A Halestorm augusztus 8-án dobja piacra legújabb, sorrendben hatodik nagylemezét, amely az "Everest" címet viseli. A Lzzy Hale vezette pennsylvaniai négyes, akik nemrégiben még a budapesti közönséget is lázba hozták az Iron Maiden előzenekaraként, most újabb fejezetet nyit pályafutásában.
Az albumról elsőként a Darkness Always Wins című kompozíció látott napvilágot, megelőzve ezzel a korong címadó tételét. A dal már önmagában is ígéretes ízelítőt nyújt abból a zenei utazásból, amelyre a zenekar ezúttal invitálja hallgatóságát, illetve most vizuális formában is megjelenítette a szám üzenetét. A frissen megjelent videoklip igen látványosra és lenyűgözőre sikerült, megtekinthető a Youtuebe-on.
Az Evanescence legutóbb 2021-ben adott ki nagylemezt, amely a "The Bitter Truth" címet viselte, legfrissebb munkájuk pedig az Afterlife című kislemez, amely a Netflix Devil May Cry című sorozatában csendült fel.
A WDHA-FM 105.5 FM rockzenei rádióállomás vendége volt néhány nappal ezelőtt a zenekar énekesnője, Amy Lee, aki mesélt az új zenei tervekről. Elárulta: 2026-ban jelenhet meg az új Evanescence-album.
"Éppen visszatértünk a stúdióba egy rövid időre, közvetlenül az 'Afterlife' felvétele előtt, a nagyobb turnénk lezárása után, tavaly év végén. Akkor Nick Raskulinecz producerrel elkészítettünk néhány dalt, majd újra koncertezni indultunk. Aztán jött az Afterlife-projekt. Visszatértünk, gyorsan felvettük, majd ismét útra keltünk. Nagyon sok minden történt, de mindez rendkívül felpezsdítő és szórakoztató volt. Most épp egy 'YOLO' (You Only Live Once - Csak egyszer élsz) pillanatot élek át. Nincs vesztegetni való időm."
- kezdte Amy, majd így folytatta:
"Másképp kezdtünk gondolkodni arról, hogy feltétlenül teljes albumot kell-e készíteni és egyszerre kiadni mindent? Amikor a pandémia berobbant, már négy dalt felvettünk, de még nem fejeztük be az albumra szánt dalok készítését. Ezért elkezdtük egyenként kiadni őket, hiszen akkoriban úgy gondoltuk: 'Ki tudja, mikor ér véget mindez, ha egyáltalán véget ér? Adjuk ki a zenénket.' Annyira jó érzés volt megtapasztalni a rajongók visszajelzéseit és a dalok megjelenésének örömét, hiszen azok frissek voltak, miközben dolgoztunk az albumon - minden valós időben történt."
Felfedte a banda elképzeléseit is:
"Azt szeretném, ha idén is ilyen lenne. Folyamatosan szeretnék dolgokat megjelentetni, akár a következő albumunkhoz, akár valamilyen érdekes mellékprojekthez tartoznak. Egyszerűen csak kiadjuk őket az év során, a teljes megjelenés pedig valószínűleg jövő év elején lesz."
A múlt hétvégi Download fesztiválon, az Egyesült Királyság Leicestershire-i Donington Parkjában a Kittie gitárosa/énekese, Morgan Lander beszélgetett Neil Jones-szal a TotalRock-tól arról, hogyan változott a zeneipar a zenekar két legutóbbi kiadványa, a 2011-es "I've Failed You" és a 2024-es "Fire" között eltelt 13 évben.
"Határozottan más volt. Visszatérni egy új albummal 13 év szünet után - érzem a különbséget. Néha poénkodunk azzal, hogy mi még éppen elcsíptük a zeneipar régi szép napjainak végét. Úgy érezzük, az egy másik korszak volt. De a művészek, az iparág változik, ugyanakkor valamennyire a régi is marad. A művészek továbbra is csak elismerésre vágynak, és arra a lehetőségre, hogy kifejezhessék és megvalósíthassák, amit szeretnének. Szóval változott is, meg nem is."
- kezdte az énekesnő, majd amikor arról kérdezték, mi volt a legmeghatározóbb pillanat a Kittie visszatérését illetően, Morgan így válaszolt:
"Sok apró dolog vezetett ehhez. Azt hiszem, talán a katalizátor a dokumentumfilm lehetett, amit három évbe telt elkészíteni, 2014 és 2017 között. Ez eredetileg arra szolgált volna, hogy összehozzuk a zenekart, de inkább azért, hogy megünnepeljük, amink volt, és szépen lezárjuk a dolgokat. Sosem terveztük úgy, hogy 'Indítsuk újra a zenekart.'"
"De ez vezetett néhány fesztiválajánlathoz az Egyesült Államokban, hogy csak néhány koncert erejéig újra összeálljunk. És csak ennyit terveztünk. Aztán ott találkoztunk néhány emberrel a jelenlegi kiadónktól (Sumerian Records), akik azt mondták: 'Imádtuk a koncerteteket. Érdekelne minket egy új album kiadása.' Mi pedig elgondolkodtunk: 'Belevágunk?' És persze, a válasz igen lett. Szóval ezek az apró dolgok vezettek ehhez a pillanathoz, miközben öt évvel ezelőtt határozottan nem foglalkoztunk a visszatérés gondolatával. Eszünkbe sem jutott! Az utóbbi években pedig eljátszottuk az első koncertjeinket, stúdióba vonultunk és felvettünk egy új albumot, és most itt vagyunk a Download-on. Volt izgalom és stressz, mert sok munkába kerül visszajutni arra a szintre, különösen, ha olyan régóta nem játszottatok együtt. Így majdnem egy évig gyakoroltunk. De rögtön az első koncerten, amint kiléptünk a színpadra, olyan volt, mintha 'Emlékszem, hogyan kell ezt csinálni.'"
A Kittie jövőbeli terveivel kapcsolatban Morgan így mesélt:
"Megterveztük az év hátralévő részét a koncerteket illetően. Itt vagyunk, hogy több fesztiválon is fellépjünk. Van egy headliner fellépésünk a londoni Dome-ban, és visszatérünk Európába, hogy még néhány dolgot megcsináljunk. Hazamegyünk, amerikai fesztiválokon lépünk fel. És azt hiszem, nagyon élvezzük magunkat, így valószínűleg lesznek még kiadványok. Vannak közelgő évfordulós dolgaink is. A "Spit" (a csapat 2000-ben megjelent debütáló albuma) 25 éves, szóval ki tudja, mit csinálhatunk még, de hamarosan jön. De igen, azt hiszem, valószínűleg lesz még új zene a jövőben, és meglátjuk, hová vezet ez az út minket."
Csütörtökön nyitotta meg kapuit Franciaországban a Hellfest, ahol tegnap a Within Temptation elemi erővel söpört végig a színpadon. A rajongók számára különleges csemege, hogy a teljes koncert élőben közvetítve került a YouTube-ra. A setlist tökéletes egyensúlyt teremtett a legutóbbi, "Bleed Out" című album friss szerzeményei és olyan időtálló klasszikusok között, mint a Stand My Ground, az Our Solemn Hour, vagy a méltóságteljes fináléként szolgáló Mother Earth. Sharon den Adel ismét bizonyította kivételes színpadi jelenlétét – a francia zászlóval díszített fűzőben lépett színpadra, majd elsöprő energiával ragadta magával a közönséget az első perctől az utolsóig.
Egy szenvedélyes zenei találkozás keretében The Yagas -élén az Oscar-jelölt színésznővel és A démonok között sztárjával, Vera Farmigával- egyesítette erőit a punk-cigány legendákkal, a Gogol Bordello-val, hogy kiadják a Chervona Ruta stúdióváltozatát. A dal ma jelent meg, tökéletesen időzítve Ukrajna misztikus Iván-napi (Kupala-éj) ünnepségeivel, miután fergeteges élő előadásuk néhány héttel ezelőtt a New York-i ikonikus Bowery Ballroomban már nagy visszhangot keltett a YouTube-on.
A Gogol Bordello, amely 1999-ben alakult Manhattanben, egyedülálló zenei világot teremtett a punk-rock, az ukrán népzene és a cigányzene fúziójával. Frontemberük, Eugene Hütz -polgári nevén Yevhen Oleksandrovych Nikolaiev-Symonov- ukrán gyökerekkel rendelkezik, kiegészülve litván és cigány felmenőkkel, ami tökéletesen tükröződik a zenekar eklektikus hangzásvilágában. A kilenc stúdióalbumot maguk mögött tudó formáció most új vizekre evez ezzel az izgalmas kollaborációval.
Ez a zenei együttműködés nem csupán művészi kifejezés, hanem kulturális misszió is – mind Farmiga, mind Hütz mélyen kötődik ukrán örökségéhez. A Chervona Ruta nem csak egy dal; egy himnikus szerelmi történet, amely az indusztriális rock, a metál és az elektronikus elemek elegyével ragadja meg a hallgatót, miközben fontos üzenetet közvetít: felhívni a figyelmet Ukrajna gazdag nyelvére és kultúrájára, valamint támogatni az ukrán népnek segítséget nyújtó humanitárius szervezeteket.
A Nervosa újra teljes fordulatszámon pörög. A thrash metal csapat a 2023-as "Jailbreak" album óta megállás nélkül járja a világot - nemrég a Cradle of Filth társaságában Budapesten is megrengették a színpadot. A banda tegnap friss csemegével lepte meg rajongóit: a YouTube-on már elérhető legújabb daluk, a Smashing Heads.
"A Smashing Heads azokról a mindent felemésztő érzelmekről mesél, melyek képesek az emberi elmét a téboly határára sodorni. Arról a fájdalmas állapotról, amikor az önuralom szertefoszlik, mert képtelenek vagyunk szabadulni saját érzelmeink fogságából. Mindannyiunkban máshogy tör felszínre a belső káosz – ezt a sokféleséget igyekeztük megragadni a videoklipben is. Komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy művészi látásmódunkat és elképzeléseinket hitelesen átadjuk. Gabriela (Gabriela Abud, csapat dobosa - a szerk.), aki színésznő is, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott mind alakításával, mind a vizuális koncepció megformálásában. A felvételek stúdiónk alagsorában készültek, és bár nagyon elégedettek vagyunk az eredménnyel, már most türelmetlenül várjuk, hogy közönségünk elé tárhassuk készülő albumunkat és további új szerzeményeinket."
- mesélte újdonságáról a csapat, akik ezzel a kislemezzel kívánják megünnepelni a Nervosa 15 éves fennállását is.
Egy friss interjúban a Within Temptation énekesnője, Sharon den Adel mesélt legújabb együttműködéséről az ukrán énekesnővel és Eurovízió-szereplővel, Jerry Heil-lel, illetve közös dalukról, a Sing Like A Siren-ről, de arról is, hogy ez miként kapcsolódhat a zenekar következő stúdióalbumához.
"Nagyon szép volt, hogy a Sing Like A Siren-t össze tudtuk kapcsolni a zenekar dokumentumfilmjével, a The Invisible Force-szal, amely az ukrajnai látogatásunkat örökíti meg, és azt a kezdeményezésünket, hogy ukrán művészeket hozzunk magunkkal a Bleed Out 2024 turnéra."
- kezdte fejtegetni gondolatait Sharon, majd eképpen folytatta:
"Ez a dal nem igazán a szokásos Within Temptation-hangzás, noha vannak benne tipikus elemek is – mégis inkább egy ballada. Imádom ezt a dalt, mert erőteljes ukrán motívumokat hordoz, és tökéletesen passzolt a dokumentumfilmhez is. Nagyon szeretem az ilyen folklór jellegű zenét ebből a világrészből. Boldog voltam, hogy együtt dolgozhattam vele ezen a számon. És minden szempontból jól illeszkedett a filmhez. Ami pedig az új lemezt illeti: a "Bleed Out"-nál kislemezek sorozatát adtuk ki, egyiket a másik után, részben a covid miatt is. De ezúttal másképp lesz. Most csendesebben készülünk, és egy nagy robbanással térünk vissza."
Arra a kérdésre, hogy a dokumentumfilm készítése milyen hatással lehet a következő album természetére, Sharon így válaszolt:
"Van némi hatása rá, de úgy érzem, már az előző albumon is nagyon sok mindent kimondtunk. Attól is függ, mennyire fog még jobban megőrülni a világ innen tovább... Nem gondoltam volna, hogy már most is ennyire őrült. Szóval biztosan hatással lesz ránk. Mi történetmesélők vagyunk, mindig is azok voltunk, és a világ eseményei mindig is formálták a dalainkat. De nem vagyok benne biztos, hogy most is ugyanúgy fogunk reagálni, mint az előző lemeznél, hiszen akkor már nagyon sok mindent elmondtunk. Nem akarjuk önmagunkat ismételni."
Amikor a riporter megjegyezte, hogy a Within Temptation dalai egyszerre mesék és világpolitikai reflexiók, Sharon egyetértően reagált:
Igen, pontosan így van” – válaszolta.
"Legalábbis az utóbbi albumoknál mindenképp így volt. Részben azért is, mert egyfajta sürgetést éreztünk – hogy ha most, amikor szerintem a világ talán a legőrültebb állapotában van valaha, nem szólalsz meg… akkor mikor? Úgy éreztük, van egy platformunk, és olyan zenét csinálunk, amiben ezekről lehet is beszélni – sőt, részben ezért is választottuk ezt a műfajt. Ez a fajta zene vagyunk mi, és jó érzés volt ebbe az irányba mozdulni. Megértem, ha mások ezt nem akarják csinálni, de számunkra ez teljesen természetesnek hatott."
Tavaly nyáron bontott horgonyt a Visions of Atlantis újabb tengerre szálló mesterműve, a "Pirates II – Armada", amely a 2022-es "Pirates" című nagylemez méltó és izgalmas folytatásaként robbant be a szimfonikus metal világába. A lemezről született kritikánkat ITTolvashatjátok, a kiadványról kislemezen már megismert dalok – Armada, Monstersés Tonight I'm Alive – pedig hamar a rajongók kedvenceivé váltak. Tegnap újabb klipes szerzemény debütált: ezúttal a koncertslágerré nőtt Hellfire kapott látványos videót.
Clémentine Delauney és legénysége nem tétlenkedik: július 4-én érkezik új koncertalbumuk, "Armada – Live Over Europe" címmel, amely a turné sodró lendületét és epikus hangulatát idézi meg. A magyar rajongóknak pedig különösen jó hír, hogy a banda az elkövetkező hónapokban kétszer is kiköt hazánkban – először július 2-án a Rockmaraton színpadán csapnak a hullámok közé, majd 2026. március 5-én a Barba Negrában térnek vissza.
Bejelentette visszatérését az osztrák Edenbridge. A zenekar az AFM Recordsnál eltöltött évek után ismét a Steamhammer/SPV kiadóhoz szerződött, illetve 2026-ban vadonatúj albumot jelentetnek meg. Természetesen továbbra is a gitáros/billentyűs Arne "Lanvall" Stockhammer és az énekesnő, Sabine Edelsbacher vezetik a csapatot, az új korong pedig 2026. január 16-án kerül boltokba, amely a "Set The Dark On Fire" címet viseli - a banda legutóbbi kiadványa a 2022-es "Shangri-La" volt.
Az együttes azt is felfedte, hogy a nagylemezt megelőzően három videoklipes dal is napvilágot lát, mindegyik külön atmoszférával, de ugyanazzal a hangzással, amit az Edenbridge-től megszokhattunk - ezek sorrendben a Cosmic Embrace (2025. szeptember 19.), a Where The Wild Things Are (2025. november 7.) és címadó Set The Dark On Fire (2025. december 12.) lesznek.
Ígéretük szerint a rajongók ismét megkapják a jól ismert és szeretett receptet: az erőteljes metal találkozik az epikus, szimfonikus elemekkel, ezúttal azonban érezhetően súlyosabb hangzással, különösen a gitárok, basszus és dobok tekintetében.
"A ‘Set The Dark On Fire’ hű marad zenei gyökereinkhez, ugyanakkor tudatosan finomhangoltuk az anyagot Karl Groom (Threshold) keverési és maszterelési munkájával. A végeredmény: az Edenbridge eddigi legdinamikusabb, legkeményebb, mégis legdallamosabb albuma."
A Chaoszine készített interjút a napokban a Halestorm frontasszonyával, Lzzy Hale-lel, aki csapatával augusztus 8-án jelenteti meg új stúdióalbumát "Everest" címmel, amelyről a Darkness Always Wins és a korong címadója klipes formában már debütált. A zenekar fáradhatatlanul járja a világot, nemrégiben az Iron Maiden budapesti koncertje előtt is bemelegítették a magyar közönséget.
Nehéz elhinni, hogy a banda 1997 óta létezik, noha első lemezük csak 2009-ben került boltokba, amely a csapat nevét viselte - Lzzy az alapítás idején 14 éves volt, és több interjúban is elmondta, hogy míg az iskolatársai popzenét hallgattak, addig ő a rock irányába fordult.
A friss interjúban az énekesnő arról mesélt, hogyan változott és fejlődött a hangja a közel három évtized során.
"Elég sokat fejlődtem. Két éve alig melegítek be a koncertek előtt, és erre büszke vagyok. Ez nagyon fontos része volt a képzésemnek, amikor gyerek voltam. Nagyon korán kezdtem el énekelni - valószínűleg kilenc-tíz éves koromban fedeztem fel először a hangomat. Akkoriban egy faházban éltünk az erdőben, az Appalache-ösvény mentén, és nagyon szégyenlős voltam. Nem voltam elég bátor ahhoz, hogy a szüleim vagy a bátyám, vagy bárki előtt énekeljek, szóval kirohantam az erdőbe. Felmásztam a kedvenc fámra, ami egy somfa volt, és az erdőbe énekeltem. Halálra rémítettem néhány mókust, aztán úgy tettem, mintha a levelek lennének a közönség, és tapsolnának nekem."
- idézte fel nevetve gyermekkori emlékét, majd így folytatta:
"16 éves voltam, amikor elkezdtem énekelni tanulni egy Steve Whiteman nevű férfitól, aki a KIX nevű zenekarban énekelt a '80-as években. Ő tanított meg bemelegíteni, és hogy hol vannak a rezonancia területeim, sok technikai dolgot, mindazokat az eszközöket, amiket ma is használok. Aztán a tinédzser- és a húszas éveimben körülbelül 30 perctől egy óráig melegítettem be minden egyes alkalommal, amikor felléptem, egészen a harmincas éveimig. De valami történt, amikor betöltöttem a 40-et. Mivel 28 éve a Halestorm-ban énekelek, a testem mintha már tudná, hogyan kapcsoljon magasabb sebességbe. Szóval pontosan tudom, hogy érzem magam nap mint nap. Hacsak nem kapok el náthát vagy ilyesmit, olyan, mintha már bármire készen állnék, nagyon könnyedén énekelek."
Fontosnak tartotta azonban tisztázni: semmi nagyképűség nincs a szavaiban, mindössze a tapasztalatait osztja meg.
"Ezt egyáltalán nem egóból mondom; ez valami, amivel az elmúlt másfél évben magam is megleptem, és nagyon büszke vagyok rá, hogy olyan idáig eljutottam. Ez olyasmi, amiről sok bálványom beszélt nekem, amikor tanácsot kértem tőlük az énekléssel kapcsolatban. Például amikor 2009-ben beszélhettem Ronnie James Dio-val, amikor a HEAVEN & HELL előtt léptünk fel, és ő azt mondta: 'Ó, megvan ez benned, kölyök. Megvan a hangod.' Beszélt nekem arról is, hogy minden énekes átmegy néhány különböző szakaszon, és amíg nem rontom el drogokkal és alkohollal a hangom, profi lehetek. Szóval nagyon büszke vagyok erre."
Így zárta gondolatait:
"De sosem tudhatod, mi jön - a dolgok változhatnak, és lehet, hogy megint képeznek kell magam, ami egy csodálatos dolog. Megtaláltam az összes régi kazettámat a régi énekóráimról, minden énekórát rögzítettem. Évekkel ezelőtt átmentem egyfajta saját kis kiképzésen, visszamentem a kezdetekhez - azt hiszem, ez sokat segített. De van egy igazán csodálatos alapom. Minden este, amikor kiállok a színpadra, áttöröm a kétségeim falát, ugyanis, ha ezt nem döntöd le, sosem érzed a varázslatot. Hagyom, hogy a testem és a lelkem végezze el a munka többi részét. És elmondhatom, hogy most már valóban minden pillanatot megélek a színpadon."
