Flamenco, tangó, önként eltűnő emberek és egy kis Red Hot Chili Peppers? Ezek a meglehetősen valószínűtlen összetevők találkoznak Tarja Turunen eddigi legsúlyosabb albumán. Az énekesnő a Loudersoundnak mesélt arról a napokban, milyen érzés elhagyni a biztonságot jelentő partot, hogyan ismerte meg végre igazán egykori Nightwish-zenésztársát, Marko Hietalát, és miként tanult meg félelem nélkül dalokat írni a Frisson Noir munkálatai során.

Vissza akartam hozni a riffeket. Amikor a zenekarommal élőben játszom, nagyon súlyosan szólunk. Nagy hangom van, ezért azt akarom, hogy ők is súlyosan szóljanak, és megtámasszák az énekemet. Jól érzem magam ebben a hangfalban. Hiányzott ez a hangzás.

- kezdte mondandóját a finn tehetség, a küldetés pedig sikeres volt, hiszen a Frisson Noir Tarja eddigi legsúlyosabb anyaga, a riffközpontú hangzás visszatérése pedig abból a vágyból született, hogy a stúdióban is megteremtse azt az energiát, amely az élő fellépéseit jellemzi - mi ITT írtunk róla kritikát.

Hét év telt el azóta, hogy az énekesnő legutóbb az In The Raw albummal a nyersebb metal világába merészkedett. Azt a lemezt még saját maga producerelte, ezúttal azonban olyan szakembert keresett, aki képes felépíteni azt a monumentális hangzást, amelyet a színpadon hall maga körül. A megfelelő ember Neal Avron lett, akinek produceri és keverési munkái között többek között a Fall Out Boy, a Linkin Park és Serj Tankian lemezei is megtalálhatók.

Ez volt a lehető legjobb döntés. Neal fantasztikus munkát végzett. Kihívást jelentett számára a szimfonikus zenekarral és a kórussal dolgozni, ezekkel a szimfonikus és progresszív dalokkal, de imádta.

Turunen szimfonikus és progresszív hajlama teljes pompájában megmutatkozik az első kislemezen, a tízperces At Sea című eposzon.

Amikor dalokat írok, nem igazán nézem az órát. Ma már tényleg hagyom magam szabadon alkotni, és ez gyönyörű érzés.

Az, hogy a kiadót arra kérte, elsőként éppen a lemez leghosszabb dalát jelentessék meg, kockázatos döntés volt, amely végül kifizetődött.

 A rajongók tényleg leültek és végighallgatták, pedig manapság az emberek már nem nagyon tesznek ilyet. Nincs türelmünk hallgatni vagy odafigyelni. Mintha mindent készen elénk tálalnának. Rengeteg mindenről lemaradunk ebben a világban, mert nem szánunk rá időt. Úgy éreztem, szeretnék élményt adni a rajongóimnak, valamit, amit valóban átélhetnek és érezhetnek.

Ahogy a címe is sejteti, az At Sea ihletője a tenger volt. Tarja szenvedélyes búvár, és a víz alatt képes maga mögött hagyni a hétköznapi gondokat.

Úgy érzem, szükségem van rá, és hiányzik, amikor távol vagyok tőle. Az At Sea története arról szól, hogy elhagyjuk a part biztonságát, és szembenézünk a viharral anélkül, hogy tudnánk, mi lesz a vége, vagy hogy egyáltalán túléljük-e. Mégis belevágunk. Azt szerettem volna, hogy az emberek elgondolkodjanak azon: még ha a kockázatok félelmetesek is, akkor is meg kell tennünk azt az ugrást. Ez annak a belső erőnek a jele, amely mindannyiunkban ott van. Csak meg kell találnunk. Úgy érzem, én magam is olyan vagyok, mint ez a dal: kiadtam anélkül, hogy tudtam volna, mi lesz belőle.

A lemez vendégzenészek egész sorát vonultatja fel. Az I Don’t Care-ben a Cradle Of Filth frontembere, Dani Filth is szerepel, míg a Tango hangzását Tarja honfitársai, az Apocalyptica zenészei teszik még különlegesebbé. Az album egyik legizgalmasabb darabja, a The Trace Outlives a közösségi médiában is nagy népszerűségnek örvendő shamisen-játékos, Sayo Komada közreműködésével készült. A dalt a jōhatsu jelensége ihlette, amely Japánban azokra az emberekre utal, akik gyakran szégyenérzet vagy kilátástalanság miatt tudatosan eltűnnek korábbi életükből.

Szerettem volna valamilyen japán elemet is beépíteni a dalba, ekkor fedeztem fel a shamisent. Hihetetlen hangszer, egy kicsit olyan, mint egy ütőhangszerként is működő gitár. Komada elképesztően tehetséges, Japánban még heavy metalt is játszik shamisennel. Nagyon örültem, hogy részt vett a dalban.

Az Against The Odds története egy évtizedre nyúlik vissza. A dal eredetileg már a 2016-os The Shadow Self albumra is felkerülhetett volna - a szerzeményben Chad Smith is szerepel, akit Kevin Chown basszusgitáros vont be a felvételekbe. Smith és Chown együtt játszottak a Chad Smith’s Bombastic Meatbats nevű funkzenekarban.

Akkoriban azt éreztem: hm, még nincs itt ennek a dalnak az ideje. Amikor zongorán megírok egy dalt, elkezdem producerelni, elküldöm a zenészeimnek, ők hozzáteszik a saját ötleteiket, a dal pedig közben változik, végül pedig megkeverjük. Aztán eljutunk az élő fellépésekhez, és a dal továbbra is folyamatosan változik. Az érzelmeim is változnak. Vagyis a dal él, természetes módon fejlődik. A The Shadow Self óta eltelt évek alatt én magam is sokat fejlődtem. Költöztem, csodálatos emberekkel találkoztam. A művészetemben minden az életemről szól: arról, hol tartok és mit érzek. Újra megtaláltam ezt a dalt, és most már érzem. Hogy akkor miért nem? Biztosan volt valami oka. Most viszont azt érzem: igen, csináljuk!

A Leap Of Faith másodszor hozza össze a művésznőt egykori Nightwish-zenésztársával, Marko Hietalával, miután tavaly már duettet énekeltek Hietala Left On Mars című dalában. Tarja szerint a közös munka lehetőséget adott arra, hogy életében először igazán megismerje őt.

A Frisson Noir grandiózus drámával, gazdag színekkel és textúrákkal teli album, amely sem érzelmileg, sem zeneileg nem fél kockázatot vállalni. A finnországi Sibelius Akadémián és a német Hochschule für Musik Karlsruhe intézményében tanult Tarja számára az elmúlt évek útja egyre inkább arról szólt, hogy képes legyen szabadon követni saját ösztöneit és megvalósítani a benne élő zenei elképzeléseket.

Pontosan ezzel küzdöttem: hogy felszabadítsam az elmémet, amikor komponálok. Rengeteget tanultam. Most végre érzem, hogy sikerül, és egyre szabadabb vagyok a zenémben. Rájöttem, hogy ettől az érzéstől nem kell félnem. Itt nem követhetek el hibát. 

Remélem, a jövőben is sikerül majd valami nagyszerűt létrehoznom, de most egyszerűen boldog vagyok ezzel az albummal. Majd meglátjuk, mit gondolnak róla az emberek, szeretik vagy utálják. Én mindenesetre mindennel elégedett vagyok.

- zárta sorait.