A holland hatosfogat minden kétséget kizáróan napjaink egyik legnépszerűbb szimfonikus metálcsapata. Sahara Dust néven kezdtek zenélni 2002-ben, akkor még a norvég Helena Iren Michaelsennel, aki ma már az Imperia frontasszonya. Egy évvel később nevet cseréltek és Mark Jansen akkori barátnője, az akkor 18 éves Simone Simons lett az új énekesnő. 

A formáció azóta jócskán kinőtte magát a "mármegintegycsajosegyüttes"-kategóriából, hét stúdiólemezt jelentettek meg, a legutóbbi 2016 szeptemberében került boltokba The Holographic Principle címmel. Ha összehasonlítjuk a korongot legelső kiadványukkal, a The Phantom Agony-val, hallható a fejlődést, a zenekar fokozatosan megtalálta saját stílusát, albumról albumra hatalmas lépéseket tettek meg, mára pedig hatalmas rajongótáborra tett szert a banda a világ minden szegletében. 

Mark Jansen, a csapat alapító-gitárosa így mesélt a korai évekről:

"A The Phantom Agony-t még az After Forever börtönében írtam. Több zenésztől hallom, hogy szégyellik a korai munkáikat, én azonban a mai napig büszke vagyok erre a lemezre! Ezen hallható egy csomó dal, amelyek által rengeteg rajongó megismert és megszeretett bennünket, például a Cry For The Moon, a Sensorium vagy a Feint."

- kezdte sorait Mark, majd így folytatta:

"Fiatalabb éveinkben hiányzik a tapasztalat, ez természetes, de van benned lelkesedés, amely által felfedezed a világot! Minden lemezünk dalaival elégedett vagyok!"

A banda hat új dalt tartalmazó EP-je, a The Solace System szeptember elsején jött ki, jelenleg pedig a Lacuna Coil társaságában járják az USA nagyvárosait és Kanadát. 

Amy Lee és csapata novemberben dobja piacra vadonatúj, Synthesis címet viselő albumát, amelyről elsőként a zenekarnak világhírnevet meghozó, 2003-as Bring Me To Life átdolgozását hallhattuk.

Most itt az újabb felvétel, amely az Imperfection címet kapta:

Az énekesnő -aki fia hatására tavaly egy gyerekeknek szóló lemezt is kiadott- elmondta, hogy nem volt olcsó mulatság az új korong rögzítése, hiszen egy szimfonikus zenekart is bevontak a munkálatokba, hogy minél sokszínűbb legyen a kiadvány, amely november 10-ével kerül a boltok polcaira. A korongon elektronikus elemek is szerepelnek majd, amelyek eddig is jellemezték a csapat munkásságát.

A lemezborító

"A Synthesis nem egyszerűen csak a következő Evanescence-lemez lesz, hanem egy különleges projekt. Minden szenvedélyemet és kreativitásomat meg szeretném mutatni. Izgatott vagyok, hiszen a turnéra is elkísér minket a nagyzenekar!"

- nyilatkozta Amy.

A lemez dallistája:

• Overture
• Never Go Back
• Hi - Lo
• My Heart Is Broken
• Lacrymosa
• End Of The Dream
• Bring Me To Life
• Unraveling (Interlude)
• Imaginary
• The Secret Door
• Lithium
• Lost In Paradise
• Your Star
• My Immortal
• The In - Between (Piano Solo)
• Imperfection

Hivatalos Facebook-oldalán kürtölte világgá örömmel a Nightwish, miszerint jövőre nemcsak a híres Bloodstockon, hanem a csehországi Metalfesten is tiszteletüket teszik. A rendezvényen olyan együttesek adnak még koncertet, mint az Eluveitie, a Lacuna Coil, az Apocalyptica vagy a nemrég énekesnő nélkül maradt Xandria.

Floor, a frontasszony jelenleg babázik, a kis Freja már 6 hónapos. Tuomas feleségével, Johanna Kurkela énekesnővel és Troy Donockley-val megalapította az Auri projektet, Emppu a Brother Firetribe-bal zenél, Marco pedig a Delainnel indul speciális turnéra októberben.

Tegnapelőtt jelentette be a Xandria sorban ötödik énekesnője, Dianne van Giersbergen, hogy kibékíthetetlen ellentétek és egészségi gondok miatt kilép a zenekarból. A holland pacsirta vallomását itt olvashatjátok. Míg a Xandria még mindig nem osztott meg semmilyen frissítést a távozással kapcsolatban, addig a zenekar másik volt frontasszonya nem tett lakatot a szájára és alaposan elhegedülte a véleményét Dianne kilépéséről, a zenekarról és a zenészeket érintő üzleti részről is.

"Sokkolt a hír, hogy Dianne elhagyta a csapatot… vagy el kellett hogy hagyja. Őszintén szólva csalódott vagyok azzal kapcsolatban, ahogy a srácok bejelentették, hogy Dianne nem tud tovább a bandával maradni. Semmi köszönet, semmi valódi indok, semmilyen háttérinfó, semmi. Ugyanez történt, amikor én távoztam a csapatból. Nem számít, mi történt közöttünk, illő lenne egy tisztességes búcsú. És a rajongóknak is tudniuk kell az igazságot. Legalább néhány infót azok mellett, amelyek már napvilágot láttak. De ez a zeneipar! Mindig a fejünket menteni, „the show must go on”, a bulinak mennie kell tovább. Jöjjön a következő énekesnő, ne hagyjunk ki egy fellépést sem! Ők úgy gondolják, ez így ban rendjén.

Csodálom Dianne-t, amiért bátran megosztotta az ezzel kapcsolatos álláspontját, még annak ellenére is, ha – én szinte biztos vagyok benne – ha azt mondták neki, hogy ne tegye meg. Sok erőre lehet szüksége ahhoz, hogy ily mértékben nyitott legyen.

Ő megcsinálta, amit én 2013-ban nem mertem, amikor otthagytam a csapatot. Nem azt akarom kijelenteni, hogy a Xandria csupa rossz emberből áll. Ez nem így működik. Ha az üzlet nincs közöttünk, biztos vagyok abban, hogy szuperül működött volna a dolog. De én őszinte leszek: a zeneipar mindent kinyír. Valamilyen módon megöli az emberi érzéseket. Nem törődnek veled. Csak egyedül te magaddal. Más nem!

Tehát legalább most, 4 évvel a kilépésem után bátor leszek ahhoz, hogy megnyissam a szívem. Mert ez az, amit megtanultam az elmúlt évek alatt: mondd ki, amit gondolsz. Legyél önmagad. Különben semmi sem fog megváltozni.

Én megértem, hogy működik a zeneipar a pénzügyi oldalról és úgy egyáltalán. A koncerteket meg kell csinálni. De mi a helyzet az énekesnő egészségi állapotával? Mi a fontosabb? A siker vagy az egészség? Biztos vagyok benne, hogy kívülállóként az ember gondolkodás nélkül az egészség mellett tenné le a voksát. De a kőkemény üzleti életben, a világot járó együttes tagjaként a dolgok komplikáltabbak. Ez nem csak fekete és nem csak fehér. Sem az énekesnőnek, sem a bandának."

"Te vagy az énekesnő, a frontember. A legtöbb figyelem Rád irányul. Te vagy az, aki kiénekli a lelkét is a koncerteken. És ha egy sikeres zenekar tagja vagy, ahol minden oké, akkor a legjobbat akarod adni. Vagy még talán annál is magasabb szintet. A bandának, a rajongók számára, és magadnak is. Ez éltet, teljes szíveddel és szenvedélyeddel ennek rendeled alá magad.

Általában egy kis idő kell ahhoz, túl sok új turnés megélést, csodálatos koncerteket, szuper emberekkel való találkozásokokat feldolgozd, amikor észreveszed, hogy a tested nem úgy működik, ahogy Te akarod. A turnék nagyon sokat követelnek a zenekaroktól, különösen az énekesektől, hiszen az ő hangszere nem kívül van, hanem a teste része! Te magad vagy a hangszer. És a hangnak pihennie szükséges, hogy regenerálódjon. Csakúgy, mint a testnek. De egy turné alatt túl kevés az idő arra, hogy helyre jöjj.

És a változások egyre csak nőnek. Elkezdesz azért aggódni, hogy ne betegedj le a turné kellős közepén. De a stressz és a nyomás hatására minden utazás úgy kísért téged, mint egy hatalmas súly, amit nem tudsz letenni. És azért, hogy ne okozz csalódást a rajongóknak és a csapatodnak, eldöntöd, hogy harcolni fogsz és színpadra lépsz még az esetben is, ha éppen gégegyulladással küzdesz és fennáll annak veszélye, hogy elveszíted a hangod, hogy soha többé nem fogsz tudni énekelni. Vak vagy. Próbálsz megalkuvó lenni, újra és újra, egészen addig, amíg úgy nem fogod érezni, hogy elég. Hogy torkig vagy. És hogy itt az ideje megállni, mielőtt túl késő lenne.

Tisztában vagy azzal, hogy a turné lefújása a legeslegutolsó lehetőség arra, hogy megmentsd az egészséged, de nagyon rossz lesz a bandának. Ennek ellenére úgy döntesz, törlöd. Saját magadért, a hangod megmaradásáért. Ez lenne a legjobb opció. De mint elmondam: a zeneipar megöli az emberi érzéseket. A shownak mennie kell! És nekem bizony nem volt merszem nemet mondani. Éreztem, hogy a nyomás iszonyatos erővel telepszik rám. Így nem mondtam le turnénkat. Csináltam tovább. És teljesen elvesztettem önmagam. Mert nem az érzéseimet követtem. Csináltam, amit egy frontembernek csinálnia kellett. Nem törődtem az egészségemmel a zenakar miatt. És ez a lehető legrosszabb döntés volt.

Nem csak azért, mert egyre inkább elveszítettem az együttesbe vetett bizalmat, hanem mert a zene iránti szenvedélyem is kiégett belőlem. Soha nem hittem volna, hogy ez bekövetkezik. De csak egy bábunak éreztem magam a színpadon, nem önmagamnak. Ez volt az a pont, amikor tudtam, hogy meg kell húznom a vészféket. Így megtettem. Elhagytam a zenekart. Szomorú voltam, mégis megkönnyebbültem. Újra szabaddá váltam. Újra önmagam tudtam lenni."

"Nem azért mesélem el ezt, hogy ujjal mutogassak a Xandria férfi tagjaira. Nem is mondom, hogy rossz emberek lennének. Természetesen mind a két oldalon akadtak félreértések, és semmi sem működött tökéletesen. Ám voltak jó pillanataink is, ezeket sem nem felejtem el.

Azért mesélem el ezt a történetet, mert mindenkinek tudnia kell, ahogyan én is tudom, hogy a nőket a metál műfajon belül nem mindig úgy kezelik, ahogy azt kellene. Nincs meg az énekesnők igényeinek kielégítése egy csupa férfiből álló együttesen belül. Nem tisztem ítélkezni az összes olyan zenekar fölött, ahol egy nő énekel, de szeretném ösztönözni a capatokat, a menedzsmentjeiket és a kiadóikat, hogy figyeljenek oda jobban a csapat lányaival. Beszélgessetek egymással többet (ezt az énekesnőknek is üzenem: mondjátok csak ki, amit éreztek, hamarabb, mint ahogyan azt én csináltam). A többieknek pedig : vállaljatok kevesebb fellépést, még akkor is, ha ezzel kevesebb pénzetek lesz. Kérdezzetek, minden okés-e. És ha nem, kérdezzétek meg, mit tehettek az énekesnőért, hogy jobban érezze magát. Ne csináltjatok nyomasztó hangulatot, csak mert fontos a pénz, ne legyetek kapzsik. Ez nem járható út. Remélem, hogy nem fog ez így tovább menni! És azt is nagyon remélem, hogy a zeneiparban érintettek tanulnak ezekből az esetekből. Talán tanulni tudnak az olyan nőktől, mint Dianne. És talán az olyan nőktől is, mint amilyen én vagyok.

Mert az első és legeslegfontosabb dolog, amit majdnem elvesztettünk: maga a zene!
Ezért csináljuk. Ezért énekelünk. Hogy zenét adhassunk. A Te szívedbe!

Manuela”

Később, látva a kommenteket, Manuela kiegészítette a mondanivalóját a következőkkel:

"Őszintén leírtam mindent és könnyebbenek éreztem a lelkem, hogy végre megoszthattam veletek az érzéseimet. DE… és ez egy nagyon nagy DE: függetlenül attól, mi zajlott le a Xandria és köztem, a srácok nem érdemlik meg ezt a borzasztó sz*rdobálást a Facebookon. Nem állok sem Dianne, sem a Xandria oldalára. Nem tudok az előzményekről. Senki felett nem törhetek pálcát, ahogyan Ti sem. Semmi sem fekete vagy fehér. Akadnak félreértések, fájdalmak és egyebek a bandában. Ahogy említettem, felnézek Dianne-ra, amiért őszinte mert lenni, és a legjobbakat kívánom neki a jövőben. De még mindig nem tudom az “igazi” hátteret, a konfliktus gyökereit. És Ti sem. Igen, a Xandria rengetegszer cserélt énekesnőt. Ahogy leírtam, vannak dolgok, amelyeknek jobb kimenetele is lehetett volna. Semmi sem volt mindig a Mennyország. De olvasni, ahogy az emberek ítélkeznek a Xandria zenészei fölött anélkül, hogy ismernék az igazi okokat, olvasni ezeket a szörnyű hozzászólásokat, amiket a srácokhoz vágnak, bántja a lelkem. Ahogyan én ismerem őketa zeneiparon kívül, igenis, van szívük. Nem tökéletesek, ahogy mi sem vagyunk azok, én sem vagyok. Vagyis kérlek Benneteket, gondolkozzatok, mielőtt ítélkeztek… Emlékezzetek: az éremnek mindig két oldala van..."

Sokak bánatára a német származású Angela Gossow 13 év közös munka után 2014 márciusában családi okok miatt távozott a svéd csapatból, ám ezzel egy időben az is publikussá vált, hogy Alissa White-Gluz lesz az új énekesnő, akit addig a The Agonist alapítójaként ismerhettünk. A csapat és a frontasszony botrányos szakításáról itt és itt írtunk. 

Sokan kétkedve fogadták a kanadai kék hajú, piercinges énekesnő érkezését, ám legalább ennyi emberben eloszlatta a kételyeket a tény, miszerint maga Angela választotta Alissát a helyére. A két énekesnő jó barátságban van egymással, Angela pedig a banda menedzsere lett. 2014 júniusában adták ki az első közös lemezt Alissával, amely vegyes fogadtatást kapott, sok zenei újságíró lehúzta, ám a rajongók imádták.

Gyakorlatilag az album megjelenése óta turnézott kisebb-nagyobb megszakításokkal a formáció, idén márciusban megjelent As The Stages Burn! című DVD-jük is, amely a 2016-os Wacken Open Air fesztiválon rögzített koncertet tartalmazza. 

Tavasszal jelentette be a zenekar, hogy új korongjuk szeptemberre várható. Három dalt meg is mutattak a nagyérdeműnek a The World Is Yours, a The Eagle Flies Alone és a First Day In Hell című felvételek képében, majd szeptember 8-án boltokba került a várva várt nagylemez.

Bevallom, nekem személy szerint nem nagyon jött be a War Eternal. Kicsit "összecsapottnak" tűnt, hiányoltam belőle az ötletességet, afféle "csörömpölésnek" hatott számomra a zene. Így őszintén elmondom, eléggé szkeptikusan vártam az új dalokat, ám a The World Is Yours-ra igencsak felkaptam a fejem, a The Eagle Flies Alone-nál az állkapcsom is leesett, a First Day In Hell meghallásakor pedig kétségem sem volt afelől, hogy húzós anyaggal jelentkezik a banda. Amikor Alissa és Michael Amott azt nyilatkozta: ütősebb lesz az album, mint elődje, csak legyintettem. Aztán pofára estem. 

Már az intro, a másfél perces Set Flame To The Night is sejteti, hogy odabaszós albumot fogunk hallani. Folytatása, a The Race egy igazi, hamisítatlan Arch Enemy-dal, amely letépi az ember fejét, kapunk itt riffeket, zúzást, mindent. Igazán ütős kezdés! A Blood In The Water tipikus bulinóta, amely nem hiányozhat majd a koncertekről. A  The World Is Yours követi a szerzeményt, amely sokak szemöldökét összeráncolta - vagy a csodálkozástól, vagy a szörnyülködéstől. Akadtak, akik szerint ez a dal a divatmetál határát súrolja. Ám erről szó nincs: slágerszagú track, de mindenképpen pozitív értelemben. És elhiszed, hogy a Világ a Tiéd lehet! Igazi pozitív energialöket, lelki betegeknek, szerelmi bánatban szenvedőknek erősen ajánlott a többszöri meghallgatása. A  The Eagle Flies Alone egyértelműen a lemez egyik csúcspontja, fülbemászó gitárdallammal, mélyreszántó szöveggel.

Ezt egy igen különleges szám követi: a Reason To Believe különlegessége nemcsak a nyugodt, melankolikus kezdésben rejlik, hanem abban is, hogy Alissa itt a tiszta énekhangját is előveszi. Mezzoszoprán hang, kicsit altba hajló, majdnem 5 oktávot képes kiénekelni. E tételben ötvöződik a zúzás, a lassabb tempó és a különleges dallamvilág, amelyek a tiszta énekkel és a hörgős részekkel is harmonizálnak. Gitárnyúzás, nyugodtabb és erősebb dobok is hallhatók a dalban, nagyon nagy kedvencem lett. 

A Murder Scene ismét a keményebb vonalat erősíti, riffekkel, érdekes szólókkal, majd a First Day In Hell következik, amelyet a lemez megjelenése előtt egy nappal tálalt a zenekar. Baljós dallamkkal indul, és bemutatja, milyen is az első nap a Pokolban. Hát, ha a Pokolban ilyen az első huszonnégy óra, mehetünk bulizni Alissáékkal! 

Egy hibátlan instrumentális dal, a Saturnine folytatása a kicsit -számomra- industrialos beütésű Dreams Of Retribution, amelyben szintén változatos zenei megoldások hallhatók, váltják egymást a lassabb és tempósabb részek, itt kap talán legtöbb szerepet a szólógitár és a billentyűk is. Ezek után ismét a keményebb terepre evezünk: a My Shadow And I ugyan erősen idézi az Angelás lemezeket, de zseniális dal, remek dallam-és ritmusérzékkel lett eltalálva.

Az A Fight I Must Win afféle "himnuszként" fog felcsendülni a fellépéseken, ebben biztos vagyok. Magasztos kezdés, húzós verzék és egy énekelhető (höröghető XD) refrén, amelyből egy zseniális dal kerekedik ki. Ez egy harc, amit meg kell nyernem, hörgi Alissa. És megnyerte. Méltó befejezése egy hibátlanul összerakott lemeznek, amellyel megérte a három év kemény munka. 

A lemezről annyit érdemes még tudni, hogy Alissa The Agonistos utolsó éveit végigkísérte a depresszió, és ezzel kapcsolatos érzéseit írta meg a lemezen - a The Race, a Murder Scene, a First Day In Hell, a My Shadow And I és az A Fight I Must Win című dalok ugyanis az ő tollforgatásának eredményei. Frontasszonyunk nem adta át magát e komoly mentális betegség démonának, hanem önsegítő könyveket olvasott, kognitív viselkedésterápiára járt, ahol szakember segítette őt. A dalok írása szintén terápiás jelleggel bírt - Alissa meggyógyult, erősebb és energikusabb mint valaha. Zenésztársai szintén remek munkát végeztek. Minden tekintetben odatette magát a csapat, és biztos, hogy e lemez után rajongótáboruk csak duzzadni fog. Remek munka, minden tekintetben. Számomra eddig ez az év lemeze.

10/10

Megjelenés: 2017.09.08.

Kiadó: Century Media Records.

Zenészek:

Alissa White-Gluz - ének

Michael Amott - ritmusgitár

Jeff Loomis - gitár

Sharlee D'Angelo - basszusgitár

Daniel Erlandsson - billentyűk, dobok

Tegnap írtuk meg, hogy Elina Siirala -aki a Leaves' Eyes énekesnője is egyben- az Angel Nation-nel új albumot jelentet meg, amely az Aeon elenevezést kapta. Október 27-től lesz megvásárolható a lemez, amelynek érdekessége, hogy Elina 34. születésnapján kerül boltokba.

Miután a korong borítóját és dallistáját is felfedte a formáció, újabb meglepetésről rántották le a leplet: két nap múlva érkezik az első videó, amelyet a Burn The Witch-hez forgatnak. Most belekukkanthatunk a nótához készülő kisfilmbe:

Decemberben a holland Phantom Elite -ahol az Exit Edenben is ténykedő, brazil száramzású Marina La Torraca is énekel- társaságában tart a csapat egy kisebb európai turnét, hogy a lemez dalait népszerűsítsék, emellett a Leaves' Eyes új albuma is hamarosan kapható lesz.

Az ex-Nightwish énekesnő Anette Olzon és a Sonata Arctica volt gitárosa, Jani Liimatainen tavaly kezdtek együtt dolgozni közös albumukon, ám csak néhány nappal ezelőtt jelentették meg az együttműködés első eredményét - a szerzemény a projekt nevét, azaz a The Dark Element címet viselte.

Időközben a szintén ezt a címet viselő stúdióalbum számlistáját is felfedték a Teamrocknak, ami a következő:

01. The Dark Element
02. My Sweet Mystery
03. Last Good Day
04. Here’s To You
05. Someone You Used to Know
06. Dead To Me
07. Halo
08. I Cannot Raise The Dead
09. The Ghost And The Reaper
10. Heaven Of Your Heart
11. Only One Who Knows Me

És a lemez borítója:

A korongot november 10-ével dobja a boltok polcaira a formáció, az album címadó dala pedig így hangzik:

Jó ideje rosszat sejtettek a Xandria rajongói, hiszen több koncert is lemondásra került az énekesnő, Dianne van Giersbergen egészségi gondjai miatt, amelyek már július közepe óta gyötörték őt. Ám mivel semmilyen konkrét információt nem olvashattunk ezzel kapcsolatosan, csak találgathattunk, mi történhetett a frontasszonnyal, aki 2013 óta erősítette zenésztársait. Tegnap egy közleményben írta meg a német csapat, hogy vendégénekesnő segíti a közelgő kisebb fellépéseken őket, ma pedig Dianne sokkoló bejelentést tett: egészségi problémái és kibékíthetetlen ellentétek miatt otthagyja az együttest. Ezen felül kiderült: komoly stresszre és kimerültségre utaló tünetektől szenvedett, amelyek a zenekaron belüli feszültségek miatt ütötték fel fejüket az énekesnőnél.

"Közel két éve próbálom összetartani a zenekart és a menedzserrel kapcsolatos problémák megoldásait letenni az asztalra, hogy a jövőre vonatkozó terveket is teljesíteni tudjuk. Ma azonban szomorúan tapasztaltam, hogy az erre irányuló kísérleteim kudarcot vallottak és segítségkérésemre pénzügyi veszélyeztetéssel érzelmi zsarolással reagáltak. Figyelmen kívül hagyták a vészjelzéseket, hogy kontrollálhatatlan -és az orvosaim által is igazolt- stresszes tünetek jelentkeztek nálam. Harcos vagyok, de látom, hogy itt és most nem nyerhetek. Nem hagylak el Titeket, szeretem a zenét, azt, ami 100%-ban én vagyok, de nem tudok tovább olyan közegben létezni, amely beteggé tesz engem. Valamilyen >>csoda<< folytán sosem keletkezett pénzügyi eredmény, e téren mindegyikünk ingatag volt. Ez a közeg nem törődik sem velem, sem a rajongókkal."

- kezdte a felvételen Dianne, aki a hangüzenetben többször is elsírta magát. Elmondása szerint akadt olyan, hogy arra is kérték: playbackről menjen több koncert. Felfedte azt is, hogy komoly pénzügyi viták adódtak a csapatban, tegnap este pedig egy utolsó próbálkozást ejtett meg a fiúkkal való kibékülésre. Ekkor érte a sokk: bandatársai kijelentették, hogy nem tartanak igényt tovább a munkájára. A holland szépség azt is elmondta: egyáltalán nincs meglepve azon, hogy már az utódját is megtalálták Aeva Maurelle (az Aeverium énekesője) személyében. 

"Ezzel azt üzenték nekem, hogy nem érdekli őket, hogy vagyok, nem érdekli őket a barátság. Így hát itt az ideje, hogy ezt a fejezetet lezárjam magamban, egyúttal sok szerencsét kívánjak nekik abban az együttesben, amit annyira szerettem..."

- pityeredett el Dianne a hangfelvételen, aki azt is elmondta, hogy a Xandria összes közösségi oldaláról törölve lett még tegnap este, valamint még egyszer megerősítette: egészségi problémáiért, stresszes tüneteiért a zenekar  és a menedzsment hozzáállása a felelős.

"Nem tudom, mikor és hol találkozunk újra, de követem a szenvedélyemet. Szomorú vagyok, de még jelentkezem ezzel kapcsolatban. Arra fogok koncentrálni, ami boldoggá tesz; folytatom az ékszerek készítését és frissítem a Precious Metal oldalt, valamint az Ex Librist nem hagyom el. Nagyon remélem, hogy a világhálón megmarad a kapcsolat, és talán egyszer személyesen is találkozhatunk..."

- zárta sorait szomorúan Dianne. 

A Xandria egyelőre nem kommentálta a történteket.

Dianne-nel sorban az ötödik énekesnő távozik a csapat mikrofonja mögül: 1997-ben Nicole Tobiennel kezdték pályafutásukat, ám őt 1999-ben Lisa Schaphaus-Middelhauve váltotta, aki 2005-ben a banda akkori gitárosával, Nils Middelhauve-val összeházasodott. Ő személyes okok miatt 2008-ban távozott a bandából, helyét Kerstin Bischof vette át, aki mindössze egy évet töltött a formációban. 2010-ben egy turné erejéig ismét Lisa lett a frontasszony, az év decemberében jelentették be, hogy megtalálták utódját Manuela Kraller személyében. Vele vették fel a Neverworld's End című lemezt, 2013-ban pedig ő is elhagyta a csapatot - ekkor került képbe Dianne. A 2014-es Sacrificium és az idén január 27-én megjelent Theater of Dimensions című albumokon már az ő hangját hallhattuk. 

Még júliusban jelentette be a dalospacsirta, hogy az Ex Libris-szel új dalok rögzítésébe kezdtek. Dianne 2004-ben alapította a zenekart, 2008-ban dobták piacra első lemezüket Amygdala címmel, majd 2014 januárjában a Medea címet viselő korong jelent meg. 

Az énekesnő, akivel néhány kisebb koncerten dolgozik majd együtt a Xandria, a német Aeverium nevű, szimfonikus metált játszó banda alapítója, Aeva Maurelle lesz, ám nem tudni, hogy csak ideiglenesen ugrik be a csapatba vagy végleges státuszt kap.

A nemzetközi Delain-fanklub, a The Others 2000 euróval támogatta a The Sophie Lancaster Foundationt, amelyet a brutálisan meggyilkolt angol lány édesanyja, Sylvia hozott létre gyermeke halála után. Augusztusban közel 4 héten át tartottak az aukciók, amelyekből a pénzösszeg befolyt.

Egy teljesen átlagos fiatal lány volt Sophie, aki szerelmes volt, tanult, bulizott és rajongott a rockzenéért, külsejével is ezt közvetítve a világ felé. 

Sophie Lancaster (1986.11.26-2007.08.24.) brutális gyűlölet-bűncselekmény áldozata lett.

Mint ismeretes, Sophie-t és barátját egy több fős társaság támadta meg és verte össze egy Lancashire-i parkban 2007. augusztus 11-én, a hajnali órákban - mint kiderült, indítékuk a két fiatal goth külseje volt. Sophie-t és Robertet órákkal később találták meg vérükbe fagyva. Kórházba szállították őket, de Sophie sérülései olyan súlyosak voltak, hogy 13 nap haláltusa után feladta a küzdelmet. Halálának oka a verés közben elszenvedett fejsérülések és az ebből következő agyvérzés volt. Párja is életveszélyes állapotban került az intenzív osztályra, de ő szerencsésen felépült. 

A holland Delain énekesnője, Charlotte Wessels a 20 évesen elhunyt lány emlékére írta a We Are The Others című dalt, amely az azonos című albumon jelent meg 2012-ben. 

Kisebb európai turnéra indul december 14-ével az Elina Siirala alapította Angel Nation, a fellépéseken pedig a holland Phantom Elite kíséri a csapatot. A zenakar énekesnője Marina La Torraca, aki az Amanda Somerville által életre hívott Exit Edenben is ténykedik, valamint mi is interjút készítettünk vele februárban. 

Az első buli december 14-én lesz Londonban, ahol a finn származású Elina csaknem 10 éve él, az utolsó koncertet pedig 22-én a dél-hollandiai Weert-ben tartják. 

A finn szőkeség nem vesztegeti az idejét, hiszen amellett, hogy megjelenik régi csapatának új korongja, a Leaves' Eyes lemeze is hamarosan boltokba kerül.