Kevés ember került valaha akkora és azonnali nyomás alá egy világhírű zenekarhoz csatlakozva, mint Emily Armstrong. Az amerikai énekesnőt korábban a Dead Sara frontasszonyaként ismerték, de a neve 2024-ben lett világszerte ismert, amikor ő lett a Linkin Park új énekese. A feladat nem volt kicsi: a tragikusan elhunyt Chester Bennington helyére kellett lépnie – egy olyan hang és személyiség után, aki milliók számára volt meghatározó.

A bemutatkozása drámai pillanat volt. A Linkin Park első koncertjén 2017 óta, egy különleges los angelesi eseményen lépett színpadra néhány száz néző előtt. Mike Shinodához csatlakozva énekelte el a zenekar új dalát,a The Emptiness Machine-t, majd sorra robbantotta fel a közönséget a klasszikusokkal: Crawling, Numb, What I've Done. Ezzel gyakorlatilag azonnal bebizonyította, hogy méltó választás volt egy legendás szerepre.

De nemcsak a hangja miatt tűnt ideálisnak a feladatra. Emily valójában régóta Linkin Park-rajongó, és pontosan tudja, mit jelent belemerülni a zenekar világába, most pedig felfedte, mit gondol a csapat "Hybrid Theory" című albumáról, amely korong 2000-ben került boltokba, amikor sok rajongó még javában kamasz volt.

A One Step Closer nekem mindent jelentett akkor. Az a kiabálás… vagy inkább az a ‘Shut up when I'm talking to you!’ rész. Amikor ezt hallottam, azt éreztem: Úristen. Megvan a mottóm. Megvan a dühöm.Talán 12 éves lehettem, és csak álltam ott, hogy: Ez az. Ez rohadtul ez.

- magyarázta, majd hozzátette:

Teljesen beszippantott a lemez. Akkoriban kezdtem zenekart alapítani, és azt gondoltam: Pontosan ezt akarom csinálni. Pont így akarok énekelni. Ha Chester tud énekelni és üvölteni is, akkor én is azt mondtam: Igen, ez az! Csak később jöttem rá, hogy amúgy ezt elég sokan meg tudják csinálni!

A zenekar Emilyvel közös albuma "From Zero" címmel jelent meg 2024 novemberében, amelyről mi ITT írtunk kritikát.

Május 8-án érkezik a boltokba a svéd doom metal zenekar új albuma, az "In Somnolent Ruin." A korong különlegessége, hogy rajta ismét Lisa Johansson hangja hallható, aki egy évtized kihagyás után tért vissza a Draconian köreibe - az énekesnő 2012-ben hagyta el a zenekart, helyét pedig 2022 nyaráig Heike Langhans vette át frontasszonyként.

A banda a lemez megjelenését követően egy kisebb európai turnéra is indul: a koncertkörút 2027. február 18-án veszi kezdetét Hamburgban, és március 7-én zárul Londonban. A turné során a dán Saturnus, valamint a budapesti Ann My Guard is csatlakozik hozzájuk - utóbbi formáció tavaly november óta két új dallal - Gemini és Roseblood - jelentkezett.

Mára ígérte a Draconian új szerzeményét, amely a Cold Heavens címet viseli, és természetesen videoklip is készült hozzá.

Mivel szükség volt egy valamivel tempósabb dalra, a Cold Heavens lett az In Somnolent Ruin utolsóként megírt szerzeménye. Az volt a szándékunk, hogy egy egyszerűbb, egyenesebb felépítésű szám szülessen, amely ellenpontozza az album hosszabb kompozícióit, és egy kis változatosságot visz a lemez egészébe. A dal középpontjában Lisa nyugodt, visszafogott éneke áll, amely egy sivár, dermesztően hideg tájon vezeti végig a hallgatót, majd átadja a helyét Anders keserűbb, dühösebb és kétségbeesettebb megszólalásának. A szám végül egyfajta rezignált hangulatban zárul, és átvezeti a hallgatót az album következő tételébe.

- osztotta meg Johan Ericson alapító-gitáros a felvételről.

A brazil death metal színtér egyik legerősebb hangja, Fernanda Lira nemcsak a Crypta frontembereként ismert. Időről időre megszólal olyan kérdésekben is, amelyek túlmutatnak a zenén: hatalomról, nőgyűlöletről, az erőszak kulturális mintáiról és arról, milyen túlélni nőként egy olyan világban, amely gyakran még mindig tárgyként kezeli a női testet és hangot.

Tegnap a Nemzetközi Nőnapon egy rendkívül személyes, nyers és megrendítő szövegben arról ír, mit jelent latin nőként, perifériáról indulva művésszé válni, és közben végigmenni azon a láthatatlan akadálypályán, amelyet nők milliói ismernek: bántalmazás, megalázás, a hiteltelenítés végtelen körforgása.

Büszke vagyok arra, hogy latin nő vagyok. Brazil. A periférián nőttem fel, művész lettem, és eljutottam oda, ahol ma vagyok. De részletekbe nem menve: én, a családom nőtagjai és néhány legjobb barátnőm már végigmentünk azon a jól ismert, embertelen forgatókönyvön, amely nők millióinak életét kíséri. Bántalmazó kapcsolatok. Lelki erőszak. Szexuális zaklatás és visszaélés. Családon belüli erőszak. Apai elhagyás. És még sok minden más. 

- kezdte sorait Fernanda, aki nem szégyellt mélyebben a témába menni:

A művészeti világban a bántás gyakran más formát ölt. Néha finomabb, kevésbé látványos, de ugyanúgy maró és romboló. "Nehéz nőnek" bélyegeznek, mert kiállok magamért és komolyan veszem a munkámat. Pornográf montázsokat készítenek rólam mesterséges intelligenciával. Rágalmazás, hazugságok, online támadások olyan dolgok miatt, amelyekért férfiakat szinte soha nem ítélnek el. Az állandó kényszer, hogy újra és újra bizonyítsd az értéked. Gázlángozás, leereszkedő viselkedés. És az a megalázó pillanat, amikor néha még a saját öltöződ ajtaján sem engednek be. Makro- és mikroerőszak között egy dolog számomra kristálytisztává vált: bármennyire büszke is vagyok magamra és azokra a nőkre, akik körülvesznek, sokunk mindenekelőtt a nőgyűlölet túlélője.És amikor az ember ránéz a statisztikákra -keményekre, félelmetesekre -néha szinte csodának tűnik, hogy közülünk ilyen sokan egyáltalán képesek voltunk valamit elérni. Ma az elért jogokat ünnepeljük. De közben minden egyes nap harcolunk a legalapvetőbbért: A LÉTEZÉS JOGÁÉRT.

Így zárta gondolatait:

Az igazság egyszerű: mi csak élni szeretnénk. Nincs az a mennyiségű önvédelmi tanács, ami ellensúlyozni tudna egy olyan kultúrát, amely még mindig normalizálja a nők elleni erőszak számtalan formáját. A valódi változásnak túl kell lépnie az egyéni túlélésen. Felelősségre vonásra van szükség. Oktatásra.  És azoknak a narratíváknak a megkérdőjelezésére, amelyek tárgyakká alacsonyítják a nőket. Sürgősen szükség van arra is, hogy a nőgyűlöletet és a redpill-típusú tartalmakat jogilag is kriminalizálják. Senki sem születik úgy, hogy gyűlöli a nőket. Ezt tanulják. Felépítik. És a kultúra túl gyakran meg is engedi. A jövőnek nem arról kellene szólnia, hogy a nőket tanítjuk túlélni, hanem arról, hogy a férfiakat tanítjuk meg visszautasítással, frusztrációval és saját érzelmeikkel együtt élni, és mindenekelőtt felismerni a mi emberi mivoltunkat. A nőknek pedig csak ennyit mondok: álljatok ellen, létezzetek, foglaljátok el a helyeteket, zavarjátok a rendszert, és éljetek azokért is, akiknek nem adatott meg az élet.

Az egykori Arch Enemy-frontasszony, Alissa White-Gluz bejelentette új zenekara megalakulását, amely a Blue Medusa nevet kapta.

Két gitáros csatlakozott hozzá, őket nemrégiben már bemutatta az énekesnő: Alyssa Day (Mindscar, Absentia) és Dani Sophia (ex-Till Lindemann), de a koncertfelállást tovább erősíti Alicia Vigil basszusgitáros (Dragonforce, Vigil Of War) és Delaney Jaster dobos (Stitched Up Heart).

Ma, Nemzetközi Nőnapon büszkén jelentem be az új zenekaromat: Blue Medusa. Húsz év után, amelyet a világ legnagyobb színpadain töltöttem, most egy új kreatív fejezetbe lépek. A banda mindannak a következő evolúciója, ami felé eddig haladtam, egy projekt, ahol a teljes művészi vízióm korlátok nélkül létezhet. Lesznek lángoló gitárszólók, zúzó riffek, brutális vokálok, gyors és agresszív dobok, átgondolt dallamok, és mélyen introspektív, jelentésrétegekkel teli szövegek.

A BLUE MEDUSA fantasztikus zenészekből áll:
Alyssa Day – gitár
Dani Sophia – gitár

A koncerteken két elképesztő erő csatlakozik hozzánk:
Delaney Jaster – dob
Alicia Vigil – basszusgitár.

Az is elárulta, miért éppen Nőnap alkalmából osztotta meg a hírt: 

Azért jelentettem be ezt a mai napon, mert számomra fontos, hogy erősebb platformokat építsünk a nőknek a heavy metal világában. Régóta saját utat vágok ebben a műfajban, és szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a következő generáció női metalrajongói előtt is szélesebb út nyíljon. Medúza kővé dermesztette az embereket…én inkább zafírral akarom kikövezni az utat.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Blue Medusa (@bluemedusamusic) által megosztott bejegyzés

A rockzenekarok története tele van drámával, szakításokkal és legendás összeveszésekkel. A Halestorm esetében viszont egy egészen más történet íródott: két ember, akik nemcsak egy zenekart, hanem egy közös életet is építettek - Lzzy Hale, a csapat frontasszonya most Joe Hottingerhez fűződő kapcsolatáról beszélt egy rendezvényen.

Akik most találkoznak velünk először: Joe és én már 22 éve együtt vagyunk!

- árulta el az énekesnő, aki azt is felfedte: amikor annak idején megismerkedtek, egyikük sem találkozott korábban hozzá hasonló emberrel. Olyan valakivel, akivel hajnal négyig lehet ülni, álmokról beszélni, és azt tervezni, hogyan váljanak valóra.

Állandóan együtt lógtunk. És közben arra gondoltam: basszus, de kár, hogy ő a zenekarban van. Ez ugyanis egy nagy tabunak számít. Ahogy Joe is mondta: nem akarsz Fleetwood Mac lenni. (Ezzel arra a legendás káoszra utalt, amikor a Fleetwood Mac tagjai egyszerre szakítottak, veszekedtek és új románcokba bonyolódtak egymás között - a szerk.) Az ideális inkább a Pat Benatar és Neil Giraldo modell. Nagyon komoly, felnőtt beszélgetéseink voltak erről. Azt mondtuk egymásnak: ha ezt nem próbáljuk meg, lehet, hogy elszalasztunk valami fontosat. Az elmúlt huszonkét év után egy dolgot biztosan mondhatok: Nincs annál különlegesebb érzés, mint amikor az ember a saját álmait kergeti… és mindezt azzal a személlyel teszi, akit szeret.

A rajongók időnként azt is megkérdezik tőle, mikor lesz esküvő. Egy 2020-as Twitter-beszélgetés során Lzzy így válaszolt:

Őszintén szólva sosem éreztem szükségét a házasságnak. Ez személyes döntés. Technikailag megkérték a kezem – van is egy gyűrűm, amit a párom kapott az apámtól –, de én egy újfajta, modern szerelemben élek.

A zenekar tagjai számára azonban a lényeg nem a papír. A Halestorm basszusgitárosa, Josh Smith már 2015-ben úgy fogalmazott egy rádióinterjúban:

Mindenki tudja, hogy együtt vannak. Nem beszélnek róla állandóan, de nincs is titkolva. A lényeg az, hogy mi egy család vagyunk. Bármi is történjen kapcsolat szintjén, az nem fogja szétrobbantani a zenekart. Mert a valóságban maga a zenekar a házasság.

A három mexikói rocktesó továbbra sem lassít - szinte ontják magukból az új dalokat. A 2024-es "Keep Me Fed" nagylemez komoly lendületet adott a zenekarnak, Pau, Ale és Dany Villarreal pedig láthatóan élvezik a tempót - szó szerint, ugyanis a csapat legfrissebb kisfilmje ugyanis meglehetősen vadra sikeredett.

Valentin-napra a Carín León-nal közös Love To Be Loved című dallal jelentkeztek, néhány napja pedig újabb meglepetést kezdtek el felvezetni: közösségi oldalaikon sejtelmes képeket és rövid videórészleteket csepegtettek, hogy felkorbácsolják a rajongók kíváncsiságát, ma pedig teljes egészében meghallgathatóvá vált a Kerosene című szerzemény, és a videoklip is megtekinthető - nézd meg nálunk!

Januárban jelentkezett friss albummal Poppy, amely korong kritikája ITT olvasható. Ám a fiatal művésznő nem pihen, máris új dallal rukkolt elő - az In Death We’ve Just Begun különlegessége pedig, hogy a Son Lux közreműködésével készült, és a ma megjelent sci-fi lövöldözős játék, a Marathon egyik betétdala is egyben.

Februárban a holland zenekar szülőhazájában adott koncertet, a zsúfolásig megtelt Ziggo Dome-ban szólaltak meg a tavaly megjelent "Aspiral" (kritika ITT) album dalai - természetesen a régi kedvencekkel együtt - mindezt monumentális hangzásban: kórus és teljes szimfonikus zenekar emelte epikus magasságokba az estét.

A koncert rögzítésre került, és a mai napon a fent említett albumon szereplő Eye Of The Storm élő verzióját osztotta meg az együttes, alább megtekinthető a videó.

Mindeközben tovább zakatol az Amaranthe-tel közös The Arcane Dimensions elnevezést kapott turné is: az esték nyitányáról Charlotte Wessels gondoskodik, aki a "The Obsession" (kritika ITT) dalait hozza el a közönségnek, a három csapatot felvonultató zenei karaván március 20-án pedig Budapestre is megérkezik.

2025 októberében adta ki harmadik nagylemezét "Heretics & Lullabies" címmel a clevelandi Frayle, a korongról pedig korábban ITT írtunk részletes ismertetőt.

A lemez a zenekartól megszokott módon sűrű, súlyos dallamokkal és hátborzongatóan szép atmoszférával fűszerezett, és több szám videoklip formájában is életre kelt: a sebzett lélekből táplálkozó Walking Wounded, a Lana Del Rey-sláger Summertime Sadness melankolikus eleganciával újraértelmezett változata, a rituális feszültséggel lüktető Heretic, valamint a különös hangulatú Boo.

Ma újabb tétel került megfilmesítésre, ez pedig a Souvenirs Of Your Betrayal, amelyről a formáció énekesnője, Gwyn Strang így mesélt:

A Souvenirs of Your Betrayal egy nagyon is valós fájdalomból és tisztánlátásból született. Arról szól, hogy az ember szembenéz a megtévesztéssel, majd ezt az élményt valami őszintévé, súlyossá és erőteljessé formálja.