Magyar nyelvű female metal blog

Fémcsajok

Shirley Manson: "Azok, akik elutasítják a nőket, félreértelmezik a rock’n’roll fogalmát!"

A Garbage énekesnője nem tett lakatot a szájára

2018. március 10. - Jurancsik Eszter

A Garbage 24 éve képviselteti magát a kemény zenében, az amerikai srácok és skót énekesnőjük, az öregedni képtelen energiabomba Shirley Manson 1994 óta zúznak együtt. A Blabbermouth leült egy kicsit az énekesnővel, hogy beszélgessenek a zeneiparban megfigyehető szexizmusról és a hölgyek szerepének változásáról a rock’n’roll-ban.

shirley-manson-garbage.png

Az 51 éves frontasszony mindig is hangot adott a véleményének és tojik arra, ha valaki nem ért vele egyet. Most pedig beszélgettünk egy kicsit a titokzatos énekesnővel arról, hogy milyen a kapcsolata a zeneiparral női énekesként. Mi változott az évek alatt és mi az, ami még „formálásra“ szorul.

Van bármilyen szexista élményed a korábbi évekről?

Az egész karrierem alatt részem volt szexista élményekben – és sajnos ez máig ugyanúgy folytatódik. Ez egy olyan dolog, amit megtanultam elfogadni az életemben és felkészítettem magamat arra, hogy képes legyek ellenszegülni ennek. Ami igazán zavar az az, hogy tudom magamról, hogy magabiztos, sikeres, és agresszív nő vagyok, aki nem fél felállni és ellentmondani egy férfinak – fogat fogért elven. De tudom, hogy millió másik nő van ezen a világon, aki fél megtenni ezt, ennek millió oka van,  vagy csak képtelenek rá és/vagy nem akarják. Ez pedig nagyon zavar. Én nem ülök itt és sajnáltatom magam, én azokat sajnálom, akik nem olyanok, mint én.

19983652_1652573938086784_6838016366585652639_o.jpg

Van olyan élmény, ami kiemelkedik a többitől?

Igazából, végtelen a lista, eljött az a pont, ahol már nem tartottam ezeket számon, mert azt érzem, hogy nem jó, ha emlékeztetem magamat arra, hogy milyen akadályok vannak az utamban. Sokszor sokkal könnyebb, ha elfogadom őket, de mondok egy random példát, kettő is eszembe jutott. Az egyik az volt, amikor felhívtam az ügyédünket, és megkértem, hogy intézzen el egy bizonyos dolgot a banda nevében, de anélkül tagadta meg/utasította vissza a kérésemet, hogy beszélt volna a banda férfi tagjaival. A másik eset szintén egy ügyvéddel történt, amikor ki kellett vonnom magamat a bandából és felfogadnom egy ügyvédet, hogy képviselje az érdekeimet. Amikor ezt annak az ügyvédnek elmagyaráztam és elmondtam, hogy egy másik ügyvédet kell alkalmaznom, aki eljár a nevemben, egy csodálatos beszédet tartott nekem, amiben kifejtette, hogy jelentéktelen senki vagyok. Ez pedig mindig emlékeztetni fog arra, hogy mennyire arcon ütött az, hogy milyen durva szexizmus uralkodik.

Hogy mennek a dolgok jelenleg a karrieredben?

shirley_manson_2017_namm_show_friday_january_baqwvkrrbsvl.jpg

Hát, ez a helyzet még gyakran felüti a fejét, főleg a kollégákkal szemben, de képes vagyok ezt elfogadni. Szerintem a probléma felét az okozza, hogy, mint fiatal nő, nem szembesültem állandóan a szexizmussal. Inkább a nemi megkülönböztetést figyeltem meg, mintsem az igazi szexismust. Most pedig már tudom, milyen nőnek lenni ebben a világban, tisztában vagyok vele, hogyan mozgok ebben a világban nőként, mint üzletasszonyként, illetve, mint művészként. Amikor viszont szembesülök a szexizmussal és a nőgyűlölettel, akkor kiállok magunkért. Nem vagyok feszélyezett, nem szégyenlem magam, nem érdekel, ha utána már nem leszek híres, nem foglalkozom azzal, hogy az emberek bájosnak találnak-e vagy sem, ezek mind olyan vicces dolgok, amik fiatal korban érdeklik az embereket. Szerintem a nők mélyen félnek attól, ha nem híresek vagy ismertek, mert félnek attól, hogy így a túlélés esélye csökken. Úgy gondolom, ez az alapja mindennek.

Szerintem a legtöbb nő egyetért azzal, hogy ez a véleményed, azonban mégs mi lehet a rejtett aspektusa a szexizmusnak a zeneiparban?

Úgy gondolom, hogy a férfiak sok bátorítást kapnak arra tőlünk, hogy bámulhassanak minket, illetve tudjuk, hogy a nők legtöbbször összeméregetik magukat egymásissal, ezek a dolgok érik el azt nálunk, hogy úgy gondoljuk, nincs már hely több női művésznek az iparban. Ha boldogulni akarsz, mint női művész, akkor el kell kápráztatnod az embereket, ha pedig ez nem megy, akkor senkit nem érdekelsz. Ez a helyzet.

26171786_1834789833198526_6675247431720221307_o.jpg

Van olyan része az iparnak, ahol a nők problémával küszködnek?

Nagyon kevés női író van, a százalékok nagyon megdöbbentőek és nyomasztóak. Pont most készítettem közösen egy leírást Vanessa Reedel Hamburgban. A hatalmi pozíciókban a nők körülbelül már 20%-ban megtalálhatóak, ami csodálatos. A nőknek nincs lehetőségük arra, hogy írjanak és/vagy óvatosan benyomják magukat ezekre a pozíciókra. Vagy egyszerűen csak nem kapnak lehetőséget a producerektől, hogy írók lehessenek. Legtöbb esetben ezek fiatal nők, akik iskolába járnak, le akarnak nyűgözni mindenkit, jó hanguk van, néhány esetben igazán kivételes hanggal rendelkeznek, csini rucikat hordanak, nagyon dögösek, mindenki meg akarja őket … (szerk: ezt azért nem írom ki, de mindenki tudja, miről van szó), amúgy 25 évesek, munkanélküli segélyből élnek és az álmaikat összetörték. Nincs egy vasuk sem. Ez azért figyelmeztető jelzés. És akkor ott a média, ami csak kihasználja ezeket a lányokat, mivel az igény az egyre fiatalabb és fiatalabb lányokra terjed ki.

Forrás: http://teamrock.com/feature/2018-03-08/shirley-manson-people-who-dismiss-women-have-got-rock-n-roll-wrong

Fordítás: Gömöri Ivett. Köszönet érte! <3 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://femcsajok.blog.hu/api/trackback/id/tr9513729046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.