A holland Within Temptation bizony hatalmas utat járt be közel 30 éves pályafutása során. A szimfonikus metál koronázatlan királyai és királynője bizony sosem volt egy félénk csapat: miután csúcsra járatták a stílust a 2007-es "The Heart of Everything" lemezükkel, elfordultak egy sokkal kísérletezőbb, már kevésbé szimfonikus irányba. Legutóbb teljes koncerten 2014-ben találkoztam velük a néhai Petőfi Csarnokban, az a koncert úgy él bennem, mint egy profi, minden pillanatában katartikus élményt nyújtó produkció. Két évvel később volt még egy mini találkozásunk a Fezen fesztiválon, ám azt a koncertet a szó legszorosabb értelmében elfújta a szél: a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt csak egy nagyon rövid, 7 dalos műsorra volt idejük.
Előzenekarként az ukrán Blind8 és a mostanság egyre divatosabb, egyébként nagyon erős Linkin Park áthallásokkal operáló Annisokay kísérte el a holland zenemágusokat. Olyannyira igaz ez az állítás, hogy a műsor egy pontján bizony megszólalt egy Linkin Park dal is, egyébként talán a legnagyobb sikert ezzel a dallal aratta a csapat. A zenéjük azonban sajnos nem nekem szólt, így különösebben nem bántam rövid műsoruk véget.
Pontban este kilenckor végre elsötétült a terem és a színpadon lévő óriáskivetítőn elindult az intronak szánt kisfilm. Eljött a pillanat, végre színpadon a Within Temptation. Tinédzserkorom egyik legikonikusabb zenekara egyből bele is csapott legfrissebb, "Bleed Out" című lemezük nyitódalába, a We Go To War-ba. Sharon Den Adel még mindig csúcsformában van, a hangja még mindig lenyűgöző.
Magáról a koncertről viszont ezt nem tudom maradéktalanul állítani. Némi koncepciótlanságot éreztem a műsor alatt, Sharon gyönyörű ruhája, az ikonikus mozdulatai, a kastélyos díszlet mind-mind a múltat idézte meg előttem, azt, ami a zenekar régen volt, miközben azóta már egy teljesen másik úton járnak. A koncert elején egyébként rögtön 5 dal érkezett a Bleed Out-ról. A dalok jók, szeretem is őket, de egyiket sem éreztem annyira erősnek, hogy rögtön öt is elhangozzon belőle egymás után, hiába az Annisokay-os Christoph Wieczorek közreműködésével előadott Shed My Skin, vagy az album egyik húzódalának számító Ritual, valahogy nem akart eljönni a várva várt hangulat.
Az öt dalos "Bleed Out blokk" után aztán végre jöttek szép sorjában a régebbi dalok, ám egészen a nyolcadikként érkező Stand My Ground-ig kellett várnom, hogy azt érezzem, igen, végre Within Temptation koncerten vagyok. A koncertnek ez a második fele már szerencsére bővelkedett a remekebbnél remekebb dalokban, szépen sorban egymás után jöttek azok a mesterművek, amikért mindenki rajong: The Promise, Angels, Faster, hogy csak párat említsek közülük. Hatalmasat szólt a 2019-es Supernova, amit Sharon elhunyt édesapja emlékének ajánlott, a ráadásban erkező Our Solemn Hour pedig még mindig az egyik legjobb koncertnóta, amit valaha hallottam. Zárásként a kihagyhatatlan Mother Earth pedig méltó befejezése volt a koncertnek.
Természetesen hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez a koncert rossz volt, mert nem volt az. A Within Temptation még mindig megérdemelten csücsül a trónon, azonban most az általam annyira várt katarzis elmaradt: a koncert második fele már hozta azt, amit az ember ettől a csapattól vár, a program első fele azonban számomra nagyon nehezen akart beindulni, a kelleténél jóval laposabbra sikerült. Talán, ha jobban vegyültek volna az új dalok a régiekkel, nincs ez a kettős érzés, és az elejétől a végéig egy remek koncert lett volna.
Persze így sincs túl sok okom a panaszra: tinédzserkorom egyik legnagyobb hőseit láthattam a színpadon, meglepően remek hangosítással, hibátlan hangszeres játékkal, és Sharon lemezminőségű énekével.
Ha nem is ez lett számomra az év koncertje, mindenképpen egy profi produkciót kapott a magyar közönség. Legközelebb talán én is jobban megtalálom a számításom. Így most még jobban várom a következő találkozót.
A koncerten elhangzott dalok:
We Go To War
Bleed Out
Ritual
Shed My Skin
Wireless
The Reckoning
Shot in The Dark
Stand My Ground
A Fool's Parade
The Promise
Supernova
Angels
Paradise
Faster
Ráadás:
Our Solemn Hour
All I Need
Mother Earth
Írta: BornVillain, vendégszerző
Képek: Facebook/Barba Negra
