Sikeresen visszatért a metal színterére Raffaella Rivarolo, azaz Cadaveria, aki 2018-ban mellrákban betegedett meg. Műtét és kemoterápia, gyógyszerek, speciális vizsgálatok és egy rekonstrukciós műtét - ezzel telt Raffaella 2018-as és 2019-es éve, ám 2020 folyamán gyógyultnak nyilvánították orvosai, így semmi nem akadályozhatta meg abban, hogy visszatérjen a zenei életbe, nyáron pedig meg is jelent az "Emptiness" című nagylemez.

Új külseje mellé új út is tartozott, amelyet a Matryoschada című dalban és a hozzá forgatott klipben mutatott meg az olasz énekesnő, aki tavalyelőtt nekünk is interjút adott a témával kapcsolatban, most pedig még több titkot elárult magáról és az útról egy internetes magazinnak.

Az Emptiness albumon a fény és az árnyék témája végig jelen van. Nem véletlen, hogy a borító grafikája is pontosan erre a fekete-fehér kontrasztra épül. Az Emptiness megjelenése előtti pár évet úgy éltem meg, mintha egy hullámvasúton ülnék. Az átélt tapasztalataim (betegség, halál, újjászületés, gyógyulás, meditáció, sámánizmus) összekapcsolódtak a dalokban, az album pedig ezért nagyon intenzív és valódi.

- mesélt a lemezről Raffaella, majd elmondta, miért is tekinti betegségét egy útnak saját maga újra-felfedezéséhez:

Elmondok valamit, amire nemrég jöttem rá. A betegség lehetővé tette az igazi Raffaella számára, hogy újra színre lépjen. Cadaveria átvette a hatalmat felettem, túlságosan befolyásolta a magánéletemet és szétzúzta azt a kislányt, aki voltam, aki szeret nevetni és szórakozni. Százzal kellett nekicsapódnom ennek a betonfalnak, hogy felébredjek és megmentsem Raffaellát.

Meglehetősen súlyos mondatok ezek, de aki volt már hasonló krízishelyzetben - legyen az betegség, magánéleti gond vagy bármilyen más, nagy horderejű dolog - az pontosan tudja, miről beszél az énekesnő.

Paradox módon a betegség megkövetelte, hogy elveszítsem a hajam, hogy meggyógyuljak. A hosszú fekete hajam kihullott, amelyet több mint 20 évig így hordtam, és a Cadaveria szimbólumává vált, mint annyi ruhám és sminkem az évek során. Így a megújulás teljes volt, mind belsőleg, mind külsőleg. Nem is tudom, hogyan magyarázhatnám el. Röviden, amit most láttok, egy olyan Cadaveria, aki nem szégyelli a sérülékenységét. Tehát még igazabb, mint korábban.

A lemez egyik dala, a Silver Rain pedig arról szól, hogy az ember megtanulhat táncolni a viharban, anélkül, hogy annak végét várná.

A betegség révén megtapasztaltam a várakozás nehézségeit: várni az új kemoterápiás blokkra, várni, hogy jobban legyek, várni a vizsgálatok eredményére, várni az orvossal való konzultációra, várni, hogy újra kinőjön a hajam stb. Ebben a várakozásban az ember inkább azt érzi, hogy belepusztul, nem pedig azt, hogy élni akar. A "Silver Rain" arról szól, hogy fontos minden pillanatot intenzíven megélni, még akkor is, ha várakozol, még akkor is, ha félsz, még akkor is, ha már nem ismered fel magad a tükörben. Az üzenet: menj ki táncolni az esőbe, ne várd meg, hogy elmúljon a vihar, élvezd a jelen pillanatot. Ezek fontos tanítások, amelyeket nem utasítok el. Minden nap a gyakorlatba ültetem őket! Lelkesedem az életért, és már nem félek a viharban táncolni. Minden pillanat értékes.