1996-ban az a Morten Veland alapította a Tristaniát, aki 2000-ben el is hagyta a bandát, hogy aztán megalapítsa a Sireniát. 

A zenekar a gothic metal egyik úttörőjeként volt számon tartva, első énekesnőjük Vibeke Stene volt, ám a norvég hölgyet 2007-ben az olasz Mariangela Demurtas váltotta fel. A csapat négy albumot vett fel előbbi, míg hármat utóbbi frontasszonyával. 

A legutóbbi hírek még arról szóltak, hogy a formáció új nagylemezen dolgozik, éppen ezért érte sokként a rajongótábort a Facebookon közzétett bejelentés, miszerint befejezik a közös munkát.

A nemzetközi metal szcénában eltöltött 26 év után a Tristania tagjai ezen a héten meghozták azt a súlyos döntést, hogy befejezik a zenélést. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli tervek, beleértve a decemberre tervezett latin-amerikai turnét is, elmaradnak. A küzdelmekkel teli évek után alig vártuk, hogy végre előre tekintsünk, a latin-amerikai turné pedig a következő nagy dolog lett volna számunkra. Múlt héten jött a hír, hogy egy csapattag családjában súlyos egészségügyi problémák támadtak, ami lehetetlenné teszi, hogy a zenekarral rövid és hosszú távú terveket is szőhessünk. Ez sokként ért minket, és őszintén sajnáljuk, hogy ezt kell megosztanunk.

- kezdte sorait a zenekar.

Szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, akivel együtt dolgoztunk közel három évtizednyi zenélés, lemezfelvétel, lemezkiadás és turné során, de különösen szeretnénk szívből jövő köszönetet mondani a Continental Concerts-nek, amely a a zenekar mellett állt jóban és rosszban. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk köszönetet mondani hűséges rajongóinknak szerte a világon, Csodálatos élményeket kaptunk az évek során. Nélkületek nem lett volna meg az inspirációnk, hogy ennyi éven át folytassuk.

- olvasható a zenekar posztjában, Mariangela pedig baljósan csak ennyit írt:

Ma sajnos nem jó hírekkel érkezem... Később még néhány szót ejtek a dologról... egyelőre elnézést, de ez nem egy könnyű téma...

Májusban jelentkezett új dallal a Sireniát vezető Morten Veland szóló projektje, a Mortemia - a dal a Veiled In Despair címet viselte és a Dark Sarah-ból ismert finn énekesnővel, Heidi Parviaiennel került rögzítésre.

Morten, aki rengeteg tehetséges énekesnővel dolgozott együtt The Pandemic Pandemonium Sessions elnevezés alatt, most újabb szerzeménnyel rukkolt elő: a szám címe What Else is There?, a benne hallható női hang pedig a holland alternatív/gothic vonalon mozgó Blackbriar énekesnőjéhez, Zora Cock-hoz köthető.

Íme:

Rengeteg tehetséges énekesnővel dolgozott együtt az első körben Sirenia kapcsán ismert Morten Veland, aki Mortemia nevű projektjét 2009-ben alapította. Olyan nevekkel dolgozott már együtt, mint Liv Kristine (ex-Leaves' Eyes, ex-Coldbound,  Midnattsol), Madeleine Liljestam (ELEINE), Marcela Bovio (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, Mayan), Alessia Scolletti (ex-Overtures, Temperance), Melissa Bonny (Ad Infinitum, ex-Rage of Light), Maja Shining (Forever Still), Brittney Slayes (Unleash the Archers) vagy legutóbb Erica Ohlsson (Metalite).

Tegnap jelent meg a digitális platformokon a norvég zenész legújabb szerzeménye, amelyben nem más kapta meg a mikrofont, mint a finn Heidi Parviainen, aki először az Amberian Dawn énekesnője volt, majd 2015-ben Dark Sarah néven alapított saját zenekart. 

Az új dal a Veiled in Despair címet viseli, íme:

A Sirenia alapítójaként ismert Morten Veland 2009-ben alapította szólóprojektjét Mortemia néven. The Pandemic Pandemonium Sessions elnevezés alatt eddig olyan nagyszerű énekesnőkkel dolgozott már együtt Morten, mint Liv Kristine (ex-Leaves' Eyes, ex-Coldbound,  Midnattsol), Madeleine Liljestam (ELEINE), Marcela Bovio (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, Mayan), Alessia Scolletti (ex-Overtures, Temperance), Melissa Bonny (Ad Infinitum, ex-Rage of Light), Maja Shining (Forever Still) vagy Brittney Slayes (Unleash the Archers).

Tegnap újabb dallal jelentkezett a norvég zenész a Lost Horizon című dal képében, amelyben a svéd modern metalos Metalite énekesnője, Erica Ohlsson hallatja hangját.

Büszke vagyok és megtiszteltetés számomra bemutatni Erica Ohlssont a Metalite-ból. A nyolcadik dal a 'Lost Horizon' címet viseli, és 2022. március 4-én lesz elérhető a digitális platformokon. Amikor elkezdtem dolgozni ezen a projekten, elég sok időt töltöttem azzal, hogy zenekarokat kerestem a számomra új műfajokban. Kíváncsi voltam, mi történik a metal szcénában, és végre volt időm felfrissülni. Az egyik zenekar, amit korábban felfedeztem, a Metalite volt, nagyon tetszett a modern és fülbemászó zenéjük, és Erica fantasztikus hangjától azonnal el voltam ragadtatva. Igazán megtisztelve érzem magam és hálás vagyok, hogy Erica is részt vesz ebben a projektben, és már nagyon várom, hogy megoszthassam veletek ezt a dalt, ami nagyon pörgős, nagyon erőteljes, atmoszferikus és fülbemászó.

- írta Morten Instagramján.

Íme, a Lost Horizon:

Néhány napja számoltunk be arról, hogy a Sirenia-főnök Morten Veland másik projektjével, a Mortemiával újabb dallal készül. A norvég zenész eddig olyan nagyszerű énekesnőkkel dolgozott már együtt, mint Liv Kristine (ex-Leaves' Eyes, ex-Coldbound,  Midnattsol), Madeleine Liljestam (ELEINE), Marcela Bovio (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, Mayan), Alessia Scolletti (ex-Overtures, Temperance), vagy Melissa Bonny (Ad Infinitum, ex-Rage of Light).

Legfrissebb szerzeménye a My Demons and I címet viseli, és a kanadai Unleash the Archers énekesnője Brittney Slayes hallható benne, íme:

Morten Veland 2009-ben alapította szólóprojektjét Mortemia elnevezés alatt, és eddig olyan nagyszerű énekesnőkkel dolgozott már együtt Morten, mint Liv Kristine (ex-Leaves' Eyes, ex-Coldbound,  Midnattsol), Madeleine Liljestam (ELEINE), Marcela Bovio (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, Mayan), Alessia Scolletti (ex-Overtures, Temperance), vagy Melissa Bonny (Ad Infinitum, ex-Rage of Light).

Bár a prioritásnak számító Sirenia jelenleg pihenőpályán van, hiszen a pandémia miatt turnézni ők sem tudnak, a Mortemia annál aktívabb. A legutóbbi, Melissa Bonnyval közös dal, a Devastation Bound után újabb szerzemény készül My Demons and I címmel, a vendégénekesnő pedig ezúttal a kanadai Unleash the Archers frontlánya, Brittney Slayes lesz.

Én és Brittney még 2016-ban találkoztunk, amikor a Sirenia és az Unleash the Archers három másik zenekarral együtt turnézott Európában. Brittney énekteljesítménye azonnal lenyűgözött, emellett keményen dolgozik és csodálatos személyiség. Rendkívül tág hangterjedelme és erős hangja van, úgy gondolom, hogy tökéletesen illik ehhez a dalhoz. Ez egyértelműen az egyik legsúlyosabb dal, amit valaha írtam. Igazán megitsztelve és hálásnak érzem magam, hogy Brittney is részt vesz ebben a projektben, és már nagyon várom, hogy megoszthassam ezt a dalt mindannyiótokkal

- mesélte Morten, a dal pedig december 10-ével lesz hallható a digitális platformokon.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Sirenia Official (@sireniabandofficial) által megosztott bejegyzés

Néhány napja írtuk meg, miszerint a Sirenia-főnök Morten Veland 2009-ben alapított Mortemia nevű projektje új dallal jelentkezik a Devastation Bound képében, amelyben a svájci Melissa Bonny (ex-Rage of Light, Ad Infinitum, The Dark Side of the Moon) is énekel.

A Mortemiában eddig olyan nagyszerű énekesnőkkel dolgozott már együtt Morten, mint Liv Kristine (ex-Leaves' Eyes, ex-Coldbound,  Midnattsol), Madeleine Liljestam (ELEINE), Marcela Bovio (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, Mayan) vagy Alessia Scolletti (ex-Overtures, Temperance).

Íme, az új dal:

Néhány nappal ezelőtt lepte meg a nagyérdeműt Morten Veland, ugyanis aktiválta 2009-ben alapított saját, egyszemélyes projektjét, a Mortemiát. Marcela Bovióval (ex-Stream of Passion, Dark Horse White Horse, MaYaN) rögzített közös dalt Death Turns A Blind Eye címmel, most pedig újabb nótával jelentkezett a norvég zenész, aki a Tristania és a Sirenia alapítójaként vált ismertté a metálvilágban: a svéd Eleine énekesnőjével, Madeleine Liljestammal karöltve vette fel új szerzeményét, amely a The Enigmatic Sequel címet viseli, íme:

Morten Veland neve elsősorban a norvég Sirenia kapcsán csenghet ismerősen, a bandát ő alapította 2001-ben, a szintén általa életre hívott Tristaniából történő távozása után.

E formáció mellett a zenésznek egy másik projektje is született 2009-ben, amely a Mortemia nevet viseli, és a Sireniához hasonlóan szintén szimfonikus/gothic metált játszik, és most újra aktív.

Marcela Bovióról, a Stream of Passion volt frontasszonyáról többször hírt adtunk az utóbbi egy-másfél évben. Először Dark Horse White Horse nevű zenekarát alapította meg Ruben Wijgával és Jord Ottóval, 2019 decemberében viszont fel kellett függesztenie a zenélést, ugyanis a mexikói születésű, de 2008 óta Hollandiában élő énekesnőt méhnyakrák támadta meg. Marcela azonban nem adta át magát az önsajnálatnak, a kezeléseknek hála, tavaly nyáron gyógyultnak nyilvánították. Ezután fogott ismét munkához a fent említett bandával, mai hírlevelében pedig örömmel osztotta meg, miszerint közös dalt rögzített Mortennel, amely a  Death Turns A Blind Eye címet kapta.

Mortent már jó pár éve ismerem, hivatalosan még 2009-ben találkoztunk a Szépség és Szörnyeteg nevű turnén; én a Stream of Passionnal voltam ott, ő pedig a Sireniával. Nagyon tehetséges dalszerző, és mindig is lenyűgöztek a zenei elképzelései és a dalszerzői tehetsége, csodálatos dalokat ír, gyönyörű dallamokkal!

- kezdte sorait Marcela, majd eképpen folytatta:

Mivel már jó ideje nem beszéltünk, a felkérése kicsit meglepett, de természetesen nagyon megtisztelő volt; és miután meghallgattam a dalt, el voltam ragadtatva! Csodálatos refrénje van, szép énekes részekkel. Nagyon elégedett vagyok azzal, ahogyan sikerült, és remélem, nektek is tetszeni fog. :)

Íme a két zenész közös munkája, a Death Turns A Blind Eye:

A mai nappal jött ki a dél-norvégiai Stavangerből származó Sirenia új albuma, a Riddles, Ruins & Revelations. Az előző lemez - az Arcane Astral Aeons - igencsak húzósra-zúzósra sikeredett, itt olvashattátok a kritikáját. Az volt a második közös munka Emmanuelle "Emma" Zoldan énekesnővel. A 43 éves, kétgyermekes anyuka hazájában, Franciaországban jó ideje ismert operaénekesnő, csodálatos mezzoszoprán hanggal rendelkezik, remek választás volt Morten Velandtól, amikor úgy döntött, a spanyol Ailyn 2016-os távozása után őt állította a mikrofon mögé - ezzel Emma lett a banda ötödik frontasszonya Fabienne Gondamin, Henriette Bordvik, Monika Pedersen és Ailyn után. 

A Dim Days Of Dolor, amely még 2016 novemberében került boltokba, szerintem elég gyenge lett, viszont az Arcane Astral Aeons aratott, nemcsak nálam, de észrevételem szerint más zenei bloggerek és a rajongók körében is. Mintha szintet lépett volna a zenekar azzal, hogy felismerte, mennyi operás hangú lány énekel már az utóbbi években, és e korongon Emmanuelle már természetesebb előadásmódja volt hallható.

Az album megjelenése óta nem telt el nap, hogy ne hallgattam volna számokat róla. Na, valami ilyesmit vártam a Riddles, Ruins&Relevationstól is. 

Elsőként decemberben hallhattuk az Addiction No. 1 című dalt, amely a csapatot a modernebb oldaláról mutatta be, elektronikus elemekkel és érdekes megoldásokkal, majd következett a We Come To Ruins, amely kicsit keleties, arabos hangzást kapott. Két napja Desireless hatalmas sikerű Voyage Voyage című szerzeményének -amely sláger 1986-ban vezette a listákat Európa-szerte- metálosított verziójával rukkolt elő a banda, amely nóta teljes egészében francia nyelvű. Bár nem vagyok oda a francia nyelvért, de ezt a dalt mindig szerettem, és Emmáék coverje igen erőteljes lett. 

A lemezt hallgatva várja az ember a csúcspontokat, az orgazmusokat a dalokban, ám ez most valahogy elmarad. A három beharangozó szám után valami erőteljes, epikus, de mégis Sireniás albumra számít a hallgató. Utóbbi jellegzetesség, tehát a tipikus Sireniás elemek ezúttal sem hiányoznak a számcsokorból, de a katarzis, amely végigkísérte pl. az Arcane Astral Aeons-t, most elég lagymatag módon van jelen a dalokban.

Mi történhetett? Mert a korongra nem lehet azért egyértelműen kijelenteni, hogy rossz. Vannak jó, szerethető szerzemények rajta, pl. a Towards an Early Grave dinamikája, a Beneath the Midnight Sun dallamvilága, a The Timeless Waning keménysége és a December Snow sejtelmes hangulata nagyon tetszett, de a többi dal valahogy nem üt akkorát. Ahogy egy kedves barátom fogalmazott, tisztességes iparmunka, ám az első három klipes nóta után valahogy ez kevésnek tűnik. Hallgatható lemez, vannak rajta jó számok, de jó pár dal - sajnos - gyenge.

7/10

Megjelenés: 2021. február 12.

Kiadó: Napalm Records

Zenészek:

Emmanuelle "Emma" Zoldan - ének

Morten Veland - basszusgitár, billentyűk, hörgés

Nils Courbaron - gitár

Michael Brush - dob

Dallista:

1. Addiction No. 1

2. Towards an Early Grave

3. Into Infinity

4. Passing Seasons

5. We Come to Ruins

6. Downwards Spiral

7. Beneath the Midnight Sun

8. The Timeless Waning

9. December Snow

10. This Curse of Mine

11. Voyage Voyage