Augusztus 22-én debütál a metalboszorkányok legújabb lemeze, az "Inquisition". A már korábban megismert dalok – The Spell Of The Skull, Mirror, Mirror, a címadóInquisition és aHigh Priestess Of The Night– után ma érkezett meg az album utolsó előzetese: a Soul Eater, amelyhez szintén készült egy látványos kisfilm, amelyben már igencsak gömbölyödik az első gyermekével várandós Romana Kalkuhl pocakja, íme:
A Kittie 2000 januárjában robbant be a színtérre "Spit" című debütalbumával, majd hosszú hallgatás után, 13 év kihagyást követően 2024 nyarán tértek vissza a "Fire" lemezzel (kritika ITT).
A "Spit" annak ellenére jelentős lemez maradt, hogy a lányok tinédzserekként írták a szövegeit, Morgan Lander énekes korábban már mesélt erről:
Akkoriban én talán 14 éves lehettem. Mégis, milyen életélményekből tud meríteni az ember ebben a korban? A mi kis buborékunk szűk volt, a világunk kicsi, a tapasztalataink korlátozottak. De fiatalon is van perspektívád: látsz dolgokat a magad módján, érzel, és talán még intenzívebben, mint később. Főleg ennyire fiatalon minden érzés sokkal mélyebben ér el. És azt hiszem, pont ez rezonált az emberekkel – az az érzelmi töltet, amit a zenébe öntöttünk.
Idén lett 25 éves a "Spit", ennek alkalmából a zenekar a lemez címadó dalát újragondolta egy kicsit, és természetesen videó is készült hozzá:
A Within Temptation nemrég a Wacken Open Air fesztiválon lépett fel, a koncert előtt pedig Sharon den Adel a Magenta TV-nek adott interjút. A riporter egyenesen rákérdezett: hogyan tudják olyan dallamokat írni, amelyek még a mainstream közönséget is azonnal magukkal ragadják?
"Igazából nem tudom. Ez az a fajta varázslat, amit nem lehet megmagyarázni, és amit sosem azért csinálsz, hogy ilyen hatása legyen. Egyszerűen csak megtörténik. Azt hiszem, a siker részben véletlenül talált ránk: jókor volt nálunk a jó dal. Ez sok emberhez eljutott, amivel mi sem számoltunk. Ráadásul hobbizenekarként indultunk, vagyis nem profi bandaként, hanem a munka mellett zenéltünk. Amikor viszont megjött a siker, azt mondtuk: ’Tudod mit? Kövessük ezt az utat, nézzük meg, hová vezet, és élvezzük az utazást.’ És lám, még mindig itt vagyunk, és nem kellett soha másik állást keresnünk."
- kezdte nevetve Sharon, majd folytatta:
"A szüleink is megkönnyebbültek. Amikor a gyerek azt mondja: ’Zenész akarok lenni,’ az első reakció az: ’Istenem, nem lehetne inkább rendes munkád?’ De nekünk végül bejött, és mindezt úgy értük el, hogy a saját ízlésünket követtük, és valahogy ez lett sikeres."
Sharon beszélt a zenekar zenei fejlődéséről is, különösen arról, hogyan ötvözik a modern pop- és metal-produkciós technikákat a klasszikus szimfonikus metal hangzással:
"Mindig próbáltunk lépést tartani a jelen hangzásával. Nem akartunk úgy szólni, mintha még mindig ott lennénk, ahol harminc éve kezdtük. Mi szeretünk fejlődni, új dolgokat kipróbálni. Ez mindig is jellemző volt ránk. Nincs két albumunk, ami egyformán szólna."
Így zárta gondolatait:
"Egy kívülállónak talán hasonlónak tűnhetnek, de aki ismeri a műfajt, nagy különbségeket hall. Emellett a technológia is rengeteget fejlődött. Régen korlátozott volt, hogy mit tudunk kihozni az én hangomból, mert könnyed, világos tónusú. A gitárok nem tudtak olyan mélyre menni, hogy ellensúlyozzák, így mindig kompromisszumokat kellett kötnünk. Ma már viszont mindent lehangolhatunk, így rengeteg új variáció és dallamvilág nyílt meg előttünk. Ez számunkra felszabadító. Imádjuk a modern metalcore zenekarok hangzását is. Mi sosem leszünk metalcore-banda, de szívesen átemeljük, ami passzol a mi zenénkhez, és ettől friss, új ízt kap a hangzásunk."
Év elején az énekesnő arról is szót ejtett, hogy már készül a "Bleed Out" (2023) folytatása, a következő nagylemez.
A Cage Fight élén Rachel Aspe áll – nem ismeretlen név annak, aki emlékszik a 2012 novemberében sugárzottLa France À Un Incroyable Talent egyik legmegdöbbentőbb pillanatára. Az akkor 24 éves francia lány akkor kisestélyiben lépett színpadra, és a SybreedEmma-0 című dalával olyan brutális hörgést eresztett meg, hogy a zsűri és a közönség szája is tátva maradt. Bár a bírák nem rajongtak a produkcióért, Rachel nem engedte, hogy ez eltántorítsa az álmaitól. 2021-ben a brit metalcore-csapat, a Cage Fight frontasszonyaként tért vissza, a zenekar kedvéért Londonba költözött, majd 2022-ben megjelent a zenekar saját nevét viselő debütalbuma. (Fun fact: a nevét nem récsöl-nek, hanem franciásan rasel-nek kell ejteni.)
Pár napja érkezett meg a lemez hetedik klipes dala, az IHYG (I Hate Your Guts), a banda eddigi videói pedig ITTérhetők el.
Egy friss interjúban az Epica frontasszonyát, Simone Simons-t arról faggatták, hogy már a zenekar 2003-as debütáló albuma, "The Phantom Agony" megjelenése előtt is rajongója volt-e a szimfonikus metal műfajnak, és természetesen az énekesnő készséggel fejtette ki véleményét:
"Igen, az voltam. Mielőtt tudtam volna, mi a metal zene, inkább az alternatív rock zenekarok felé vonzódtam, mint a Radiohead, Silverchair, Deftones, R.E.M. Aztán a black metalba csöppentam bele. Rajongója voltam a Cradle of Filth-nek, a Dimmu Borgirnak, a Mystic Circle-nek, az Old Man's Child-nak, hogy csak néhányat említsek. És aztán megismertem az olyan zenekarokat, mint a Lacuna Coil, a Nightwish, Within Temptation, az After Forever. A gyönyörű női hanggal kombinált metal hallása valami teljesen új volt számomra, és amikor ezt a klasszikus zenével, klasszikus énekléssel is kombinálták, varázslatosnak találtam."
- kezdte válaszát, majd amikor a kedvenc lemezeiről kérdezték, így felelt:
"A Lacuna Coil-tól azt hiszem az 'In A Reverie', a Within Temptation-től a 'The Dance'. A Nightwish-tól az 'Angels Fall First' és az 'Oceanborn', a Tristania albumai közül pedig, a 'Beyond The Veil'. Ezek voltak a legkedvesebb albumok számomra."
Majd nevetve hozzátette:
"Nemrég anyukám adott egy kazettát, egy kis válogatást, amit tinédzserként készítettem a kedvenc zenekaraim számaiból, van rajta Lacuna Coil, Nightwish és Dimmu Borgir. Ez olyan cuki! Már nincs kazettás lejátszóm vagy walkmanem, de kellene vennem egyet, hogy nosztalgiából meghallgassam a kazettát."
A Halestorm hatodik stúdióalbuma, az "Everest" holnap kerül boltokba, Lzzy Hale pedig korábban elárulta, hogy a lemezen számos olyan zenei megoldást alkalmaztak, amelyeket már tinédzserként is használtak, de most felnőttként új érzelmi mélységgel tudták ezeket átértelmezni.
Az énekesnő szerint az album igazi érzelmi hullámvasút – egyszerre tartalmaz keményebb hangvételű dalokat és szépséges, középtempós szerzeményeket is. Ez utóbbit példázza legújabb kislemezük, a Like A Woman Can, amely sorban a negyedik kislemez a korongról a Darkness Always Wins, az Everestés a Rain Your Blood On Me után.
Egyébként a zenekar november 6-án érkezik Budapestre, a Barba Negra színpadára The nEverest Tour elnevezésű koncertkörútjuk részeként, ahol az indiai Bloodywood is csatlakozik hozzájuk.
A clevelandi (Ohio) Frayle 2017-es megalakulása óta egyedi hangzásvilágot teremt az atmospheric doom metal és a post-metal metszéspontján. A felállás: Jason Knotek basszusgitáros, Jon Vinson dobos, Sean Bilovecky multihangszeres és Gwyn Strang énekesnő, aki a zenekar tulajdonképpeni arca is. Zenéjükben az érzelmek mélységeit, a káosz dinamikáját és a vallás ambivalenciáját járják körül, munkásságukra egyaránt hatással van a Sleep és a Black Sabbath súlyos hangzása, a Kyuss pszichedeliája, valamint a Portishead és Björk által képviselt kísérletező, atmoszferikus megközelítés.
Diszkográfiájuk három mérföldkövet számlál: a 2020 februárjában megjelent debütáló "1692" után két és fél évvel érkezett a "Skin & Sorrow", néhány nappal ezelőtt pedig frissen bejelentették harmadik nagylemezüket. A "Heretics & Lullabies" október 10-én kerül a boltokba, ígéretes folytatást helyezve kilátásba a banda sötét, atmosferikus útkeresésében.
A lemez előfutáraként először a Walking Wounded kapott kisfilmet, majd tegnap érkezett Lana Del ReySummertime Sadness című dalának feldolgozása, szintén vizuális kísérettel. A bejelentéssel párhuzamosan leleplezték az album borítóját és a teljes dallistát is.
Október 17-én jelenteti meg hetedik stúdióalbumát a finn Battle Beast "Steelbound" címmel a Nuclear Blast kiadó égisze alatt, amelyről kislemezes formában már megjelent a Last Goodbye és Steelbound. Az album harmadik klipes dala a mai nappal vált elérhetővé, a zenekar választása ezúttal a Here We Are című tételre esett.
Joona Björkroth, a banda gitárosa így mesélt a szerzeményről:
"A 'Here We Are' azt a pillanatot ragadja meg, amikor a vihar már elvonult – szembenéztél a kihívásokkal, próbára tettek, és valahogy mégis átjutottál a túloldalra, kicsit erősebbként, kicsit bölcsebben, talán kicsit földhözragadtabban. Lehet, hogy nem ment minden tökéletesen, de kitartottál. A dal tisztelgés a kitartás és az ellenálló képesség előtt – hogy úgy állj ki magadért, ahogy vagy, se többet, se kevesebbet."
Noora Louhimo énekesnő hozzátette:
"Mindannyian jártunk már a mélyben, egyenként és együtt is. Mégis mindig felálltunk, még ha vérezve és meggyötörten is. És itt vagyunk még mindig, erősebbek, mint valaha. Nem számít, milyen kemény az út, mindig erősebbek vagyunk, ha együtt nézünk szembe vele."
Egyúttal felfedte a csapat a készülő korong borítóját és dallistáját is:
01. The Burning Within 02. Here We Are 03. Steelbound 04. Twilight Cabaret 05. Last Goodbye 06. The Long Road 07. Blood Of Heroes 08. Angel Of Midnight 09. Riders Of The Storm 10. Watch The Sky Fall
A Villarreal Vélez nővérek nem pihennek: Alejandra, Paula és Daniela épp turnéznak, de a zenekar hírlevelére feliratkozók ma fantasztikus bejelentést kaptak. Augusztus 22-én érkezik a "Live from Auditorio Nacional CDMX" című élő album.
A testvéri összetartás töretlen ereje hajtja a lányokat, akik pályafutásuk legizgalmasabb koncertjét rögzítették Mexikóváros legendás Auditorio Nacional színpadán. Ezen a tüzes koncertfelvételen a 2024-ben megjelent "Keep Me Fed" album dalaival örvendeztetik meg a közönséget, köztük a Latin Grammy-jelölt Qué Más Quieres-szel, valamint olyan közönségkedvenceket, mint az Automatic Sun, az EVOLVE és a Survive.
A kiadvány több formátumban is megjelenik - válassz ITTa különböző verziók közül!
Tegnap a FEZEN Fesztiválon robbantott színpadot a holland Epica, akik igencsak szeretik a magyar közönséget, hiszen gyakran megfordulnak nálunk. Azonban ha lemaradtál erről a buliról, semmi pánik: 2026. március 20-án az Arcane Dimensions Tour keretében újra itt lesznek a Barba Negra színpadán, magukkal hozva a honfitársnő Charlotte Wessels-t (ex-Delain) és a skandináv tagokból álló Amaranthe-ot.
Charlotte 2021 óta építi szólókarrierjét, és már három nagylemezzel büszkélkedhet, a legutóbbi, 2024 szeptemberében napvilágot látott "The Obsession" című korongról ITTolvashattok kritikát, az Elize Ryd vezette Amaranthe pedig 2024 februárjában küldte boltokba "The Catalyst" címre keresztelt nagylemezét.