Lemezkritika: Dark Sarah - The Puzzle

2016. december 05. 20:18 - Jurancsik Eszter

A finn Heidi Parviainen a 2006-2012-ig terjedő időszakban az általa alapított Amberian Dawn énekesnőjeként bűvölte el a metálrajongókat csodás szoprán hangjával, majd az együttest otthagyva életre hívta a Dark Sarah nevű projektet, azonban az első lemezre 2015-ig várnunk kellett, ekkor jelent meg ugyanis a Behind The Black Veil. A lemezre sok olyan rajongó is rákattant, aki a Caprival készített Amberian Dawn-korongokat is megszerette. 

darksarah-2016_0.jpg

November 18-án került az üzletek polcaira a formáció második albuma, a The Puzzle. Korábban Heidi elmondta, hogy a zenéjüket "cinematic metal"-ként lehetne leginkább definiálni, hiszen a dalszövegek, a zene sokszor kelti a mozi, a filmek hangulatát. Dark Sarahról pedig illő tudnunk, hogy egy fiatal nő, akit elhagyott a vőlegénye, ezért a sötét oldala kerül előtérbe, e köré épülnek fel a dalszövegek. A valóságban azonban Heidi boldog házasságban él együtt csapatának gitárosával, Sami-Petri Salonennel. 

A The Puzzle jóval kiforrottabb lett elődjénél, noha az a korong is a szívembe lopta magát. Remek hangszerelés és kidolgozottabb zene, ugyanakkor nincs semmi görcsösen kicentizve, Heidi hangja teret kap és be is tölti azt. Már az intróból, a Breathe-ből sejteni lehet, hogy nem mindennapi anyagot fogunk hallani. Az ezt követő Island In The Mist rögtön beleröpít minket az álomszerű hangulatba, majd a már jól ismert Little Men libabőrözteti a hallgatót. A számhoz készült videoklip kicsit szokatlan, de nagyon ötletes. Fülbemászó verzék és refrén, Heidi hangja pedig éteri magasságokban szárnyal. Az Ash Grove folytatja a sort, amelyben néhol kemény dobtémák hökkentik meg a nagyérdeműt. Az énekbe itt is lehetetlen belekötni, a gitárszóló pedig kifogástalan. Az egyik kedvencem a lemezről ez a tétel.

Lágyan, fúvós hangszerekkel induló, ám de csakhamar dinamikus vonalra álló számot kapunk ezután a For The Birds képében, Heidi pedig maga is pacsirtává változik, ha már a madarakért énekel. Kellemes, kicsit folkos hangulatú és abszolút szerethető szerzemény. Az igazán filmzenés hangulat a Deeper And Deeperben jön elő, monumentális hangulatvilágával beleég az ember agyába. Éles váltás a a JP Leppäluoto-val rögzített Dance With The Dragon. A számhoz készített klip megjelenése napján már rekordokat döntögetett nézettség tekintetében, a két zenész pedig rendkívüli teljesítményt nyújt hangilag és tánctudásukat is megvillantják a kisfilmben. A kicsit operettekre emlékeztető szerzemény hallatán valahogy a hallgató is ösztönösen énekelni kezd. Remekül összerakott dal, az album egyik legerősebb felvétele.

Egy lassabb tempójú, érzelmes szám, a Cliffhanger váltja a dinamikus dalt, andalgós-egymáshozbújós hangulatot generálva. Charlotte Wessels (Delain) bukkan fel a nyugisan induló, de csakhamar bekeményülő Aquariumban. Talán ebben a dalban hallhatóak a legkeményebb zenei megoldások, ám a hangszerek tökéletesen harmonizálnak a két énekesnő csodás hangjával. Két szoprán szirén éneke egy hatalmas akváriumban. Klassz duett, remek hangszereléssel, különlegesen hangzó énekkel, érzelmekkel, mindennel, ami egy jó számhoz szükséges. Heidi elmondása szerint egy nap alatt hozták össze a dalt holland kolleginájával, mégsem tűnik összecsapottnak az eredmény, sőt!

ds_band-lowres-logo_uthsez.png

A korong záró dalában egy olyan énekesnő hallható, akivel már az előző lemezen is duettezett a finn szépség. Bizony, a Xandria előző frontasszonya, Manuela Kraller a vendégzenész a Rain címet viselő számban. A dal lassan és balladisztikusan indul, ám amikor a legkevésbé számítunk rá, jön a dob és a gitár, és noha vissza-visszatér a lágyabb rész, röviddel ezután ismét belesétáltunk a metál sűrűjébe. A két klasszikus képzettségű énekesnő ismét egy nagyon jó duettet alkotott, hasonlóan a Memories Fall-hoz. A szerzemény vége felé ismét ellágyul, mintegy becsukva Dark Sarah mesekönyvét, jó éjszakát kívánva.

knipsel_14_orig.jpg

Összegezve: kíváncsian vártam, mit tálal Heidi az első lemez után, amit imádok. A The Puzzle meghallgatása után bátran ki merem jelenteni, hogy ismét remek kis fantázia-megmozgató kalandnak lehettem részese, ez a lány konkrétan hipnotizál gyönyörű hangjával. Ha kell, játékosan énekel (Little Men), ha kell, érzelgősen (Cliffhanger, Rain), ha pedig az kell, hát előveszi az operás vonalat (Dance With The Dragon). Dark Sarahnak lehet sötét a lelke, de a hangja tiszta, és ezzel a kettősséggel egy teljesen új műfajt hozott létre, amit nem véletlenül nevez mozi-metálnak. A The Puzzle tökéletesen alkalmas arra, hogy a monoton, szürke hétköznapokból kiszakítva feltöltse a lelket. 

10/10

komment
süti beállítások módosítása