Tegnap debütált az Edenbridge vadonatúj dala, a Cosmic Embrace, amely a zenekar 2026. január 16-án megjelenő "Set The Dark On Fire" című, sorban tizenkettedik nagylemezén is szerepel majd.

A Sabine Edelsbacher és Arne "Lanvall" Stockhammer által vezetett társulat felfedte, hogy az AFM Recordsnál eltöltött évek után ismét a Steamhammer/SPV kiadóhoz szerződött, így az új korong is utóbbi kiadó égisze alatt jelenik majd meg, a csapat pedig ezt írja a kiadványról:

"A dalokat harmonikus és strukturális sokszínűség jellemzi. Erőteljes riffek és kiterjedt gitárszólók találkoznak buja, szimfonikus zenekari hangszerelésekkel és szokatlan, a metalban ritkán használt húros hangszerekkel, mint például a cimbalom, swarmandal, monochord és elektromos szitár. Sabine meleg, jellegzetes hangja pedig az Edenbridge felismerhetőségét kölcsönzi a szerzeményeknek."

A banda most felfedte az album dallistáját és borítóját is:

01. The Ghostship Diaries
02. Cosmic Embrace
03. Where The Wild Things Are
04. Tears Of The Prophets
05. Our Place Among The Stars
06. Set The Dark On Fire
07. Bonded By The Light
08. Divine Dawn Reveal
09. Lighthouse
10. Spark Of The Everflame - Let Time Begin
- Spark Of The Everflame - The Winding Road To Evermore
- Spark Of The Everflame - Per Aspera Ad Astra
- Spark Of The Everflame - Where It Ends, Is Where It Starts

Nyáron jelentette be visszatérését az osztrák Edenbridge. A szimfometalos csapat utolsó albuma a 2022 szeptemberében kiadott "Shangri-La" volt, a Sabine Edelsbacher-Lanvall házaspár által vezetett formáció pedig időközben a az AFM Recordsnál eltöltött évek után ismét a Steamhammer/SPV kiadóhoz szerződött.

Bejelentették készülő friss nagylemezüket is, amely 2026. január 16-án kerül boltokba "Set The Dark On Fire" címmel, illetve a várható videoklipes dalok megjelenési dátumait is közzétették, amelyek közül az első kisfilmes tétel, a Cosmic Embrace a mai napon meg is érkezett, íme:

"Spit XXV" címmel ma látott napvilágot a Kittie különleges középlemeze, amely a 25. születésnapját ünneplő "Spit" (2000) című debütalbumról tartalmaz négy újragondolt szerzeményt - a címadó Spit XXV, a Charlotte XXV és a Brackish XXV mellett a kiadványon helyet kapott a provokatív címet viselő Do You Think I'm A Whore? XXV is, amelyhez ma érkezett hivatalos videoklip. Korábban a címadó dal 2025-ös verziójához már készült kisfilm, a mai nappal pedig az EP megjelenésével egy időben a friss videó is debütált.

"A 'Do You Think I'm A Whore?' mindig is a "Spit" album rejtett gyöngyszeme volt, és különleges élmény volt frissített változatot készíteni belőle, megmutatva, milyen kiemelkedő mű valójában. William Felch és a Wombat Fire lenyűgöző videóklipjével együtt világos, hogy a dal végre megkapja az őt megillető figyelmet."

- írja a zenekar az új klipről, amelyet megnézhetsz nálunk:

Debütalbumuk 25. évfordulóját ünnepelve a Kittie újragondolta és újra felvette négy kedvenc számát, megalkotva a "Spit XXV" című EP-t, amely szeptember 19-én jelenik meg. De Morgan és Mercedes Lander nem a nosztalgiában akarnak elmerülni – azt az ösvényt akarják felgyújtani, amelyet negyed évszázaddal ezelőtt kezdtek taposni…

Erről mesélt a két nővér a Kerrang! magazinnak.

A Kittie a nu metal fénykorában is teljesen más ligában játszott, és 2025-ben is ezt teszik. Idén a Download fesztiválon, ahol a frontasszony Morgan Lander és dobos húga, Mercedes, a hat húros varázsló Tara McLeod és a basszusfronton zúzó Ivy Jenkins együtt tépte szét a színpadot a régi harcostársak társaságában, egyértelmű volt: a tűz még mindig ugyanúgy perzsel bennük. Sőt, nem ragadtak bele a nosztalgiába – a nyers kezdetekből igazi kemény csapattá fejlődtek. Ennek jegyében az ikonikus "Spit" album 25. évfordulójára kiadott "Spit XXV" EP sem múltidézés, hanem négy klasszikus újramixelése és újrafelvétele, hogy végre olyan karmokkal támadjanak, amilyeneket a jelenkori Kittie megérdemel.

"Több oka is volt, hogy megcsináljuk ezt a lemezt. Először is szerettük volna rögzíteni azokat a verziókat, amiket élőben játszunk. Meg akartuk mutatni, mennyit változtak, alakultak és fejlődtek ezek a dalok az évek alatt. A másik ok meg egyszerű: mert megtehetjük!"

- kezdte Mercedes, majd Morgan hozzátette:

"Huszonöt év már tényleg nagy mérföldkő. Ezt mindenképp meg akartuk ünnepelni. Ráadásul évek óta beszélgetünk arról, hogy újra kéne venni ezeket a számokat. Mi, mint emberek, mint zenészek, mint banda, rengeteget változtunk, fejlődtünk, kiforrottunk. Ez az élet. És mindez visszaköszön az új felvételekben. Amikor egymás után hallgatom a régi és az új verziókat, olyan, mintha ugyanazokat a dalokat egy teljesen másik banda játszaná!"

Az eredeti Spit album néhány iskola utáni őrült stúdiózás alatt született meg Garth Richardson irányításával – egy igazi, korlenyomatként pulzáló pillanatkép. A dalok – köztük a Brackish, a Charlotte és a provokatív Do You Think I’m A Whore? – még tinédzserként íródtak, és akkor jelentek meg, amikor Morgan mindössze 17, Mercedes pedig 15 éves volt. A nyers, kamaszos érzelmekkel átitatott témák sebezhetőségük és punkos, szabadszájú lendületük miatt élesen kiemelkedtek az akkori közegből. A mostanra rutinos zenészek ma már nosztalgikus szeretettel tekintenek vissza erre az időszakra, Morgan nevetve idézte fel a munkálatokat:

"Nagyon hülyék voltunk! De az egyértelmű volt, hogy megvan bennünk a munkabírás. Minden nap suli után a stúdióba mentünk, és éjfélig dolgoztunk. Akkor is bele akartuk tenni az időt, ha nem tudtunk mindennek annyi gondosságot adni, amennyit megérdemelt volna. A lemezen 12 szám van – ez azt jelentette, hogy több mint egy dalt kellett felvennünk naponta. Egy szempillantás alatt lezajlott az egész, ezért kevés a konkrét emlék, de valószínűleg halálra idegesítettük a hangmérnököket és Garth-ot, mert szó szerint őrültek voltunk. Minden tisztelet neki, hogy ennyire türelmes volt velünk!"

"Ez egy időkapszula egy nagyon konkrét korszakról. Közvetlenül azelőtt, hogy a nu metal tényleg berobbant volna és elkezdett volna egyhangúvá válni. Szerintem azért is lett akkora siker, mert igazi. Életszagú. Nem tűnik túlgondoltnak vagy túlfényezettnek, utóbbira egyszerűen nem volt időnk! Van ebben a nyersességben és valódiságban valami, ami máig rezonál az emberekkel. Úgy hat, mintha egyszerre lenne friss és régi. Ha 14 évesen hallgatod a szobádban, ez az a lemez, ami elhiteti veled, hogy bármi lehetséges. Feljogosít rá, hogy megcsináld, hogy kimondd: 'A szabályok nem vonatkoznak rám!" Ha azt gondolod, "nem kéne" vagy "nem tudom", ez azt mondja: 'De, kéne! és Meg fogom csinálni!' Ez volt az alapja mindannak, amikor a zenekart megalapítottuk és megírtuk ezeket a dalokat – és ez ma is az alap, ami meghatároz minket. Még mindig a dacos kiállásról szól az egész!

- elmélkedik Morgan, aki szerint a legnagyobb különbség a két felvétel között a 30 év tapasztalat.

"Amikor a "Spit"-et felvettük, szó szerint csak 15 éve éltünk a világon. Ilyen korban minden annyira kicsinek tűnik. Sem élettapasztalatunk, sem zeneipari rutinunk nem volt. Addig csak élő stúdiódemókat rögzítettünk. Most viszont 25 évnyi tudást, eredményt és megértést hallhatsz. 1999-ben kilenc napunk volt arra, hogy felvegyük a lemezt, most két hetet töltöttünk ezzel a négy számmal. Hallani, mit tud hozzátenni az idő és a tapasztalat, hogyan formálja át a dal hangzását. Az érzelmek és a szövegek továbbra is nyersek: egy tinédzser vad, üvöltő gondolatai, aki egy egész generáció érzéseit szólaltatja meg. Én még mindig az a lány vagyok. De ezekben a felvételekben sokkal több a kontroll. A hangomban is hallani. Valaki azt mondta, ezek a verziók ütősebbek. Ez tetszik nekem!"

Vadonatúj dallal jelentkezett ma az Arch Enemy - a Break The Spell már látható-hallható a Youtube-on. A friss szerzemény a "Blood Dynasty" album közelgő digitális deluxe kiadásán kap helyet bónusztrackként, két további, eddig kiadatlan szám – a Moths és a Lachrymatory – társaságában.

A "Blood Dynasty" márciusban került boltokba, mi korábban ITT írtunk róla kritikát, az új kisfilmes dal kapcsán pedig így mesélt a zenekar:

"A Break The Spell nyers, befelé tekintő utazás a kétségbeesésen és a kitartáson át. Szembenéz a halandósággal, a félelemmel és az érzelmi összeomlással – mégsem adja meg magát. Kísérteties és dacos: a fájdalmat üzemanyaggá alakítja, erőt adva mindenkinek, aki sötét időszakon küzdi át magát."

Áprilisban jelentette be a Burning Witches alapító-gitárosa, hogy első gyermekét hordja szíve alatt. Azonban Romana Kalkuhl a terhessége alatt is aktívan részt vett a munkában - elkészült a zenekar hatodik nagylemeze "Inquisition" címmel, amely korong augusztus 22-én került boltokba, valamit három videoklipet is - Inquisition, High Priestess Of The Night, Soul Eater - is leforgatott a lányokkal áldott állapotában. A turnékon egy ideig Simone Van Straten (Sisters of Suffocation, Beyond Sanity)  helyettesíti majd Romanát, aki a szülési szabadsága után mihamarabb szeretne visszatérni a színpadra.

A mai napon közösségi média platformjain adta hírül a gitáros hölgy, miszerint szeptember 10-én egészséges kislánynak adott életet - a baba a Seina nevet kapta, édesapja pedig Damir Eskic, a Destruction és a Gomorra gitárosa.

Gratulálunk és jó egészséget kívánunk!

Sharon Den Adel, a Within Temptation énekesnője nemrégiben a német Rock Antenne-nek adott interjújában arról beszélt, miként reagáltak a rajongók arra, hogy a zenekar tagjai politikai álláspontot fogalmaznak meg legújabb dalaikban. A Wireless és a legfrissebb album, a "Bleed Out" címadó száma olyan aktuális témákat járnak körül, mint az ukrajnai háború vagy Mahsa Amini (✝22) iráni lány gyanús körülmények közötti halála, akit azért vett őrizetbe az erkölcsrendészet, mert nem viselt hidzsábot.

"Nehéz megmondani, milyen hatással lesz ez ránk a jövőben. De nagyon vegyes reakciókat kaptunk. Vannak, akik azt mondják: 'Ne politizáljatok.' Mások viszont tapsolnak: 'Végre valaki beszél erről.' Mindig vannak, akik szeretik, és akik gyűlölik az ember munkásságát. Éppen ezt a vitát próbáljuk kiváltani. Még a gyűlölködők sem zavarnak – nem az a lényeg, hogy utálják, hanem hogy beszélnek róla. Az is, hogy utálják, talán vitát indít el bennük anélkül, hogy tudnák. Arról szól az egész, hogy beszélgessünk egymással: milyen világban akarunk élni? Nem tudom, végül megfizetjük-e az árát azzal, hogy veszítünk, de nincs más választásunk."

- vezette fel a témát Sharon, majd eképpen elmélkedett tovább:

"Az album nagy részét Ukrajna inspirálta. Minél többet beszélsz róla, annál inkább bevonódsz. Az általad támogatott szervezetek arca lesz a hír. Már nem csupán egy újságcím – azoknak az embereknek az arca, akiket megismertél, az ukrán zenészeké, segítőké. Amikor újabb orosz támadás történik, rögtön rájuk gondolsz: Úristen, remélem, biztonságban vannak. Ma is tartjuk a kapcsolatot sokukkal. Nem tudom, összességében mennyire segít mindez. Talán csak egy kicsit. Nem hiszem, hogy óriási változást érünk el, de fontos, hogy a társadalmi párbeszéd részei legyünk. Egy zenekarnak állást kell foglalnia."

Miután a riporter megjegyezte, hogy mindenhol "belefáradnak" az emberek a világban dúló különböző háborúk hallgatásába, Sharon egyetértett.

"Igen, belefáradnak. De az ukránok nem kapcsolhatják ki a valóságot. Ahogy a gázaiak, a brazilok, vagy a kolumbiaiak sem, ahol a drogkartellek vannak vagy politikai harcok zajlanak. Nekik nincs lehetőségük feladni a küzdelmet. És ha egyszer beleállsz ebbe, nehéz megmondani, mikor szállsz ki. Egyre jobban bekapcsolódsz."

Utalva a múlt hónapban Alaszkában tartott találkozóra Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, amelyet az ukrajnai béke felé vezető kulcsfontosságú lépésként hirdettek meg annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nem hívták meg a tárgyalásokra, Sharon így reflektált:

"Ahogy tudjátok, Alaszkában most tárgyalnak egy olyan ország sorsáról, amelyet meg sem hívtak az asztalhoz. Micsoda őrült világ ez! Nézzétek meg Amerikát: nők szavazati jogának megvonása kerül szóba – el se hinnénk, hogy ilyesmi megtörténhet. Ha ez tényleg megtörténne, én lennék az első a barikádokon, üvöltenék. És mégis: bizonyos hírek nem jutnak el annyira a közönséghez, mert a média is fél attól, hogy az emberek belefáradnak. Nehéz megtalálni az egyensúlyt: hogyan ébresszük fel az embereket, mennyi az a megfelelő adag, ami még elér hozzájuk. Ez nagyon nehéz."

Szombaton a Turbinában robban a Lumen, mégpedig a Faithless God és a Breakpoint társaságában - a zenekar e napon tartja lemezbemutató koncertjét.

Tóth Anita énekesnő és a fiúk eddig három dallal hangolták a közönséget: a decemberi Visszhang, a februári Merülés, majd az áprilisi Átutazók, utóbbi szerzeményhez ütős vizuális anyag is készült. Ma pedig megérkezett a negyedik és egyben utolsó felvezető, a Határok közt – természetesen friss klippel együtt. Nézd meg nálunk!

Garda Zsuzsa énekesnő 50. szülinapjára élesztette újra a Janis Joplin
Emlékzenekart, Janis Joplin Tribute Band néven.

Az első felállást Vörös Gábor (Ossian, Omen, Fahrenheit, Piramis stb.) hozta
össze, 2003-ban, Joplin 60. szülinapjára. Ebben a zenekarban olyan sztárokból
verbuválta össze a bandát, mint Csillag Endre (EDDA, Bikini, Deák Bill,
Kormorán) vagy Pribil György, a Kimnowak gitáros-zeneszerzője.
Első koncertjükön a sztárvendég Keresztes Ildikó volt.
Ez a „supergroup” Zsuzsával az élen egy évig járta az országot. Olyan sikereket
értek el, hogy úgy tűnt, ezt érdemes folytatni.
Csakhogy a sztárokból álló csapat nem maradhatott együtt – így Zsuzsa és
kollégája, Prohászka Ferenc úgy döntöttek, akkori, épp parkolópályára került
saját formációjukkal (Hetedik Nap) folytatják a projektet.
Ezt a történet aztán 16 éven keresztül tartott.

A zenekarban sok zenész megfordult. Az alap felállásban még Kovács Attila
dobolt. Tóth János Rudolf fia, aki Clapton magyar (gitár)hangja is lehetne, Tóth
Henrik évekig erősítette a csapatot. Henriket a jelenlegi gitáros, Nagy „Nono”
Norbi (Zanzibár) követte a színpadon. Mellette egy ízig-vérig rock gitáros tépi a
húrokat – Lovas Jani (Philadelphia, Pandora, Ingajárat). A basszusgitáros a
kezdetektől Prohászka Ferenc volt, aki az első zenekartól kíséri barátként és
kollégaként Zsuzsa pályafutását. Gilián Gábor dobos – Attilával vállvetve
játszott a zenekarban a kezdetektől. Most ő az álladó tag. Színesebbé téve a
műsort, egy idő után szájharmonikás is került a bandába. A jelenlegi felállásban
Takács Attila „Kistaki” erősíti ezt a posztot.

Koncertjeikre előszeretettel hívták meg neves zenész barátaikat, és olyan
sztárokat, akik előtt tisztelettel adóztak, pl.: Keresztes Ildikó, Sonia Zambrano,
Ferenczi György, Pribil György, Tátrai Tibor, Tóth János Rudolf, Nagy Zsolt
„Liszt”, Benkő Zsolt, Pásztor Anna, Zalatnay Sarolta – és hosszan sorolhatnánk
még a 16 év alatt velük fellépő csodálatos kollégákat!
A zenekar kalandos élete folyamán szinte az összes akkori blues fesztiválon
fellépett – Sziget Fesztivál, Gastroblues, szinte minden rock klubban az ország
területén – volt, hogy egy évben 80 koncertet adtak.
Zsuzsa az elsők között volt, akik a blues fehér királynőjének dalait énekelték
Magyarországon – azóta is viszonylag kevesen követik e tradíciót, főként azzal a
hitelességgel és erőteljes kisugárzással, ami Zsuzsára jellemző.
Az egész estés, Janis Joplin dalaiból álló koncertprogram hiánypótló volt – és
ma is az.
Most Joplin halálának 55. évfordulójára újra összeáll a csapat, ebben a
jubileumi évben utoljára, a Muzikumban.

Legénység és leányság:
Nagy „Nono” Norbert – gitár
Lovas János – gitár
Prohászka Ferenc – basszusgitár
Gilián Gábor - dob
Takács Attila „Kistaki” – szájharmonika

Helyszín: Muzikum Klub&Bisztró – Budapest, Múzeum u. 7.
Időpont: 2025.10.03. 20:00

Jegyek, esemény:
https://www.facebook.com/events/759752893255256

https://www.facebook.com/janisjoplinhungary

A milánói Lacuna Coil idén februárban adta ki legújabb albumát, a "Sleepless Empire"-t (kritika ITT), amelyet október 28-án élőben is bemutatnak a Barba Negrában Cristina Scabbiáék. A lemezhez már több erőteljes kisfilm is napvilágot látott – Never Dawn, In The Mean Time, Hosting The Shadow, Oxygen, Gravity, I Wish You Were Dead – , és most egy újabb dal kapott vizuális köntöst: a katolikus rítusokat és imádságokat idéző című In Nomine Patris szöveges videója debütált, amely tétel egyértelműen az album egyik legerősebb pillére.