Tarja Turunen Torsten Stenzellel közösen alapított mellékprojektje, az Outlanders tavaly kelt életre Closer To The Sky című dalával, a csapatban pedig nem kisebb nevek is közreműködnek, mint Mike Oldfield vagy Joe Satriani.

A debütáló szerzeményt követte a The Cruellest Goodbye, a Depeche Mode-klasszikus World In My Eyes feldolgozása, legutóbb pedig a The Sleeping Indian-t ismerhette meg a rajongótábor.

A finn énekesnő nemrég bejelentette: hamarosan, egészen pontosan július 29-én érkezik a formáció ötödik kislemeze, amely a Land Of Sea And Sun címet viseli majd, és a Megadeth egykori gitárosa, Marty Friedman is hallható lesz a felvételen.

Természetesen készül az album is, ám a korongról még nincsenek rendelkezésre álló információk.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Tarja Turunen (@tarjaofficial) által megosztott bejegyzés

Tarja Turunen mellékprojektje, az Outlanders nem pihen: tavaly novemberben debütáltak Closer To The Sky című kislemezükkel, amelyet januárban követett a The Cruellest Goodbye, majd márciusban a Depeche Mode-klasszikus feldolgozása, a World In My Eyes. 

Pár héttel ezelőtt jelentette be a finn énekesnő, hogy a mai napon a negyedik beharangozó is megérkezik a formáció első albumához - a kiadványról mindeddig nem tudni konkrétumokat, ám itt az ígért új szerzemény, a The Sleeping Indian, amely dalban a Karib-térségben ismert rapper, Nkoye Zifah és természetesen a gitárvirtuóz Joe Satriani is hallható, íme:

Tarja Turunen másik projektje, az Outlanders a tervek szerint még az idén boltokba küldi debütalbumát, amely teljesen más stílusú dalokat tartalmaz majd, mint a finn énekesnő szólólemezei.

A német Torsten Stenzellel karöltve alapított formáció -amelyben olyan nevek is szerepelnek, mint Joe Satriani vagy Mike Oldfield- már három szerzeménnyel is megörvendeztette a rajongókat. Elsőként tavaly november végén jött ki a Closer To The Sky, amelyet idén januárban a The Cruellest Goodybe követett. Március 25-én pedig egy feldolgozással rukkoltak elő Tarjáék: a Depeche Mode World In My Eyes című dalát értelmezték újra, amely számot eredetileg a brit szintipop csapat 1990-es, "Violator" című albumán hallhattunk. 

Néhány napja az Outlanders Facebookos oldalán jelentette be: május 20-ával a negyedik beharangozó is megérkezik, amely a The Sleeping Indian címet viseli majd. A szerzeményben Nkoye Zifah, egy Karib-térségben igen ismert rapper is hallható lesz. 

A nagylemez megjelenéséről egyelőre még nincsenek pontos infók.

Az utóbbi években terjedtek el az úgynevezett reakcióvideók, amelyekben énektanárok, más zenészek és hétköznapi emberek egyaránt véleményt nyilváníthatnak egy-egy dallal kapcsolatban. Ezek között akad nevetést, meghatottságot, sőt sokkot kiváltó felvétel is, és szép számmal készülnek ilyen videók a női frontemberes zenekarok kapcsán is, amelyek közül a legtöbb reakcióvideóval a finn/holland/angol Nightwish büszkélkedhet, erről a csapat maga számolt be boldogan a Facebookon, egy friss posztban:

A YouTube legnépszerűbb videói közé tartoznak az úgynevezett reakcióvideók, amelyekben YouTuberek világszerte leírják saját érzéseiket, amikor tévésorozatokat, filmtrailereket, zenei videókat és élő felvételeket tekintenek meg különböző művészektől és zenekaroktól. A videók a reakcióvideók népszerűségének alapját, a reagálók őszinte és spontán érzelmeinek széles skálája adja.

- kezdte sorait a Floor Jansen vezette formáció, majd így folytatták:

Szinte az összes zenei témájú reakciócsatornának van legalább egy Nightwish-témájú videója. A Nightwish a dalok alapján az egyik legnézettebb zenekar, így a világ legtöbb reakcióvideóval rendelkező zenekarai közé tartozunk a YouTube-on. A Nightwish-sel osztozik első helyen a dél-koreai k-pop banda, a BTS és a japán metálbanda, a Babymetal áll.

Majd az is kiderült, melyik szerzeményüket elemzik legtöbben a reakcióvideókban: a csapat 2004-es, "Once" címre keresztelt albumán szereplő Ghost Love Score-ról van szó, amely a maga 10 percével egy igen terjedelmes hosszúságú dal, egy kisebb operának is beillik, a számot pedig az akkori frontasszony, Tarja Turunen énekelte fel. Az őt váltó Anette Olzon is igyekezte a legtöbbet kihozni magából, de mivel a svéd csillag hangja inkább popos, sokszor okozott számára nehézséget a dal eléneklése. 

Floor viszont, akinek hangjterjedelme igen széles, és mind a metalt, mind az operát kifogástalanul énekli, joggal lehet büszke a fenti eredményekre, ugyanis a Ghost Love Score-t legtöbben az ő előadásában tekintették meg, ami az élő felvételeket illeti.

Napjaink egyik legproduktívabb metál-előadója Tarja Turunen, aki nemrégiben elárulta, hogy ismét mentorkodik a finnországi The Voice tehetségkutatóban, emellett új lemeze készítésébe is belekezdett, és ha ez még nem elég, Outlanders nevű projektjével is már három dalt adott ki (Closer To The Sky, The Cruellest Goodbye, World In My Eyes).

Mint ismeretes, a Nightwish egykori frontasszonya sokáig argentin férjével, Marcelo Cabulival élt a férfi szülőhazájában - csaknem 12 évig, ott született meg kislányuk, Naomi is, 2012 nyarán. 2017-ben költöztek Spanyolországba, hiszen Tarja legtöbb koncertjét Európában adja, és így Finnországban élő családjához is közelebb lehet.

Többször kifejtette, hogy a latin-amerikai ország megadta számára a szabadságot, nem igazán hiányzik neki a finn klíma sem a hideg telekkel és a depresszióval, most pedig egy friss interjúból az is kiderült: az énekesnőnek hiányoznak az argentin fanok, ám nem sokat kell várnia, hogy újra találkozhasson velük, hiszen április 22-én Buenos Airesben ad koncertet.

Hiányoznak az argentin rajongóim. Hiányoznak az ottani barátaim, az ételek és az érzés, hogy ott vagyok. Végre találkozunk ilyen hosszú idő után, ezért nagyon izgatott és boldog vagyok!

- örvendezett Tarja, aki ismét kitért arra, hogyan élte meg az elmúlt két évet élő fellépések nélkül. Korábban elárulta: először komolyan kétségbe esett, aztán megtalálta azt, ami ihletet adott számára. Miközben gyerekkori fotóit nézegette az első karantén alatt, elhatározta, hogy könyvet ír eddigi életéről - a mű 2021 novemberében, Singing In My Blood címmel került boltokba, rengeteg érdekes történet és soha nem látott fotók töltik meg a kiadványt, valamint e kötetben fedte fel az énekesnő, miszerint 2018-ban agyvérzése volt, és felépülését követően kezdte el írni legutóbbi albumának, az "In The Raw"-nak a dalait, mintegy terápiaként.

Azonban a koncertek hiányáért bőven kárpótolta családja közelsége.

Természetesen boldog voltam, hogy otthon lehetek a lányommal és a férjemmel. Annyi éven át voltam sokszor hónapokig távol tőlük! De a karantén kezdete lelki szinten sokként ért, és a testem nem értette, mi történik. Krónikus gyulladások lepték el a szervezetemet, furcsa volt, hogy hirtelen le kellett állnom a munkámmal, a szenvedélyemmel, a zenével. A testem érezte ezt. Egyszer csak úgy döntöttem, hogy nem tudok harcolni az Univerzum ellen, elkezdtem új dalokat írni és zongorázni, noha hosszú hónapokig hozzá sem értem a hangszerhez. Kreatívabbnak éreztem magam, de időbe telt, amíg a testem is meggyógyult.

Tavaly novemberben mutatkozott be Tarja Turunen mellékprojektje, a Torsten Stenzellel karöltve alapított Outlanders - a formációban a finn énekesnőn kívül még olyan nevek dolgoznak, mint pl. Mike Oldfield vagy Joe Satriani.

Két dal már publikálásra került - elsőként a Closer To The Sky novemberben, majd január végén a The Cruellest Goodbye. 

Nemrégiben árulták el Tarjáék, miszerint hamarosan érkezik a harmadik kislemez is, amely nem más, mint egy feldolgozás - a Depeche Mode 1990-ben megjelent "Violator" című albumán hallható World In My Eyes.

Az énekesnő így mesélt a felvételekről:

Mindig is vonzott e dal sötétségének szépsége, és ki akartam próbálni. Olyan hihetetlen érzés volt, és nagyon élveztem a dal felvételét. Amikor Torstennek elmondtam az ötletet, hogy csináljunk egy feldolgozást ebből a klasszikus Mode-számból, régi rajongójukként nagyon izgatott lett. Torsten hihetetlen munkát végzett a programozással, és ebben a dalban teljesen másképp fog szólni a hangom.

Az is kiderült, hogy a World In My Eyes feldolgozásának ötlete már 2014-ben felmerült:

Ezzel a dallal kezdtem el próbálgatni a hangomat különböző oktávokban, még 2014-ben. A gitárszólókhoz pedig nem csak egy szólót akartam, hanem valami különlegeset. Ennek a dalnak van talán a legsötétebb energiája az album összes dala közül, és remélem, tetszeni fog a rajongóknak a mi verziónk is!

A mai napon végre elérhetővé vált a különleges szám - íme a Mode-örökzöld Tarja énekével!

Tarja Turunen háza táján nincs tétlenség: március 25-én érkezik az Outlanders nevet viselő projektjének harmadik kislemeze, a Depeche Mode-klasszikus World In My Eyes-nak a feldolgozása, valamint az is kiderült, hogy a finnországi The Voice ötödik szériájában ismét mentori székbe ül az énekesnő, hogy az énekelni vágyók útját egyengesse. 

Most arról mesélt az énekesnő egy internetes magazinnak, hogyan is élte meg a koronavírus-járvány legkeményebb időszakait.

A kezdete nagyon sokkoló volt számomra. Amikor ez az egész történt, nagyon nehéz volt megérteni, hogy hol tartunk. A zongorámhoz sem tudtam nyúlni. És teltek-múltak a hónapok, amikor valóban csak elsétáltam a hangszer mellett; hozzá sem értem! Ez komoly csapás volt - nagyon nehéz volt megértenem, hogy nem vagyok képes dolgozni. Szóval, amikor ez elkezdődött, első alkalom volt, hogy nem tudtam koncertezni - körülbelül 25 év óta először. Egész életemben előadóművész voltam, és az egész elveszett. Tehát nagyon nehéz kijönni ebből az állapotból, és újra produktívnak, inspiráltnak lenni. De sikerült.

- emlékezett vissza a járvány kezdeti időszakára az énekesnő, majd elárulta, hogyan jutott át a holtponton:

Kezdetben harcoltam az Univerzum ellen, aztán azt mondtam: 'Ne csináld, mert nem teheted ezt. Te csak egy emberi lény vagy. Az vagy, aki vagy. Találd meg a boldogságot önmagadban, és találd meg a boldogságot azokban a dolgokban, amik éppen körülvesznek'. Gyönyörű családom van, egy csodaszép lányom, akinek sokszor nem tudtam az az anyukája lenni, akire igazán szüksége volt, amikor turnén voltam. Szóval nagyon fontos volt felismerni, hogy hé, lehetek boldog és szerezhetek inspirációt is. Nem feltétlenül maga a pandémia inspirált, de megláttam a fényt, és azt, hogy az élet tele van szuper dolgokkal. És elkezdtem törődni magammal. Aztán szuper produktív lettem - rengeteg új dalt írtam. Folytatni kell a munkát.

- eképpen zárta mondanivalóját Tarja, produktivitásának egyik eredménye pedig a Singing In My Blood című könyv, amely tavaly novemberben jelent meg.

Fernanda Lira neve első körben a brazil Nervosa kapcsán csenghet ismerősen, hiszen a thrash metalban nyomuló zenekarnak 2011-től 2020-ig volt énekese. Előadásmódjában a hörgést alkalmazza, emellett mind az előbb említett csapatban, mind jelenlegi együttesében, az old school death metalos Cryptában ő tölti be a basszusgitárosi posztot is.

A forróvérű latina zene iránti szeretete nagyon korán megmutatkozott, már 14 éves korában arról álmodozott, hogy egyszer ő is színpadon állhat. Kevesen tudják azonban, ki is volt a kamasz Fernanda példaképe - erről egy tavalyi Instagram-posztjában rántotta le a leplet, ugyanis az énekesnő, akiért megszállottan rajongott, nem más volt, mint Tarja Turunen, aki még a Nightwish tagja volt, amikor tinédzser éveit taposta.

Gyerekként már ismertem a Kiss és az Iron Maiden zenéjét. Aztán később kitört a DVD-láz, és édesapámtól kaptam két koncertfelvételt is: az egyik a Helloween "High Live"-ja volt, a másik pedig a Nightwish "From Wishes To Eternity"-je. Akkoriban már a dallamos metalért voltam oda, szinte minden nap megnéztem őket és elkezdtem megvenni a lemezeiket. 

- kezdte visszaemlékezését a zenészlány.

Aztán elmentem egy Nightwish-koncertre, és Tarja azonnal a példaképem lett. Egy hét alatt megtanultam az egész DVD-t. Apukámnak megvolt az "Oceanborn" című album, és szinte sokkot kaptam az érzelmektől, annyira tökéletes lemez volt.

- folytatta, azt pedig tudni lehet, hogy nem ő az első énekesnő, akit a finn zenekar ezen kiadványa megihletett, hiszen az Epica frontasszonya, Simone Simons is az Oceanborn meghallgatása után döntött a klasszikus ének mellett.

Onnantól kezdve a nap 24 órájában Nightwish-t énekeltem, de mivel rossz technikát használtam, a hangszálaimon egy ciszta nőtt. Amikor a "Once" megjelent, már nagyon nagy rajongójuk voltam. 2004-ben Brazíliában is felléptek, és én nem aludtam, nem ettem, ott álltam az első sorban. Fáztam, esett az eső és éhes voltam. Aztán néhány évvel később, már szóló énekesként Tarja dedikálást tartott, én pedig mindenképpen el akartam jutni rá, noha korlátozott létszámú esemény volt. A barátaimmal korán felkeltünk és végül bejutottunk. Csak sírtam és remegtem, amikor elmondtam neki, mennyire fontos nekem. A "Wishmaster" lemezt dobtam oda az asztalra, hogy autogramot adjon rá, ahogyan a képen is látható. Ő mindig nagy szenvedélyem volt a metalzenében.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Fernanda Lira (@fefemetal) által megosztott bejegyzés

Néhány nappal ezelőtt egy internetes rockmagazin kapta mikrofonvégre Tarja Turunent, aki ezúttal a rajongói által feltett kérdésekre válaszolt készséggel.

Néha igen vicces kérdéseket is intéztek az olvasók Tarjához, mint például, hogy adott-e már ki olyan magas hangot magából, hogy bármilyen üveg összetört?

Egy lámpával megcsináltam! Zenei középiskolába jártam, és a próbateremben énekeltem. Volt egy lámpa, amivel gond volt; amikor bizonyos frekvenciákat elértem a hangommal, elkezdett furcsán zúgni. Elkezdtem játszadozni vele, nagyon hangos hangerővel kezdtem énekelni és egyszer csak kipukkadt. Annyira boldog voltam, hogy lerohantam a lépcsőn és üvöltöttem a barátaimnak: "Ó, Istenem! Most törtem szét egy lámpát a hangommal! Gyertek és nézzétek meg, már nem működik!"

Leghíresebb rajongója tudomása szerint a híres brazil író, Paulo Coelho, akinek munkásságáért az énekesnő is odavan. Amikor az Outlanders projektet létrehozta, írt Coelho úrnak, hogy megkérezze: felhasználhatja-e a szövegeit a dalokban? A válasz Tarja elmondása szerint úgy jött, mint egy bumeráng, és ennyi állt benne: "Az én múzsám! Ó, Istenem!" Azóta is tartja a kapcsolatot az íróval. 

Tavaly novemberben megjelent önéletrajzi kötetében, a Singing In My Blood-ban Tarja felfedte: 2018 őszén stroke-on esett át. Maradt-e valami nyoma a betegségnek?

Szerencsére nem okozott maradandó egészségkárosodást, de hatással volt rám. Körülbelül egy évbe telt, mire magamhoz tértem. Őszintén megmondom, féltem...

- emlékezett vissza a szörnyűségre az énekesnő, akit szerencsére férje, Marcelo Cabuli azonnal kórházba vitt, így időben vérrögoldó kezeléshez jutott. Az iszkémiás (elzáródásos) stroke esetében a beteget legkésőbb 3-4 órán belül gyógyszeres infúziókúrában kell részesíteni, hogy minél kevesebb agyterület szenvedjen károsodást.

Minden reggel, amikor felébredtem, és minden este, amikor lefeküdtem aludni, erre gondoltam. Ez borzasztó félelmetes, mert ráébresztett arra, hogy egy másodperc töredéke alatt mindent elveszíthettem volna. Miután felépültem, segítséget kértem, minden héten beszélgettem egy mentorral. Nagyon nagy sokk volt számomra a stroke, hiszen egészségesen élek és mindig vigyáztam a testemre.

Melyik koncerthelyszínt tartja az eddigi legkülönlegesebbnek az énekesnő?

Tarja:

Plovdivban [Bulgária] egy szimfonikus zenekarral léptem fel, egy szabadtéri amfiteátrumban, egy történelmi helyen. Mindig sok ajándékot kapok a rajongóimtól, és nagyon sok tehetséges ember vannak közöttük! Egyikük küldött nekem egy festményt, amely azon a koncerten készült, és megörökítette rajta az arcomat, a hajamat, az amfiteátrumot. Ott van a falamon a dolgozószobámban!

Azon albumnak, amely leginkább leírja Tarját, legutóbbi stúdiókorongját, az "In The Raw"-t nevezte meg, amely 2019 nyarán került boltokba.

Ez a lemez mondja el leginkább, ki vagyok én jelen pillanatban. Közvetlenül az agyvérzés után kezdtem el írni a dalszövegeket az albumhoz, és ez az oka annak, hogy ezt az albumot választottam - abszolút nyers. Az egész folyamat terápiás jelleggel bírt, azt hittem, nem leszek képes megcsinálni. Amikor először ültem le a számítógépem elé, csak egy üres képernyő volt előttem. A világ összes kétsége volt bennem, de végül sikerült.

Még néhány érdekességet elárult a fanoknak Tarja: például élete legcikibb színpadi történése az volt, amikor még a Nightwish tagja volt, és egyik koncertjükön egy PVC-szerű fellépőruhát viselt.

"Úgy izzadtam benne, mint egy disznó! A cipzár egyszer csak szétnyílt a ruhám hátoldalán, én énekeltem tovább és közben azon gondolkodtam, mit tegyek?! A színpad mögé rohantam, hogy keressek egy színben hozzá passzoló szigetelőszalagot vagy valamit, de nem ragadt a ruhámhoz, a bugyim pedig sárga színű volt. Végül egy törölközőt tekertem a derekamra és a koncert hátralévő részét úgy csináltam végig. 

- elevetítette fel a vicces sztorit Tarja, aki azt is felfedte: Marco Hietalával, egykori csapattársával jóban vannak, sőt, a zenekar agyával, Tuomas Holopainennel is váltott pár e-mailt, de ennyi. A legképtelenebb dolog pedig, amit magáról olvasott, hogy dívának kiáltották ki.

Tavaly novemberben mutatkozott be Tarja Turunen projektje, a 2011-ben alakult Outlanders. Torsten Stenzellel, az elektronikus zenében ténykedő német producerrel karöltve hívta életre a formációt az egykori Nightwish-frontasszony, aki mellett még olyan zenészek vesznek részt a produkcióban, mint Al Di Meola, Joe Satriani, Jennifer Batten, Steve Rothery, Mike Oldfield, Walter Giardino, Ron "Bumblefoot" Thal, Vernon Reid és Marty Friedman.

Az Outlanders első szerzeménye Closer To The Sky címmel volt hallható, majd január végén érkezett a The Cruellest Goodbye. Tarjáék most bejelentették: március 25-én jön a harmadik dal, amely egy feldolgozás lesz - a Depeche Mode World In My Eyes című klasszikusát hallhatjuk az énekesnő előadásában - a Mode-fanok minden bizonnyal tudják, hogy ez a szám az együttes 1990-es "Violator" címre keresztelt albumán jelent meg.