Magyar nyelvű female metal blog

Fémcsajok


Stream of Passion: öt óra alatt elkeltek a jegyek a reunion koncertre, ráadást tervez a csapat

2022. november 17. - Jurancsik Eszter

c74b9f2d80d3c346580f04927ae9fcf04156b454_hq.jpg

Néhány héttel ezelőtt jelentette be a holland szimfometalos Stream of Passion, hogy hat évvel feloszlásuk után újra összeállnak, amelyet egy fergeteges koncerttel ünnepelnek meg a Dynamo fesztiválonEindhovenben, 2023. szeptember 9-én.

Az Arjen Lucassen és Marcela Bovio által alapított csapat karrierje itt kezdődött 2005-ben, majd 11 év után, 2016-ban feloszlottak, "Memento" címmel pedig egy búcsú DVD-t is kiadtak. A zenekar tagjai ezután különböző projektekben dolgoztak tovább, Marcela -aki időközben a méhnyakrákkal is sikeresen megküzdött- szólóalbumai mellett a Dark Horse White Horse nevű formációt is életre hívta, azonban a dalok írásakor nem tudott elvonatkoztatni attól, hogy némelyiknek egyértelműen Stream of Passion-feelingje van, ez pedig megadta a kezdő lökést az újraegyesüléshez. Terveik között egy EP kiadása is szerepel, rajta vadonatúj dalokkal, tehát nagy eséllyel nemcsak a buli erejéig jönnek össze újra a tagok, hanem ismét zenekarként működnek tovább.

A reunion és a meghirdetett koncert híre gyorsan elterjedt, a show-ra pedig rekordidőn belül, 5 óra alatt minden jegy elkelt. Ez igencsak meglepete a bandát, így még egy fellépés tervben van, amelyre nagy eséllyel szintén hasonló gyorsasággal kapkodják majd el a holnaptól megvásárolható jegyeket, és amely 2023. szeptember 8-án lesz.

 

 

Így teljesít Diana Leah! Videó a Delain pénteki koncertjéről!

delain-2022.jpg

Miután a holland Delain 2021 februárjában, rajongók millióit sokkolva bejelentette, hogy a banda addig ismert felállásában megszűnik létezni, hosszas csend honolt a csapat háza táján. Martijn Westerholt döntése értelmében a formáció saját projektjeként megy tovább, új zenésztásakkal, az ex-tagok pedig elmondták: a közöttük és Martijn közötti ellentétek elérték a kibékíthetetlenség szintjét, ezért döntöttek a távozás mellett.

Sokáig nem lehetett tudni, ki veszi át Charlotte Wessels helyét, aki 2005 óta volt a csapat énekesnője, neve és hangja pedig egybeforrt az együttessel.

A nyár folyamán tájékoztatta Martijn a rajongókat, miszerint megtalálták az új vokalistát, aki augusztus 7-én, a The Quest And The Curse című vadonatúj szerzeményben mutatkozott be a fanoknak. Ő Diana Orga, művésznevén Diana Leah, aki az erdélyi Gyulafehérvárról származik, bár 15 éves kora óta Olaszországban él és öt évet Kanadában is eltöltött.

A 32 éves énekesnő korábban elmondta: mindig is nagy vágya volt, hogy egy metal zenekarban énekelhessen, álma pedig a Delain által teljesült.

310300718_628100338758899_9115994622589941198_n.jpg

Készül az új felállású együttes első albuma, amelyről ugyan még nincsenek konkrét infók, de a csapat pénteken nagyszabású koncertet adott a Zwolle-ban (a sors fintora, hogy az ex-énekesnő Charlotte is itt született...) található Hedon nevű klubban, ahol Diana megmutathatta, hogyan is énekli a régi Delain-nótákat.

Szavakkal nem lehet leírni, ami tegnap a Hedonban történt... színtiszta varázslat volt!

- lelkendezett a banda a közösségi oldalain, a show-ra pedig már hónapokkal ezelőtt minden jegy elkelt. 

A Delain jelenlegi felállása:

Diana Leah - ének

Martijn Westerholt - billentyűk

Ronald Landa - gitár, háttérének

Ludovico Cloffi - basszusgitár, háttérének

Sander Zoer - dob

A buliról videó is készült, amely felkerült a Youtube-ra, a setlist pedig a következő volt:

01. Hands Of Gold
02. Suckerpunch
03. Burning Bridges
04. Invidia
05. The Quest And The Curse
06. April Rain
07. Masters Of Destiny
08. The Hurricane
09. Cordell (THE CRANBERRIES cover) (with Ivar de Graaf)
10. What Lies Beneath (with Paolo Ribaldini)
11. Your Body Is A Battleground (with Paolo Ribaldini)
12. Sing To Me (with Paolo Ribaldini)
13. The Gathering (with Paolo Ribaldini)
14. Don't Let Go
15. Fire With Fire
16. Not Enough

Ráadás:
17. Mother Machine
18. Control The Storm (with Paolo Ribaldini)
19. We Are the Others
Íme, a show:

Nézd meg a Jinjer Bloodstockos koncertjét!

ab6761610000e5eb0c094d5430cde352463b0175.jpg

Az ukrán Jinjer többször kifejezte háláját hazája kulturális minisztériumának, akiktől engedélyt kaptak arra, hogy háborúellenes nagykövetekként fellépjenek az összes meghirdetett fesztiválon, így gyűjtve adományokat ártatlanul szenvedő honfitársaiknak.

Augusztusban az angliai Bloodstock fesztiválon is tiszteletét tette a Tatiana Shmayluk vezette zenekar, amely koncert most teljes terjedelmében elérhetővé vált a Youtube-on.

Setlist:

Teacher, Teacher!

On the Top

Call Me a Symbol

Perennial

Sleep of the Righteous

Home Back

Pisces

Vortex

Colossus

 

Visszatér a Stream of Passion!

sop.jpg

2005 és 2016 között alkotott a szimfonikus metalt játszó holland csapat, amelyet Arjen Lucassen és a mexikói származású énekesnő, Marcela Bovio hívott életre. Megalakulásuk évében, "Embrace the Storm" címmel jelent meg első albumuk,  Live in the Real World címen egy évvel később pedig első DVD-jüket is kiadták.

2009 májusában érkezett a második album, a "The Flame Within", amelyet a "Darker Days" követett 2011 júniusában, utolsóként pedig 2014 áprilisában a "The War of Our Own".

Marcela és a basszusgitáros Johan van Stratum 2011-ben összeházasodtak, majd 2018-ban barátsággal elváltak. A pár 2016-ban az Anneke van Giersbergen által alapított VUUR projekt részesei lettek, ám Marcela 2017 tavaszán zenei nézetkülönbségek miatt távozott a formációból.

A Stream of Passion 2016 tavaszán jelentette be, hogy 11 év közös munka után befejezik működésüket, búcsú DVD-jük "Memento" címmel, az év novemberében jelent meg.

streamofpassion_pitkings.jpg

Eközben a tagok különböző projektek mellett szólómunkákkal is jelentkeztek, Marcela Bovio -aki időközben sikeresen legyőzte súlyos betegségét, a méhnyakrákot- Dark Horse White Horse néven új projektet is létrehozott.

A mai napon azonban váratlan, de annál örömtelibb hír fogadta az együttes Facebookos oldalán a rajongókat: a zenekar feltámadt hamvaiból és 2023. szeptember 9-én egy reunion koncertet adnak a Dynamo fesztiválon.

Megtörténik! Ennyi év után is hallottuk, hogy énekeltek, és nem tudtunk nemet mondani... Egy bensőséges reunion show ott, ahol minden elindult.

- írta a csapat a friss közleményben, a jegyek pedig hamarosan kaphatók lesznek.

Nem tért ki azonban a banda arra, hogy csak egy koncertet adnak, vagy új lappal kezdenek ismét zenekarként.

 

Mert nekem Ő a minden - Tarja koncertjén jártunk

Halmas várakozás előzte meg ezt a péntek estét. Eredetileg még 2019-ben lett bejelentve, hogy Tarja turnéra indul aktuális lemezével, az "In The Raw"-val, mely Magyarországra is elér, 2020 őszén. Közben jött a covid, és a világ a feje tetejére állt. Két halasztás után végül meglett az új dátum: 2022. október 21. Közel három évet kellett várni erre a napra.

 

A helyszin a Barba Negra új, csepeli koncertterme. Egy héttel korábban már sikerült csekkolnom a helyet, hiszen ugyanitt került megrendezésre az Arch Enemy / Behemoth buli is.

A hely ugyan még korán sincs kész, jelenleg még nem a legkomfortosabb, de jó lesz.

Hatalmas, ami nagyon nagy előny: végre ismét van egy hely Budapesten, ami alkalmas a klubokat már rég kinőtt, de nem Sportaréna méretű produkcióknak.

Köszönjük, Barba Negra, hogy mertek nagyot álmodni, óriási szükség volt már egy ilyen helyre.

 

FIÚK A KLUBBÓL

 

Tarja előtt két, számomra ismeretlen együttes volt hivatott bemelegíteni a közönséget.

Elsőként egy norvég formáció, az Abakas állt színpadra. Intro nélkül.

A trió meglehetősen érdekes (legalábbis számomra) zenét tol, ami erősen a bluesban gyökerezik. Kicsit olyan érzésem volt, mintha tinédzser fiúk garázsban tartott próbáját néztem volna. A produkció egyértelműen nem ilyen kaliberű turnékra és ekkora méretű helyekre lett kitalálva, sokszor éreztem úgy, hogy egyszerűen elvesznek a nagy térben. Kis méretű, füstös klubokban viszont nagyon is feelinges lehet a koncertjük, ha legközelebb erre járnak, egy kisebb helyen, esetleg elkukkantok megnézni őket.

 

VARGA IRÉN IN DA HAUZ BAZDMEGGGG

 

A sorban a brit Serpentyne nevű formáció következett. Előzetesen már utánuk néztem, hogy kb képben legyek, csekkoltam egy-két dalt, ám amit élőben kaptam ettől a zenekartól, az minden képzeletet felülmúlt.

Ők is Intro nélkül kezdtek neki a koncertnek, és egyszer csak megjelent a színpadon Irénke... Bocsánat, Maggiebeth Sand. Mielőtt kitérnék a részletes beszámolóra, annyit mindenképp meg kell jegyeznem, hogy a zenekar többi tagja ügyes. Jó zenészek.

De... Ebben a zenekarban az énekesnő a hiba. Persze, csak, ha komolyan akarjuk venni.

Tulajdonképpen nagyon is van szórakoztató faktora a produkciónak, hiszen nem minden nap láthatjuk Kiszel Tündét, ahogy telefonról olvassa a dalszöveget. Több más, az itthoni trash gyöngyszeme is felidéződött bennem a koncert folyamán. Például, amikor előkerült egy jósgömb, ami fölött a hölgy nagyon úgy csinált, mintha varázsolna, egyszerre idéződött fel bennem Ildy Lee - boszorkány vagyok című szerzeménye és klipje, valamint a méltán híres (vagy hírhedt) Pisi-kaka-woodoo baba Dolly Rambo előadásában. Fekete fej, fekete fej, megátkozlak kiflivel... Természetesen a jósgömböt sikerült elejteni. Talán rossz volt benne a látomás? Vagy rossz dalszöveg volt bele írva? Ki tudja...

Az igazi Irénke legalább tudja fejből. De legalább ugyanennyire hamis. 

Kicsit szomorú, hiszen egy énekesnőcserével egészen élvezhető lenne a produkció.

Tulajdonképpen így is az. Hiszen a tömény trash legalább annyira szórakoztató, ha nem jobban, mint egy valódi értékkel bíró tartalom. Ez a produkció pedig trash volt. Annak is a legmélyebb bugyraiból. 

 

CSODÁT TEREMTENI MINDEN ALKALOMMAL...

 

Tizenhét éve már, hogy Tarja távozott a Nightwish soraiból, azóta egy igen sikeres szólókarriert sikerült felépítenie.

Tarja egyedül is megállja a helyét, ezt több ízben bizonyította már. Nem először látom őt élőben... De még mindig pontosan ugyanolyan hatással van rám.

21:30-kor végre megszólalt az est amúgy egyetlen intrója. Tarját egyébként meglehetősen fix csapat kíséri a turnékra, Alex Scholpp, Christian Kretschmar, Max Lilja, Doug Wimbish és Alex Holzwarth egy már hosszú évek óta összeszokott csapatot alkot, így mindamellett, hogy hibátlan zenei alapot nyújtanak, megvan bennük az a fajta közvetlenség és bohóság, ami igazán emlékezetessé tud tenni egy műsort.

Tarja pedig egyszerűen csak a világ nyolcadik csodája.

A koncert a legutóbbi album egyik nagyobb lélegzetvételű dalával, a Serene - vel vette kezdetét.

Tarja továbbra is eszméletlen formában van, egy igazi energiabomba. Ő színpadra született, itt él igazán. A hangja pedig még mindig kifogástalan.

Tarja nagyon sokat, és nagyon jól kommunikál a közönséggel, és ami nekünk különösen nagy élmény volt, hogy ennek nagy részét magyarul tette, ráadásul nagyon is jó kiejtéssel. Persze nem kell hatalmas okfejtésekre gondolni, de igazán melengette a szívet, hogy a szinte minden zenekartól megszokott "köszönöm" és "szeretlek" helyett egész, kerek mondatokkal készült nekünk. Így kell ezt.

Igen érdekes és változatos programmal készült a művésznő, a nagyszabású nyitány után sorra jöttek az erősebbnél erősebb dalok: Demons in You, My Little Phoenix, Anteroom of Death...

A "The Shadow Self" egyik legszebb dala, a Diva is helyet kapott a programban, méghozzá egy alaposan átdolgozott, keményebb formában.

Az új album sem volt hanyagolva természetesen, a Goodbye Stranger élőben nagyon erős, a Silent Masquerade pedig... Egyszerűen csak maga a csoda.

Az este egyetlen Nightwish dala, a Wishmaster pedig szépen belesimult a többi dal közé... Óriási élmény volt eredeti verzióban, Tarja hangján hallani élőben, ám nem mondanám a koncert csúcspontjának. Tarja szólómunkássága egyébként is sokkal közelebb áll a szívemhez.

Egy rövidke akusztikus blokk következett... Volna, ha Tarja nem vesz észre a közönség soraiban egy hat éves kislányt. Természetesen azonnal felhívta magához a színpadra, és váltott pár szót a szülőkkel.

Emberi, megható pillanat volt.

Az akusztikus blokkban kizárólag Tarja és a zongora volt főszerepben. Két csodálatos dalt, a The Golden Chamber-t és a You and I-t adta elő.

A hivatalos program végére két nagyon erős dal, az Undertaker és az egyik legnagyobb közönségkedvenc, a Victim of Ritual maradt. Tapsviharral, közös énekléssel.

Természetesen várt még ránk a négy dalos ráadás, ahol az Innocence, az I Walk Alone, az új lemez húzódala, a Dead Promises, zárásként pedig a kihagyhatatlan Until My Last Breath kapott helyet. 

Tarja ismét megcsinálta. A varázslat ismét megszületett. Három évet kellett várni erre az estére, de megérte, hiszen kaptunk cserébe 1 óra 40 perc csodát. Mert ez csoda volt, az elsőtől az utolsó pillanatig.

Alig várom a következő találkozót.

 

Setlist:

Serene

Demons In You

My Little Phoenix

Anteroom of Death

Diva

Goodbye Stranger

Silent Masquerade

Wishmaster

 

Akusztikus blokk:

The Golden Chamber

You and I

 

Undertaker

Victim of Ritual

 

Ráadás:

Innocence

I Walk alone

Dead Promises

Until My Last Breath 

 

Symphonic Metal Nights - Barba Negra

 

 

Van élet a szimfonikus metál triumvirátusán (Nightwish - Epica - Within Temptation) túl is. Méghozzá nem is akármilyen!

A pandémia egyértelmű változásokat hozott a zeneiparban. Egyes zenekarok eltűntek a palettáról, mások felemelkedtek. Ennek bizonyítéka volt ez a hideg hétfő este is.

A Xandria és a Delain feloszlása tátongó űrt hagyott maga után. Ezt többek között a Sirenia remekül kihasználta, és gyorsan be is tört az igazi, mainstream bandák közé.

És mint kiderült, jelen írás fő tárgya, a Visions of Atlantis szépen, csendben, hatalmasra nőtt. De ne szaladjunk ennyire előre...

 

Bombaként robbant a hír egy hónappal ezelőtt, hogy a VOA turnéra indul, az épp frissen újjáalakult Xandria társaságában, és hazánkat is útba ejtik. A szemfüles rajongók egy előzetes regisztrációt követően ingyen juthattak be a Barba Negrába.

Itt ért az első meglepetés. Ugyanis meg voltam róla győződve, hogy egy kellemes, családias, alacsonyabb létszámú este elé nézünk a sátorszínpadnál. Nem kicsit lepett meg, amikor a helyszínre érve megláttam, hogy a kinti, nagy színpad van beüzemelve.

Az előzenekar a Ye Banished Privateers volt, akik igazi kalózok módjára szántották fel a színpadot, és csaptak egy egészen egyedi hangulatú, fergeteges koncertet. Ekkor a közönség még igencsak szellős volt, bevallom, nem is számítottam sokkal több emberre. Aztán valahogy a Xandria kezdésére sokan lettünk. Természetesen nem volt telt ház, de egy tisztességes, vállalható tömeg gyűlt össze, és nagyon is jól nézett ki a Barba Negra, pláne így hétfő este!

 

A kiírt kezdést pontosan tartva csendült fel a Xandria intrója. Nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz az alapítót leszámítva teljesen lecserélt zenekar koncertje. A vártnál sokkal jobbat kaptam.

Elsőként rögtön egy új dallal, a You Will Never Be Our God -al taroltak az urak és a lány. Az új énekesnő, Ambre Vourvahis hangja teljesen másképp cseng, mint elődje, Dianne van Giersbergen szíveket megfagyasztó, hibátlan, magasan képzett torka. Ambre természetes, amolyan helyes szomszéd csajszi benyomását kelti, mind hangilag, mind színpadi kiállás tekintetében. Ja, és persze ne feledjük, hogy Ambre hörög is. Na, azt hibátlanul! 

Az egyetlen alapító, Marco Heubaum igazi királyként rohangált a színpadon, ebben az új felállásban látszik csak igazán hogy itt minden ő.

Több dolog hiányzott számomra a produkcióból. Elsőként rögtön Dianne. Számomra ő volt a nagybetűs frontasszony, úgy bánni a közönséggel, ahogy ő bánt, rajta kívül csak kevesen tudnak.

Ambre szépen énekel és cuki, de egyelőre ennyi, amikor nem énekel, csak félénken sétálgat a színpadon, várva az újabb énekes részt a dalban. Remélem, ebben tud majd fejlődni. A másik, ami hiányzott, az a fajta természetesség, amit a régi felállás kisujjból hozott. Most mindenki nagyon mesterkéltnek tűnt, a tagok között egyelőre nincs meg az összhang. Ezek a hibák azonban nem voltak túl zavaróak, és ha nem is életem legjobb Xandria koncertje volt, de egy teljesen vállalható bulit csaptak nekünk. Külön dicséretes, hogy Ambre betegen is vállalta, hogy kiáll a színpadra.

 

Setlist:

You Will Never Be Our God

Death To The Holy

Reborn

Nightfall

Now & Forever

Save My Life

The Undiscovered Land

Ghosts

Ravenheart

Ráadás:

Valentine 

 

Az est fő attrakciója egyértelműen a Visions Of Atlantis volt. 

Legutóbb a nyáron jártak nálunk, ugyanezen a helyszínen, akkor az Alestorm előzenekaraként. 

A korábbi itthoni koncertjeikről azonban sajnos mindig lemaradtam, így a nyári Piratefestről is. Most azonban végre sikerült elcsípnem őket. 

Fogalmam sem volt, mire számítsak tőlük. Óriási meglepetés volt, hogy ennyi embert meg tudnak mozgatni, a színpad előtt tisztességes tömeg várakozott a kezdésre. Ők azonban nem, hogy pontosan, hanem még néhány perccel korábban is kezdtek. Az új lemezes Master The Hurricane-nel nyitották meg a koncertet, ami remek választásnak bizonyult, rendesen be is indította a bulit. És akkor fellépett a színpadra ő. 

Hölgyek és urak. Clémentine Delauney egy fantasztikus énekesnő! Gyakorlatilag lemezminőségben énekelte végig a teljes koncertet. A férfi énekes, Michele Guaitoli is hatalmas torokkal van megáldva, ketten együtt fantasztikus atmoszférát teremtettek. 

Régi és új dalok vegyesen váltották egymást, a banda végig 200%-on pörgött, a közönség pedig nagyon hálás volt. Volt közös éneklés, együtt ugrálás, meg minden, ami egy jó koncerthez kell. Nehezen tudnék csúcspontokat kiemelni, annyi volt belőlük. 

Az est egyetlen lassú dala, a Freedom mindenképpen ezek közé tartozik. Ebben a dalban az énekesek igazán kibontakozhattak, hogy mindenki beleborzonghasson. 

Hatalmasat szólt a szintén új lemezes Melancholy Angel, amivel a ráadás előtt búcsúzott tőlünk a zenekar, gyakorlatilag a teljes közönség együtt ugrált és ordította a refrént. A zenekar persze többször is megköszönte a lelkesedést, és szemmel láthatóan szívből örültek nekünk. Mi pedig nekik, nagyon. 

A ráadás mindkét dala az új lemezről érkezett. 

A Pirates Will Return élőben eszméletlen atmoszférát teremt, a koncertet záró Legion Of The Seas-nél pedig elképzelni sem tudnék jobb zárást. 

Hiába a hétfő, a hideg, az eső, a Visions of Atlantis jött, látott, és nem hogy győzött, hanem gyakorlatilag az év egyik legjobb koncertjét adta a Magyar közönségnek. Mi pedig imádtuk. 

A srácok igazán megérdemelték a nagy áttörést, ami végre megvalósult. 

Azt ígérték, hamarosan visszajönnek. Én biztosan ott leszek. 

 

Setlist:

Master The Hurricane

New Dawn

A Life Of Our Own

Clocks

The Silent Mutiny

In My World

The Deep & The Dark

A Journey To Remember

Mercy

Heroes Of The Dawn

Freedom

Melancholy Angel

Ráadás:

Pirates Will Return

Legion Of The Seas

 

A Bullet for My Valentine társaságában jön hazánkba jövőre a Jinjer

fotojet_2_12.jpg

2023. február 23-án a budapesti Barba Negrába érkezik a walesi Bullet for My Valentine, hogy a hazai közönségnek is bemutassa a banda nevét viselő legutóbbi albumát, amely 2021. november 5-én jelent meg.

A csapat előzenekaraként fellép a kaliforniai Atreyu, valamint az ukrán Jinjer.

Jegyek ITT!

Crypta - Hódmezővásárhelyre jön a zenekar

cr_3.jpg

Zajlik az élet a brazil Crypta háza táján. Nemrégiben újra kiadták első albumukat, a tavaly debütált "Echoes of the Soul"-t, majd egy kis változás következett a lányok életében: az egyik alapító tag, Sonia "Anubis" Nusselder -aki korábban a svájci Burning Witches zenésze volt- elhagyta a csapatot, hogy másik bandájára, a Cobra Spell-re koncentrálhasson. 

A holland gitáros lány távozását követően Jéssica di Falchi került a zenekarba, aki ugyan csak a turnékon segíti ki a három lányt, Fernanda Lirát, Luana Damettót és Tainá Bergamaschit. Fernanda elmondta: már elemzik néhány jelentkező anyagát, de semmiképpen nem akarják elkapkodni a kiválasztás folyamatát.

A lányok ma érkeztek Európába, hogy Echoes Over Europe elnevezés alatt megkezdjék itteni turnéjukat, amelynek keretein belül július 22-én, azaz bő egy hét múlva Hódmezővásárhelyen is koncertet adnak a Lowland Festen.

Jegyek ITT!

292158626_630905108636500_5706221708126009708_n.jpg

A Hypocrisy előzenekaraként érkezik Budapestre ősszel a The Agonist

the-agonist-promo-1.jpg

Szeptember végén kezdi meg európai turnéját a svéd Hypocrisy, amelynek keretein belül tavaly novemberben megjelent "Worship" című albumukat népszerűsítik majd.

A melodic death metalban utazó banda A Dürer Kertben lép fel október 27-én, és vendégzenészeket is hoznak magukkal: velük jön a finn Horizon Ignited, a görög Septicflesh, valamint a kanadai The Agonist.

Utóbbi csapat tavaly októberben középlemezzel jelentkezett, de az új nagylemez is körvonalazódik már. Vicky Psarakis és a fiúk egyelőre nem terveznek elsietni semmit, az énekesnő elmondása szerint szövegileg szeretné azt a történetet folytatni, ami elindult a fejében.

A budapesti koncerten Chris Kells is látható lesz - őt hivatalos okokból kifolyólag az amerikai turnén Pavlo Haikalis (The History Of Flying Objects) helyettesítette.

287727095_563831291773587_2988597073097551653_n.jpg

Augusztusban Budapestre jön az Infected Rain

277438875_517882879706431_4579637530058819336_n_1.jpg

Januárban jelent meg a moldáv nu metalosok negyedik nagylemeze, az "Ecdysis", amelyet az eddigi legsokoldalúbb kiadványaként definiált a zenekar. A Postmortem pt. 1, a Fighter, a Butcher Babies-énekesnő Heidi Shepherddel felvett The Realm of Chaos és a Longing című szerzemények klipes formában is megjelentek, a banda pedig turnéra indult az Egyesült Államokban - Lena Scissorhands és a fiúk jelenleg is az utakat róják egészen június 9-ig, amikor is San Diegóban véget ér a fellépéssorozat.

Némi pihenés után azonban Európában is útra kel a csapat; a 34 állomásos turné keretein belül fesztiválkoncerteket is adnak -  ellátogatnak a két év után ismét megrendezésre kerülő Wacken Open Air fesztiválra Németországban és a Summer Breeze Open Air-t sem hagyják ki. Örülhetnek a formáció magyar rajongói is: augusztus 16-ával a XI. kerületben található Analog Music Hallban lépnek fel - a jegyekről a napokban érkezik infó.

282653402_551925709635481_9165512904866756061_n.jpg

süti beállítások módosítása