1997-ben, a dél-norvégiai Kristiansand városában alakult a kezdetben gótikus, később szimfonikus metált játszó Trail of Tears. Első albumuk 1998-ban, "Disclosure in Red" címmel alakult meg, amelyet további hat követett.
A zenekar több tagcserén átesett, a mikrofon mögött állt már Helena Iren Michaelsen, aki később szerencsét próbált a holland Epicában is, jelenleg az Imperia frontasszonya, Cathrine Paulsen, valamint férfi hang is volt a csapatban, Kjetil Nordhus személyében.
Legutolsó nagylemezük "Oscillation" címmel került boltokba 2013 tavaszán, amelyen Ronny Thorsen énekelt, majd hét évig semmit nem lehetett hallani a banda felől. Ekkor jelentették be ugyanis, miszerint egy kis erősítést kaptak, énekesnőként csatlakozott hozzájuk ugyanis a Sirenia ex-frontlánya, a spanyol Ailyn, azonban a bejelentést követően nem lehetett hallani a csapat felől - mostanáig. Tegnap ugyanis az énekesnő a Facebookon jelentette be: zenésztársaival októberben stúdióba vonulnak, hogy felvegyék nyolcadik sorlemezüket.
Kedves Mindenki! Őszintén elnézést kérünk a hosszú hallgatásért. Sokan bombáztatok minket kérdésekkel és aggodalmakkal a zenekar helyzetével kapcsolatban. Amikor 2020 őszén először bejelentettük a zenekar visszatérését, eszünkbe sem jutott, hogy terveinkben ilyen késések és kihívások lesznek. Mint a legtöbb ember, és minden bizonnyal minden egyes zenekar, mi is kénytelenek voltunk szüneteltetni minden tervezett tevékenységünket a világjárvány okozta korlátozások miatt. Két év koncertek, összejövetelek és szórakozás nélkül. DE! Azért vagyunk itt, hogy ezen a szép nyári estén jó híreket hozzunk nektek. A Trail of Tears jövő októberben végre stúdióba vonul, hogy több év kihagyás után új zenét vegyen fel!
- kezdte sorait a zenekar, majd így folytatták:
Különböző ötletekkel kísérletezünk mind a formátumokat, mind a kiadókat illetően, a lényeg azonban az, hogy új zene jön! Ráadásul végre olyan helyzetben vagyunk, hogy bátran fontolóra vehetünk koncert- és fesztiválajánlatokat, anélkül, hogy kockáztatnánk a seggünket. Az első fesztivál a Spetakkelfestivalen-en lesz, és továbbiak várhatóak. Szeretnénk megköszönni mindenkinek a szeretetet és támogatást egy nagyon nehéz időszakban. Soha, de soha nem vesszük természetesnek a támogatásotokat! Szebb napokat kívánunk! Ailyn, Jonathan, Runar, Endre, Nico és Ronny
Jó pár év eltelt 2016 óta, amikor is Pilar Gimenez Garciát, művésznevén Ailynt kidobták a norvég Sireniából, amely zenekart 9 évig erősített énekével.
A bájos hölgy ezzel kapcsolatban terjedelmes interjút adott magazinunknak, majd kilábalva édesanyja elvesztése okozta depressziójából, dolgozott több zenekarral és énekessel is - Débler, Secret Rule, Melted Space, hogy néhány nevet említsünk. 2020-ban jelentette be, hogy a Trail of Tears frontasszonyává választották, ám a zenekar még nem jelentkezett új anyaggal az énekesnő csapatba kerülése óta.
2019-ben pedig nem kisebb névvel alapította meg Her Chariot Awaits nevű projektjét, mint az Adrenaline Mob-os Mike Orlando. Első közös lemezük 2020 tavaszán jelent meg, amely a csapat nevét viselte, és Ailyn hangjának egy teljesen más aspektusát hallhattuk - míg a Sireniában főként az operás vonalat erősítette, addig a Mike-kal való közös munka során feltárult a spanyol szépség dögösebb, rockosabb hangja. Kritika ITT olvasható!
Nemrégiben újabb meglepetéssel rukkolt elő a 40 éves, ám kislányos külsejű énekesnő: Lunarian név alatt újabb csapatban csillogtatja a tehetségét, amely formáció a szimfonikus metalt erősíti, két dal (Burn The Beauty, Dream Cathcer) után pedig tegnap elérhetővé vált a csapat első albuma, "Burn the Beauty" címmel.
Igazi hamisítatlan szimfonikus metalt játszik a Lunarian, ám nemigen hasonlít pl. a Sirenia által játszott szimfonikus metalra, annál vaskosabb, keményebb és kiforrottabb és Ailyn is jobban kihasználja a hangját, mint ex-együttesében. A zene is más; sokkal gitár-orientáltabb, arcletépőbb. Itt-ott a dalok idézik egy picit az Epicát, egy csepp Nightwisht és Theriont is, ám valahogy mégis egyedit tudott alkotni a zenekar, Ailyn pedig merészen játszik a hangjával, éteri magasságokba emelve azt és a hallgatót is, például a fent említett Dream Catcherben vagy a Bleeding Out-ban.
Meglepetés az Embers című tétel, amely elektronikus alapokat is felvonultat az elején, és talán ez a dal a legkevésbé szimfonikus szerzemény a lemezen, már-már heavy és talán kicsit power metalba hajlik, de ez cseppet sem baj, sőt! Pofátlan, kemény nóta, amely elsőre megszerettette magát velem. Ailyn valahogy bármit énekel, minden jól áll neki. Mint egy tökéletes alakú modell, akire bármilyen ruhát adhatsz, nem lősz mellé.
Kellemes számcsokor, patikamérlegen kimért dallamok jellemzik az egész korongot, ám mégsem válik unalmassá, amihez nagyban hozzájárul Ailyn hangja és a dalszövegek is. Nagy személyes kedvenc lett például az Endless Sleep és a lassabb tempójú Invincible, amelyben az énekesnő szokatlan énektémái elsőre talán furcsának tűnnek, de megszereted. Mint amikor egy új, egzotikus ételt kóstolsz. Ailynnek nem áll rosszul, ha olykor keleties dallamokat hallat, nos ebben a dalban is kapunk belőle.
A Never Ending Circle parádés dobtémákkal operál, dallamos, szinte már táncolható darab, a Scarlet pedig amilyen nyugisan kezdődik, olyan erőteljesen folytatódik, és Ailyn áriázása hallatán libabőrös lettem. Az albumzáró Sacrifice-ban pedig a lehengerlő gitárok és a szimfonikus dallamok egyszerre teszik túlvilágivá a szerzeményt.
Bevallom, kicsit tartottam attól, hogy nem sikerül üde színfoltot csempésznie a zenekarnak a szimfo-metal igencsak telített piacára, de az album egy nagyon kellemes csalódás, szerethető, kellemes, fülbemászó dalokkal és Ailyn végre kiengedi azt, ami a torkában van. A hangszerelésre sem lehet panasz, a gitárok ha kell, sírnak, ha kell, lezúzzák az ember arcát. Ugyanígy dicséret illeti a szimfonikus hangszerelését felelős Antonio Agate-t is.
Összességében teljesen rendben van az album. Itt-ott talán több extra újítás elfért volna, de alapjáraton egy igen erős lemezt tarthatnak a kezükben Ailyn rajongói.
Szép munka!
9.5/10
Kiadó: Frontiers Records S.R.L.
Zenészek:
Ailyn - ének
Aldo Lonibile - gitár
Mattia Gosetti - basszusgitár
Michele Sanna - dobok
Antonio Agate - billentyűk, szimfonikus hangszerelés
Dallista:
1. Don't Wait Until I'm Gone 2. Dream Catcher 3. Embrace 4. Bleeding Out 5. Embers 6. Burn The Beauty 7. Endless Sleep 8. Invincible 9. Never Ending Circle 10. Scarlet 11. Sacrifice
Jó ideje csend honolt a volt Sirenia-frontasszony Ailyn, alias Pilar Gimenez Garcia körül. 2020 őszén jelentette be a norvég Trail of Tears, hogy Ailynt választották énekesüknek, ám mindeddig nem jelentkezett újdonsággal a formáció.
Ám Ailyn nem tétlenkedett az elmúlt hónapokban. Bár már van egy saját projektje, a Her Chariot Awaits, amely egy igen erős lemezt adott ki 2020 májusában, most újabb zenekarban találta magát a spanyol származású szépség: csapatának neve Lunarian és a Frontiers kiadó gondozásában, szeptember 9-én meg is jelenik első lemezük, a "Burn The Beauty".
A formáció főleg a szimfonikus metalt követi, felállása a következő:
A svéd Magnus Karlsson neve főleg produceri munkái kapcsán csenghet ismerősen, hiszen olyan nevekkel dolgozott már együtt, mint az Ayreon, a Primal Fear vagy a Kiske/Somerville. Tavaly decemberben gondolt egyet, fogott néhány tehetséges énekesnőt, majd a stúdióba szabadította őket. A svéd Anette Olzon (ex-Nightwish, The Dark Element, Allen/Olzon), a spanyol Ailyn (ex-Sirenia, Her Chariot Awaits, Trail of Tears), a finn Noora Louhimo (Battle Beast), az amerikai Adrienne Cowan (Seven Spires) és az örmény Margarita Monet (Edge of Paradise) örömmel mondott igent a felkérésere, hogy a lemezen szerepeljenek, amelynek címe The Metal Opera, és amely a mai nappal jelent meg.
Karlsson a következőket mesélte a korong dalairól, amelyek tematikája -a projekt nevéhez illően- a szív gyógyítása:
Az opera főszereplőjét, a 'Heart Healert' a fantasztikus Adrienne Cowan alakítja, aki arra ébred, hogy semmire nem emlékszik, azt sem tudja, hogy kicsoda ő. Hamarosan kiderül, hogy ha megérint valakit, az meggyógyul, de minden egyes gyógyítással fogy a saját ereje. A lemez valójában egy utazás, melynek során kideríti, hogy ki is valójában, és közben találkozik másokkal, akik vagy neki szeretnének segíteni, vagy akik tőle várják a segítséget, de olyanokkal is, akik üldözik, mert félnek tőle. Rengeteg csodás énekessel dolgoztam már eddigi karrierem során, de főként férfi énekesekkel. Persze dolgoztam csodás nőkkel is, mint például Noora Louhimo, Amanda Somerville vagy Anette Olzon, de ezúttal kimondottan egy olyan albumot akartam készíteni, amelyen főként énekesnők hallhatóak. Mindannyiuknak nagyon különleges, egyedi a hangja, és más-más stílusban is tudnak énekelni, ami rendkívül fontos a projekt számára.
Elsőként az Into the Unknown című dalt hallhattuk, amelyben Noora énekelt, majd a This Is Not The End érkezett, amelyben viszont már mindegyik hölgy hallatta hangját.
Az első két klipes dal igencsak elnyerte a tetszésemet, de különösen a This Is Not The End, amelynek refrénje hallatán megvallom, a fene se tudja miért, de kicsordult a könnyem. Decemberben elhunyt édesapám arca jelent meg előttem, mintha csak ő üzente volna, hogy ez nem a vég. Na, innentől kétségem sem volt, hogy ez az anyag valóban gyógyító energiákkal bír - ilyen hangokkal meg aztán főleg.
Igen súlyos dalokat varázsolt a lemezre Karlsson, vérbeli rock/metál szerzeményeket, és a fent felsorolt énekes hölgyek mindegyike remekül bánik a hangjával a kiadványon - mindegyikük nagyszerűen kamatoztatja tehetségét a különböző éneklési technikákban. Anette Olzont rengetegen lehúzták Nightwish-beli szereplése és első szólólemeze (Shine, 2014) kapcsán, ám a Jani Liimatainennel (ex-Sonata Arctica) közös projektjében, a The Dark Elementben és az Allen/Olzon (amelyet Russell Allennel alapított) projekben bebizonyította: tud énekelni. E lemezen pedig újfent nem okoz csalódást, különösen a We Can Stand All Alone és a Mesmerized című szerzeményekben. Noora Louhimót a Battle Beastben ismerhette meg a metálkedvelő közönség, és itt is hozza a formáját. Ailynt a Sireniából ismerhetjük, de sok együttessel -pl. Melted Space, Débler- dolgozott már együtt, valamint 2019-ben létrehozta Her Chariot Awaits nevet viselő csapatát, amelynek első lemezén hangjának egy teljesen más aspektusát tárta a nagyvilág elé, egy igen földbe döngölős lemezen, de időközben a Trail of Tears is felkérte frontlányának.
A When The Fire Burns Out-ban visszatér a Sireniás énekstílusához, ugyanakkor hangjának metálosabb oldalát is hallhatjuk. Adrienne Cowan, a bostoni Seven Spires fiatal énekesnője hörögni is tud, ám e lemezen tiszta hangjával szerepel - az Awake című tétel, amely az albumot nyitja, lehengerlően jó lett. Fényes jövő áll a 25 éves lány előtt. Margarita Monet, az Edge of Paradise örmény származású fronthölgye szintén fantasztikus munkát végzett. Az Evil's Around the Cornerben Noora és Adrienne alakítanak hatalmasat, utóbbi énekesnő a Weakerben is elképesztően szerepel.
Magnus Karlsson ismét kitett magáért, ahogyan a lányok is. E lemez valóban gyógyítja a szívfájdalmakat, nekem legalábbis nagyon tetszenek a szerzemények. Nagyon vártam a dalcsokrot, és nem kellett csalódnom. Kifogástalan munka és minőségi dalok, szívmelengető (és gyógyító) szövegekkel.
10/10
--Sarok Bettina gondolatai...--
Érdeklődve fogtam neki a The Metal Opera tartalmának felfedezésébe, ugyanis két énekesnő kivételével a többiről pontosan tudom mi mindenre képesek hangszálaikkal,ettől függetlenül mégis sikerült meglepetést szerezniük.
Amikor elndult a lemeznyitó Awake először azt gondoltam,hogy 》hurrá,újra egy klisés szimfonikus felvezető《 másodpercekkel később viszont valami teljesen megváltozott,és már az az érzés kezdett motoszkálni bennem,hogy valami hatalmas, bombaszerű dolog van kibontakozóban. Nem kis kellett sokat várni arra,hogy a címszereplő Adrienne Cowan megszólaljon - nem kis meglepetést okozva.
Adri karrierjét már követem egy ideje,láttam és hallottam is néhány covert tőle,ezen a lemezen viszont lenyűgözött, huszon x évesen rettenetesen kiforrt, érett hangokat villantott és nem is volt kétség,hogy a hét énekesnő közül ő lett a kedvencem. A többi hölgy sem piskóta,ott van például Anette Olzon,akit sokan cikiztek,különösen akkor,amikor átvette Tarja helyét a Nightwish-ben. Nyilván már akkor is megtette a tőle telhetőt,azóta persze megtalálta a ,saját hangját',amit rendre tud is kamatoztatni. De megemlíthetném még Margarita Monetet is,akit ez idáig nem ismertem,mostantól viszont utána kell néznem,mert nagyon megvett az alakítása. Ott van továbbá még Ailyn is,aki hangilag hatalmas meglepi volt új zenekarában, most viszont visszatért a Sireniában is jól bevált bársonyos hangszínhez, és milyen jól tette,már kezdtem hiányolni, Gracias!
Maga a lemez egy különleges utazás, egy történet,aminek minden perce precízen ki lett dolgozva, a kirakós darabjai pedig tökéletesen lettek elhelyezve. Végtére is,ez a szívgyógyító projekt beváltotta a hozzá fűzött reményeket és bár jámborlelkű metálarcként azonnal hatással vannak rám a komolyabb szöveggel ellátott dalok,most mégis igyekeztem a hangra és dallamokra figyelni,mintsem arra,hogy tulajdonképpen mit is takarnak a sorok.
Nemtudom,hogy lesz-e folytatása ennek az egésznek,de reménykedem abban,hogy igen,hiszen a svéd mester most rendesen beletrafált abba,hogy kiket kell egy kalap alá venni és felpakolni őket egy komplett lemezre, a kis formációja pedig gyanúsan folytatásért kiált,mivel nem lehet,hogy a kezdet egyben a vég legyen,de mivel a lemezt a This Is Not The End című szám zárja fenn áll az esélye annak,hogy ez az utazás még messze nem ért véget... (Nekem ez egy 10-ből 9-es skálán mozog, a mérleg viszont még billenhet feljebb!)
Tavaly jelentette be a svéd Magnus Karlsson zenész-producer, miszerint három igen tehetséges hölggyel karöltve létrehozta a Heart Healer projektet, amelynek The Metal Opera címre keresztelt első albuma március 26-ával jelenik majd meg.
A projekt kapcsán Karlsson elárulta: sok nagyszerű zenésszel dolgozott már együtt, de főleg férfiakkal, most kimondottan egy olyan albumot akart, amelyen női hangok hallhatóak.
A lemezen hallhatjuk a szintén svéd Anette Olzont (ex-Nightwish, The Dark Element, Allen/Olzon), a spanyol Ailynt (ex-Sirenia, Her Chariot Awaits, Trail Of Tears) és a finn Noora Louhimót (Battle Beast), azonban a történet főszereplője az amerikai Seven Spires énekesnője, Adrienne Cowan, aki a gyógyítót alakítja.
Az első videoklip, amelyben Noora énekel, Into The Unknown címmel jelent meg a közelmúltban, ma pedig megérkezett az újabb kisfilm, a This Is Not The End, amelyben a felsorolt hölgyek mellett az Edge Of Paradise-énekesnő, Margarita Monet is hallható, íme:
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a svéd Magnus Karlsson új projektje keretein belül három ismert, tehetséges metálhölgyet szabadított a stúdióba, Heart Healer elnevezés alatt. A zenész-producer a finn Noora Louhimóval (Battle Beast), a spanyol Ailynnel (ex-Sirenia, Her Chariot Awaits, Trail of Tears) és a svéd Anette Olzonnal (ex-Nightwish, The Dark Element, Allen/Olzon) egyesítette erejét, és felvették a The Metal Opera címre keresztelt lemezt.
Az album március 26-án kerül boltokba, a borítót és a számok listáját pedig már ismerjük.
Most végre megérkezett az első klipes nóta is, amely az Into The Unknown című dalhoz készült, és amelyben Noora énekel.
A háttérénekesek között az amerikai Seven Spires énekesnője, Adrienne Cowan is hallható, aki a videoklipben is játssza a főszerepet:
"Az opera főszereplőjét, a 'Heart Healert' a fantasztikus Adrienne Cowan alakítja, aki arra ébred, hogy semmire nem emlékszik, azt sem tudja, hogy kicsoda ő. Hamarosan kiderül, hogy ha megérint valakit, az meggyógyul, de minden egyes gyógyítással fogy a saját ereje. A lemez valójában egy utazás, melynek során kideríti, hogy ki is valójában, és közben találkozik másokkal, akik vagy neki szeretnének segíteni, vagy akik tőle várják a segítséget, de olyanokkal is, akik üldözik, mert félnek tőle. Rengeteg csodás énekessel dolgoztam már eddigi karrierem során, de főként férfi énekesekkel. Persze dolgoztam csodás nőkkel is, mint például Noora Louhimo, Amanda Somerville vagy Anette Olzon, de ezúttal kimondottan egy olyan albumot akartam készíteni, amelyen főként énekesnők hallhatóak. Mindannyiuknak nagyon különleges, egyedi a hangja, és más-más stílusban is tudnak énekelni, ami rendkívül fontos a projekt számára."
- magyarázta a zenész, az első szívet gyógyító klip pedig már látható Noorával, íme az Into the Unknown!
Magnus Karlsson svéd dalszerző, akit az Allen és a Primal Fear kapcsán ismerhetnek főleg a metálrajongók, igazán különleges dolgot kreált így, karácsonyra. Összeszedett három igen különleges hanggal megáldott énekesnőt, majd Heart Healer név alatt a mikrofon mögé szabadította őket. Anette Olzon, akit a Nightwish élén ismerhettünk meg, jelenleg a The Dark Element és az Allen/Olzon projektek énekesnője és szólólemezén is gőzerővel dolgozik, örömmel mondott igent a felkérésre. Hallható lesz a különleges albumon Ailyn, a Sirenia ex-frontlánya, akinek tavaly mutatkozott be Her Chariot Awaits nevű zenekara, és a finn Battle Beast-et vezető Noora Louhimo is rábólintott az együttműködésre.
A három hölgy első közös kiadványa The Metal Opera címmel, 2021. március 12-én jelenik meg.
A számcímek:
1. Awake 2. Come Out of the Shadows 3. Who Can Stand All Alone 4. Back to Life 5. Into the Unknown 6. When The Fire Burns Out 7. Evil’s Around The Corner 8. Mesmerized 9. Weaker 10. This Is Not The End
Pilar Giménez Garcia, alias Ailyn nem hagyta veszni művészi tehetségét a norvég Sireniából történt, 2016-os kényszertávozása óta. Több projekttel és énekessel is dolgozott együtt, tavaly pedig létrehozta a Her Chariot Awaits projektet, amelynek debütáló albuma idén tavasszal jelent meg, és Ailyn hangjának egy teljesen más aspektusát mutatja meg a korongon.
Tegnap újabb bombahírt robbantott a spanyol származású szépség: a Kristiansand-i (Norvégia) Trail Of Tears énekesnője lett. A szimfonikus/gótikus metálban nyomuló banda 2013 óta nem adott ki új lemezt, az évben az Oscillation című albumuk jelent meg, most viszont Facebookjukon jelentették be: visszatérnek, és Ailyn személyében némi erősítést is kapnak.
Az együttes közleménye szerint már készül a következő lemez, amelyen Ailyn is énekelni fog, valamint több meglepetés is vár a rajongókra.
2016 nyara óta sok víz lefolyt a Dunán. A metálrajongók minden bizonnyal élénken emlékeznek azon év nyarára, amikor is a norvég Sirenia bejelentette: nem kívánnak tovább együtt dolgozni az őket 8. éve erősítő Ailynnel.
A csapat pacsirtájának édesanyja májusban váratlanul elhunyt, a hétéves kora óta inzulinhiányos cukorbetegséggel élő Ailynnél pedig ez egészségi megrendülést okozott. Orvosa pár hét pihenést írt elő számára, ám ezt Morten Velandék már nem voltak hajlandóak megvárni, ezért a 2003 óta háttérénekes Emmanuelle Zoldant állították mikrofon mögé, aki azóta a formáció hivatalos fronthölgye is lett.
Ailyn, ez a gyönyörű és csilingelő hangú spanyol leányzó viszont nem hagyta magát leírni. Dolgozott a Melted space-szel, a Secret Rule-lal és a Déblerrel is, majd túljutva depresszióján 2019 őszén megalakult a Her Chariot Awaits, amely zenekarban egyik társa nem más, mint az Adrenaline Mob-os Mike Orlando. New Yorkban rögzítették a banda nevét viselő albumot, amely teljesen más hangzást képvisel, mint a Sirenia, elsőre nagyon megdöbbentő hallgatni.
Színtiszta rock ez kérem szépen, többféle elemet vegyítve (klasszik rock, heavy metal, grunge, és még sorolhatnám). A Dead&Gone, valamint a Constant Craving dalokat már a lemez boltokba kerülését megelőzően hallhattuk, amely megmutatta a korong fő irányvonalát. Semmi áriázás, körítés, maszlag. Tiszta rock és keménység. Már az első dal, a Misery letépi az ember fejét, és ez a zúzás folytatódik az olyan dalokkal, mint a Screaming Misfire, a Stolen Heart vagy a Say No.
Ailyn teljesen más aspektusát mutatja meg szoprán hangjának, amely mind a Sirenia által képviselt szimfonikus hangzáshoz, mind ehhez a rockos kiadványhoz tökéketesen passzol. De valahogy ez mégis más! Több... merészen játszik a magassásokkal és mélységekkel. Arra pedig, hogy használja a hangját bátrabban, éppen Mike bátorította a mediterrán szépséget, aki igencsak jól tette, hogy hallgatott a mester tanácsára. Számomra a lemez egyik csúcspontja a Take Me Higher, de Ailyn mindegyik dalban bebizonyítja: otthon van a klasszikus rockban is és kreativitásból is jócskán kapott a Jóistentől.
Őszintén szólva, nagyon meglepett ez az album. Hatalmas csalódás, de jó értelemben! Mindegyik dal szerethető, könnyen emészthető és lehengerlő. Erőt ad. Feltölt. Ailynnek pedig véleményem szerint ez az énekstílus sokkal, de sokkal jobban áll, mint a Sireniás áriázgatás. Telített a szimfonikus metál piaca. A Her Chariot Awaits és Ailyn számomra az év eddigi legnagyobb meglepetését produkálta. Meggyőztél, Ailyn, várom a turnét és minden mást, amit csinálsz. Újjászülted magad.
Rekordhosszúságú ideig, 8 éven át erősítette a norvég Sireniát Pilar Giménez Garcia, azaz Ailyn, aki 2016-os kényszertávozása után sem hagyta magát leírni. Számtalan zenésszel, együttessel dolgozott, majd tavaly életre hívta saját csapatát, a Her Chariot Awaits-et. Zenésztársai között megtalálható az Adrenaline Mob-os Mike Orlando is.
A spanyol szépséggel most a MetalGossip nevű orosz internetes magazin készített interjút - Ailyn csapatáról és életéről is sok dolgot megosztott.
A világban jelenleg tomboló koronavírus igencsak megnehezíti a zenészek életét, hiszen nem tudnak koncertezni, ez alól Ailynék sem kivételek. Kiderült: az énekesnő éppen rokonlátogatóba érkezett szülőhazájába, amikor a vírus igazán tombolni kezdett, és lezárták a határokat.
"Amikor ez elkezdődött, megpróbáltam újrafoglalni a repülőjegyemet, hogy visszautazhassak Norvégiába, de ez lehetetlen volt, minden járatot töröltek.De hálás is vagyok, mivel a szeretteimmel vagyok, és noha nem tudok Norvágiába visszamenni, nem vagyok egyedül. Az egyetlen probléma az, hogy a barátom és a kiskutyám ott vannak, tehát egyelőre nem tudok hazajutni hozzájuk.A koronavírus Spanyolországban eléggé brutális, de mindent megteszünk ellene.Itt próbálom okosan kihasználni az időmet és aktív lenni, mivel bezárva nagyon könnyű lehangolttá válni és megküzdeni azzal az érzéssel, hogy semmit nem csinálok, ezért úgy döntöttem, hogy lefoglalom magam olyan dolgokkal, amiket szeretek."
- kezdte Ailyn a jelenlegi vírushelyzet kapcsán. De hogyan jött a Her Chariot Awaits ötlete?
"Az együttes gondolataakkor jött, amikor aFrontiers kiadó kapcsolatba lépett velem.Azt mondták, hogyMike Orlandóval új zenekaron dolgoznak, és megkérdezték, szeretnék-e benne részt venni.Aztán arról beszélgettünk, hogy kinek milyen ötletei vannak. A felvételeket a Sonic Stomp stúdióban készítettük New Yorkban. Először azt terveztük, hogy keresek egy stúdiót, ahol felveszem az énekes részeimet, és elküldöm a fájlokat Mike-nak , hogy dolgozhasson vele. De miután gondolkodtunk egy kicsit, úgy döntöttünk, hogy sokkal jobb a projekt, ha New Yorkba utazok és Mike stúdiójában énekelnék, mert a közvetlen munkakapcsolat könnyebbé tenne mindent. Azt hiszem, ez volt a legjobb, amit tehettünk. Nagyszerű élmény volt együtt dolgozni Mike-kal, Jeffel és Briannel, nagyon jól szórakoztam!"
Kiderült az is: a szövegeket Mike írta, Ailyn pedig reméli, hogy a érkező nagylemez tetszeni fog majd a rajongóknak.
Elkerülhetetlen volt, hogy ex-zenekara, a Sirenia szóba kerüljön. Miben látja a különbséget az énekesnő a két csapat között? Könnyebb volt a munka a Her Chariot Awaits-sel?
"Igen, sokkal könnyebb volt a közös munka, mivel a Sireniával szinte lehetetlen volt közös nevezőre jutni. Nem volt beleszólásom semmibe, én csak énekelhettem. De a Her Chariot Awaitsben teljesen másképp mentek a dolgok. Mike bátorított, hogy új technikákat fedezzek fel, és imádtam. Nagyon szerettem, hogy a korábbiaktól eltérő módon tudtam használni a hangomat. Nagyon vicces volt."
Ennek ellenére Ailyn úgy gondolja: mind a Sireniában megismert hangja, mind az új együttesben megmutatott oldala remekül megfér egymással. Azt is elárulta: először szólóalbumot tervezett, de aztán jött a Her Chariot Awaits ötlete és ez mindent felülírt. Tervez továbbá közös munkát egy orosz együttessel is, ám a csapat nevét egyelőre titok fedi.
Magánéletéről az énekesnő elárulta: nehéz éveken van túl, mint azt korábban megírtuk, depresszióval küzdött, Sireniából való kirúgásának sztoriját pedig a legtöbben ismerik: 2016 májusában váratlanul elhunyt édesanyja, ez pedig a kiskora óta inzulinfüggő cukorbetegséggel élő Ailynnél egészségi problémákat okozott. Orvosa pár hét pihenést írt elő számára, továbbá elmondta: a hangja sem úgy reagált, ahogy szerette volna, nem tudta vállalni a nyári koncerteket. Ekkor a banda egyik kóristája, Emmanuelle Zoldan helyettesítette őt, majd robbant a bomba: Ailyn távozik, az év szeptemberében pedig a zenekar bejelentette: hivatalosan is a francia Emmanuelle marad a frontasszony.
"Amikor kidobtak a Sireniából, eleinte nagyon rosszul éreztem magam. Csak azt akartam, hogy másképp kezeljenek bizonyos dolgokat, mivel akkor nagy szükségem lett volna a baráti támogatásra. De nem bántam semmit. Voltak jó és rossz dolgok is, mint az életben. Amit az egészből megtanultam, most már tudom, hogy kik a valódi barátok, és kik nem azok. Mint tudható, néhány ember csak akkor áll melléd, amikor a dolgok jól mennek, de ha valami rosszra fordul, akkor sehol sincsenek! Szóval örülök, hogy ez történt, így most olyan emberek vesznek körül, akik valóban törődnek velem!"
- fejtette ki véleményét egykori zenekara kapcsán Ailyn, aki 2010 óta él Norvégiában. De mi a különbség a spanyol és a norvég élet között?
"Elsősorban az időjárást mondanám, de az ételeket is. A hagyományok nagyon különbözőek! Például itt vannak trollok; )"
- mesélte nevetve az énekesnő, aki elmondta, hogyan lehet együtt élni a cukorbetegséggel:
"Gyógyszereket kell szednem, egészségesen élek és étkezem, az utóbbi időben sportolni is elkezdtem. Nem dohányzom és alkoholt is nagyon ritkán fogyasztok!"
Rajongói tudják, hogy Ailyn 2007-ben szerepelt a spanyolországi X-Faktorban, ahonnan a negyedik körben esett ki. De mit gondol a tehetségkutatókról, 13 év távlatából?
"Őszintén szólva, néha szeretem nézni ezeket a műsorokat.Mindig jó látni mások tehetségét, de most, ennyi tapasztalattal a hátam mögött, nem javaslom az énekeseknek, hogy ilyen műsorokba jelentkezzenek. Talán sok évvel ezelőtt az ilyen show-k valóban segítették a művészeket karrierjük felépítésében, de az utóbbi időben azt gondolom, hogy tele vannak hazugságokkal.Úgy értem, természetesen kapsz pár perc hírnevet. Ám utána nagyon nehéz megfelelni az elvárásoknak.Ha részt veszel egy ilyen produkcióban, termékké válsz.De amint befejeződik és felhasználták téged, magadra maradsz, útmutatás nélkül.Sokat tanultam magamról, amikor részt vettem ebben, és nem minden úgy volt, ahogy elképzeltem."
- intette óva a tehetségkutató műsoroktól az énekeseket Ailyn, aki a Her Chariot Awaits-sel május 22-én küldi boltokba első lemezét - a korong a zenekar nevét viseli majd.
