Svédország rengeteg dallamos zenét adott már a világnak. Elég csak a máig töretlen népszerűségnek örvendő ABBÁ-ra, a néhai Marie Fredriksson nevével szorosan összeforrt Roxette-re vagy éppen a diszkómetalos Amaranthe-ra gondolni. Úgy tűnik, ha az ember Svédországban nő fel, szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen formában magába szívja ezeket a dallamközpontú hatásokat.
A 2015-ben, Stockholmban alakult Metalite is ezen a vonalon mozog. Eddigi albumaik, a Heroes in Time (2017), a Biomechanicals (2019), az A Virtual World (2021) és az Expedition One (2024) egyaránt a heavy/power metal alapjaira épülnek, amelyeket popos, elektronikus és trance-es dallamokkal bolondítanak meg. 2019 óta Erica Ohlsson hangja ad karaktert a zenekar dalainak; előtte Emma Bensing állt a mikrofon mögött, aki 2018-ban hagyta el a bandát, miután anya lett, és más dolgokra szeretett volna koncentrálni.
Ma került boltokba a formáció új műve, a Discovery. Nincs itt finomkodás, azonnal az arcunkba robban az Our Time Has Come, amely előkészíti a terepet a 46 és fél perces játékidőnek. Nincs tehát finom ismerkedés, szintik fel, gitárok be, refrén az arcodba, és már repülsz is valami neonfényes, futurisztikus power metal-univerzumban.
Az érdekes billentyűs megoldások és a sci-fiket idéző hangeffektek végig jelen vannak az albumon; mind a tizenkét tétel erre az alaprétegre épül. Egy idő után azonban azt éreztem, mintha egy cyberplázában ragadtam volna, ahol minden üzletben ugyanaz a refrén szól. A dalok ugyanis annyira hasonló sémák mentén épülnek fel, hogy idővel alig lehet megkülönböztetni őket egymástól.
Erica hangjával nincs baj, sőt: remekül passzol ehhez a dallamos, elektronikus heavy/power metal világhoz, de még ő sem mindig képes életben tartani azt a zenei katyvaszt, amit háromnegyed órán keresztül kapunk az arcunkba.
A Neon Rain, az Echoes Of You, a Starchild és a már fent említett Our Time Has Come pozitív értelemben kilógnak a sorból, ami egy tizenkét tételes album esetében azért kissé aggasztó arány. Biztos vagyok benne, hogy ebbe a korongba is rengeteg munka került, az album felénél mégis azt éreztem, mintha belecsúsztam volna egy végtelenített, monoton loopba, amelyből minden újabb dal csak ugyanannak a képletnek egy újabb változata.
Úgy tűnik, a Metalite vagy nem tud, vagy egyszerűen nem akar kilépni a komfortzónájából. Néhány helyen ráadásul annyira sterilnek, kiszámítottnak és sablonosnak hat az egész, hogy szinte AI-generált dalok benyomását kelti. Erica éneke az egyetlen igazán emberi kapaszkodó, ami emlékeztet arra, hogy ez szerencsére nem így van.
A Metalite új albuma technikailag rendben van, a hangzás csiszolt, Erica Ohlsson pedig továbbra is biztos pontja a zenekarnak. A probléma inkább az, hogy mindez kevés ahhoz, hogy a lemez háromnegyed órán keresztül valóban lekösse a hallgatót. A futurisztikus effektek, a billentyűs rétegek és a nagy refrének eleinte működnek, később azonban egyre inkább ugyanannak a formulának az újracsomagolt változatait halljuk.
Vannak rajta kifejezetten jól sikerült dalok, és akad néhány pillanat, amikor felcsillan, mire lenne képes ez a zenekar, ha kicsit bátrabban nyúlna a saját hangzásához. Összességében azonban túl sok az önlenyúlás, túl kevés a valódi meglepetés, és mire a végére érünk, a futurisztikus csillogás mögül már eléggé kilátszik a sablon.
Ez a lemez egyszerűen túl sokszor ugyanazt a dalt adja el más címmel. A csillogó szintik és a kötelezően nagyra húzott refrének mögött kevés valódi ötlet marad, és egy idő után már nem az a kérdés, melyik szám szól, hanem hogy észrevennéd-e egyáltalán, ha közben átváltott volna a következőre. A neon szépen világít, csak ugyanaz van mögötte minden kirakatban.
5,5/10
"Discovery"
Megjelenés: 2026.09.25.
Kiadó: Reigning Phoenix Music
Dallista:
Our Time Has Come
In Case of Emergency
Into The Maze
Cyberspace
The Metal Elite
Neon Rain
Echoes of You
Starchild
Wings of Fire
Captive In The Past
Supremacy of One
Triforce
Zenészek:
Erica Ohlsson - ének
Edwin Premberg - gitár
Robert Örnesverd - gitár
Robert Majd - basszusgitár
Erik Juntilla - dob
