Tegnap a FEZEN Fesztiválon robbantott színpadot a holland Epica, akik igencsak szeretik a magyar közönséget, hiszen gyakran megfordulnak nálunk. Azonban ha lemaradtál erről a buliról, semmi pánik: 2026. március 20-án az Arcane Dimensions Tour keretében újra itt lesznek a Barba Negra színpadán, magukkal hozva a honfitársnő Charlotte Wessels-t (ex-Delain) és a skandináv tagokból álló Amaranthe-ot.
Charlotte 2021 óta építi szólókarrierjét, és már három nagylemezzel büszkélkedhet, a legutóbbi, 2024 szeptemberében napvilágot látott "The Obsession" című korongról ITTolvashattok kritikát, az Elize Ryd vezette Amaranthe pedig 2024 februárjában küldte boltokba "The Catalyst" címre keresztelt nagylemezét.
"The Catalyst" címmel, február 23-án landolt a boltok polcain a svéd és dán tagokból álló Amaranthe új albuma, amely korong igen pozitív kritikákat hozott a csapatnak.
A kiadvány bónusz-verzióján helyet kapott a Roxette 1991-es slágere, a Fading Like a Flower, amelyet a Per Gessle és a néhai Marie Fredriksson alkotta duó a „Joyride” című albumukon rögzített abban az évben.
A zenekar a következőképpen mesélt a feldolgozásról:
"Svédországban születni és felnőni azt jelenti, hogy az ember gyerekkorától kezdve ki van téve a szuper fülbemászó zenék áradatának, az ABBA-tól kezdve egészen a mai előadókig, hiszen a világ legnagyobb dalszerzői és producerei közül sokan innen származnak. Az egyik legsikeresebb svéd együttes a Roxette, és ha a '80-as, '90-es években voltál fiatal, akkor a zenéjüket gyakorlatilag MINDENHOL hallhattad. Éveken át poénból mondogattuk, hogy feldolgozzuk az 1991-es Fading Like A Flower című számukat, és amikor a "The Catalyst" munkálatai közben adódott a lehetőség, azonnal ráugrottunk. A Roxette dallamai tökéletesen illeszkednek az Amaranthe stílusához, és most izgatottan várjuk, hogy megoszthassuk veletek ezt a feldolgozást!"
Az év elején jelent meg a skandináv modern metal formáció "The Catalyst" című nagylemeze, amelynek turnéja jelenleg is tart – nemrégiben például Ausztráliát és Új-Zélandot is meghódították a dalaikkal.
Elize Ryd énekesnő és bandatársai az Amaranthe eddigi legeklektikusabb albumaként definiálták a korongot, amelyről ma egy újabb videoklipes dal mutatkozott be – megérkezett az Interference.
A 16 éve aktív, svéd és dán tagokból állóAmaranthenem bánik szűkmarkúan a nagylemezekkel. Rendszerint két-háromévente jelentkeznek új koronggal, nem lazsálnak tehát. A 2018-as "Helix" album megjelenése előtt azElize Rydénekesnő vezette csapat aSpinefarmszárnyai alól aNuclear Blast kiadóhoz igazolt, így a szóban forgó kiadvány már az egyik legnagyobb metalistálló felügyelete alatt jelent meg, ráadásul menedzserük nem más lett, mint az egykoriArch Enemy-frontasszony,Angela Gossow.
Tinédzserkoromig - a kétDepeche Mode-rajongó testvéremnek köszönhetően - főleg elektronikus zenét (és némi klasszikus rockot) hallottam otthon, így az első találkozásom az Amaranthe munkásságával 2014-ben felejthetetlen volt, tisztán emlékszem, hogy aDrop Dead Cynicalcímű szerzeményüket hallottam először. Aztán megtudtam, hogy addigra már két albumuk is megjelent, ciki vagy nem, de azokról lemaradtam. A "Massive Addictive" korong viszont azóta is nagy kedvencem, és innentől kezdve követem az együttest.
A mai napon került boltokba a sorban hetedik sorlemez, a "The Catalyst". A négy évvel ezelőtti "Manifest" (kritikaITT) visszaadta a reményt számomra, hogy az Amaranthe képes a "Massive Addictive"-hez hasonló, erős albumot készíteni, ugyanis a "Manifest" az akkor tomboló koronavírus-járvány közepén született meg, ennek ellenére nekem nagyon is bejött. Nemcsak a zenét éreztem kellőképpen változatosnak, de a szövegekben is volt mondanivaló - érdemes például aBattle Beast-énekesnőNoora LouhimóvalrögzítettStrongra gondolni, amelynek videoklipje Elize piros kezeslábasa és a dal tempója miatt is erősen emlékeztetettBritney SpearsOops!...I Did It Againcímű számára, de sebaj, az Amaranthe egy popmetal zenekar. Amíg a rádióból való inspirálódás nem megy a metal rovására, addig semmi baj nincs, több formáció is bevallottan építkezik a slágerzene elemeiből.
A "The Catalyst"-ról a zenekar azt nyilatkozta korábban, hogy az eddigi legkeményebb anyagukra számíthatunk, bár ezt a "Manifest"-nél is elhintették. A különbség annyi, hogy míg utóbbinál ez igaz is volt, addig a "The Catalyst" pattogós, tempós szerzeményei ellenére nem nevezhető fenevadnak, ahogy a "Manifest"-et is nevezte a zenekar. A fanatikus rajongóknak minden bizonnyal igazi csemege lesz ez az album is, de számomra nem sok újdonságot vonultat fel - sem a zenét, sem a szövegeket illetően.
Talán aDamnation Flame-ben hallható szimfonikus részek jelentik az újítást, hiszen ilyesmit korábban nem csinált az együttes. Elize hangja teljesen rendben van, de sajnos nem menti meg a dalcsokrot, amelyekben vannak érdekes zenei megoldások, de egyik sem elég erős ahhoz, hogy megragadjon az ember agyában. Alaposan megmosolyogtam azOuter Dimensionsrefrénjét, amelynek vége erősen hajaz a mai napig hihetetlen népszerűségnek örvendő honfitárs, azABBAS.O.S. című klasszikusára.
A férfiénekért felelősNils Molintehetsége vitathatatlan, ahogyanHenrik Englundis kitesz magáért, ami a hörgést illeti. Van három remek énekes - egy lány, két fiú, tiszta hangok és hörgés, nem sok zenekarnál találkozhatunk hasonlóval, tehát egyfajta kuriózumként színesíthetné a palettát a csapat, ám egy-két erőteljesebb fellángolás után a "The Catalyst" dalaiban is visszatérnek a megszokott, tüc-tüc alapú, végtelenül unalmas zakatoláshoz. Az új albumon az eddigieknél is kevesebb keménységet kapunk, aResistance-ban még úgy-ahogy jelen van a zúzás, de a lemezen hallható tizenkét dal többsége nem túl sokban tér el az előző műveiktől. Ha pár pillanat erejéig fel is kaptam a fejem egy-egy érdekesebb hangzásra, olyan hamar el is apadt az endorfin belőlem.
Mi lehet a probléma? Hiszen három remek frontember - Elize, Nils, Henrik - , remek zenésztársak -Olof Mörck, Morten Løwe Sørensen, Johan Andreassen - alkotják az Amaranthe jelenlegi felállását, ez a nagy csinnadrattával beharangozott album viszont semmi fejlődést vagy jelentős újítást nem mutat. Amikor 2018-ban Angela Gossow lett a csapat menedzsere, titkon azt reméltem, hogy végre kicsit talán keményebb és érettebb lesz az Amaranthe zenéje, és a fent többször említett "Manifest" számomra hozta a szintet, ráadásul Angela is vendégszerepel egy dalban.
A "The Catalyst" viszont nem több, mint egy izzadságszagú, erőltetett próbálkozás: hiába a három remek énekes, a lelkiismeretes zenészek, mégsem éreztem azt, hogy igen, ezt az albumot a végtelenségig tudnám pörgetni. Mi lehet a baj? Talán a producerek? A menedzsment? Nem tudni, mindenesetre a "The Catalyst" nem hagyott bennem mély nyomot: háttérzajnak tökéletes, de nem ez a kiadvány lesz az Amaranthe karrierjében a jéghegy csúcsa.
A skandináv modern metalosok új albuma február 23-án érkezik, "The Catalyst" címmel, amelyről a zenekar elmondta: eddigi legsokszínűbb kiadványukat szabadítják a világra, és amelyről három klipes dalt már láthattunk az Elize Ryd vezette bandától, elsőként a Damnation Flame érkezett, amelyet az Insatiablekövetett, majd a harmadik kislemez novemberben jelent meg Outer Dimensions címmel.
Tegnap felkerült a Youtube-ra a negyedik kisfilmes tétel, amely a Re-Vision címet viseli:
"The Catalyst" címmel, 2024. február 23-án érkezik a svéd/dán Amaranthe hetedik nagylemeze. A csapat ígérete szerint ez a korong lesz az eddigi legsokszínűbb kiadványuk, és a dalokkal való munka is több időt vett igénybe, mint az eddigi albumaiknál.
Két szerzemény jelent meg eddig a lemezről, a szimfonikus elemeket is felvonultató Damnation Flame és az Insatiable, ma pedig láthatóvá vált a harmadik kislemezes dal, az Outer Dimensions videoklipje.
Dimenziók és galaxisok találkoznak a legújabb kislemezünkön, az Outer Dimensions-ön, amely egy sötét utazás az önismerettől egészen az epikus refrén szikrázó kozmoszáig! Úgy érezzük, hogy a "The Catalyst" sokszínűségét mutatja be egyetlen dalban, miközben nagyon is felismerhetően Amaranthe marad. A számot nagyszerűen ellensúlyozza a videoklip tour de force-ja, amelyet régi alkotótársunk, Patric Ullaeus rendezett - hadd hozzuk el nektek hamarosan a képzelet legtávolabbi pontjait az Outer Dimensions'-el!
2024. február 23-án, "The Catalyst" címmel jelenteti meg hetedik sorlemezét a svéd-dán Amaranthe. A modern metalt játszó zenekar elmondta: ez a korong lesz eddigi legekletikusabb és legsokszínűbb kiadványuk, amelyről két dalt már megvillantottak Elize Rydék -elsőként a Find Life érkezett, majd a szimfonikus elemeket is felvonultató Damnation Flame, utóbbihoz látványos videó is készült.
Tegnap szállította az album harmadik kislemezes dalát a csapat, választásuk az Insatiable című tételre esett:
A svájci születésű Melissa Bonny karrierjét a Rage of Light-ban kezdte, később alapította az Ad Infinitum és a The Dark Side Of The Moon nevű bandákat.
A 30 éves Melissa évek óta él boldog párkapcsolatban a svéd Amaranthe dobosával, Morten Løwe Sørensennel, akivel hétvégén hivatalossá tették kapcsolatukat - a két zenész egy gyönyörű ceremónia keretein belül fogadott örök hűséget egymásnak, az egzotikus külsejű énekesnő férjezett neve pedig Melissa Løwe lett.
Korábban már hírt adtunk arról, hogy a svéd-dán Amaranthe dolgozik új albumán, amely immár a hetedik lesz a sorban. Előző stúdióanyagukról, a "Manifest"-ről ITTolvashattatok kritikát.
A Find Life és a Damnation Flame című nóták képében már ízelítőt kaphattunk a korongból, utóbbi szerzeménynek az volt a fő különlegessége, hogy szimfonikus elemek is szerepeltek benne - a banda karrierje során ez volt az első dal, amelyben ez a műfaj is megjelent. Az Elize Ryd vezette formáció akkor elmondta: az Amaranthe mindig is a határtalanságról szólt, illetve arról, hogy szokatlan dolgokat is szívesen kipróbálnak.
Ma a csapat végre lerántotta a leplet az új korong borítójáról, dallistájáról és címéről: "The Catalyst" címmel, 2024. február 23-án tölti meg a boltok polcait a Napalm Records égisze alatt.
Immár hivatalos! Hosszú ideje készült, és több munkát igényelt ez az album, mint korábban bármelyik! A 'Damnation Flame' már megmutatta, hogy mi vár rátok, de mivel ez az eddigi legváltozatosabb és legeklektikusabb Amaranthe album, várhatjátok a váratlant! A 'The Catalyst'-on rengeteg újítás lesz, de a kreativitás változatlan marad. Azonnal nyilvánvaló lesz, hogy Amaranthe-t hallgatsz, mint ahogy az is azonnal egyértelművé válik, hogy ez egy igen komoly ugrás előre és egy lépés felfelé is. Alig várom, hogy mindannyian halljátok, mit főztünk ki, valamint hogy lássátok, ahogy előadjuk ezeket a hibátlan új dalokat.
- mesélte a lemez kapcsán Olof Mörck gitáros.
A "The Catalyst" dallistája:
1. The Catalyst 2. Insatiable 3. Damnation Flame 4. Liberated 5. Re-Vision 6. Interference 7. Stay a Little While 8. Ecstasy 9. Breaking the Waves 10. Outer Dimensions 11. Resistance 12. Find Life
A skandináv tagokból álló Amaranthe befejezte új, sorban hetedik albumának felvételeit, ám a korong címét még titok fedi.
Történt némi változás is a zenekar háza táján, ugyanis a hörgésért felelős Henrik "GG6" Englund elhagyta a csapatot - a legutóbbi, "Manifest" (kritika ITT) címet viselő nagylemezen szerepelt utoljára a zenész - helyét Mikael Sehlin vette át.
A mai napra ígérte új dalát a zenekar, amely a Damnation Flame címet viseli.
A Damnation Flame sok tekintetben új utat nyit meg számunkra, méghozzá a lehető legjobb módon. Ez a legelső Amaranthe-dal, amelyben szimfonikus elemek hallhatók, - ezt már régóta szerettük volna, a sötét vámpíros téma pedig tökéletesen illeszkedik a modern dallamos metalhoz! Az Amaranthe mindig is a határtalanságról szólt, és arról, hogy mindig feltaláljuk magunkat - mostanra már tudjátok, hogy váratlan dolgokat is alkothatunk. A zenébe 100%-ban tiszta szenvedélyt adunk, ezt pedig te magad is megtapasztalhatod majd az első másodperctől kezdve - élvezd a Damnation Flame-et, és ígérjük, hogy még sok minden más is hamarosan napvilágra kerül!
- vezette fel az új szerzeményt a banda, íme a hozzá készült kisfilm!
A skandináv modern metalosok új albuma február 23-án érkezik, "The Catalyst" címmel, amelyről a zenekar elmondta: eddigi legsokszínűbb kiadványukat szabadítják a világra, és amelyről három klipes dalt már láthattunk az Elize Ryd vezette bandától, elsőként a 
