor persze az emberek azt mondták, hogy 'Le se szartad a zenekart.' Végül azt mondtam: "Tudjátok mit? Akár az áfonyás joghurtomról is posztolhatnék, ti akkor is megtalálnátok a módját, hogy ezt összekössétek azzal, ami történt.
- kezdte sorait a 39 éves zenészlány, majd így folytatta:
Elcsendesedtem a közösségi médiában, mert el akartam kerülni ezt a sok zagyvaságot, a sok véleményt - egyszerűen belefáradtam ebbe...
Az egész történetet egy párkapcsolati szakításhoz hasonlította:
Amikor szakítasz a pároddal, a legutolsó dolog, amit látni akarsz, hogy a volt partnered tovább lép. Nem akartam látni. Időre volt szükségem, hogy megemésszem ezt az egészet. És ahogy mondtam, az első néhány hónapban mindenkivel el akartam hitetni, hogy jól vagyok, miközben egyáltalán nem voltam jól. De bármit is mondasz ilyenkor, azonnal véleményt nyilvánítanak az emberek.
Csak elképzelni tudom, mit érezhet például Harry herceg és Meghan Markle a paparazzók miatt, nekik sokkal nagyobb problémáik vannak. Én egy kis senki vagyok. Miért beszélnek rólam ennyien? Sokkal fontosabb dolgokkal kellene foglalkozniuk, mint például a klímaválság, vagy az orosz-ukrán háború. Persze rájöttem, hogy ez is egy téma, és az emberek szeretnek róla beszélni, de nekem jogom van elhatárolódni ettől. Ezért vonultam vissza a közösségi médiától. És minél inkább visszahúzódtam ettől az egésztől, annál inkább megundorodtam az emberektől. Borzalmas ezt így kimondani, de kimondom.
- fedte fel érzéseit, majd így zárta gondolatmenetét:
Messze nem vagyok jól. 2020-ban véget ért a párkapcsolatom. Ezt követte a két év világjárvány, a bezártság. Aztán amikor a dolgok nagyrészt visszatértek a normális kerékvágásba, jött a május. Fontos, hogy időt hagyj a gyógyulásra. Amikor mindenki lát téged, akkor el is várják, hogy egy pozitív, energikus mókamester legyél. A szívemben pontosan ez vagyok, de ha szarba kerülsz, nem mindig tudod ezt a látszatot fenntartani. És ez a másik része annak, amiért úgy döntöttem, hogy visszavonulok a közösségi oldalaktól, mert egyszerűen nem tudtam tovább így létezni. Fel kell töltened a saját akkumulátorodat, mielőtt másokat töltesz fel. Egyszerűen üresnek éreztem magam.
Azonban hozzátette azt is: most már valóban napról-napra jobban érzi magát.
