Június a Pride hónapja, amely a közhiedelemmel ellentétben nem a "melegek hónapja", hanem mindenkié, aki meri vállalni önmagát. Noora Louhimo, a Battle Beast énekesnője soha nem titkolta, hogy mer kilógni a sorból, merész fellépőruhái és kiegészítői is ezt tükrözik. Instagramján a következőket tette közzé a Pride kapcsán:

Csodálatos Pride hónapot az LBTGQ+ közösségek és mindenkinek, aki egyetért az egyenlő szeretet, az önfelvállalás és szexualitás mellett. Remélem, hogy egy nap egy olyan világban élhetünk, ahol az egyenlőség minden közösségben természetes lesz. Nőként sajnos még mindig tapasztalok egyenlőtlen bánásmódot, és úgy tűnik, hogy egy bizonyos fajta szexizmus beépül az emberek alapvető viselkedésébe (amit otthonról hoztak), és néhányan nem is veszik ezt észre.

- kezdte sorait a finn csillag, majd eképpen folytatta:

Szomorúan látom/hallom, hogy a nők kritizálnak más nőket és azok szexuális kifejezésmódját vagy feltűnő megjelenését/öltözködését. A szégyenkezés palástját nem a nők találták ki, ám sajnos az önkifejezés támogatása helyett inkább károgunk és aljaskodunk. Az, hogy mit mondunk a másikról, abból ered, hogy hogyan látjuk magunkat és a saját félelmeinket. Vessük le ezeket a szégyenköpenyeket, és égessük el őket máglyán. Álljunk egymás mellé. Álljunk azok mellé, akiknek szükségük van rá. Bújjunk mások bőrébe, és értsük meg, hogy az egyenlő bánásmód nem mindenki számára természetes dolog, hanem minden nap meg kell érte küzdeni.

Így zárta gondolatait:

Attól, hogy úgy öltözöm, ahogy akarok, tiszteletteljes és egyenlő bánásmódot kérek, erős akaratú, ambiciózus és céltudatos vagyok, kiállok másokért és magamért, még nem leszek kurva. Attól, hogy sírok, beszélek az érzéseimről/gondolataimról, és mindenkivel érzelmes vagyok, nem leszek gyenge. Erőssé és boldoggá tesz, ha nyíltan önmagam vagyok. Ugyanakkor másokat is bátorítani és támogatni akarok, hogy ugyanezt tegyék. Ezért viselem a bátorság szarvát, és tovább küzdök az egyenlőségért ebben a világban, ahol gonoszság van, ahol mások fölé pozícionáljuk magunkat, ahol szűk realitások és kapzsiság van. Remélem, hogy a saját példámmal legalább egy kicsit hatással tudok lenni arra, hogy az emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz.