A The Warning az elmúlt néhány évben elképesztő tempót diktált: Daniela "Dany", Paulina "Pau" és Alejandra "Ale" Villarreal szinte folyamatosan turnézott, közben pedig a zenekar lépésről lépésre egyre nagyobb közönséget ért el Mexikón kívül is. A három testvér most a Los Angeles Timesnak adott hosszabb interjút, amelyben az új Everything’s Falling anyag mellett arról is beszéltek, hogyan változott a zenéhez való hozzáállásuk, milyen elvárásokkal találkoznak nőként a rockszíntéren, és mit követel tőlük fizikailag az elmúlt évek feszített tempója.
Az új dalok készítésekor egyre kevésbé foglalkoztatta őket, hogy az eredmény belefér-e abba, amit mások a The Warningtól vagy egy rockzenekartól várnak. Korábban sokkal erősebben jelen volt bennük az igény, hogy bizonyítsanak, mostanra azonban jóval szabadabban állnak a dalszerzéshez.
Alejandra szerint ezzel olyan lehetőségek nyíltak meg előttük, amelyeket már nem igazán szeretnének visszazárni - ahogyan ő fogalmazott, kinyitották Pandora szelencéjét.
A változás nem azt jelenti, hogy hátat fordítanának a rocknak. Sokkal inkább arról van szó, hogy már nem akarják minden ötletüket ahhoz igazítani, hogy megfeleljen egy előre meghatározott műfaji képnek. Ha egy dal mást kíván, hagyják másfelé menni.
Inspirációért pedig nem kizárólag a rock világában nézelődnek. A nővérek a K-popot is említették, amelynek nem feltétlenül a zenei stílusa, hanem a produkciók részletessége, vizuális világa és az egyes megjelenések köré felépített teljes koncepciója fogta meg őket. Számukra ez jó példa arra, hogy egy zenekar jóval többet is építhet egy dal köré annál, mint hogy elkészít hozzá egy klipet, majd színpadra viszi.
A beszélgetésben előkerült az is, hogy nőként továbbra sem ugyanazokkal az elvárásokkal találkoznak a rockzenében, mint férfi kollégáik. A zenélés mellett folyamatosan jelen van a külső, az öltözködés és az, hogyan viselkednek vagy jelennek meg a nyilvánosság előtt. A három testvér azonban ma már sokkal kevésbé akar megfelelni ezeknek az elvárásoknak, mint pályájuk korábbi szakaszában.
A sikerek mögött ugyanakkor az elmúlt években brutális munkatempó állt. Turnék, utazások, interjúk, próbák és koncertek követték egymást, és ennek fizikai ára is lett. Paulina júliusban egy koncert közben rosszul lett és összeesett a színpadon. Az eset az interjúban is szóba került, és jól mutatja, hogy hiába fiatalok és hiába élvezik azt, amit csinálnak, a folyamatos terhelésnek náluk is van határa. Ez különösen érdekes helyzet egy olyan zenekarnál, amelynek tagjai gyakorlatilag együtt nőttek fel a saját karrierjükkel.
Daniela, Paulina és Alejandra még gyerekként kezdtek együtt zenélni, a közönség pedig az interneten keresztül szinte végignézhette, ahogy a feldolgozásokat játszó három testvérből nemzetközileg ismert rockzenekar lett.
Most pedig láthatóan eljutottak oda, ahol már nem az a legfontosabb kérdés számukra, hogy megfelelnek-e annak, amit valaki egy rockbandától elvár. Pandora szelencéje pedig, ha már egyszer kinyílt, aligha fog egyhamar visszacsukódni.
A testvéri kötelék egy életre szóló történet, ami önmagában sem mindig egyszerű műfaj, de kifejezetten hasznos tud lenni, ha az ember történetesen ugyanabban a zenekarban köt ki a nővéreivel. Daniela "Dany", Paulina "Pau" és Alejandra "Ale"Villarreal azonban már rég túljutottak azon a ponton, ahol a The Warning érdekessége pusztán az lenne, hogy három testvér zenél együtt.
A három lány ráadásul már egészen kicsi kora óta alkot együtt: amikor 2013-ban megalakult a csapat, a legfiatalabb testvér, Ale mindössze nyolcéves volt. A közös zenélés így náluk nem egyszerűen egy közös projekt lett, hanem gyakorlatilag együtt nőtt fel velük.
Jómagam 2024-ben találkoztam először a formáció zenéjével, méghozzá az Automatic Sun című daluk révén, és részemről szerelem volt első hallásra. Ugyanebben az évben jelent meg a Keep Me Fed is, amely fontos mérföldkővé vált a zenekar történetében: a három nővér addigra már messze nem számított ismeretlennek, ez a lemez azonban új szintre emelte a The Warning ismertségét és nemzetközi jelenlétét.
Az Everything’s Falling érkezését három kislemez vezette fel. Elsőként a Kerosene mutatkozott be, amelyhez igen látványos videoklip készült, maga a dal pedig lendületes, energikus felvezetésként jelezte, hogy a The Warning ezúttal sem készül visszavenni a tempóból. Ezt követte a teljes egészében spanyol nyelvű Ego.
És ha már az éneknél tartunk: bár a zenekar fő énekese Dany, testvérei korántsem csak hangszeres háttérszerepet töltenek be mellette. A basszusgitáros Ale és a dobos Pau is énekel, miközben Dany frontemberként a gitáros feladatokat is viszi. A banda tehát nagyon messze áll attól a sémától, amelyben egyetlen központi figura köré szerveződik minden: mindhárom nővérnek jól felismerhető szerepe és karaktere van a zenekar hangzásában.
Utolsó felvezetőként a Ritual érkezett, amely talán mindhárom kislemez közül a legerősebben sűríti magába a kiadvány központi gondolatát: a kudarcot, a zuhanást, és legfőképpen azt, ami mindezek után következik. A nővérek elmondása szerint a dal és annak vizuális világa Ikarosz történetéből is merített ihletet. A görög mitológia hőse viasszal összerögzített szárnyaival túl közel repült a Naphoz, a hő hatására azonban a viasz megolvadt, Ikarosz pedig a mélybe zuhant. A dalhoz készült klipben több olyan vizuális motívum is felbukkan, amely egyértelműen erre a történetre utal, a szám pedig a korong egyik legdallamosabb, legénekelhetőbb darabja.
Kissé lassabb tempójú, mégis feszes és határozott hangzású szerzemény a Perfect Daughter, amely szövegében a külvilág elvárásai és az önazonosság megőrzése közötti feszültséget boncolgatja. A dal ereje éppen ebben a kettősségben rejlik: zeneileg visszafogottabbnak tűnik, mégsem veszít semmit az intenzitásából. Számomra egyértelműen az album egyik legerősebb darabja. A címadó Everything’s Falling már egyértelműen a rockballadák világába vezet. Központi témája a veszteség, és kevés előadótól hallottam ennyire őszintén és pontosan megfogalmazva mindazt, amit egy ilyen élmény maga után hagy. Bár alapvetően lassú tempójú dalról van szó, a refrén hatalmasra nyílik: szenvedélyes, nagyívű és érzelmileg rendkívül intenzív, amit az erőteljes dobok és a telt, masszív gitárhangzás még tovább fokoznak. Számomra ez az a dal, ahol az album érzelmi mondanivalója igazán teljes erővel célba ér.
Riffcentrikus, basszusorientált hangzásával ismét a dinamika felé tereli a lemezt a Why Do You Like It When I Cry?, miközben szövegében már nem magát a veszteséget, hanem az abból való továbblépést helyezi középpontba. A dal lendületes, súlyos, mégis azonnal fogós, refrénje pedig az a fajta, amelyet már az első néhány hallgatás után együtt lehet üvölteni a zenekarral. Koncerten természetesen, de megfelelő akusztikai körülmények között a zuhany alatt is tökéletesen működik.
Van, amikor az ember egyszerűen rá van kényszerülve arra, hogy befogja a száját, és inkább a saját nyelvére harapjon, mintsem kimondja azt, amit valójában gondol. Erről szól a Bite My Tongue, amely szövegileg az album egyik legsötétebb és legfeszültebb szerzeménye. A dalban végig ott munkál az elfojtott indulat, a refrénben megszólaló háttérüvöltés pedig szinte biztosan az a pont lesz, amelyet koncerteken egy emberként ordít majd vissza a közönség a zenekarnak.
Vannak dalok, amelyek nem első hallásra találnak el, hanem csak később kezdenek igazán dolgozni az emberben. A Kill Or Be Killed nálam pontosan ilyen volt. Az önpusztítás témáját boncolgató szerzeménynek kellett egy második hallgatás, mire igazán betalált, utána viszont gyakorlatilag beleégett az agyamba. Nálam ráadásul rendre azok a dalok válnak a legnagyobb kedvencekké, amelyek eleinte nehezebben adják meg magukat. Nos, az Everything’s Falling esetében ezt a szerepet egyértelműen a Kill Or Be Killed tölti be.
A Bloodsport érdekes gitárhangzásával és hangsúlyos basszusával támad, a közepén pedig mantraszerűen ismétlődő soraival teszi igazán emlékezetessé magát. Tipikus koncertsláger: lendületes, azonnal szerethető, és könnyű elképzelni, ahogy élőben pillanatok alatt magával rántja a közönséget. Szövegének középpontjában a gőg áll, de nem feltétlenül negatív értelemben. Egészséges mértékben ugyanis néha éppen az önérzet és a makacs önbizalom az, ami átsegít bennünket a szarabb időszakokon.
A terhelhetőség végességét boncolgató Break ismét visszafogottabb tempóval halad, ezt azonban markáns gitárhangzás és kemény dobok ellensúlyozzák. A dal alapvetően működik, mégis úgy érzem, elbírt volna valamivel több feszültséget vagy egy erősebb csúcspontot. Ha mindenképpen ki kellene emelnem az album gyengébb pillanatait, nálam talán ez és az utána következő Bruises lennének azok. Utóbbi egyébként remekül felépített szerzemény, és a punkos elemekbe kapaszkodó hangzás is nagyon szimpatikus, mégis van benne valami visszafogottság: mintha a dal végig takarékon működne, és sosem engedné igazán szabadjára azt az energiát, ami benne rejlik.
Drum and bass-alapokkal indul a Waste Your Time On Me, amely aztán fokozatosan hamisítatlan rockhimnusszá növi ki magát. Mindezt úgy teszi, hogy közben végig megőriz egy erősen popos alaphangot, így az album egyik legközvetlenebb és legkönnyebben befogadható szerzeménye lett. Szövegében ismét az önbecsülés kerül középpontba, vagyis annak felismerése, hogy az embernek nem kell mindenáron mások elvárásaihoz igazítania a saját értékét.
A lemezt végül a már klipes formában is megismert Kerosene zárja, amely vad, féktelen pörgésével alaposan felrúgja az előző dal poposabb könnyedségét. Nincs hosszú búcsúzkodás vagy érzelgős levezetés: a The Warning inkább még egyszer utoljára tövig nyomja a gázt, és egy energikus, súlyos zárással engedi útjára az Everything’s Fallingot.
Összességében az Everything’s Falling egy erős, változatos és érzelmileg meglepően mély album lett, amely úgy képes új oldalakat mutatni a The Warningból, hogy közben mindaz megmarad benne, amiért eddig is szeretni lehetett a zenekart. A súlyos riffek, Ale markáns basszusjátéka és Pau erőteljes dobolása kifogástalanul idomul Dany énekéhez, és a három testvér jól felismerhető zenei karaktere mellett ezúttal különösen fontos szerepet kapnak a szövegek is. Veszteség, önpusztítás, önbecsülés, megfelelési kényszer, elfojtott indulatok és a kudarcok utáni talpra állás: nem éppen vidám témák, mégsem válik az album nyomasztóvá. Inkább azt mutatja meg, hogy a szétesés után is van tovább.
Nem minden dal üt ugyanakkorát, a Break és a Bruises nálam valamivel halványabb maradt a többi szerzeménynél, de ezek sem rossz dalok, egyszerűen egy ennyire erős mezőnyben kevésbé emelkednek ki. Az Everything’s Falling legjobb pillanatai viszont nagyon magasra teszik a lécet, és több olyan szám is került a lemezre, amelyet már most könnyű elképzelni a The Warning koncertjeinek állandó darabjaként.
Ha a Keep Me Fed egy új szintre emelte a zenekart, az Everything’s Falling azt mutatja meg, mit kezdenek ezzel a pozícióval. A válasz pedig az, hogy nem akarnak egy helyben maradni.
9/10
"Everything’s Falling"
Megjelenés: 2026.08.28.
Kiadó: Lava/Republic Records
Dallista:
01. Ritual 02. Perfect Daughter 03. Everything’s Falling 04. Why Do You Like It When I Cry? 05. Bite My Tongue 06. Kill Or Be Killed 07. Ego 08. Bloodsport 09. Break 10. Bruises 11. Waste Your Time On Me 12. Kerosene
Zenészek:
Daniela "Dany" Villarreal – vezető ének, gitár, zongora
Kevesebb mint egy évtized alatt már ötödik stúdióalbumának megjelenésére készül a The Warning, Daniela, Paulina és Alejandra Villarreal Vélez mégis úgy érzi, mintha csak most kezdene igazán lendületbe jönni. Bár gyerekkoruk óta együtt zenélnek, sosem jutottak el arra a pontra, ahol kényelmesen hátradőlhettek volna.
Éppen ellenkezőleg: minden egyes kiadványukkal igyekeztek tovább feszegetni saját határaikat. A 2017-es XXI Century Blood óta hosszú utat jártak be, amelynek egyik fontos állomása volt a 2025-ben megjelent nagyszabású koncertanyag, a Live from Auditorio Nacional, CDMX is.
Az ötödik album, az augusztus 28-án érkező Everything’s Falling azonban több szempontból is más. Tudatosabb, strukturáltabb és célzottabb munka eredménye, egy újabb lépcsőfok a mexikói testvértrió történetében. És úgy tűnik, mostanra valóban minden kezd a helyére kerülni ahhoz, hogy a The Warning még magasabb szintre lépjen - a lemezről és sok egyéb érdekességről mesélt a csapat a napokban a Loudwiremagazinnak.
Amikor Daniela, Paulina és Alejandra annak idején nevet keresett a zenekarnak, nem éppen egy több évtizedes nemzetközi karrier alapjait próbálták lefektetni. Egyszerűen szükségük volt valamire, amit rá lehetett írni egy zenekari verseny nevezési lapjára.
Elég béna történet.
ismeri el Daniela.
Gyerekek voltunk, és szó szerint csak szükségünk volt egy névre egy Battle of the Bands jellegű eseményhez. Azt hiszem, már fantáziáltunk arról, hogy egyszer majd albumot készítünk. Valamiért The Warningnak neveztük el. Még borítónk is volt hozzá, de őszintén szólva egyszerűen csak kellett egy név. Kitaláltuk a The Warningot, és végül rajtunk maradt.
A három testvér egyetért abban, hogy egyikük sem volt különösebben oda a névért. Amit azonban építeni kezdtek, idővel inkább bizonyult előjelnek, mint figyelmeztetésnek: feldolgozásaik és saját dalaik egyre nagyobb figyelmet kaptak az interneten, a helyi tinizenekarból pedig fokozatosan nemzetközileg jegyzett rockcsapat lett.
Tizenhárom év elteltével már megbékéltek a névvel.
Alig fejezték be 2024-ben a negyedik albumukat, a Keep Me Fedet, máris gondolkodni kezdtek a folytatáson.
Akkor már tudtuk, hogy a következő albumot is Anton DeLosttal fogjuk elkészíteni. gy érezzük, ez volt a tökéletes döntés, mert a Keep Me Fed nagyon fontos volt számunkra dalszerzőként és zenészként is, Anton pedig kulcsszerepet játszott ebben a fejlődésben. A két album munkafolyamata ugyanakkor szinte teljesen eltért egymástól. A Keep Me Fed dalait a sűrű turnézás közben írtuk és vettük fel, amikor épp időnk volt rá. Az Everything’s Falling esetében ezzel szemben előre meghatározott struktúrával, határidőkkel és elkülönített alkotói időszakkal dolgoztunk.
- idézte fel a banda a két kiadvány munkafolyamata közötti különbséget.
Eleinte bizonytalanságot éreztek, amelyre Alejandra így emlékezett vissza:
Csak ötleteink voltak: vizuális elképzelések, képek, mondatok, témák és zenei referenciák. Zeneileg még semmi konkrét nem létezett. Nagyon új élmény volt úgy nekiállni, hogy egy meghatározott időszakon belül mindent a nulláról kellett megírnunk, közben pedig reménykedtünk abban, hogy a végére tényleg lesz belőle egy album. De őszintén szólva nagyszerűen működött.
Abban az időkeretben kellett elkészítenünk az albumot, mert tudtuk, hogy utána ismét úton leszünk. Szerettük volna teljesen befejezni, hogy amikor újra turnézni kezdünk, ne kelljen közben tovább dolgoznunk rajta. Az album kreatív része kizárólag arra az időszakra koncentrálódott.
A határidők furcsa módon felszabadítóan hatottak rájuk. Kevesebb idő maradt arra, hogy egy-egy ötletet túlgondoljanak vagy újra és újra megkérdőjelezzenek, így sokkal inkább az ösztöneikre, DeLostra és a stúdiócsapatra támaszkodtak.
Bár kezdetben konkrét dalok még nem léteztek, azt pontosan tudták, milyen gondolati világot szeretnének felépíteni. Az Everything’s Falling központi témája a kudarc, illetve az, ami utána következik.
Az album átfogó témája a kudarc és az abból való felállás, a továbblépés.
– mondja Paulina.
Az egész lemez írása során Ikarosz története és az volt a legfontosabb hasonlatunk, hogy túl közel repül a Naphoz. Úgy képzeltük el ezt az utazást, hogy te vagy Ikarosz, akit elvakít a saját ambíciója. Aztán elégnek a szárnyaid, és lezuhansz. És ott fekszel. Mi történik ezután? Az Everything’s Falling borítója tulajdonképpen azt a helyet mutatja, ahová megérkeztünk. Már lezuhantunk és elégtünk, nincsenek szárnyaink, olyanok vagyunk, mint valamiféle bukott angyalok.
A három nővér immár tizenhárom éve zenél együtt. Ez Daniela életének fele, Paulina és Alejandra esetében pedig még ennél is nagyobb rész. Éppen ezért ma már nehezen tudnak kijelölni egyetlen pillanatot, amikor a zenélés egyszer csak komoly karrierré változott.
Ahogy telik az idő, egyre kevésbé emlékszem arra a pillanatra. Nagyon fokozatosan történt. Nem emlékszem olyan konkrét pontra, hogy: na, ez most mindent megváltoztatott. Elkezdünk megtanulni játszani a hangszereinken, feldolgozásokat töltöttünk fel, majd saját dalokat írtunk. Talán az egyik első fontos pillanat az volt, amikor szerepelhettünk a The Ellen DeGeneres Show-ban. Amikor hazajöttünk, hirtelen rengeteg figyelmet kaptunk és sok interjú készült velünk.
- fogalmazott Daniela.
A történet ezután jelentősen felgyorsult, a testvérek azonban igyekeztek úgy kezelni a növekvő érdeklődést, hogy az ne változtassa meg a zenéhez való hozzáállásukat.
Onnantól egyszerűen folytattuk. Még keményebben dolgoztunk, zenét írtunk, gyakoroltunk, továbbra is feldolgozásokat töltöttünk fel, és próbáltunk kisebb koncerteket szerezni a szülővárosunkban vagy Mexikó más részein.
- fedte fel Paulina.
Ahogy egyre több figyelmet kaptunk, az egész egyre komolyabbá vált. Amikor elkezdtek felfigyelni ránk, nagyjából úgy reagáltunk, hogy: hú, ez tényleg valóság.
Tizenhárom év után azonban a The Warning céljai már nem pusztán arról szólnak, hogy minél több koncertet adjanak vagy minél nagyobb számokat érjenek el. Daniela így beszélt erről:
Az álmunk az, hogy a zenénket a lehető legtöbb helyre eljuttassuk, de a lehető legegészségesebb módon. Kicsit furcsán hangzik ezt ilyen fiatalon kimondani, de őszintén az a célunk, hogy amit csinálunk, hosszú távon fenntartható legyen az egészségünk, a boldogságunk és a lelki nyugalmunk szempontjából, és ugyanez igaz legyen az egész csapatunkra is.
Szeretnénk elegendő időt tölteni úton, de ugyanakkor eleget otthon is. A turnékon pedig legyen lehetőségünk valóban megélni azt, ami történik velünk. Nagyon furcsa belegondolni, hogy már tizenhárom éve zenekar vagyunk, miközben még mindig annyi minden van előttünk az életben.
Szinte futószalagon szállítja az új dalokat a The Warning - februárban, Valentin-nap apropóján érkezett a Carín Leónnal felvett Love To Be Loved, márciusban pedig a robbanékony Kerosenekapott egy emlékezetes kisfilmet. Május közepén az Egofolytatta a sort, most pedig itt a legfrissebb szerzemény, a Ritual.
A dal megjelenésével egy időben a testvértrió egy másik remek hírrel is előrukkolt: augusztus 28-án érkezik ötödik stúdióalbumuk, az Everything’s Falling.
A Ritual kapcsán a lányok így meséltek:
A Ritual arról a félelemről szól, hogy elveszíthetünk valami jót. Még akkor is, amikor az élet végre jól alakul, a szorongás képes elhitetni velünk, hogy a katasztrófa már ott leselkedik a következő sarkon. A dal annak az állapotnak a lenyomata, amikor beleragadunk ezekbe a gondolatokba, és hagyjuk, hogy megakadályozzanak abban, hogy valóban megéljük a pillanatot.
Maga a szerzemény egy igen kemény hangzású tétel, a videoklip pedig látványos - nézd meg itt!
A mexikói rocknővérek márciusban tértek vissza a Kerosene című dallal, amelyhez egy igen látványos videoklip is készült. Ale, Dany és Pau pedig ma sem hagyták unatkozni a rajongókat, mert újabb szerzeménnyel jelentkeztek: megérkezett az Ego.
A lányok legutóbb 2024-ben jelentkeztek nagylemezzel: a "Keep Me Fed" olyan erős tételeket hozott, mint az Automatic Sun, a S!CK, vagy a teljes egészében spanyol nyelvű Qué Más Quieres. A zenekar jelenleg az Egyesült Államokban turnézik, ám folyamatosan adják ki az új szerzeményeket is - a Kerosene-t megelőzően a Carín León-nal közösen rögzített Love To Be Loved-dal rukkoltak elő Valentin-napon.
A három mexikói rocktesó továbbra sem lassít - szinte ontják magukból az új dalokat. A 2024-es "Keep Me Fed" nagylemez komoly lendületet adott a zenekarnak, Pau, Ale és DanyVillarrealpedig láthatóan élvezik a tempót - szó szerint, ugyanis a csapat legfrissebb kisfilmje ugyanis meglehetősen vadra sikeredett.
Valentin-napra a Carín León-nal közös Love To Be Loved című dallal jelentkeztek, néhány napja pedig újabb meglepetést kezdtek el felvezetni: közösségi oldalaikon sejtelmes képeket és rövid videórészleteket csepegtettek, hogy felkorbácsolják a rajongók kíváncsiságát, ma pedig teljes egészében meghallgathatóvá vált a Kerosene című szerzemény, és a videoklip is megtekinthető - nézd meg nálunk!
A mexikói rocknővérek - Alejandra,Paula és DanielaVillarreal Vélez - különleges meglepetéssel rukkoltak elő a közelgő Valentin-nap alkalmából. A Lava/Republic Records gondozásában ma megtekinthetővé vált a Love To Be Loved című dal videoklipje - a zenekar többek között Teddy Swims, Rob Grimaldi, Anton DeLost, Boy Matthews és Neil Ormandy közreműködésével írta a szerzeményt.
A Love To Be Loved gyakorlatilag ledózerolja a műfaji határokat, hiszen két teljesen különböző zenei erő talál közös talajt. León érzelmekkel telített, lélekből jövő versszakkal indít, hangja finoman ráfekszik a torzított gitárokra, miközben feszes vibrálással lebeg a lányok által biztosított kemény, dübörgő alapok felett. Az erős riffek és földrengető ritmusszekció után Daniela énekes-gitáros szállítja a felejthetetlen, skandálható refrént.
"Nagyon izgatottak vagyunk a dal miatt. Rockbandaként ez valami teljesen más, mint eddig, igazi lehetőség új hangzásvilágokat felfedezni. Teddy Swims-szel közösen született a dal magja, ami természetes elegyét adta a country, a rock és a pop elemeinek – frissnek és inspirálónak éreztük az első pillanattól. A zenei világok összeolvasztása mindig izgalmas, és hogy ezt a saját honfitársunkkal, Carín Leónnal tehettük meg, csak még különlegesebbé tette. Ez az együttműködés kreativitásban is előrébb vitt minket és egy teljesen új oldalunkat mutatja meg."
- írta a banda a közös szerzeményről.
2024-ben jelent meg a Monterrey-ből származó testvértrió "Keep Me Fed" című, sorban negyedik albuma, amely szép sikereket hozott, a lányok pedig végigturnézták vele az Egyesült Államokat is.
A Villarreal Vélez nővérek nem pihennek: Alejandra, Paula és Daniela épp turnéznak, de a zenekar hírlevelére feliratkozók ma fantasztikus bejelentést kaptak. Augusztus 22-én érkezik a "Live from Auditorio Nacional CDMX" című élő album.
A testvéri összetartás töretlen ereje hajtja a lányokat, akik pályafutásuk legizgalmasabb koncertjét rögzítették Mexikóváros legendás Auditorio Nacional színpadán. Ezen a tüzes koncertfelvételen a 2024-ben megjelent "Keep Me Fed" album dalaival örvendeztetik meg a közönséget, köztük a Latin Grammy-jelölt Qué Más Quieres-szel, valamint olyan közönségkedvenceket, mint az Automatic Sun, az EVOLVE és a Survive.
A kiadvány több formátumban is megjelenik - válassz ITTa különböző verziók közül!
E hónap végén, június 28-án érkezik a Paulina, Daniela és Alejandra Villarreal Vélez alkotta The Warning negyedik stúdiólemeze, a "Keep Me Fed", amelyről eddig három kislemezes dal jelent meg videoklipes formában: a S!ck, az Automatic Sun és a teljes egészében spanyol nyelvű Qué Más Quieres.
A mexikói lánytestvérek szekere egyre gyorsabban robog, amit az is mutat, hogy ősszel az Evanescence és a Halestorm előzenekaraként lépnek majd fel Kanadában, egy tíz állomásos miniturné keretein belül. Addig sem tétlenkednek a nővérek, a mai nappal ugyanis a hamarosan megjelenő albumról megtekinthetővé vált a negyedik kisfilm, a Burnout:
A mexikói Villarreal Vélez-nővérek negyedik lemeze június 28-án tölti meg a boltok polcait "Keep Me Fed" címmel, az Automatic Sunés a teljes egészében spanyol nyelvű Qué Más Quieres című dalok képében pedig már ízelítőt is kaptunk a korongból.
Paulina, Daniela és Alejandra -akik már gyermekkoruk óta zenélnek együtt- most felfedték a hamarosan megjelenő album dallistáját, mely a következő:
1. Six Feet Deep
2. S!ck
3. Apologize
4. Qué Más Quieres
5. More
6. Escapism
7. Satisfied
8. Burnout
9. Sharks
10. Hell You Call A Dream
11. Consume
12. Automatic Sun
A csajok folyamatosan dolgoznak, hamarosan új videoklipet forgatnak, amelyhez éppen a Facebookon toboroznak szereplőket, ősszel pedig az Evanescence és a Halestorm előzenekaraként lépnek fel Kanadában, egy tíz állomásos turnén.
